F E K E T E L Á S Z LÓ

 

D É N E S  G I Z E L L A   B I B L I O G R Á F I A

 

 

 

        Ezúton fejezem ki hálámat és köszönetemet

        Dr. Rúzsás Lajosné, dr. Faluhelyi Veronikának,

        amiért Dénes Gizella írásos hagyatékát rendel-

        kezésemre bocsátotta. Köszönöm, hogy meg-

        rendült egészségi állapota ellenére segített és

        kutatómunkám sikeresen befejeződhetett.

                                                Pécs, 1994 – 2012.

 

                                                                   Lektorálta: SURJÁN MIKLÓS

                                                           Az anyaggyűjtés lezárva: 1994. december 31.

                                                           Többszörösen javítva és kiegészítve: 2012.

 

 

 

                Dénes Gizella író, újságíró, a Janus Pannonius Társaság tagja, ZICHY Nándor díjas: 1897-ben született Ócsárdon. Anyja halála után Mecsekjánosiba került atyai nagybátyja nevelése alá. Itt kezdett írni és tizenegy történelmi regény, húsz regény, nyolc ifjúsági regény mellett négy elbeszélés kötete jelent meg. Háromszáznál több elbeszélés, tanulmány, kritika, cikk, riport gazdagítja életművét. Ezáltal mintegy 20 000 könyvoldalnyi irodalmi munkásságot mondhat magáénak.

                Az 1930-as években emelkedett írásaival legmagasabbra, komoly szerepet játszva az irodalmi életben. A pécsi és budapesti napilapok, folyóiratok gyakran közölték írásait.

                Kár lenne, ha ez a gazdag életmű és alkotója nyomtalanul eltűnne az évek tengerében. A jelen bibliográfia megkísérli ezek számbavételét. Teljességre törekedni nem lehetett, mert a korabeli újságok hiányosak, csonkítottak. A fellelhető repertóriumoknak köszönhető néhány mű címe, ha a keresett helyen hiányoztak a lapok. Fontos megjegyezni, hogy a Dunántúl c. napilapban jelent meg minden írása, mert sem az 1949., sem az 1952-1956. évi Dunántúl c. folyóiratban nem szerepelt.

                  Dénes Gizelláról senki nem készített összefoglaló munkát, ezért a „Hírek, tudósítások” c. fejezetben, még a reklám célú könyvismertetéseket is felsoroltam. Napra pontos első elbeszélésének dátuma. Az antológiákban, elbeszéléskötetekben közölt munkáinak címét, helyét is felsoroltam.

                Időrendi sorrendben követik egymást elbeszélései, tanulmányai, cikkei, valamint a „Nyilatkozatok, vallomások.”

                Tizenöt lexikonban és öt egyéb műben található szócikk Dénes Gizelláról téves születési dátummal. A téves adatokra megjegyzés utal.

                Az anyaggyűjtésben a Baranya Megyei Könyvtár, a Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtára és az Országos Széchenyi Könyvtár archív anyaga volt segítségemre. A katolikus egyház által kiadott újságok, folyóiratok gazdag anyagot szolgáltattak Dénes Gizella munkásságáról. Ezeket a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár anyagából sikerült beszerezni. Az írónő hagyatékát dr. Rúzsás Lajosné volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Ebben személyes iratai mellett kéziratok, a kiadókkal kötött szerződések, a Szépirodalmi Könyvkiadó levelei stb. anyagot találtam. Néhány közérdeklődésre is számot tartó magánlevelébe tekintsünk bele.

                BABITS Mihály és dr. SERÉDI Jusztinán bíboros hercegprímás, esztergomi érsek köszönő levelei a küldött könyvekért. STEINné Jánosi ENGEL Rózsa a New York-i Columbia Egyetem könyvtárosának leveleiből követhető egy kéziratának évtizedes amerikai vándorlása, ami végül is röviddel Dénes Gizella halála előtt hazakerült. TAKÁCSY Dénes újkígyósi plébános feljegyezte, lefordította a Mecsekjánosi plébánia Historia Domusába beírt latin nyelvű bejegyzését Dénes Gizella ottani munkásságáról.

                Érdekes NEMESKÜRTY István elutasító levele, s ahogyan azt megindokolja: Miért nem vihető ma (1961.) filmre a Csodálatos fazekas c. regénye. Az újságok híradása nyomán megismert fontosabb eseményekből dátumoztam be az életrajzi részt. GALAMBOS Ferenc által összeállított repertóriumok olyan munkáit is felsorolja, melyet valamilyen okból nem találtam a jelzett helyen. (A lapokat kitépték!)

                --.: jelzés ott szerepel, ahol a szerző neve ismeretlen. Rövidítés nem igen fordul elő, a pár oldalas napilapoknál az oldalszám nincs megadva.

                A jelen átdolgozás tartalmazza az időközben történt változásokat, de a tételszámok ezek szerint nem lettek átírva, az újdonságokat törve számmal jeleztem.

                Neves írók, kritikusok véleményéből idéztem a bevezetőben. Az életrajzi adatok után a művek és kritikusai következnek, némelyiknél jelentős számban. Alig néhány fénykép maradt az írónőről, melyek előfordulási helye szerepel. Azon periodikák, melyben munkája, vagy róla szóló írás van, szintén megtalálható. Végül Dénes Gizella olyan műveiből idéztem, melyek kevésbé ismertek. Névmutatóval zárul a bibliográfia. Ez tartalmazza valamennyi író, tárgyalt személy, testület, intézmény, periodikum nevét és a földrajzi neveket.

                                                                                                                                    Pécs, a 2002. év tavaszán.

 

 

 

 

 

                                        ÍRÁSOK DÉNES GIZELLÁRÓL

 

 

 

                                  MAKAY GUSZTÁV: PÉCS SZÉPIRODALMA

 

                Pécs irodalmi múltja korán sem olyan gazdag, mint amennyire ez a ős kultúrájú, igéző táji szépségű, művészetet ihlető város megérdemelte volna.

Ennek oka bizonyára abban a sok megpróbáltatásban rejlik, mely történelme során osztályrészéül jutott: a létfenntartás küzdelmeiben, és a gyakori dúlások után az újraéledés gondjai közepette nem válhatott az irodalom dúsabb virágoskertjévé. De ha nem indított is útnak ország bűvölő írókat és költőket, vagy irodalmi kezdeményezéseket, mégis úgyszólván minden magyar kultúrkorszak egy-egy jellegzetes, nagy képviselőjére talált benne.

                A keresztényi középkor – a nagyszerű dóm létrejöttével egy időben Szent Mór pécsi püspöknek, az első magyar írónak emlékét sugározza felénk. Mór püspök látja vendégül a San Giorgio di Maggiore velencei kolostor apátját, a későbbi Szent Gellértet, a Magyarországon írott első könyv szerzőjét. Így szinte Pécs a bölcsője a hazánkban meginduló latin irodalomnak.

                A humanizmus rövid életű, de ragyogó kultúrkorszakában ismét Pécs az irodalom tűzhelye, CSEZMICZEI János, költői nevén Janus Pannonius, az európai hírű humanista költő körül. Valamelyik Dráva menti községben született és Mátyás király emelte 1459-ben a püspöki székbe. A mai értelemben vett szépirodalom első nagy alakja Ő, és máig is friss, élő latin lírájában nem egy részlet őrzi Pannónia, a dunántúli táj emlékezetét. A magyar humanizmus gyors elvirágzása után Pécs másfél évszázadra török uralom alá került. De ennek a korszaknak is van két Baranyával összefüggő irodalmi képviselője: TINÓDI LANTOS Sebestyén, aki a legnagyobb valószerűség szerint a Baranya megyei Tinód-pusztán született, Szigetváron élt, és bizonyára megfordult Pécsett is. A török uralom után a katolikus visszahatás kora ismét nagynevű irodalmi képviselőket juttat Pécsnek. Itt tanul egy ideig PRAY György, a későbbi jezsuita történelemtudós, a Halotti Beszéd felfedezője, a ciszterciek gimnáziumában tanít a kor legnagyobb költője, FALUDI Ferenc, míg a múlt század vége VIRÁG Benedek alakját, a „magyar Horátius”-t idézi, aki tanulóifjúságát és teológiai éveit töltötte Pécsett,

                A XIX. században három országos nevű költő indult el Pécsről: GARAY János, a Háry János költője, TÓTH Kálmán, a Petőfit kövező kor ünnepelt poétája, és VÁRADY Antal, a „ Strassburgi harangok” költője, akinek pályája innen ível fel a Színművészeti Akadémia igazgatóságáig és a Petőfi Társaság titkárságáig. Az Ormányságból indul és a baranyai tájból meríti realizmusát a legjobb magyar novellisták egyike, BAKSAY Sándor is.

                A század vége végre megteremti az első jellegzetesen pécsi írót, aki valóban Pécs lelkéből szakadt ki és a város szellemiségével a távolban is mindvégig összeforrva maradt: SURÁNYI Miklóst. Írói pályája hatalmas arányú Széchenyi-regényében (Egyedül vagyunk) érte el csúcspontját, „Kantate „ c. regényében padig megörökítette a XIV. sz. végi idilli és egyben rejtelmes Pécs arculatát. A lírai virágzáskorszakot viszont BABITS Mihály, a „Szellem” európai kultúrával átitatott, mégis jellegzetesen dunántúli költője nyitja meg, aki Pécsett szívja magába az első élet-, és kultúrízeket. Pécsi diákéveinek emlékét, a katolicizmus gyermekkori varázsát, a dunántúli táj ihletét számtalan finom részlet örökítette meg verseiben és regényeiben.

           Surányi és Babits alakja pompás bevezetője annak a nagy irodalmi lendületnek, amely az újabb évtizedekben bontakozik ki Pécsett. Végre országosan ismert írók és költők neve fűződik tartósan az ősi városhoz. A pécsi irodalmi élet ma két erőforrás körül kristályosodik: a Janus Pannonius Társaság – egykor Surányi Miklós, ma költőlelkű alispán elnökének vezetése alatt – szép koszorúba fogja a Pécshez valamiképpen közelálló írókat, költőket, értékes könyveket ad ki tagjai terméséből és magas színvonalú előadóüléseket rendez. Az egyetem viszont – főképp annak ez ideig fennállt bölcsészeti kara – lehetővé tette, hogy a dunántúli táj fiatal írói tehetségei egyetemi éveiket is Pécsett tölthessék és így kitörülhetetlenül, felmérhetetlenül magukkal vigyenek valamit a város lelkiségéből. Termékeny támogatói a szépirodalomnak a többi kultúregyesületek és a pécsi hírlapok is, ezek a magyar vidéki hírlapirodalom legrégibb múltjába nyújtják gyökereiket.

                Pécs mai irodalmi keresztmetszetében az országosan ismert nevek közül tanulmányírást VÁRKONYI Nándor, a mai irodalmunk legjobb ismerője, remek irodalmi arcképek írója képviseli. Az elbeszélő irodalom terén Pécsről indult el az Ormányság országot megrázó regényírója, KODOLÁNYI János. A pécsi egyetemen tanult fiatal regényírók két nagy ígérete: KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil és a tragikus-korán elhunyt KOVÁTS József, valamint IJJAS Antal, a Vigília társszerkesztője. Pécsi az ízes népi regényeiről ismert SÁSDI Sándor és a f i n o m t o l l ú  DÉNES Gizella. (kiemelés F. L.) Utóbbi, a Csodálatos fazekas c. regényében megírta a város nagy szülöttének, Zsolnay Vilmosnak életregényét. Amtmann Prosper c. regényében pedig Pécs zenei életének gazdag múltjába tekint vissza.(A magyar szimfónia)

   A pécsi költők közül KOCSIS Lászlónak, a papköltőnek, Mécs László barátjának mélyen emberi és szociális költészete legszebb ihleteit a pécsi tájból, különösen a székesegyház szépségéből meríti. LOVÁSZ Pál leheletfinom versei a bácskai tájihlet és a kristályos műgond sajátosan egyéni ötvözetét mutatják. WEÖRES Sándor bölcseleti távlatokba nyíló transzcendens lírája az egész új magyar lírában eredeti színt játszik. ZSIKÓ Gyula versei a modern magyar líra legmaibb szociálisságát példázzák a városba szakadt fiatal költő lantján. A pécsi egyetemen végzett TAKÁTS Gyula a dunántúli vidék jellegzetes képeinek fiatalosan üde költője is. A bölcsészkar francia intézete körül szép műfordítás-irodalom virágzott ki. CSORBA Győző középkori francia haláltánc énekeket ültetett át. Pécs irodalmi múltjának emlékei és jelenlegi szép költői virágzáskorszaka megéreztetik, hogy Pécsnek sajátságos varázsa van, mely történelmi patinájából, ősi kultúrájából, műemlékeiből, táji szépségeiből és egyre gazdagodó irodalmi lelkéből szövődik össze.

                        MŰVÉSZETI HETEK, PÉCS. 1941. január 3 – február 4. p. 62–65.

 

 

 

 

                                              SODORITS JÓZSEF

 

                               BARANYAI TÁJAK – BARANYAI ÍRÓK

 

                Baranya vármegye a tudatos magyar irodalom korában hosszú évszázadokig „terra incognita” volt. Visszatetszőnek tűnik az fel, hogy ez a terület, amely már szent István korában az akkori fogalmak szerint művelt terület, sőt a legújabb kutatások szerint a legelső magyar irodalmi mű is itt keletkezett, s a későbbi századok folyamán is a műveltség fontos fellegvára volt, az 1500-as évektől egészen a múlt század végéig eltűnt az irodalom területéről. Míg másutt egyre nagyobb arányokban hódított az irodalom, Baranya megye mélyen hallgatott.

                Ennek okaként két dolgot hozhatunk fel. Az egyik a törökdúlás, amely másfél évszázadon át bénította meg a vidék életét, a másik pedig a török kitakarodását követő telepítések.

                A török idő alatt szó sem lehetett ezen a vidéken irodalomról, sőt magyar életről sem. Ez a terület volt a török hadak magyarországi országúja s így az itt élő lakosság állandó zaklatásnak volt kitéve. Természetes, hogy az irodalommal foglalkozó, tehát általában békésebb hajlandóságú emberek igyekeztek nyugalmasabb vidékre húzódni, hogy munkájukat zavartalanabbul folytathassák. Az „inter alma silent Muzsae” elve mindig és mindenhol érvényben volt és marad.

                A telepesek pedig idegen ajkú népeket hoztak ide. Idegen nyelvű és szellemű népnek magyar irodalma nem lehet, ez természetes dolog. Viszont a mégis fennmaradt magyar nyelvű szigetek a telepítés folytán beékelődtek az idegenek közé és ezzel légmentesen el lettek zárva az összefüggő magyar nyelvterülettől. Így az irodalom kifejlődése itt is csírájában lett megölve. Hogy ez mennyire így volt, azt mutatja az is, hogy maga Pécs városa, amely a vidék székhelye és központja volt, még a múlt század folyamán is teljesen német nyelvű utca- és helyelnevezései között is számos idegen eredetű.

                Mihelyt azonban ez a gátló hatás megszűnt s a magyarság beolvasztó képessége itt is éreztetni tudta hatását, Baranya egyszerre kiugrott az ismeretlenségből. Egymásután támadtak íróink, akik ennek a földnek szülöttei s akik munkájukkal feledtetni akarják a százados hiányokat.

                Ma érdekes fordulását lehet látni annak, hogy évszázados irodalmi felfogások hogyan változnak meg.

                A regény külsősége (helye) és a cselekmény kapcsolata között régen jóformán semmi összefüggés nem volt. A hely, ahol a mű cselekménye folyik, csupán keretet ad, de sem a mű tárgyára, sem a céljára nincs hatással, sem pedig a cselekmény előbbre vitelében nem játszik szerepet. A regényíró olyan témát választ feldolgozásra, amely vagy az egész emberiség érdeklődését tudja lekötni, vagy legalább is egy egész országét. A változás összefügg azzal az egyetemes, az egész világot átható irányzattal, hogy az ember elsősorban a saját vidékét, közvetlen szomszédságát ismerje meg, annak értékeit fedezze fel s tárja fel a maga és az egész világ számára.

                Irodalmi téren ezt a munkát azok az írók végzik el, akiket legjellemzőbben tájrajzi íróknak nevezhetnénk. Ez a meghatározás természetesen nem jelenthet szigorúan körülhatárolt területeket, hiszen egy szűkebb értelemben vett valóban tájrajzi író is írhat általánosabb értékű munkát (Dénes Gizella: Aranyliliom, Kodolányi: A vas fiai), viszont egy nagyobb körben mozgó író is lenyúlhat problémáért egy vidéki életébe is. (Surányi Miklós: Kantate).

                Jellemző vonása a tájrajzi írónak, hogy regényeinek kerete egy vidéken belül marad. Tárgyát a vidék életéből, problémáiból meríti, arra keres feleletet. Éppen ezért az író kénytelen a falu lelkiéletével, viszonyaival hosszasabban foglalkozni, s így a cselekmény és a cselekmény helye szoros összefüggésben van, mégpedig annyira, hogy a regény más vidéken, más körülmények között nem játszódhatik, mert tévedéseken alapulna.

                Baranya vármegye abban a szerencsés helyzetben van, hogy több nagy tehetségű írót mondhat magáénak, akik munkájukban szülőföldjüket szerepeltetik is. Öt írót sorolhatunk ide, mégpedig Babitsot, Dénes Gizellát, Kodolányit, Sásdit és Surányit. Az öt közül azonban csak Dénes és Kodolányi az, akit szorosabb értelemben vett tájrajzi írónak nevezhetünk. Érdekel bennünket, hogy a többi milyennek látja az életet, amelyez mi naponta élünk, azt a vidéket, melyet naponta látunk, csak éppen nem fedeztük fel a magunk számára.

                Babits regényeiben csak Pécset szerepelteti, de azt sem saját nevén, hanem Sót-nak nevezi. Részletrajzaiban már meghagyja a valódi elnevezéseket, úgy hogy ezek alapján a cselekmény színhelyeire ráismerni nem nehéz. Ő inkább még a régi irányzat híve, éppen ezért a színhely csak keretül szolgál, minden mélyebb kapcsolat nélkül a regény felvett tárgyával.

                Semmi jellemzőt a városról mondani nem tud. Gyermekkori emlékei kísérik a helyek rajzában. Regényei bármely más városban is játszódhatnának, a tárgy kifejlődésére és a cselekmény bonyolítására nem volna hatással ez az áthelyezés.

                Dénes Gizella a legbaranyaibb író. Itt született a regényes Mecsek egyik eldugott völgyében. Gyermekkorának, ifjúságának nagy részét itt töltötte el. Ez a hosszú és intenzív kapcsolat közte és a természet között olyan mély és kitörülhetetlen nyomokat hagyott lelkében, amelyektől nem tud és nem is akar megszabadulni. Szerelmese a földnek. A föld, a vidék, ahol született, ahol élt, szentség számára, azt csak szeretni szabad és lehet. Hibája, ha van is, csak szeretettel gyógyítható. Minden esemény, ami ott történik, minden személy, aki ott él, egy-egy téma, egy-egy típus számára.

                Regényeinek legnagyobb része lakóhelyének környékén játszódódik. Ha véletlenül messzibb viszi képzelete, akkor kapcsolata a vidékkel már nem olyan mély, rajzai halványabbak. Ez mutatja legjobban, hogy mennyire hozzá van nőve ehhez a földhöz.

                Azokban a regényeiben, amelyekben szülőföldjének történeteit és alakjait örökíti meg, páratlan szeretettel vezérli tollát. Harmonikus képet alkot magának a faluról, s ha olyan problémára akad, mely ezt a harmóniát felborulással fenyegeti, siet az ellentéteket kiegyenlíteni, s a kielégítő megoldást megtalálni. Szeretete annyira őszinte, , hogy még kevésbé jó alakjait is megbecsüli, s valamilyen módon rokonszenves vonást ad nekik, csakhogy a világ ne mondhassa, hogy ott is vannak rossz emberek.

                A táj rajza és a cselekmény együtt halad regényeiben. Hogy ezt külsőleg is kihangsúlyozza, fejezeteit rendszerint egy-egy természeti kép rajzával kezdi, amely előre jelzi az egész fejezet alaphangulatát is. Rajongó szeretettel nézi az ő kedves Mecsekét, melynek lágy völgyhajlatai, merész hegyfokai, hatalmas erdőségei titokzatossággal s mégis valami áhítatos megnyugvással töltik el. A természet nála belső élmény, a baranyai vidék lelki szükséglete.

                                                  MAURINUM, PÉCS. 1946. december. p. 29–31.

 

 

 

 

                                                                ILLÉS ENDRE

                                           FEKETE EMBEREK

                                     DÉNES GIZELLA REGÉNYE

                                        - Részletek a kritikából -

 

                … Ennek a regénynek igazi hősei azok a sápadt, közönyös, egykedvű emberek, akiknek fekete sziluettje csak a háttérben mozog s a részleteken suhan át. Feketék és elnyűttek valóban. Valami lomha szomorúság lebeg körülöttük, s valami tompa fájdalom sajog bennük.

                Tiszteletre méltó irodalom tiszta eszközeivel formálja és alakítja életté Dénes Gizella ezt a szomorúságot. Élnek az emberek, él a mecsekalji kis telep, él a tél hava s élnek a tavasz színei. Érzékeltető szépen írja le ezeket Dénes Gizella, az ember érzi, az író szívéről szakadtak le. Sokkal kevésbé erőteljes és elhihető azonban a fiatal mérnök, a főhős, ez a Berend Ivánra emlékeztető alak. S nem szerves tartozéka az a fehér s c-mollban zengő szerelmi regény sem, amelynek erkölcsi tanulsága legfeljebb annyi, a jók elnyerik jutalmukat.

                Nagy kár, hogy a mecsekalji kis bányatelep élő, fekete emberei nem ugyanilyen élettel élő történetet s főfigurákat kaptak. Nagy kár. De Dénes Gizella regénye feltétlenül rokonszenvesebb így, részleteinek elevenségében, mint egy erőn felül vállalt feladat megtört és sikertelen nagyvonalúságával …

                                                                                                                                                                                              NYUGAT. 1931. I. p. 202–203.

 

 

 

 

 

 

                                                                Életrajzi adatok

 

 1.         1897.  június 25-én született Ócsárdon, a falusi iskola tanítólakásában. Apja

DEUTSCH Kálmán állami tanító, anyja KOVACSOVICS Jolán. Gizella Anna nevet kapta      a keresztségben. Fiútestvére a világháborúban halt  meg. Még nem volt tanköteles, de falusi tanítógyerek lévén, akkor ült be az iskolába,  amikor kedve tartotta. Amikor a falu papja jött, mindig ott volt, mert szerette a „mesét”, amit tőle hallott. Már ekkor feltűnt   szüleinek különösen érzékeny lelkivilága, felfogóképessége.

2.     1905.  Alig múlt hét éves, amikor édesanyja meghalt. Apja kijelentette elviszi  Pista    bácsihoz. TAKÁTS István pap volt, Mecsekjánosi magyar-sváb vegyes lakosú falujának plébánosa. A hosszú sárga ház, abban a hegyek közé rejtett faluban, – atyai nagybátyja plébániája – rémülettel töltötte el gyermeki fantáziáját. Komoly, mélységes csend, magyar parasztgyerekek parasztemberek helyett, szűkszavú svábok. Vigaszt a papházban található könyvek hoztak Gizellának. A díszes, piros kötéses „Rudolf emlékalbum” volt először a kezében, amiben sok költőnő és versei szerepeltek és talán   nekik köszönhető, hogy elindult az írói pályán.

3. 1910-ben apját a komlói bányatelepi iskola igazgatójává nevezték ki, ekkor újra összekerült a család. Mivel pontos adatok nem álltak rendelkezésemre, id. GULYÁS Pálra kell hivatkozni, aki azt írta: Négy osztályos felső leányiskolát és kereskedelmi tanfolyamot végzett. (Magyar Írók Élete és Munkái, Budapest. 1942. p. 551.)

4. 1914-ben a 17 éves DEUTSCH Gizella hosszabb időre lakója lett Mecsekjánosinak, menekült mostohája elől. Nagybátyja akarata ellenére, de apja örömére, írogatni kezdett. Apja azt mondta: ilyen névvel, hogy „Deutsch” nem lehet író senki. Ekkor választotta magának a „DÉNES” nevet. Hivatalosan sohasem került sor magyarosításra, ezen a néven vált ismertté.

5. 1915. 18 éves volt, amikor megírta első novelláját, s ettől kezdve rendszeresen írt.

6. 1918. 21 évesen határozta el magát arra, hogy eljuttatja az újsághoz egyik munkáját. Pécsre utazott és a Dunántúl szerkesztősége elé helyezett postaládába dobta be kéziratát, mert bemenni nem mert. Ha megjelenik „író leszek” határozta el magát nagy könnyelműen. Az élet bebizonyította, hogy az lett.

7. 1918. augusztus 11-én, vasárnap jelent meg a Dunántúl c. pécsi napilapban: HERCEGKISASSZONY című, első novellája. Gyors egymásutánban több is követte, majd

8. 1919-ben első kisregényét kezdi közölni ugyanez az újság, címe KÖKÉNYVIRÁG. Ekkor került Pécs szerb megszállás alá és Dénes Gizellát először hallgatatta el a történelem. Ha nem is kerülhetett nyilvánosság elé, nem tétlenkedett: Írt!

9. 1920. Első elbeszéléskötetét a DOMBÓVÁRI NYOMDA adta ki, címe: MECSEKI CSEND. Ezt a könyvét elküldte Babits Mihálynak a Nyugat c. szépirodalmi és kritikai folyóirathoz bírálatra, ismertetésre. Babits válasza: „Érdeklődéssel fogom olvasni, de az ismertetést nem tudom megígérni.”

10. 1921. A Dombóvári Hírlap tizenegy folytatásban közölte a VENYIGELÁNGOK című elbeszélését.

11. 1923. A Pécsi Haladás nyomdából került ki második novellás kötete. Címe: VENYIGELÁNGOK.

12. 1923. Hamarosan nagy változás állt be életében: állást kapott a Pécsi Est c. lapnál. Hol Komlón, hol Mecsekjánosiban lakott, de a városba akart kerülni. Kérésével KOMÓCSY István kanonokhoz fordult, - aki ismerte édesapját – és megpróbálta egy banknál elhelyezni, de sikertelenül. A lapnál lett könyvelő, amihez nem nagyon értett, viszont elfogadható riportokat írt. Végül a laphoz került és a nagyközönség elfogadta. Amikor a lap megszűnt, Dénes Gizella is megvált tőle.

13. 1924. Második elbeszéléskötetével nemcsak a helyi, hanem a fővárosi sajtó elismerését is kiérdemelte. A Katolikus Szemle, a Magyarság, a Budapesti Hírlap és a Világ is foglalkozott vele. Gróf KLEBELSBERG Kuno kultuszminiszter 500 000 korona jutalmat utaltatott ki neki, írói működése elismeréséül. Néhány korabeli adattal nézzünk utána, mit ért ez a jutalom?

A Dunántúl egy példánya       1 200 korona

1 kg rizs                               9 000 korona

1 meséskönyv                     10 000 korona

1 kg cukor                           19 000 korona

1 kg kávé                            54 000 korona

Leányka cipő                      172 000 korona

1,5 hold szőlő + villa      75 000 000 korona

14. 1924. Ez év februárjában ismerte meg a Pécsi Nemzeti Színház művésznőjét, KALMÁR Rózsát, aki Herczegh Ferenc: Ocskay brigadéros c. darabjában a cigánylány szerepét alakította. Gyönyörű hangja megbabonázta az írónőt. Felkereste lakásán, bemutatkozott neki és ettől kezdve mély barátság alakult ki közötte és a család között. Leányuk, Veronika bérma-keresztanyja lett. Megjelenő regényeit most már neki és szüleinek dedikálta.

15. 1925. Az ÚJ NEMZEDÉK c. budapesti napilap január 6-án közölni kezdte KATALIN ÉS AZ ÉLET c. önéletrajzi ihletettségű regényét. A pécsi újságnál eltöltött élményeit tárgyalja, de a Mecsekjánosi papházban folyó életről is elárul egyet-mást. Ez a munka 1936-ban A MAGYAR ASSZONY c. lapban folytatásokban jelent meg. 1996-ban Komlón, a Honismereti és Városszépítő Egyesület könyv alakban is megjelentette, két másik regényével együtt. A három, eddig ismeretlen munkájára az Országos Széchenyi Könyvtárban bukkantam rá.

16. 1925. Jeligés novella pályázatot hirdetett a PÉCSI NAPLÓ, melyre 30 pályamű érkezett. A zsűri elnöke VENDE Ernő főreáliskolai tanár volt. Véleménye alapján az első díjat nem adták ki. A 150 000 koronás második díjat Dénes Gizellának ítélték a SZEGÉNYEMBER KINCSE c. elbeszélés fiatal írójának, mert benne olyan kvalitásokat látott, melyek a díjra érdemessé tették

17. 1925. Megjelenik a KÉT FEHÉR GALAMB című ifjúsági regénye Szent László korából.

18.  1925. A Dunántúl főszerkesztője KOMÓCSY István kanonok a lap karácsonyi számában DÉNES Gizella irodalmi sikereiről írt elismerő sorokat.

19. 1927. A XIX. századi Pécs nagy gyáralapítójának, ZSOLNAY Vilmosnak, nagysikerű regényben állít emléket.

Címe: C S O D Á L A T O S   F A Z E K A S

20. 1928. Az irodalmi élet csúcsát ebben az időben a NYUGAT jelentette. Ennek ellensúlyozására TORMAY Cecil új folyóiratot hívott életre N A P K E L E T címmel. Itt azok jelentek meg, akik Babitsék szigorú szűrőjén még átestek, de jók voltak. Ide hívta meg Dénes Gizellát titkárnőnek, akinek most már fővárosi lapok és folyóiratok adtak helyet műveinek. Az ÉLET, a KATOLIKUS SZEMLE, a MAGYAR KULTÚRA, Az ÚJ IDŐK, a NEMZETI ÚJSÁG és a NEMZETI SZALON igen sok munkájának vált forrásává. Megjelent könyveiről jelentős számú kritika jelent meg a fenti lapokban, neves kritikusok tollából.

21. Mecsekjánosi sváb-magyar népének életéről, papjának küzdelmeiről szól a FEHÉR TORONY című regénye.

22. A Magyar Írónők Egyesületének tagjai – köztük Dénes Gizella, - Budapestről Pécsre utaztak, és nagy sikerrel mutatkoztak be a Nemzeti Színházban tartott felolvasóestjükön.

23. 1930. Megjelent a FEKETE EMBEREK c. regénye a komlói bányászok életéről. Elismerő bírálatot kapott ILLÉS Endrétől, melyből egy részletet fentebb olvashatunk.

24. 1931. Ez év júniusában alakult meg a Janus Pannonius   Irodalmi Irodalmi Társaság. Ennek női tagjai TESÁRné, HALLÓSY Márta, TÖRÖKné, KOVÁCS Hermin, és DÉNES Gizella. Beválasztották a Számvizsgáló Bizottságba is, melynek tagjai: BERZE NAGY János ÉS VENDE Ernő voltak. László Lajos: SORSUNK c. munkájában ezt részletesen feldolgozta.

25. 1932. A Dunántúl ifjúsági regény írására pályázatot hirdetett, melyre a következő írók küldték el munkájukat: BABITS Mihály, DÉNES Gizella, GÁRDONYI Géza, HERCEGH Ferenc, CSATHÓ Kálmán, TORMAY Cécile, MÁRAY Sándor, MÓRICZ Zsigmond, MOLNÁR Ferenc, BALLA Borisz, TERSÁNSZKY Józsi Jenő, KOSZTOLÁNYI Dezső, TAMÁSI Áron, HARSÁNYI Zsolt.

26. A pályázat győztesét nem sikerült kideríteni.

27. 1932. ÍJJAS Antal: A dunántúli katolikus irodalom c. munkájában ezt írta: … A költők után a prózaírók következnek, de ezek nincsenek nagy számban. Az aki köztük a legnagyobbra nőtt, Dénes Gizella. (kiemelés F. L. ) Fő tartózkodási helye és ambíciói szerint fővárosi írónak számít és róla, kezdettől fogva, minden művének megjelenésekor a Magyar Kultúra részletesen megemlékezett.      

28. 1932. ERDŐSI Károly főszerkesztő jóvoltából THURZÓ Gábor kapta a megbízást, hogy az ÉLET c. haldokló hetilapot újraélessze. Otthont akart nyújtani a NYUGAT korosztálybeli fiataloknak, mint BIRKÁS Endre, LOVASS Gyula, MOLNÁR Kata, MÁNDY Iván, ŐRLEY István, RÓNAY György, SÓS László, SŐTÉR István, URBÁN Ernő, TOLDALAGI Pál, de ott voltak a régiek, köztük DÉNES Gizella. Ő Erdősi Károly védnöksége alatt állt, nem volt szabad bántani, közölni kellett bármit írt. Thurzó úgy lázadt ez ellen, hogy olvasatlanul küldte munkáit a nyomdába. Más oka is volt ennek. Ezt már Komócsy kanonoktól tudjuk: Olvashatatlanul komisz volt a kezevonása. Kéziratát csak a szedőgépek bölcsei tudták elolvasni. Erdősi és a korrektúrából olvasott írásai végül is meggyőzték Thurzó Gábort: Dénes Gizella mesterségbeli: író! Egy kevéssé ismert világot tár olvasói elé, de a tömjén szaga nem érzik írásain. Így maradhatott a sok-sok újonnan jött között a lap munkatársa, a régiek közül.

29. 1933. Horogszegi SZILÁGYI Erzsébet és az ifjú HUNYADI János kalandos egymásra találásának története a: CSÁSZÁRMADÁR című, öt kiadást megért regénye.

30. Az 1930-as év másik nagy sikere a : TAVASZI BÚZAVETÉS című társadalmi regénye volt.

31. 1934. A Dunántúl karácsonyi számában megjelenő cikk címe: Amit Pécs művészetéről mindenkinek tudni kell. Szerzője ismeretlen. A szépirodalmi áttekintésben írja: A ma élő novella írók közül kiemelkedik Surányi Miklós alakja. A város szellemi életének irányításában, - bár Budapesten él – állandóan tevékenyen részt vesz. Elnöke a Janus Pannonius Társaságnak. A pécsi regényíró gárda fiatal, de mégis maradó értéket alkotó tagjai: SÁSDI Sándor, DÉNES Gizella, és BARABÁS István. A novellisták közül kitűnik: HALLÓSY Márta, BERTALAN Cornélia, CSUKA Zoltán, ZSIKÓ Gyula és VÁRKONYI Nándor. Érdekes meghatározás ez arról a Várkonyiról, akinek erre az időre már jelentős művei jelentek meg, pl.: A francia szellem, 1925 Claudel, 1926., Pécs és Baranya a szépirodalomban, 1931.

32. Az 1934-es évben öt munkája látott napvilágot: ASSZONYOK A HEGYEK KÖZÖTT, A LAURA FORRÁS, JÖN A BAJNOK!, GYŐZELEM AZ ARANYFÉNYŰ HEGYEK KÖZÖTT és az EZÜST NYÁRFÁK című regényei. Ezek közül a 2. és a 4. 1996-ban jelent meg könyv alakban.

33. 1935. Dénes Gizella az Új Idők megbízásából Mohácsra utazik, hogy cikket írjon a városról. …Nemcsak Mohács történelmével, hanem jelenével is foglalkozik a híres írónő, és ha meggondoljuk, hogy a lap jelenleg 62 000 példányban jelenik meg, felmérhetjük cikkének jelentőségét… Így adott hírt a DUNAVIDÉK c. mohácsi napilap szeptember 8-án az írónőről.

34. 1935. A Dunántúl TOMMY ÖRÖKSÉGE c. regényét kezdte közölni június 23-tól, 23 folytatásban. 1943-ban könyv alakban már A PUSZTA ASSZONYA címet viselte.

35. 1936. 25 éves jubileumát ünnepli a Dunántúl. ZSIKÓ Gyula Hírlapíró. A Dunántúl és az irodalom c. cikkében ezt írja Dénes Gizelláról:

…Megemlítjük a Dunántúl köré csoportosult prózaisták és költők közül azokat, akik már akkor, vagy azóta, országos hírnévre tettek szert: Tesárné KOVÁCS Hermin és DÉNES Gizella …

Felemlíti, hogy a Csodálatos fazekas (1927) és a Tommy öröksége (1935) c. regényeit a lap közölte folytatásokban.

36. 1936. Az egyetemisták Szent Mór kollégiumának kiadványa volt a Maurinum. SODORITS József: Baranyai tájak – Baranyai írók c. munkájában megállapítja és kiemeli: DÉNES Gizella a legbaranyaibb író. … Baranya vármegye öt nagytehetségű írót mondhat magáénak: BABITS Mihályt, KODOLÁNYI Jánost, SURÁNYI Miklóst, SÁSDI Sándort és DÉNES Gizellát. Közülük csak Dénes és Kodolányi az, akiket szorosabb értelemben tájrajzi íróknak nevezhetünk…

37. 1937. Népszerűsége, közismertsége egyre nagyobb. A KISASZSZONYKIRÁLY c. történelmi regénye nagy sikert hozott. Dávid Tibor újságíró Mecsekjánosiban kereste fel és fényképes riportot készített az írónővel. Sikereiről, terveiről beszélt és már ekkor megemlítette, hogy készül a HARMINC EZÜST c. könyve, melyben a keresztény magyarságról és a magyar zsidóságról szeretne szólni.

38. 1938. A Janus Pannonius Társaság áprilisi felolvasó ülésén, egy novellájával szerepelt: A Mester nyomában. A ,,Mester” Surányi Miklós, aki 1936-ban halt meg. Amikor Dénes Gizella a Pécsi Est munkatársa volt, az Ágoston templom közelében volt a lakása. Surányi pedig ebben az időben látogatta meg szüleit, kiderült, Ő is abban a Sigvárt-féle házban lakott, mint Dénes Gizella. Elutazása előtt felhívta a szerkesztőségben és azt mondta neki:

,,Tanuljon, nagyon sokat tanuljon! Az újságírást hagyja abba, nem nőnek való. Sokat olvasson, mindig olvasson, s ne hozzon szégyent a fejemre, ezen az úton …”

39. 1938. Két érdekes munka jelent meg az Eucharisztika évében, közel egy időben. Báró MALCOMES Béla: SZENT ISTVÁN UNOKÁJA, és A HEGYEK HERCEGNŐJE Dénestől. Mindkettő Skóciai szent Margittal foglalkozik, aki, mint írták, a mecseknádasdi Réka-várban született. Feltárást is végeztetett a báró, mely megbízhatatlan. DOMBAY János régész is foglalkozott a területtel. Végül 1963-ban PAPP László, J.P. Múzeum régésze tárta fel a területet Szerinte az ásatás nem hozott forráserejű bizonyítékot, hogy a vár Szent István korában épült volna. NAGY Kázmér angolszász okiratokban kutatott, az eredményt könyvében ismertette, 1971-ben.

40. 1939. A budapesti Nemzeti Újság címoldalon hozta az írónő fényképét és a rövid híradást: Dénes Gizella kiváló írónő ZICHY Nándor-díjat kapott. Gróf Zichy Nándor a Szent István Társulat elnöke, a Stephaneum-nyomdával, melynek célja:    J ó és o l c s ó könyvekkel kell erősíteni a nemzeti-, és keresztény szellemet. Évente egyszer, egy író kaphatta meg, a vele járó 1000 pengő jutalommal.

41. 1939. aug. 4-én meghalt TAKÁTS István, aranymisés áldozár, tiszteletbeli esperes, mecsekjánosi plébánosa, Gizella nagybátyja. Hamarosan új pap került a papházba, ahol már nem volt helye az írónőnek. Lakást bérelt Pécsett a Papnövelde u. 16-os számú házban. Itt élt halálig. Az épületet időközben lebontották, helyén egy óvoda udvara van. Emléktábla elhelyezésére tett kísérletem nem sikerült!

42. 1942. Újabb híradás a HARMINC EZÜST c. munkáról, március 24-én a Dunántúlban. … Ezzel a címmel fog megjelenni Dénes Gizella új regénye, melyet a Singer és Wolfner kiadó most kötött le. Az őszi könyvpiac szenzációja lesz …

43. 1941. PUSZTAI–POPOVICS József: Irodalmi műhelytitkok c. írása Kodolányi János, Sásdi Sándor, Dénes Gizella munkásságáról ad hírt. Befejezésül írta: ,, … Megjelenésre vár a Harminc ezüst c. három kötetes társadalomtörténeti regénye, melyben a XIX. sz. keresztmetszetét adja …” (Pécsi Napló, 1941. aug. 20.)

44. 1942. Milyen könyveket olvas Pécs város közönsége? – kérdezi PUSZTAI-POPOVICS József a Pécsi Naplóban – és a külföldi kedvencek után felsorolja a magyarokat: Dénes Gizellát, Sásdi Sándort, Gulácsy Irént, stb.

45. 1942. A Dunántúl riportere nem írta alá cikkét, melyben a most befejezett, és a megírás alatt lévő könyveiről kérdezte az írónőt, aki elmondta: Ezen a könyvnapon kérték fel arra, hogy Surányi Miklós: Kantate c. regényéből írjon filmszinopszist. Beküldött munkáját elfogadták. Mások választották ki a Két sor ház c. regényét, amiből LÁZÁR István, a filmgyár hangmérnöke már elkészítette a forgatókönyvet.

46. 1943. Dénes Gizella írói hírneve túljutott a határon, - kezdődik a tudósítás a Dunántúlban – az országos siker után Olaszországban jelent meg 10 000 példányban a CSIPKEKESZTYŰ c. baranyai tárgyú regénye. A milánói Mondadori cég után egy berni is érdeklődött nagysikerű regényeinek fordítási joga iránt.

47. 1943. Ebben az évben már harmadszor jelent meg öt kötet munkája: MAGYAR NYÁR, VIRRASZTÓ ASSZONY, IL GUANTO DI TRINA, ( A Csipkekesztyű olasz nyelven), A PUSZTA ASSZONYA, és a BOLDOGASSZONY VÖLGYE.

48. 1944. január 1-én, a Pécsi Naplóban, a M e c s e k r e g é n y é-ről szóló méltató cikk jelent meg L. F. tollából. Címe: BOLDOGASSZONY VÖLGYE. Az Alföld, Erdély, a Balaton, már megtalálta a maga íróját, költőjét, aki megénekelje szépségeit, csak a Mecseknek nem volt még. Dénes Gizella most feltárja ezeket avatatlanok előtt is, - írja. Az írónőtől tudjuk, hogy a helyszínen, a Márévári-völggyel szemben épült malomépületben lakott. Napi 20-25 km-es sétával járta be a területet, hogy minden részletét megismerje.

49. 1944. Befejezte ANGSTER József életéről szóló regényét, melynek megírására ERDŐSI Károly hívta fel a figyelmét Az Élet c. folyóiratban jelent meg egy rövid beszámolója a jubileumról és a főszerkesztője tanácsát megfogadva, gondos kutatásba kezdett. A család rendelkezésére bocsátotta Angster József naplóját, amit az nagy gondossággal és pontossággal vezetett. Megkereste ismerőit és sikerül megrajzolnia annak az embernek az életútját, ami egybeesett a magyar ipar fejlődési szakaszával.

50. 1944. Amikor legjobb úton haladt a teljes elismerés felé, amikor egymás után jelentek meg helytörténeti munkái, Baranyát is elérte a II. világháború. Dénes Gizella ismét hallgatásra volt ítélve, amely regényírói munkájában véglegesnek bizonyult. Nagyobb jelentőségű műve nem jelent meg, de az írást nem hagyta abba!

51. 1945 az irodalmi életben nem okozott Pécsett jelentős változást, súlyos vérveszteséget. Voltak, akik elköltöztek a városból (pl. WEÖRES Sándor). SÁSDI Sándort a történelem gyászos eseményei szakították ki a város szellemi életéből. Voltak, akiknek 1945 után csökkent aktivitásuk, vagy szellemi izoláltságuk miatt teljesen elhallgattak  (pl. Dénes Gizella, Kocsis László). Ennek a túlságosan ,,finomra” sikeredett megállapításnak, Tüskés Tibor volt a mestere.

52. 1945. Meglepő helyen tűnik fel Dénes Gizella neve néhány elbeszélése élén a Független Kisgazda és Polgári Párt helyi lapjánál, a Független Nép c. újságban.

53. 1946-ban, a riportjai gyakoriságából ítélve, munkatársa volt a lapnak, de 1947-ben már nem szerepelt az újság írói között.

54. 1947. SZÉP KOSZORÚ címmel, regényes elbeszélés kötete lát napvilágot, a régi búcsújáró helyekről. Könyvéhez MINDSZENTY József hercegprímás írt előszót, ajánlva a könyvet, mint a béke szigetét, ebben a történelmi fergetegben. Báta, Andocs, Mátraverebély Máriabesnyő, Csíksomlyó, Szeged, Máriagyűd és Magyaregregy Mária tisztelete a témájuk.

55. 1956. január 1-én jelentkezett írásával először az Új Ember c. katolikus hetilapban, amikor ismét hallgatásra kényszerül az októberi forradalom eseményei miatt.

56. 1956. június 17-én TAKÁCSY Dénes újkígyósi plébános, a Névtelen pap sírjához zarándokolt Mecsekjánosiba. A parókia Historia Domusában a közvetlen utód, latin nyelvű beírását olvashatta:

    ,,Hoc loco memoriae traditur etiam, quod in domo paroch. vivente Stephano Takáts scriptor nobilis, Gizella Dénes vixit, quae in multis variisque poeticis operibus regionem Mecsekensem, populum et multa, vitae problemata descripsit. Sic non solum suum amorem erga hanc regionem et populum demonstravit, sed etiam amorem et honorem meruit a patria hac angusta”.

,,Átadjuk az emlékezetnek, hogy e plébánia épületében élt Takáts István idejében a nemes író, Dénes Gizella, aki a Mecsek népét és az élet különféle problémáit sok és változatos költői műben megírta. Így nemcsak a vidék és népe szeretetéről tett bizonyságot, hanem szűkebb hazája szeretetét és tiszteletét is kiérdemelte”

                                                                                TAKÁCSY Dénes fordítása.

57. 1958. Magyar katolikus elbeszélők kis antológiája volt a Koszorú. Ebben találjuk az AUGUSZTUSI HÓ c. elbeszélését, a Havi-hegyi fehér templomról, melynek köveit a hívők kézben vitték fel a helyszínre.

58. 1958. Irodalomtörténeti tanulmányt közölt a júniusi Vigíliában. Címe: VIRÁG PÜSPÖK ÉS AZ IRODALOM. Ebben fontos életrajzi adatokat találunk az írónő Mecsekjánosi életéből

59. 1961. február 17-én kelt NEMESKÜRTY István, aki mint a budapesti Filmgyár dramaturgja, elutasította filmre vitelét Csodálatos fazekas c. regényének. Részlet a levélből:

,,A téma, amit Ön feldolgoz, tehát a Zsolnay-féle porcelángyár születése és ezen keresztül a magyar ipar, a magyar kapitalizmus, mint a nemzeti ellenállás képviselője a Bach-korszakban, - igen érdekes. De Ön a téma feldolgozása során annak inkább romantikus jegyeit emeli ki, elhanyagolva a kor társadalmi valóságának bemutatását. Így Oroszlay alakja tértől és időtől elszakítva makulátlan, földöntúli tisztaságban, inkább egy Bach korabeli Gráll lovagot, semmint a feltörekvő polgárságot képviseli. Azonkívül találhatók a regényben olyan alapvető ideológiai tisztázatlanságok is, mint a magyar és német polgárság békés együttélése a szabadságharc leverése után, vagy az a a baráti, patriarchális viszony, amiben Oroszlay a munkásaival él. Ezek a jegyek, valamint a Bach korszakban fellépő magyar kapitalizmus ilyenfajta idealizált és kritikátlan beállítása jellegzetesen polgári szemléletű, és mint ilyen ma megfilmesíthetetlen!”

Ez való igaz, mert Dénes Gizellának eléggé hiányos lehetett a tudományos materializmusból való felkészültsége, de vajon ma, az 1990-es évek végén, ma is vállalná fenti véleményét?

60. 1965. Az Egyházügyi Hivatal Apostoli cenzúrája egy szó változtatás nélkül, kiadásra engedélyezte az 1926-ban megjelent munkát. Így teljes grátisban részesülhettem! Ezt a feljegyzést saját kezűleg írta Dénes Gizella a fenti levél aljára, megjegyzésként.

61. 1965.  CSODÁLATOS FAZEKAS c. könyve 6. kiadásban jelent meg a Móra Kiadó gondozásában.

62. 1968. Egy mecseki plébánia mozgalmas múltja és áldásos jelene c. írása a VIGILIÁ-ban Mecsekjánosiról ad összefoglaló áttekintést. Életéből érdekes adatokat tudhatunk meg belőle.

63. 1972. Utolsó nyomtatásban megjelent munkája: G Ö R C S Ö N Y  É K E S S É G E, a falu történelmét, és a titokzatos úton odakerült csodatévő, vérző Mária-kép eredetét is kutatja. Ezután a megjelenés minden reménye nélkül alkot, amiről hat kéziratban maradt munkája tanúskodik

64. 1975. 1937 óta háromszor adtak hírt az újságok a HARMINC EZÜST c. regényéről, könyv alakban mégsem jelent meg a mai napig sem. A kéziratnak kalandos története van. Amikor 1940. március 21-én a kiadó szerződést megkötötték, a politikai események nem nagyon kedveztek egy olyan mű megjelenésének, amiből egy falujáró batyus-zsidóból, nemesi előnevet viselő, tőkés története kerekedik ki. A kézirat Amerikába került, fordításra, ahol az Engel család tagja: Jánosi Engel Rózsi, a New Yorki Columbia Egyetem könyvtárosa próbálta kiadatni, de nem sikerült. Évtizedek teltek el és már úgy tűnt, elveszett a kézirat, amikor sok levelezés eredményéül:

65. 1975. július 14-én kézbesítik a Külügyminisztérium és a Magyar Írók Szövetsége közreműködésével Dénes Gizellának. Még néhány jó tanácsot javasló levél érkezik Amerikából: Ossza meg az átdolgozás nehéz munkáját, fiatalabb írótárssal!

66. 1975. október. A magyar irodalomtörténetét gazdagítja az Emlékeztető emlékezés c. írása a Vigíliában, alig egy hónappal halála előtt. Három kortársnőjéről írt megható visszaemlékezést. Ezek: BOHUNICZKY Szefi, MOLNÁR Kata és TÖRÖK Sophie.

67. 1975. Egy nappal halála előtt jelentek meg utolsó sorai, az ÚJ EMBER c. hetilapban. Név nélkül, a tömeghírek között tudósított CSERHÁTI József püspök úr Újpetrén tartott bérmálási szertartásáról. Ekkor már legyőzte a betegség, eszméletlenül harcolta meg utolsó napjait és 

68. 1975. november 24-én Dénes Gizella visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Halottak napján szabadszentkirályi rokonainak sírjához indult, amikor az utcán rosszul lett. Kórházba szállították, majd értesítették a Faluhelyi családot, mint egyetlen hozzátartozóját. A gondos ápolás ellenére állapota egyre romlott. dr. Rúzsás Lajosné dr. Faluhelyi Veronikára bízta íróasztala kulcsát, aki mindent átvett, megőrzött és végrendeletét kívánsága szerint rendezte

69. 1976. A Vigília februári számában jelent meg THURZÓ Gábor nekrológja Dénes Gizelláról. (p. 134-136.)

70. 1976. május 5-én dr. TÓTH István is megemlékezett Róla, abban a sorozatban, mely az Eltűnt Pécs-Baranyai irodalom címet viselte.

71. 1990. A Kisasszonykirály c. kétkötetes történelmi regényét, rövidített formában, 3. kiadásban hozta a Móra Könyvkiadó Vállalat Budapesten. Az átdolgozás és kiadás jogát megsértve, ismeretlen, névtelen maradt a ,,szerző!” ebben az estben is.

72. 1991. 1976 óta senki sem foglalkozott Dénes Gizellával. Ekkor hallottam meg dr. NÁDOR Tamás riportját a Pécsi Rádióban. Dénes Gizelláról beszélt dr. Rúzsás Lajosné. Ez után kezdtem rendszeres kutatásba, miután engedélyt kaptam a hátramaradt írásos hagyatékba betekinteni.

73. 1992. május 10-én emléktáblát avattunk Mecsekjánosiban. A papház falára került Dénes Gizella emléktáblája, melyet a komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület szervezésének köszönhetünk.

74. 1992. Ötödik kiadását érte meg Császármadár c. ifjúsági regénye. A Móra Ifjúsági Könyvkiadónál készült az Alföldi Nyomdában.

75. 1992. A Kisasszonykirály c. művének rövidített kiadása, most már másodízben a Móra Könyvkiadónál. Ez volt a mű 4. kiadása.

76. 1993. Cikkem jelent meg Dénes Gizella írói pályafutásának 75. évfordulójára.

77. 1994. Híres emberek emléke Komlón c. Honismereti munka 64 oldalon jelent meg. Ebben dr. Karádi Kázmérné emlékezett meg az írónőről.

78. 1994. október 23. Dénes Gizella szülőfalujában, Ócsárdon, a Vendel-napi búcsú keretében felszentelték a 100. évét ünneplő templomot. A szertartást dr. BÁN Endre püspöki helynök koncelebrálta. Bevezetőként azt a dokumentumjátékot adták elő a falu fiataljai, amit az írónő műveiből állítottam össze.

79. 1994. Decemberben jelent meg az új formátumú, három kötetes Új Magyar Irodalmi Lexikon. Ebben még mindig helytelen a születési dátum. TÜSKÉS Tibor, a szócikk szerzője, miután bizonyítottam a helyes évszámot, megígérte, hogy a második kiadásban kijavítja.

79/1. 1995. február 1. A pécsi Nevelők Háza dísztermében, a Városszeretők Szalonja összejövetelén, A LEGBARANYAIBB ÍRÓNŐ címmel, az életmű kutatójaként, megemlékezést tartottam Dénes Gizelláról. Házigazda dr. Olasz István a Nagy Lajos gimnázium magyar tanára volt.

79/2. 1995. november 25. Születésének 100. évfordulóján a Janus Pannonius Társaság és a Városszépítő és Városvédő Egyesület, emlékezést tartott az írónőről. A központi temetőben megkoszorúztuk sírját, majd a Belvárosi templomban KELE Pál plébános úr engesztelő szentmisét mondott, beszédében felidézte emlékét.

79/3. 1995. november 28. A Mecsek Egyesület ,,Öt órai beszélgetés"-én” Dénes Gizella halálának 20. évfordulóján tartottam megemlékezést.

79/4. 1995. december 7. Nagy magyar nőalakok. A Császármadár írója címen VÁRKONYI Nándorra, LOVÁSZ Pálra és DÉNES Gizellára emlékezetem írásban, haláluk 20. évfordulóján.

79/5. 1996. február 6. BÓKA Róbert: Könyvtári hét, pályázatok c. cikkében a komlói József Attila Városi Könyvtár programját ismerteti. „A Könyvtári hét c. rendezvényen Dénes Gizella írónő életéről és munkásságáról hallhatunk majd Fekete László eladásában”.

79/6. 1996. április 10. KUTNYÁNSZKY József ny. műszaki tanár értékelte bibliográfiámat, melyet az ÚDN. kevés változtatással hozott.

79/7. 1997. május 24. Dr. VARGHA Dezső: Dénes Gizella nyomában c. cikkében méltatja az írónőt és a róla készített bibliográfiát.

79/8. 1997. június 21. dr. VARGHA Dezső: Dénes Gizella emlékezete c. cikke is a koszorúzási ünnepélyről ad hírt.

79/9. 1997. június 23. (dz): Dénes Gizella írónőre emlékeztek c. cikke felsorolja a 79/2. tételben ismertettettek mellett, hogy a komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület, a Komló-Mecsekjánosi Részönkormányzat képviselői, dr. RÚZSÁS Lajosné és az írónő több tisztelője is jelen volt a koszorúzáson

79/10. 1997. november 20. A pécsi Tájak – Korok – Múzeumok Egyesületének rendezvényén, Dénes Gizella írói munkásságát, méltattam, életének főbb eseményeit ismertettem. Műveinek fénymásolt címoldaláról kiállítást rendeztem.

79/11. 2000-ben jelent meg második kiadásban az Új Magyar Irodalmi Lexikon. Ebben már minden adat jó. A szakirodalomnál THURZÓ Gáboré mellett, ezen Bibliogáfia is jelezve van, a szerző nevével.

79/12. 2000. április. KAPOCS. SZENTIVÁNYSZKY Jeromos: KOCSIS László a ,,Szelíd Költő” emlékének ébresztése c. cikkében, hosszan foglalkozik Dénes Gizella és a papköltő kapcsolatával. Feltesz némi erotikus kapcsolatot is, ami miatt a papot eltávolították Gizella közeléből. Ez csak sanda gyanúsítás, ez nem volt igaz. Elutasítom!

79/13. 2000. Halálának 25. éves évfordulóján, a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége szeniorok csoportjának tartott rendezvényen előadással emlékeztem meg az írónőről.

79/14. 2000. nov. 20. A Tájak Korok Múzeumok Egyesület pécsi Klubjában, nagy létszámú hallgatóság előtt emlékeztem meg halálának 25. évfordulójáról.

79/15. 2000. dec. 4. Komlón a X. Településtörténeti Konferencia keretében:

                25 éve hunyt el Dénes Gizella címen, emlékeztem meg róla.

79/16. 2002. tavasza: Megkezdtem Windows Word –ban az átírást, teljes anyagának javítását, a fontosabb események kiegészítését.

79/17. Tüskés Tibor: Dénes Gizella. Életrajzát ismertette, fényképével, munkájának részletével. Pécsi Szemle. Várostörténeti folyóirat 2003. ősz 108-111. p. ill.

79/18. Tüskés Tibor: A város és írói. Újabb 12 íróportré. 2006. 15-18. p. Dénes Gizella. Életrajzát ismertette, fényképével, munkájának részletével. Pécsi Szemle. Várostörténeti folyóirat 2. melléklete.

79/19. 2009. Híradás az Új Dunántúli Naplóban: Film készül Dénes Gizella: A Csodálatos fazekas c. munkájából. Keresik az a bibliográfust. Nem sikerült megtalálniuk. A regény címe: Csodálatos fazekas, A film címe: A Föld szeretője, ez pedig kis betűvel írandó.

79/20. 2009. ősz Pécsi Szemle, 87. p. BAIERSDORF Kristóf: A jánosi Engel Adolf családról. III. rész Végszavában megemlíti DÉNES Gizella atyai nagybátyját Takács Istvánt, aki magyar és német nyelven könyvet írt tanítójáról 1899-ben jánosi Engel Adolfról.

79/21. 2010. március 23. Az elkészült film díszbemutatója VIP közönség előtt az Uránia filmszínházban, melyre meghívót természetesen sem én, sem a film szereplője UNGER Pálma nem kaptunk.

79/22. 2010. november. Az összegyűjtött kutatási anyagot felajánlottam a Komlói József Attila könyvtárnak Még nem érdeklődtek.

79/23. 2010. december. Felajánlottam Ócsárd község polgármesterének. Már nem ő az, felhívja rá majd utódja figyelmét.

79/24. 2010. január. Megjelent a két kötetes PÉCSI LEXIKON Az első kötetben szerepel Dénes Gizella, Tüskés Tibor időközben elhunyt József Attila díjas író tollából, ismét helytelen /1902/ születési dátummal. Örömömre szolgál, hogy elmaradt Thurzó Gábor írása  (A Gizi), ami hamis adatokat tartalmazott.

79/25. 2010. ősz Pécsi Szemle 25-27 p. ill. Nagy Imre: A polgári irodalom kezdetei: Pécsi Biedermeier. Öttorony XVI. Recenzió Dénes Gizella A magyar rapszódia c. regényéről. Nem Amtmann Prosper dokumentumokból összerakható életrajza hanem az Amtmann Prosper-i sors érdekelte.

79/26. 2011. január 26. Keserű Zoltán polgármester úrnak átadtam az anyagot, a falu helytörténeti múzeumának rendelkezésére bocsátva. Ettől a pillanattól kezdve Dénes Gizella életének, az irodalomban betöltött szerepének gondozását szülőfaluja polgáraira bízom. Kísérjék figyelemmel a továbbiakban történik-e még változás körülötte. Véleményem, hogy bármely író büszke lehetne arra, hogy születése után a 114. és halálának a 36. évében még mindig foglalkoznak munkáságával.

 

 

 

 

                                    Dénes Gizella Művei

 

    KÖNYVALAKBAN  MEGJELENT  REGÉNYEI,  ELBESZÉLÉSEI  és  KRITIKÁIK

 

80. MECSEKI CSEND. Elbeszélések. Dombóvár. 1920. A Dombóvári Nyomda és Kereskedelmi Rt. nyomása. 130 p.

A kötet tartalma: Mecseki csend. Maya fátyla. Vörös égalja. Asszonyi probléma. Anna Mária. A föld. Magyar advent. Történet a Mecsek mögött. Ábelvér. Pipacsos út. Dombok világa. Asszonylelkek háborúja. Turániak pusztulása.

81. VÁRDAY Béla. == Katolikus Szemle. 1921. december. p. 635-636.

82. VENYIGELÁNGOK. Novellák. Pécs. 1923. Haladás Nyomda Rt. 126 p.

Első megjelenés: Dombóvári Hírlap. 1921. ápr. 24 – júl. 10. 11 folytatásban.

A kötet tartalma: Venyigelángok. Gellért püspök éjszakája. Síró pillangók. Virágos cserepek. Tavaszi láz. Virág a viharban. A vándor. Amíg a csillag kigyúl.

83. Clio. == Dunántúl. 1923. dec. 23. p. 7.

84. [DIVALD Kornél] TARCZAI György. == Katolikus Szemle. 1924. február. p. 126-127.

85. VÁTH János: == Magyar Kultúra. 1924. ápr. p. 248.

86. BRISITS Frigyes: == Élet. 1924. júl. 1. p. 200.

87. KÉT FEHÉR GALAMB. Ifjúsági regény Szent László korából. Budapest. 1925.

A Szent István Társulat Kiadása. 142 p.

2. kiadás: 1926.,

3. kiadás: 1926.,

4. kiadás: 1928.

88. SÁSDI Sándor. == Pécsi Napló. 1925. dec. 20. p. 2.

89. Zs. == Élet. 1925. dec. 25. p. 536.

90. KOMÓCSY István. == Dunatáj. 1925. dec. 25. p. 14.

91. VÁTH János. == Magyar Kultúra. 1926. febr. p. 108.

92. - -.: == Nemzeti Ujság. 1926. febr. 14. p. 18.

93. - -.: == Új Nemzedék. 1926. febr. 21. p. 2.

94. ( B ). == Magyarság. 1926. ápr. 8. p. 20.

95. - -.: == Budapesti Hírlap. 1926. ápr. 11. p. 16.

96. - -.: == Nemzetnevelés. 1926. 22. sz.

97. [ÁGOSTON Gézáné] Á. G. == A Magyar Asszony. 1926. május. p. 146.

98. SZINNYEI Ferenc, == Katolikus Szemle. 1926. május. p. 318-319.

99. BRISITS Frigyes. == Napkelet. 1926. július. p. 261-262.

100. VÁRKONYI Titusz. == Magyar Hírlap. 1929. márc. 30. p. 20.

101. - -.: == Szent István Naptár. 1930. p. IV.

102. - -.: == Diárium. 1931. p. 99.

103. CSODÁLATOS FAZEKAS. Regény, Pécs. 1927. Dunántúli Egyetemi Nyomda. 175 p.

2. kiadás: 1927.,

3. kiadás: 1927.,

4. kiadás: Szent István Társulat Kiadása. 1927.,

5. kiadás: 1928.,

6. kiadás: 1965.

Első megjelenés: Pécs. 1927. márc. 1 – máj. 24. a Dunántúl c. napilapban, 55 folytatásban.

104. BIBÓ Lajos. == Napkelet. 1926. július. p. 462.

105. - -: == Dunántúl. 1926. 02. 26. p. 3.

106. GÁSPÁR Jenő. == Magyar Kultúra. 1927. 06. 5. p. 524-525.

107. SÁSDI Sándor. == Pécsi Napló. 1927. 06. 5. p. 4.

108. - -: == Literatúra. 1927. július. p. 251.

109. - -: == Vasárnap. 1927. 07. 24. p. 298.

110. - -: == Széphalom. 1927. 7-9. szám. p. 334.

111. BRISITS Frigyes. == Élet. 1927. 11. 6. p. 444.

112. BOHUNICZKY Szefi. == Nyugat. 1927. I. p. 1000.

113. TARCZAI György. [DIVALD Kornél]. == Katolikus Szemle. 1928. január. p. 62-63.

114. VÁRKONYI Titusz. == Magyar Hírlap. 1929. 03. 3. p. 20.

115. POSSONYI László. == Új Ember. 1966. 01. 2. p. 3.

116. FEHÉR TORONY. Regény. Budapest. 1929. A Szent István Társulat Kiadása. 142 p.

2. kiadás: 1929.

117. - -.: == Pécsi Katolikus Tudósító. 1929. december. p. 15.

118. - -.: == Dunántúl. 1929. 12. 8. p. 9.

119. TURI Béla. == Nemzeti Újság. 1929. 12. 15. p. 38.

120. SÁSDI Sándor. == Pécsi Napló. 1929. 12. 15. p. 14-15.

121. POSSONYI László. == Magyar Kultúra. 1929. 12. 20. p. 540-541

122. [ALSZEGHY Zsolt]. A. ZS. == Élet. 1929. 12. 22. p. 521-522.

123. VÁRKONYI Titusz. == Magyar Hírlap. 1929. 12. 25. p. 59.

124. - -.: == Literatúra. 1929. december. p. 424.

125. - -.: == Pécsi Katolikus Tudósító. 1930. 01. 1. p. III.

126. K. T. == Újság. 1930. 01. 10. p. 9.

127. - -.: == Rózsafüzér Királynője. 1930. január. p. III.

128. /myn/. == Budapesti Hírlap. 1930. 01. 22. p. 9.

129. BERTA Ilona. == A Magyar Asszony. 1930. január-február. p. 51

130. RADVÁNYI Kálmán. == Katolikus Szemle. 1930. február. p. 186-188.

131. BÁNHEGYI Jób. == Pannonhalmi Szemle. 1930. 02. 15. p. 94-95

132. - -.: == Keresztény Nő. 1930. február. p. XIII.

133. TÖRÖK Sophie. == Nyugat. 1930. I. p. 152-153.

134. VÁRKONYINÉ, TÖRÖK Ilona. == Vasárnap. 1930. 04. 13. p. 156.

135. MILDNER Gyula. == Magyar Művelődés. 1930. IV. – XII. p. 42.

136. Z. S. == Magyar Világ. 1930. 07. 1. p. 22.

137. r. r. == Új Nemzedék. 1930. 03. 27. p. 8.

138. - -.: == Szent István Naptár az 1930-as évre. p. VI.

139. / k. n. /. == Újság. 1931. 01. 25. p. 22.

140. VÁRKONYI Nándor. == Dunántúl. 1931. 03. 15. p. 14.

141. MAJTHÉNYI György. == Napkelet. 1931. március. p. 260-261.

142. FEKETE EMBEREK. Regény. Budapest. 1930. A Szent István Társulat Kiadása. 271 p.

2. kiadás: 1931.

143. K. T. == Újság. 1930. 01. 10. p. 9.

144. - -.: == Zászlónk. 1930. 12. 15. p. I.

145. [ALSZEGHYNÉ, HAJDÚ Margit]. H. M. == Élet. 1930. 12. 21. p. 522.

146. [DIVALD Kornél]. [TARCZAI György]. T. Gy. == Katolikus Szemle. 1930. december. p. 1037.

147. [VÁRKONYI Titusz]. V. T. == Magyar Hírlap. 1931. 01. 4. p. 24

148. NYISZTOR Zoltán. == Magyar Kultúra. 1931. 01. 20. p. 90-91.

149. (kn). == Újság. 1931. 01. 25. p. 22.

150. - -.: == Pécsi Katolikus Tudósító. 1931. 02. 1. p. 12.

151. - -.: == Dunántúl. 1931. 03. 8. p. 14.

152. - -.: == Világposta. 1931. március. p. IV.

153. MAJTHÉNYI György. == Napkelet. 1931. április. p. 357-359.

154. - -.: == Diárium. 1931. p. 103.

155. - -.: == Magyarság. 1931. 174. szám.

156. ILLÉS Endre. == Nyugat. 1931. I. p. 202-203.

157. ERDŐDI József. == Széphalom. 1931. 7-12. szám. p. 215-216.

158. ARANYLILIOM. Regény Budapest. 1931. Singer és Wolfner Kiadása. 287 p.

A MAGYAR IRODALOM TANÍTÓ MESTEREI

Első megjelenés: Budapest. Nemzeti Újság. 1930. jún. 19. – szept. 2. 62 folytatásban.

159. - -.: == Széphalom. 1931. 1-3. szám. p. 31.

160. POSSONYI László. == Magyar Kultúra. 1931. 07. 5. p. 65-66.

161. FALU Tamás. == Új Idők. 1931. 07. 19. p. 85.

162. [ALSZEGHY Zsolt]. A. Zs. == Élet. 1931. 07. 19. p. 312.

163. MAJTHÉNYI György. == Napkelet. 1931. július. p. 659-660.

164. [GÁSPÁR Jenő]. /-ő/. == Képes Krónika. 1931. 08. 2. p. 14.

165. [VÁRKONYI Titusz].v.t. == Magyar Hírlap. 1931. 09. 13. p. 20.

166. CSURA Miklós. == Katolikus Szemle. 1931. október. p. 770-771

167. - -.: == Széphalom. 1932. január. p. 31.

168. BOLDOGASSZONY HADNAGYA. Történelmi regény, I – II. Budapest. 1931.

A Szent István Társulat Kiadása. 304, 374 p.

2. kiadás: 1931.

169. f. == Nemzeti Újság. 1931. 11. 29. p. 18.

170. - -.: == Képes Krónika. 1931. 12. 13. p. 9.

171. / L – n / == Új Nemzedék. 1931. 12. 16. p. 6.

172. - -.: == Dunántúl. 1931. 12. 23. p. 5.

173. BRISITS Frigyes. == Katolikus Szemle. 1931. december. p. 927-928.

174. BERÉNYI László. == Magyar Kultúra. 1932. 01. 5. p. 38-40.

175. -.: == Rózsafüzér Királynője. 1932. január. p. III.

176. [KÁLLAY Miklós]. k. == Nemzeti Újság. 1932. 05. 8. p. 26.

177. - -.: == Diárium. 1932. május-június. p. 122.

178. POGÁNY Béla, M. == Nyugat. 1932. I. p. 411-412.

179. ERDŐDI József. == Széphalom. 1932. július. p. 133.

180. - -.: == Nemzeti Újság. 1932. 08. 20. p. 28.

181. [MÉREY Ferenc]. M. F. == Napkelet. 1932. december. p. 894-895.

182. (L - sz). == Pesti Napló. 1933. 07. 11 p. 23.

183. NÉMA SZÖKŐKÚT. Regény. Budapest. A Pallas Rt. kiadása. 162 p. ( + kisregény: 163-204 p.)

2. kiadás: 1932.

184. [BERÉNYI László]. B. L. == Magyar Kultúra. 1932. 01. 20. p. 38.

185. NAGY Miklós. == Magyar Kultúra. 1932. 03. 5. p. 234.

186. [BERÉNYI László]. == Élet. 1932. 03. 6. p. 80.

187. CSURA Miklós. == Katolikus Szemle. 1932. március. p. 233-234.

188. POGÁNY Béla, M. == Nyugat. I. p. 411-412.

189. - -.: == Nemzeti Újság. 1932. 08. 20. p. 28.

190. MÉREY Ferenc. == Napkelet. 1932. december. p. 894-895.

191. AMÍG A CSILLAG KIGYÚL. Kisregény. Budapest. 1931. A Pallas Rt. kiadása.

2. kiadás: 1932. A NÉMA SZÖKŐKÚT c. regénnyel egy kötetben. 163-204 p. Vö. 183.

192. [BERÉNYI László]. B. L. == Magyar Kultúra. 1932. 01. 20. p. 38.

193. KÉK LÁNG. Regény. Budapest. 1932. Részvény Nyomda. 120 p.

1. megjelenés: Pécsi Napló, Pécs. 1931. febr. 18 – márc. 22. 32 folytatásban.
2. 2. megjelenés: Élet. 1942. jan. 4 – jún. 24. 24 folytatásban.

194. - -.: == Pécsi Napló. 1932. 12. 3. p. 4.

195. CSÁSZÁRMADÁR. Ifjúsági regény. Budapest. 1933. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Kiadása. 64 p.

2. kiadás: 1933. (Százszorszép Könyvek),

3. kiadás: 1938. (Magyar lányok könyvtára),

4. kiadás: 1938. (Százszorszép Könyvek),

5. kiadás: Debrecen. 1992. Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest. Alföldi Nyomda. 87 p. Rajzok: ESZIK Lajos. Felelős szerkesztő: BALASSA Anna.

196. - -.: == Magyar Hírlap. 1933. 27. szám. p. 28.

197. [NAGY Miklós]. N. M. == Magyar Kultúra. 1933. 10. 20. p. 440.

198. CSURA Miklós. == Katolikus Szemle. 1934. április. p. 257-258.

199. TAVASZI BÚZAVETÉS. Regény. Budapest. 1933. Singer és Wolfinger Rt. Kiadása. 254 p.

2. kiadás: 1933. (A MAGYAR IRODALOM JELESEI),

3. kiadás: 1933. (A MAGYAR JÖVŐ ÉPÍTŐMESTEREI),

4. kiadás: 1933. (MAGYAR REGÉNYEK, 26.)

200. [KÁLLAY Miklós]. - y -. == Nemzeti Újság. 1933. 07. 6. p. 23.

201. IJJAS Antal. == Magyar Kultúra. 1933. 07. 20. p. 141.

202. - -.: == Budapesti Hírlap. 1933. 07. 30. p. 17.

203. KÁLLAY Miklós. == Képes Krónika. 1933. 08. 6. p. 25.

204. SZÉKELY Tibor. == Új Idők. 1933. 08. 6. p. 177.

205. [KUNSZERI Gyula]. K. Gy. == Élet. 1933. 08. 20. p. 280.

206. PITROFF Pál. == Katolikus Szemle. 1933. szeptember. p. 239-240.

207. [ÁMON Vilmosné]. á. v. == A Magyar asszony. 1933. szept. p. 388.

208. [LÁTOS Sándor]. L-s S-r. == Diákvilág. 1933. október, 2. szám. p. 32.

209. - -.: == Literatura. 1933. augusztus. p. 316.

210. MARÉK Antal. == Magyar Minerva. 1933. 10. 15. p. 254.

211. - -.: == Pécsi Katolikus Tudósító. 1933. 11. 1. p. 16.

212. - -.: == Magyar Hírlap. 1934. 06. 30. p. 28.

213. ASSZONYOK A HEGYEK KÖZÖTT. Regény. Budapest. 1934. Singer és Wolfner Rt. Kiadása. 238 p.

(MAGYAR REGÉNYEK, 40.)

2. kiadás: 1934.

214. HÁMOS György. == Új Idők. 1934. 09. 2. p. 300.

215. VÁRKONYI Nándor. == Dunántúl. 1934. 10. 14. p. 11.

216. KÁLLAY Miklós. == Képes Krónika. 1934. 10. 21. p. 25.

217. - -.: == Literatura. 1934. 11. 1. p. 334.

218. - -.: == Nemzeti Újság. 1934. 11. 4. p. 21.

219. SÁNDOR István. == Magyar Kultúra. 1934. 11. 20. p. 442.

220. HAMVAS József. == Protestáns Szemle. 1934. december. p. 659-660.

221. - -.: == Mária Kongregáció. 1935. január. p. 15.

222. BERÉNYI László. == Élet. 1935. 01. 27. p. 81.

223. - -.: == Keresztény Nő. 1935. január. p. 15.

224. - -.: == Diárium. 1935. február. p. 57.

225. ALSZEGHY Zsolt. == Katolikus Szemle. 1935. febr. p. 116.

226. NAGY Méda. == Napkelet. 1935. 03. 1. p. 193-194.

227. JÖN A BAJNOK! Ifjúsági regény fiatal lányok számára. Budapest. 1934.

Singer és Wolfinger Rt. Kiadása. 113 p. (Fiatal lányok regényei. FEJES Gyula rajzaival.)

228. - -.: == Literatura. 1934. 12. 1. p. XCII.

229. EZÜSTNYÁRFÁK. Regény. Budapest. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Kiadása. 199 p.

(A MAGYAR ASSZONYOK KÖNYVE, 5.)

2. kiadás: Budapest. 1934. Révai Kiadó. 199 p.

230. KÁLLAY Miklós. == Nemzeti Újság. 1934. 04. 1. p. 21.

231. KÁLLAY Miklós. == Képes Krónika. 1934. 04. 16. p. 25.

232. K. N. == Újság. 1934. 04. 15. p. 36.

233. - -.: == Budapesti Hírlap. 1934. 04. 22. p. 18.

234. [ERDŐSI Károly]. E. == Élet. 1934. 06. 3. p. 386.

235. VAJTAI István. == Magyar Kultúra. 1934. 07. 20. p. 146.

236. VÁRKONYI Nándor. == Dunántúl. 1934. 07. 22. p. 11.

237. ALSZEGHY Zsolt. == Katolikus Szemle. 1934. augusztus. p. 508.

238. - -.: == Literatura. 1934. 05. 1. p. 157-158.

239. - -.: == Független Nép. 1946. 01. 8. p. 2.

240. - -.: == Független Nép. 1946. 01. 28. p. 4.

241. ELIZA TÜNDÖKLÉSE. Regény. Budapest. 1935. Révai Kiadás. 223 p. (MAGYAR MESGYÉN)

242. - -.: == Diárium. 1935. február. p. 57.

243. ERDŐSI Károly. == Élet. 1935. március. p. 24.

244. - -.: == Pesti Hírlap. 1935. 08. 28. p. 13.

245. [JANKOVICS András]. (ja.) == Pesti Napló. 1935. 09. 15. p. 41.

246. PITROFF Pál. == Kat. Szemle. 1935. november. p. 712-713.

247. - -.: == Literatura. 1935. 10. 15. p. 307.

248. [NYIGRI Imre]. /ny. i./ == Népszava. 1935. 12. 24. p. 6.

249. JANOVICS András. == Erdélyi Helikon. 1935. december. p. 782-783.

250. MIHÁLY László. == Napkelet. 1937. szeptember. p. 629-630.

251. KISASSZONYKIRÁLY. Regény I. II. kötet. Budapest. 1937.

Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. Kiadása. 256, 269 p. (MAGYAR REGÉNYEK, 3., 4.)

2. kiadás: 1937. (NEMZETI IRODALMUNK MESTEREI),

3. kiadás: Budapest. 1990. Móra Ferenc Könyvkiadó. 267 p.,

4. kiadás] 1992. 267 p.

252. /-l/ == Újság. 1937. 05. 16. p. 14.

253. - -.: == Pester Lloyd. 1937. 05. 16. p. 21.

254. KÁLLAI Miklós. == Nemzeti Újság. 1937. 05. 23. p. 21.

255. ZSIKÓ Gyula. == Dunántúl. 1937. 05. 26. p. 8.

256. - -.: == Literatura. 1937. 06. 1. p. 188.

257. THURZÓ Gábor. == Korunk Szava. 1937. 06. 15. p. 378.

258. KÁLLAY Miklós. == Képes Krónika. 1937. 06. 20. p. 25.

259. THURZÓ Gábor. == Magyar Kultúra. 1937. 06. 20. p. 379-380.

260. FODOR Gyula. == Új Idők. 1937. 06. 27. p. 957.

261. - -.: == Új Magyarság. 1937. 07. 11. p. 19.

262. [ERDŐSI Károly]. E. K. == Élet. 1937. 07. 18. p. 754.

263. LENDVAI István == Magyarság. 1937. 07. 18. p. 30.

264. - -.: == Diárium. 1937. július. p. II.

265. [ÁMON Vilmosné]. á, v. == A Magyar Asszony. 1937. 08. 1. p. 347.

266. - -.: == Pesti Hírlap. 1937. 08. 11. p. 11.

267. ERNST ISTVÁN. == Népszava. 1937. 08. 29. p. 14.

268. ERNST István. == Szocializmus. 1937. p. 463-464.

269. MOLNÁR Kata. == Napkelet. 1937. november. p. 756-758.

270. SÁNDOR István. == Kat. Szemle. 1937. december. p. 752-753.

271. MARIANNE KISASSZONY. Ifjúsági regény. Budapest. 1937. A Szent István Társulat Kiadása. 151 p. GYŐRGYFI György címképével. P. LACKOVICH Zsófi rajzaival.

272. - -.: == Nemzeti Újság. 1937. 11. 28. p. 27.

273. - -.: == Diárium. 1937. november – december. p. III.

274. [THURZÓ Gábor]. tg. == Élet. 1937. 12. 5. p. 1240.

275. - -.: == Mária Kongregáció. 1938. február. p. 15.

276. A HEGYEK HERCEGNŐJE. Ifjúsági regény. Budapest. 1938.

A Szent István Társulat Kiadása. 349 p. GYÖRGYFI György rajzaival.

277. - - .: == Dunántúl. 1938. 12. 18. p. 9.

278. [KÁLLAY Miklós]. – y -. == Nemzeti Újság. 1938. 12. 18. p. 28.

279. - -.: == Zászlónk. 1939. 01. 15. p. 158.

280. THURZÓ Gábor. == Katolikus Szemle. 1939. április. p. 236-237.

281. SZÍVÓS Donát. == Magyar Kultúra. 1939. 06. 5. p. 349.

282. - -.: == Mária Kongregáció. 1939. június. p. 16.

283. NAGY Méda. == Napkelet. 1940. február. p. 166.

284. - -.: == Mária Kongregáció. 1942. május. p. 11.

285. KÉT SOR HÁZ. Regény. Budapest. 1938. A Szent István Társulat Kiadása. 317 p.

1 megjelenés: Élet. Budapest. 1938. jan. 2 – jún. 5. 23 folytatásban.

286. MARTOS Yvette. == Magyar Hírlap. 1938. 05. 29. p.28.

287. ZSIKÓ Gyula. == Dunántúl. 1938. 06. 3. p. 7.

288. DÁVID Tibor. == Magyar Kultúra. 1938. 06. 20. p. 378-379.

289. - -.: == Tolna-megyei Hírlap. 1938. 06. 25. p. 4.

290. - -.: == Újság. 1938. 06. 28. p. 42.

291. (-dő). == Új Nemzedék. 1938. 07. 2. p. 9.

292. SÁSDI Sándor. == Pécsi Napló. 1938. 07. 10. p. 7.

293. - -.: == Literatura. 1938. 07. 15. p. 247.

294. [THURZÓ Gábor]. t. == Pester Lloyd. 1938. 07. 17. p. 17.

295. - -.: == Esti Újság. 1938. 07. 31. p. 6.

296. SZALÓCZY Pelbárt. == Katolikus Szemle. 1938. július. p. 438-439.

297. – r -. == Pesti Napló. 1938. 08. 7. p. 36.

298. - -.: == Esti Újság. 1938. 08. 27. p. 4.

299. KERÉKGYÁRTÓ Imre. == Élet. 1938. 10. 2. p. 1747.

300. THURZÓ Gábor. == Nemzeti Újság. 1938. 10. 18. p. 28.

301. CSIPKEKESZTYŰ. Regény. Budapest. 1939. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 280 p.

(MAGYAR REGÉNYEK IX. 4.)

1. Megjelenés: Nemzeti Újság, Budapest. 1938. júl. 6 – szept. 9. 64 folytatásban.

302. ZSIKÓ Gyula. == Dunántúl. 1939. 05. 28. p. 14.

303. THURZÓ Gábor. == Pester Lloyd. 1939. 06. 11. p. 17.

304. - -.: == Pesti Hírlap. 1939. 06. 16. p. 13.

305. (ika). == Pesti Napló. 1939. 06. 18. p. 37.

306. FÓTHY János. == Új Idők. 1939. 06. 18. p. 931.

307. KÁLLAY Miklós. == Képes Krónika. 1939. 06. 25. p. 44.

308. [KÁLLAY Miklós]. –y, -s. == Nemzeti Újság. 1939. 06. 18. p. 28.

309. LUKÁCS Gáspár. == Katolikus Szemle. 1939. augusztus. p. 498.

310. - -.: == Tolna megyei Hírlap. 1939. 10. 18. p. 2.

311. - -.: == Új Nemzedék. 1939. 11. 30. p. 4.

312. MAGYAR NAGYASSZONYOK. Történelmi novellák. Budapest. A Szent István Társulat Kiadása. 151 p.

A kötet tartalma: Napkeleti követség (Boldog Gizella királyné), Húsvéti bárány (Skóciai Szent Margit királyné), Szegénység hercegnő (Árpádházi Szent Erzsébet), Aranymadár (Boldog Margit), Fényes hatalmak foglya (Anjou Mária királynő), Ezüstzerge (Horogszegi Szilágyi Erzsébet), Kökényvirágos lakodalom (Kanizsai Dorottya), Lángoló kerék (Ismeretlen nemes- és parasztlány alakja), Tűzvirág (Zrínyi Ilona), Ozorai piros alma (Mária Terézia királynő), Mint az álom (Erzsébet királyné), Az ismeretlen anya.

313. KERÉKGYÁRTÓ Imre. == Élet. 1939. 11. 19. p. 739.

314. - -.: == Zászlónk. 1939. 12. 15. p. 63.

315. - -.: == Diárium. 1939. december. p. 83.

316. - -.: == Zászlónk. 1940. 01. 15. p. IV.

317. BOLGÁR Géza. == Katolikus Szemle. 1940. február. p. 84.

318. - -.: == Mária Kongregáció. 1942. április. p. 11.

319. AZ ORSZÁG KATONÁJA. Ifjúsági regény. Budapest. 1939. Magyar Könyvbarátok, Egyetemi Nyomda. 202 p. (KÖNYVBARÁTOK KIS KÖNYVEI, VII. évf. 3. szám.)

320. [VÁRKONYI Nándor]. v. n. == Pécsi Napló. 1938. 04. 30. p. 14.

321. - -.: == Diárium. 1938. június. p. 95.

322. - -.: == Diárium. 1939. január. p. 83.

323. - -.: == Zászlónk. 1939. 05. 15. p. 286.

324. [BODOR Aladár]. B. A. == Magyar Nemzet. 1939. 05. 21. p. 27.

325. CSURA Miklós. == Dunántúl. 1939. 05. 28. p. 14.

326. - -.: == Vezetők Lapja. 1939. május. p. IV.

327. MIHÁLYI Ernő. == Pannonhalmi Szemle. 1939. 06. 5. p. 229.

328. SZÍVÓS Donát. == Magyar Kultúra. 1939. 06. 5. p. 349.

329. - -.: == Vasi Szemle. 1939. 06. 1. p. IV.

330. - -.: == Diárium. 1939. december. p. 95.

331. - - .: == Diárium. 1943. október. p. II.

332. AZ ASSZONY, AKI VÉTKEZETT. Regény. Budapest. 1940. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 255 p.

2. kiadás: 1941.

333. - -.: == Pécsi Napló. 1940. 11. 24. p. 4.

334. L. M. == Pécsi Napló. 1941. 01. 15. p. 7.

335. DÁVID Tibor. == Magyar Kultúra. 1941. 01. 20. p. 31.

336. [KÜHÁR Flóris]. –rf-. == Katolikus Szemle. 1941. február. p. 63

337. [KUNSZERI Gyula]. K. Gy. == Új Idők. 1941. 03. 16. p. 314.

338. KÖRMÖCZY György. == Új Idők. 1941. 03. 23. p. 355.

339. - -.: == Igazság. 1941. p. 188.

340. MEZEI ASSZONYOK. Novellák. Budapest. 1940. Stádium Kiadás. 31 p. (NEMZETI KÖNYVTÁR, 19. SZÁM.)

A kötet tartalma: Mint a föld. Tari Anna. Kisasszonyunk, Mária! Kritikusa nem volt.

341. VERONKA ÉS A VÁROS. Ifjúsági regény. Budapest. 1940. A Szent István Társulat kiadása. 142 p.

342. - -.: == Pécsi Napló. 1940. 11. 2. p. 4.

343. - -.: == Csallóköz. 1940. p. 15.

344. - -.: == Pécsi Katolikus Tudósító. 1940. 12. 1. p. 8.

345. L. M. == Pécsi Napló. 1941. 01. 15. p. 7.

346. FERÉRVÁRY Andrea. == Katolikus szemle. 1941. február. p. 60.

347. DÁVID Tibor. == Magyar Kultúra. 1941. 03. 20. p. 96.

348. SEMETKAINÉ SCHWANDA Magda. == Diárium. 1941. június. p. 149-150.

349. ARATÓ András. == Családikör. 1941. p. 15.

350. - -.: == Nemzeti Újság. 1943. 02. 27. p. 11.

351. NÉVTELEN PAP. Regény. Budapest. 1941. A Szent István Társulat Kiadása. 328 p.

352. PUSZTAI-POPOVICS József. == Pécsi Napló. 1941. 08. 20. p. 6

353. PERR Viktor. == Pécsi Napló. 1941. 12. 21. p. 1.

354. HAJÓS György. == Pécsi Katolikus Tudósító. 1942. 01. 1. p. 4-5

355. ZSIKÓ Gyula. == Dunántúl. 1942. 01. 18. p. 9.

356. CSER PALKOVICS István. == Magyar Kultúra. 1942. 03. 5. p. 79.

357. PUSZTAI-POPOVICS József. == Erdélyi Szemle. 1942. március p. 15.

358. - -.: == Rózsafüzér Királynője. 1942. március. p. IV.

359. PUSZTAI-POPOVICS József. == Erdélyi Helikon. 1942. április. p. 248-249.

360. KERÉKGYÁRTÓ Imre. == Katolikus Szemle. 1942. május. p. 147-148.

361. HEGYI Damján. == Pannonhalmi Szemle. 1942. 06. 5. p. 228-229.

362. - -.: == Mária Kongregáció. 1942. június. p. 11.

363. GŐBEL Emil. == Sorsunk. 1942. augusztus. p. 151-152.

364. PULAY János. == Katolikus Nevelés. 1942. p. 167.

365. A MAGYAR SZIMFÓNIA. Regény. Budapest. 1941. Stádium Sajtóvállalat Rt. 210 p.

366. - -.: == Pécsi Napló. 1940. 11. 24. p. 4.

367. - -.: == Dunántúl. 1941. 05. 28. p. 7.

368. - -.: == Új Magyarság. 1941. 06. 1. p. 10.

369. - -.: == Pécsi Napló. 1941. 06. 4. p. 6.

370. - -.: == Pécsi Napló. 1941. 06. 5. p. 6.

371. - -.: == Dunántúl. 1941. 06. 7. p. 7.

372. GŐBEL Emil. == Pécsi Napló. 1941. 06. 15. p. 10.

373. - -.: == Nemzeti Újság. 1941. 06. 22. p. 10.

374. MAKAY Gusztáv. == Dunántúl. 1941. 06. 27. p. 7-8.

375. - -.: == Új Nemzedék. 1941. 06. 28. p. 3.

376. SZALÓCZY Pelbárt. == Magyar Kultúra. 1941. 10. 20. p. 114.

377. SCHAUREK Rafael. == Pécsi Szentföld. 1941. 12. 22.

378. A KÉK AUTÓ. Regény. Budapest. 1942. A Szent István Társulat Kiadása. 232 p.

379. PUSZTAI-POPOVICS József. == Pécsi Napló. 1941. 08. 20. p. 6.

380. [CSUKA Zoltán]. Cs. == Pécsi Napló. 1942. 12. 31. p. 7.

381. DEBRECZENY Lilla. == Protestáns Szemle. 1942. p. 127-128.

382. MEGGYES Ete. == Diárium. 1942. p. 42-43.

383. FÉNYI András. == Élet. 1943. február. p. 29.

384. ÁGOSTON Julián. == Katolikus Szemle. 1943. március. p. 95-96.

385. - -.: == Világposta. 1943. március. p. IV.

386. MEGGYES Ete. == Vigília. 1943. április. p. 155.

387. - -.: == Mária Kongregáció. 1943. május. p, 11.

388. KOZÁKY István. == Katolikus Szemle. 1943. június. p. 177-178.

389. - -.: == Szent István Naptár az 1943-as évre. p. IV.

390. MAGYAR NYÁR. Ifjúsági regény. Budapest. 1943. Rozsnyai Károly Könyv és Zenemű Kiadó. 232 p.

391. - -.: == Nemzeti Újság. 1943. 12. 12. p. 9.

392. VIRRASZTÓ ASSZONY. Regény. Budapest. 1943. Singer és Wolfner Irodalmi Műintézet Rt. Kiadása. 684 p.

2. kiadás: 1943.

393. - -.: == Dunántúl. 1942. 12. 23. p. 5.

394. [SÁSDI Sándor]. S. S. == Újság. 1943. 01. 14. p. 10.

395. [RUZITSKA Mária]. R. M. == Új Idők. 1943. 01. 16. p. 83.

396. ÁGOSTON Julián. == Magyar Kultúra. 1943. 01. 20. p. 27.

397. AMBRÓZY MIGAZZI Nóra. == Nemzeti Újság. 1943. 02. 21. p. 18.

398. [CSUKA Zoltán]. /cs/. == Pécsi Napló. 1943. 03. 7. p. 5.

399. [ERDŐSI Károly]. ER. K. == Élet. 1943. 03. 21. p. 234.

400. MEGGYES Ete. == Vigília. 1943. április. p. 155-156.

401. TŰZ Tamás. == Sorsunk. 1943. július. p. 595-596.

402. TÓTH István. == Dunántúli Napló. 1976. 05. 5. p. 7.

403. A PUSZTA ASSZONYA. Regény. Budapest. 1943. A Szent István Társulat Kiadása. 162 p.

1. megjelenés: Dunántúl, Pécs. 1935. júl. 4 – júl. 30. huszonhárom folytatásban.

404. FÉNYI András. == Élet. 1943. 12. 19. p. 1009.

405. - -.: == Pannonhalmi Szemle. 1944. 06. 5. p. III.

406. - -.: == Szent István Naptár az 1944-es évre. p. IV.

407. BOLDOGASSZONY VÖLGYE. Regény. Budapest. 1943. Rozsnyai Károly Könyv és Zenemű Kiadó. 504 p.

408. [CSUKA Zoltán]. /cs/. == Pécsi Napló. 1943. 03. 7. p. 5.

409. - -.: == Dunántúl. 1943. 12. 12. p. 8.

410. L. F. == Pécsi Napló. 1944. 01. 1. p. 5.

411. STITZ János. == Dunántúl. 1944. 01. 4. p. 8.

412. - -.: == Dunántúl. 1944. 01. 9. p. 8.

413. GOSZTONYI Lajos. == Népszava. 1944. 01. 6. p. 8.

414. NAGY Miklós. == Magyar Kultúra. 1944. 02. 20. p. 61.

415. ERDŐSI Károly. == Élet. 1944. 03. 5. p. 192.

416. ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT. Regény. Budapest. 1944. A Szent István Társulat Kiadása. 575 p.

417. - -.: == Dunántúl. 1944. 04. 23. p. 7.

418. - -.: == Dunántúl. 1944. 05. 28. p. 7.

419. - -.: == Katolikus Szemle. 1944. június – július. Melléklet p. I.

420. FÁBIÁN István. == Magyar Kultúra. 1944. 07. 5. p. 28.

421. - -.: == Dunántúl. 1944. 07. 9. p. 9.

422. PETHEŐ Kázmér. == Élet. 1944. 07. 9. p. 549.

423. SZÉP KOSZORÚ. Regényes elbeszélések régi magyar búcsújáró helyekről. Budapest. 1947.

A Szent István Társulat Kiadása. 165 p.

A kötet tartalma: Tüzes kerék (Báta), Angyalok királynéja (Andocs), Szép szeretet anyja (Mátraverebély), Elefáncsontorony (Besnyő), Kis Mária, a Nagyokosságú Szűz (Csíksomlyó), Magyarország oltalmazója (Szeged), Aranyruhás Asszony (Máriagyűd), Hajnali szép csillag (Magyaregregy).

424. [KOLOS Pál]. –s. == Új Ember. 1947. 06. 15. p. 8.

425. GÖRCSÖNY ÉKESSÉGE. (Tanulmány). Budapest. 1972.

A Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója. 63 p.

426. - -.: == Új Ember. 1972. 08. 13. p. 5.

427. - -.: == Új Ember. 1973. 01. 21. p. 5.

427/1. LAURA FORRÁS. Komló. 1996. Kiadja a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület. 148 p.

1934. április 1 – május 13. 7 folytatásban.

 427/2. GYŐZELEM AZ ARANYFÉNYŰ HEGYEK KÖZÖTT. Komló. 1996.

Kiadja a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület. 148 p.

1934. augusztus 5 – szeptember 16. Dunántúl, 30 folytatásban. 

427/3. KATALIN ÉS AZ ÉLET. Komló. 1996. Kiadja a Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület. 148 p.

1925. január 6 – február 26. Nemzeti Újság, 22 folytatásban.

1934. április - május 3. 7 folytatásban

1934. augusztus 5 - szeptember 16. Dunántúl, 30 folytatásban

 

 

                              R E G É N Y E   O L A S Z  N Y E L V E N

 

428. IL GUANTO DI TRINA. (CSIPKEKESZTYŰ). Romanzo. Milano. 1943. A. Mondandori – Editore. 184 p.

429. LOSCHI, A. Maria. == Scittrici d’ Ungeria. (Magyar írónők). Torino. 1939. Pozzo Testvérek Kiadása.

Gisella DÉNES. p. 112-115. Az írónő fényképét: Foto HALMI készítette.

430. - -.: == Dunántúl. 1942. 05. 10. p. 5.

431. PUSZTAI-POPOVICS József. == Péccsi Napló. 1942. 08. 30. p. 5-6.

432. - -.: == Dunántúl. 1943. 08. 15. p. 8.

,

                                             A N T O L Ó G I Á K,

    A M E L Y E K B E N   E L B E S Z É L É S E I   J E L E N T E K   M E G

 

433. PÉCSI ANTOLÓGIA. Elbeszélések, versek. Pécs, 1939. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet. Mayer A. Géza és Társai. 273 p.

Az írónő fényképét: KASSÁK utóda, KOMÁROMI készítette.

A kötet írói: BABITS Mihály, BABAY József, BERTALAN Kornél CSURA Miklós, DÉNES Gizella, FEKETE István, GŐBEL Emil, HAJDÚ Lajos, HALLÓSY Márta, HOLLER András, KARDOSS Tilda, KODOLÁNYI János, KOLOZSVÁRI-GRANDPIERRE Emil, LOVASSY Andor, LOVÁSZ Pál, MELIUSZ Imre, SÁSDI Sándor, SURÁNYI Miklós, SZABÓ István, TAKÁTS Gyula, TATAY Sándor, VÁRKONYI Nándor, VÖRÖS Márton, WEÖRES Sándor, és ZITÁS Bertalan. Előszó: HALASY-NAGY József.

INSULA DEI. p. 59-73. (Isten /csendes/ szigete.)

434. - -.: == Dunántúl. 1939. 04. 30. p. 10.

435. - -.: == Pécsi Napló. 1941. 06. 5. p. 6.

436. KOSZORÚ. Magyar Katolikus Elbeszélők. I. Budapest. 1958. A Szent István Társulat Kiadása. 145 p.

A kötet írói: DÉNES Gizella, FEKETE István, IJJAS Antal, KUNSZERY Gyula, MÁNDY Iván, PITROFF Pál, POSSONYI László, RÓNAY György, SÍK Sándor, SZIRA Béla, ÚJHÁZY György és ZAYMUS Gyula.

AUGUSZTUSI HÓ. p. 3-35.

437. PÉCSI MÚZSA. Irodalmi szemelvények. Összeállította, magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátta:

TÜSKÉS Tibor. Pécs. 1958. Pécs mj. Városi Tanács VB. Művelődési Osztálya. 134 p.

A kötet írói: lovász Pál, DÉNES Gizella, KOCSIS László, KODOLÁNYI János, NÉMETH László, WEÖRES Sándor, SÁSDI Sándor, BÁRDOSI NÉMETH János, CSORBA Győző, PÁKOLITZ István és KOPPÁNYI György.

VÁNDOR. p. 99-100.

 

 

 

  R E G É N Y E K, K I S R E G É N Y E K  P E R I O D I K U M O K B A N

 

 

438. KÖKÉNYVIRÁG. Kisregény. Pécs. 1919. A pécsi Dunántúl c. napilap közölte 1919. február 5 – febr. 8. négy folytatásban.

Könyv alakban nem jelent meg.

439. VENYIGELÁNGOK. Kisregény. Dombóvár. 1921. A Dombóvári Hírlap közölte 1921. ápr. 24 – júl. 10. tizenegy folytatásban.

1923-ban elbeszéléskötet címadója. V.ö. 82.

440. AMÍG A CSILLAG KIGYÚL. Kisregény. Dombóvár. 1923.

A Dombóvári Hírlap közölte 1923. febr. 26 – ápr. 1. hat folytatásban.

Könyv alakban is megjelent. V. ö. 191.

441. A Vasárnap c. aradi folyóirat közölte 1930. jan. 19 – febr. 25. nyolc folytatásban.

442. - -.: == Dunántúl. 1931. 12. 23. p. 5.

443. [BERÉNYI László]. B. L. == Magyar Kultúra. 1932. 01. 20. p. 28.

444. KATALIN ÉS AZ ÉLET. Regény. Budapest. 1925. Az Új Nemzedék közölte 1925. jan. 6 – febr. 26. huszonkét folytatásban.

Könyv alakban 1996-ban jelent meg. V. ö. 427.

445. CSODÁLATOS FAZEKAS. Regény. Pécs. 1926. A Muskátli c. Szépirodalmi és Művészeti folyóirat közölte 1926. február 12-től folytatásokban.

Ezt pontosan a folyóirat hiánya miatt megállapítani nem tudtam. Könyv alakban négy kiadásban jelent meg. V. ö. 103.

446. A Dunántúl c. pécsi napilap közölte 1927. márc. 1 – máj. 24. ötvenöt folytatásban.

447. ARANYLILIOM. Regény. Budapest. 1930. A Nemzeti Újság c. napilap közölte 1930. jún. 19 – szept. 2. hatvankét folytatásban.

Könyv alakban 1931-ben jelent meg. V. ö. 158.

448. KÉK LÁNG. Regény. Pécs. 1930. A Pécsi Napló c. napilap közölte 1930. dec. 7 – 1931. febr. 18. harminckét folytatásban.

Könyv alakban 1932-ben jelent meg. V. ö. 193.

449. Az Élet c. folyóirat közölte 1942. jan. 4 – június 14. huszonnégy folytatásban.

450. A KIRÁLY KEDVES KATONÁJA. Regény. Pécs. 1931. A Dunántúl c. napilap közölte 1931. aug. 6 – okt. 8. negyvenöt folytatásban.

Ebben az évben kiadott BOLDOGASSZONY HADNAGYA c. regény I. kötetének, első részeként jelent meg könyv alakban.    V. ö. 168.

451. A VÖRÖS PILLANGÓ. Kisregény. Budapest. 1932. NYÍL. Szépirodalmi folyóirat. II. évf. 44. szám.

 1932. 11. 3. p. 1-32.

452. AZ ŐSANYA KINCSE. Kisregény. Budapest. 1933. NYÍL. Szépirodalmi folyóirat. III. évf. 44. szám. 1933. 11. 3. p. 1-24.

453. A LAURA FORRÁS. Regény. Budapest. 1934. A Nemzeti Újság c. napilap közölte 1934. ápr. 1 – máj. 13. hét folytatásban.

Könyv alakban 1996-ban jelent meg. V. ö. 427.

454. VIRÁGÉNEK. Regény. Budapest. 1934. A Magyar Asszony c. folyóirat közölte 1934. jún. 15 – 1935. jún. 15. huszonnégy folytatásban.

Könyv alakban A MAGYAR SZIMFÓNIA címen jelent meg 1941-ben. V. ö. 365.

455. GYŐZELEM AZ ARANYFÉNYŰ HEGYEK KÖZÖTT. Regény. Pécs. 1934. A Dunántúl c. napilap közölte harminc folytatásban.

Könyv alakban 1996-ban jelent meg. V. ö. 427.

456. TOMMY ÖRÖKSÉGE. Regény. Pécs. 1935. A Dunántúl c. napilap közölte 1935. júl 4 – júl. 30. huszonhárom folytatásban.

Könyv alakban A PUSZTA ASSZONYA címen jelent meg 1943-ban. V. ö. 403.

457. - -.: == Dunántúl. 1935. 07. 4. p. 5.

458. ARANYRUHÁS ASSZONY. Kisregény. Pécs. 1935. A Dunántúl c. napilap közölte1935. dec. 30 – 1936. febr. 16. kilenc folytatásban.

459. A Pécsi Napló c. napilap közölte 1941. máj. 13 – jún. 21. huszonnégy folytatásban.

Könyv alakban 1947-ben jelent meg a SZÉP KOSZORÚ c. elbeszélés kötetben. V. ö. 423.

460. A FÉNY ÁRNYÉKA. Regény. Pécs. 1936. A Dunántúl c. napilap közölte 1936. márc. 24 – jún. 24. ötvenhárom folytatásban.

Könyv alakban a MAGYAR SZIMFÓNIA címmel jelent meg 1941-ben. V. ö. 365.

461. IFJÚSÁG. Regény. Budapest. 1936. A Magyar Asszony c. folyóirat közölte 1936. júl. 1 – nov. 1. kilenc folytatásban.

Azonos a KATALIN ÉS AZ ÉLET c. regényével, ami 1925-ben jelent meg az Új Nemzedék c. budapesti napilapban. Könyv alakban 1996-ban jelent meg. V. ö. 444.

462. A BÁTAI TÍZEZER. Kisregény. Budapest. 1937. A Nemzeti Újság c. napilap közölte 1937. máj. 7 – jún. 14. tizenhat folytatásban.

Könyv alakban a SZÉP KOSZORÚ c. elbeszélés kötetben jelent meg 1947-ben. V. ö. 423.

463. KÉT SOR HÁZ. Regény. Budapest. 1938. Az Élet c. folyóirat közölte 1938. jan. 2 – jún. 5. huszonhárom folytatásban.

Könyv alakban 1938-ban jelent meg. V. ö. 285.

464. CSIPKEKESZTYŰ. Regény. Budapest. 1938. A Nemzeti Újság c. napilap közölte 1938. júl 6 – szept. 9. hatvannégy folytatásban.

Könyv alakban 1939-ben jelent meg. V. ö. 301.

465. A KÉK AUTÓ. Regény. Budapest. 1942. Az Élet c. folyóirat közölte 1942. jan. 4 – jún. 14. huszonnégy folytatásban.

Könyv alakban 1942-ben jelent meg. V. ö. 378.

 

 

 

 

                  K É Z I R A T B A N   M A R A D T   R E G É N Y E I

 

466. HARMINC EZÜST. Történeti kulcsregény három kötetben. Pécs. 1939.

A Singer és Wolfner Kiadónál 1940. március 21-én kötött szerződés ellenére, könyv alakban nem jelent meg.

467. - -.: == Dunántúl. 1940. 03. 24. p. 9.

466/1. HARMINC EZÜST. Történeti kulcsregény. Pécs. 2012. 334 p. Rövidítette és átdolgozta Steinné, Jánosi Engel Rózsi Megjelenik a Pro Pannonia Kiadói Alapítvány kiadásában, A Pannonia Könyvek Szerkesztőségének gondozásában.

466/2. Egy regény viszontagságos élete (Szirtes Gábor) p. 327.

466/3. Engel Adolf Szirtes Gábor) p, 333.

468. VADCSERESZNYE. Regény. Pécs. 194?

469. APRÓJÓSZÁG. Ifjúsági regény. Pécs. 194?

470. PORSZEM A VILÁG TETEJÉN. Regény Szent István korából. Pécs. 1970.

471. AZ ELVESZETT PARADICSOM. Regény. Pécs. 19??.

472. A PAKSI EGYHÁZMEGYE 70 ÉVE. Tanulmány. Pécs. 1975.

Töredék.

 

 

 

 

 

                       E L B E S Z É L É S E K, T Á R C Á K

 

473. HERCEGKISASSZONY. == Dunántúl. 1918. 08. 11. p. 2-3.

474. MARION. == Dunántúl. 1918. 08. 22. p. 2-3.

475. ANNA MÁRIA. == Dunántúl. 1918. 08. 31. p. 2-3.

476. EGYSZERŰ TÖRTÉNET. == Dunántúl. 1918. 09. 13. p. 2-3.

477. AZ ERDŐ MESÉL. == Dunántúl. 1918. 09. 19. p. 2-3.

478. AZ ÖRÖK GYŐZŐ. == Dunántúl. 1918. 10. 10. p. 2-3.

479. NOLI ME TANGERE. == Dunántúl. 1918. 10. 25. p. 2-3.

480. A SÁNTA KISPÉTER. == Dunántúl. 1918. 10. 30. p. 2-3.

Gyermekkori emlék Ócsárdról.

481. DÉR. == Dunántúl. 1918. 11. 30. p. 2-3.

482. CIGÁNYSZERELEM. == Dunántúl. 1918. 12. 8. p. 2-3.

483. ÁBELVÉR. == Dunántúl. 1918. 12. 25. p. 2-4.

484. EGY MAGYAR ASSZONY LEVELE. == Dombóvári Hírlap. 1921. 10. 16. p. 3.

485. MAGYAR FARSANG. == Dombóvári Hírlap. 1921. 12. 25. p. 5.

486. A KÉT ARCKÉP. == Dombóvári Hírlap. 1922. 10. 8. p. 3.

487. AZ ARANYSERLEG. == Dunántúl. 1922. 12. 24. p. 19-20.

== Új Nemzedék. 1925. 06. 16. p. 11.

488. FÉRFI PORTRÉ. == Dombóvári Hírlap. 1922. 12. 24. p. 5.

489. A SZAJNA PARTJÁN. == Dunántúl. 1922. 12. 31. p. 12-13.

== Új Nemzedék. 1925. 06. 7. p. 11.

490. TAVASZI LÁZ. == Dunántúl. 1923. 04. 1. p. 14-15.

491. DALLAMOK PERMETEGJE. == Dunántúl. 1923. 05. 20. p. 9-10.

Pécsi Székesegyház.

492. A BALATONI TÁJÉK. == Dunántúl. 1923. 09. 8. p. 2-3.

493. VIRÁGOS CSEREPEK. == Dunántúl. 1923. 10. 23. p. 2-3.

Petőfi Sándor – Szendrey Júlia.

494. GELLÉRT PÜSPÖK ÉJSZAKÁJA. == Katolikus Szemle. 1923. november. p. 546-554.

== Nemzeti Szalon. 1929. 05. 19. p. 3-6.

== Vasárnap. 1929. 08. 18. p. 334-337.

495. VERA MÁRIA NAPLÓJÁBÓL. == Dunántúl. 1923. 12. 25. p. 22-23.

496. VIGASZTALÁS. == Dunántúl. 1924. 01. 1. p. 12-13.

== Új Nemzedék. 1925. 08. 26. p. 11.

497. A KRISZTUS KÉP. == Dunántúl. 1924. 04. 20. p. 24.

== Világposta. 1931. február. p. 35-37.

498. REGINA HAZATÉRT. == Élet. 1924. 06. 29. p. 230-232.

== Új Nemzedék. 1926. 01. 2. p. 11.

499. PACSÍRTASZÓ. == Élet. 1924. 10. 19. p. 397-398.

== Vasárnap. 1926. 11. 28. p. 495-496.

== Világposta. 1930. április. p. 120-121.

500. ÉJFÉL. == Dunántúl. 1924. 12. 25. p. 41-42.

== Élet. 1928. 06. 3. p. 219-221.

501. AZ UTOLSÓ BARÁZDA. == Új Írások. 1924. augusztus. p. 13-16.

== Magyar Kultúra. 1927. 06. 5. p. 493-496.

== Dunántúl. 1929. 09. 15. p. 13-14.

== Képes Krónika. 1931. 05. 3. p. 5-6.

502. AZ ANYA. == Új Nemzedék. 1925. 01. 4. p. 9.

== Dunántúl. 1927. 11. 6. p. 2-3.

503. A CSAJKOVSZIJ-KERINGŐ. == Élet. 1925. 01. 18. p. 29-31.

== Pécsi Napló. 1925. 07. 12. p. 3-5.

== Vasárnap. 1929. 07. 7. p. 277-279.

504. NAPSUGÁR AZ ERDŐN. == Új Nemzedék. 1925. 03. 11. p. 11.

505. A SZŰZ SZIVE. == Élet. 1925. 04. 16. p. 167-170.

== Vasárnap. 1929. 05. 12. p. 195-197.

506. A CSAVARGÓ. == Új Nemzedék. 1925. 05. 26. p. 11.

507. ELMARADT LAKOMA. == Új Nemzedék. 1925. 06. 24. p. 11.

== Dunántúl. 1928. 06. 22. p. 2-4.

== Magyar Kultúra. 1929. 08. 15. p. 104-108.

== Világposta. 1930. március. p. 89-92.

508. SZEGÉNYEMBER KINCSE. == Pécsi Napló. 1925. 07- 26. p. 10.

509. A GIBÁRTI VACSORA. == Pécsi Napló. 1925. 07. 31. p. 3-4.

Az aradi tizenhárom emléke.

510. A MATÚRA. == Élet. 1925. 08. 2. p. 313-314.

511. A STRÁZSA MEGMOZDULT. == Élet. 1925. 08. 30. p. 352-354.

512. AZ ANGYAL. == Új Nemzedék. 1925. 09. 8. p. 11.

== A Magyar Asszony. 1929. március. p. 87-88.

513. UTAK, ÉVEK, EMLÉKEK. == Dunántúl. 1925. 09. 20. p. 2.

514. TÉLI DÉLUTÁN. == Új Nemzedék. 1925. 11. 27. p. 11.

515. A NAGY ÁRIA. == Pécsi Napló. 1925. 12. 12. p. 5.

516. PÁRA. == Pécsi Napló. 1925. 12. 25. p. 33-34.

== Nemzeti Szalon. 1929. 07. 28. p. 3-4.

517. KÉT EMBER A VIA APPIÁN. == Dunántúl. 1925. 12. 25. p. 43-45.

== Pécsi Napló. 1927. 09. 8. p. 11-12.

== Élet. 1927. 12. 25. p. 508-510.

== Világposta. 1931. június. p. 163-166.

518. A TARSUSI ÚTJA. == Napkelet. 1926. január – május. p. 450-456.

== Magyar Kultúra. 1928. 03. 5. p. 354-359.

== Vasárnap. 1929. 06.25. p. 255-257.

519. MÁRIA, SEGÍTS! == Élet. 1926. 02. 21. p. 71-73.

== Dunántúl. 1926. 08. 15. p. 2-3.

Szigetvár, Turbék.

520. ROZIKA ELINDUL. == Katolikus Szemle. 1926. május. p. 284-293.

== Vasárnap. 1930. 06. 22. p. 251-255.

521. TÖRÖTT PALETTA. == Élet. 1926. 05. 16. p. 196-198.

== Dunántúl. 1927. 12. 25. p. 68.

522. TÚL A RÁCSON. == Dunántúl. 1926. 05. 23. p. 18-20.

== Magyar Kultúra. 1927. 09. 20. p. 794-798.

Komló.

523. A PARASZTVÉR. == Élet. 1926. 11. 14. p. 458-459.

== Nemzeti Szalon. 1929. 11. 10. p. 3-4.

524. A ,,SZENT ELLENTMONDÁS”. == Magyar Kultúra. 1927. 04. 20. p. 152-157.

525. SZENT VENDEL BÚCSÚJA. == Katolikus Szemle. 1927. április. p. 222-230. == Vasárnap. 1929. 09. 1. p. 351-354.

== Világposta. 1930. november. p. 323-328.

Ócsárd, gyermekkori emlék.

526. RABSZOLGÁK. == Vasárnap. 1927. 09. 4. p. 350-351.

527. ÉJFÉLI LEGENDA. == Vasárnap. 1927. 09. 18. p. 376-377.

== A Magyar Asszony. 1929. szeptember. p. 374-376.

528. ORGONÁK. == Vasárnap. 1927. 10. 30. p. 428-429.

529. NÉGY FERTÁLY. == Pécsi Napló. 1927. 12. 25. p. 41-43.

== Világposta. 1931. augusztus. p. 227-230.

530. KÉT TÖLTÖTT GALAMB ÉS EGY CSEMPE FAZÉK TÖRTÉNETE. == Pécsi Napló. 1928. 01. 1. p. 21.

531. A TÍMÁRMESTER ARANYAI. == Katolikus Szemle. 1928. június. p. 361-368.

532. AZ ÁRNYÉK. == Dunántúl. 1928. 07. 29. p. 13-14.

533. VIRÁGZIK A BÚZA. == Élet. 1928. 08. 12. p. 317-318.

== Élet. 1940. 04. 7. p. 316-317.

== Független Nép. 1946. 05. 28. p. 3.

534. A CSILLAGSZEMŰ BARÁT. == Élet. 1928. 09. 9. p. 360-361.

Hunyadi János, Kapisztrán János.

535. FERENCZY IDA. == A Magyar Asszony. 1928. szeptember. p. 328.

Erzsébet királyné, Sissi.

536. KISASSZONYUNK, MÁRIA. == Élet. 1928. 10. 21. p. 416-421.

537. VIZIT ELŐTT. == Élet. 1928. 12. 23. p. 512-514.

== Nemzeti Szalon. 1929. 05. 5. p. 11-12.

== Vasárnap. 1930. 09. 28. p. 390-391.

== Világposta. 1939. szeptember. p. 199-201.

538. A KENYÉR. == Pécsi Napló. 1928. 12. 25. p. 25-26.

== Világposta. 1930. július. p. 195-198.

== A Magyar Asszony. 1930. november. p. 13-15.

539. RÉGI ESTE. == Új Idők. 1928. 11. 18. p. 615-617.

== Vasárnap. 1929. 10. 27. p. 435-438.

540. TŰZ. == Nemzeti Újság. 1929. 03. 10. p. 9.

== Képes Krónika. 1932. 02. 28. p. 3-4.

541. TANÍTÓSORS. == Pécsi Napló. 1929. 03. 31. p. 16-18.

== Vasárnap. 1930. 06. 8. p. 231-234.

== Új Idők. 1934. 02. 11. p. 234-236.

Mecsekjánosi.

542. FÜRDŐI EMLÉK. == Nemzeti Szalon. 1929. 04. 7. p. 3-5.

== Képes Krónika. 1937. 09. 26. p. 26-29.

Harkány.

543. ÖREG ESTE. == Magyar Kultúra. 1929. 05. 5. p. 403-408.

== Világposta. 1930. szeptember. p. 273-276.

544. ROSE-MARIE. == Élet. 1929. 05. 26. p. 195-198.

545. ASSZONYOK AZ ÉJBEN. == Nemzeti Szalon. 1929. 06. 29. p. 3-5.

Kanizsai Dorottya.

546. A FÁTYOL. == A Magyar Asszony. 1929. július. p. 307-309.

== Élet. 1929. 07. 7. p. 256-258.

547. KARÁCSONYEST AZ ORSZÁGÚTON. == Vasárnap. 1929. 12. 25. p. 521-523.

548. FEHÉR TORONY. == A Magyar Asszony. 1930. január. p. 39-41.

549. GLÓRIA. == Magyar Kultúra. 1930. 01. 20. p. 73-77.

550. EGY MÁRCIUSI REGGEL. == Magyar Kultúra. 1930. 03. 5. p. 209-213.

Amtmann Prosper, 1848.

551. AZ EMBER ÚJRA ELINDUL. == Katolikus Szemle. 1930. április. p. 352-358.

552. ANJOU LAJOS ÖRÖKSÉGE. == Dunántúl. 1930. 04. 20. p. 20-21.

A pécsi egyetem megalapítása.

553. A TÉLI VÁNDOR. == Magyar Kultúra. 1930. 05. 5. p. 407-410.

554. KÉT FEKETE SZEM. == Új Idők. 1930. 05. 25. p. 665-667.

555. PRO PATRIA. == Élet. 1930. 06. 1. p. 222-224.

== Nemzeti Újság. 1933. 12. 24. p. 1-2.

556. TAVASZI TITOK. == Vasárnap. 1930. 06. 20. p. 291-292.

557. GERTRÚDIS REGGELE. == Dunántúl. 1930. 11. 23. p. 13-14.

== 11. 30. p. 13.

Amtmann Prosper, 1848.

558. AZ ORSZÁGÚT KARÁCSONYA. == Világposta. 1930. 12. 15. p. 355-359.

559. TAVASZI SZÁNTÁS. == Élet. 1930. 12. 21. p. 502-504.

560. BENEDEK PÉTER ÚJRA ELINDUL. == Dunántúl. 1930. 12. 25. p. 33-34.

561. EZÜSTHÍD. == Szent István Naptár az 1930-as évre. p. 68-70.

562. JUDIT GYŰRŰJE. == Katolikus Szemle. 1931. január. p. 36-42.

563. ÚTNAK INDULÁS. == Képes Krónika. 1931. 01. 4. p. 33-35.

564. AZ IGAZI ARC. == Magyar Kultúra. 1931. 01. 20. p. 69-72.

565. FEKETE TESTVÉREK ÜNNEPE. == Vasárnap. 1931. 02. 8. p. 52-55.

566. HEGYEK KÖZÖTT. == Pécsi Napló. 1931. 03. 22, 25, 27, 28, 29.

Gadány.

567. KÉT FEKETE RÉM. == Világposta. 1931. március. p. 67-70.

568. A NEMZETSÉG GYŰRŰ. == Dunántúl. 1931. 04. 5. p. 21-22.

569. BETAKARÍTÁS. == Élet. 1931. 05. 24. p. 216-219.

== Világposta. 1938. október. p. 231-233.

570. DONUM DEI. == Pécsi Napló. 1931. 05. 24. p. 10-1.

Nagy Lajos király.

571. KICSINY KŐDARAB. == Magyar Kultúra. 1931. 10. 5. p. 257-261.

572. ŐSZI TÁJAK. == Képes Krónika. 1931. 11. 15. p. 3-4.

573. A LÁTHATATLAN HATALOM. == Dunántúl. 1931. 12. 25. p. 20-22.

== Nemzeti Újság. 1934. 03. 21. p. 1-2.

574. KRUMM PÉTER HITVALLÁSA. == Katolikus Szemle. 1931. december. p. 890-894.

== Pécsi Napló. 1932. 03. 27. p. 13-14.

Udvar község.

575. ESTÉTŐL HAJNALIG. == Élet. 1932. 01. 24. p. 19-22.

== Képes Krónika. 1933. 09. 24. p. 22-24.

Kanizsai Dorottya.

576. AZ ESKÜ. == Világposta. 1932. február. p. 35-36.

== Világposta. március. p. 57-59.

577. VÉN KOPPÁNY. == Magyar Kultúra. 1932. 05. 20. p. 450-454.

578. A MOSOLY. == Világposta. 1932. június. p. 106-108.

== Nemzeti Újság. 1932. 08. 20. p. 1-2.

579. CSENGŐSZÓVAL ÁT A HAVON. == Új Idők. 1932. 06. 5. p. 693-696.

580. A G-MOLL BALLADA. == Új Idők. 1932. 10. 30. p. 540-543.

== Dunántúl. 1935. 04. 21. p. 18-20.

== Élet. 1937. 09. 5. p. 927-929.

581. A KIS CZILLEI. == Magyar Kultúra. 1932. 12. 5. p. 469-473.

582. A KÉP. == Nemzeti Újság. 1933. 04. 14. p. 1-2.

583. ARANYVALUTA. == Magyar Kultúra. 1933. 06. 5. p. 499-504.

584. MINT A FELHŐK. == Képes Krónika. 1933. 06. 18. p. 26-28.

== Világposta. 1936. szeptember. p. 200-203.

585. CSENDÉLET. == Katolikus Szemle. 1933. július. p. 51-57.

586. KLEMI NÉNI SZOKNYÁJA. == Szent István Naptár az 1933-as évre. p. 54-59.

587. A SZERETH-PARTJÁN. == Képes Krónika. 1934. 01. 7. p. 26-27.

Anjou Nagy Lajos király.

588. HÓFÚVÁSBAN. == Élet. 1934. 03. 4. p. 135-137.

589. JANI. == Magyart Kultúra. 1934. 03. 5. p. 208-212.

== Nemzeti Újság. 1939. 08. 27. p. 9-10.

== Világposta. 1940. január. p. 9-12.

590. ESTÉLI HARANGSZÓ. == Élet. 1934. 04. 22. p. 264-266.

== Világposta. 1937. június. p. 127-128.

591. A SZÉP SUSANNE. == Nemzeti Újság. 1934. 06. 3. p. 1-2.

592. TAVASZ. == Világposta. 1934. június. p. 123-126.

593. A REJTETT ARC. == Nemzeti Újság. 1934. 07. 14. p. 1-2.

594. ÖREG TÖLGYFA. == Új Idők. 1934. 08. 12. p. 203-208.

== Pécsi Napló. 1935. 01. 1. p. 9-10.

595. ŐSZI HALÁL. == Magyar Kultúra. 1934. 12. 5. p. 465-468.

596. GYÖNGYSZEM A SZEMÉTBEN. == Élet. 1934. 12. 16. p. 942-945

== A Dunántúl Évkönyve. 1937. p. 48-52.

== Képes Krónika. 1939. 06. 18. p. 36-40.

597. MÁRCIUSI HANGOK. == Dunántúl. 1934. 12. 25. p. 18-19.

598. A CSENGŐSZÓ. == Világposta. 1935. január. p. 3-6.

599. VALAHOL CSENGETNEK. == Élet. 1935. április. p. 988-990.

600. A POVERELLO KÖVETŐJE. == Pécsi Napló. 1935. 06. 13. p. 14-15.

== Világposta. 1935. július. p. 147-150. Györgyfi György rajzaival

== Élet. 1939. 11. 5. p. 689-691.

Mecsekjánosi.

601. EGY DARAB TÖRTÉNELEM. == Pécsi Napló. 1935. 07. 28-30.

602. FALUSI BÉRMÁLÁS. == Magyar Kultúra. 1935. 08. 5. p. 121-125.

603. A KINCS. == Új Idők. 1935. 08. 4. p. 189-192.

604. JANI HAZATÉR. == Dunántúl. 1935. 08. 11. p. 10-11.

605. TÖREDELEM. == Élet. 1935. 04. 5. p. 375-377.

606. A KISLÁNY LAKODALMÁN. == Élet. 1935. 07. 12. p. 767-769.

607. KÖDBEN. == Magyar Kultúra. 1936. 04. 20. p. 239-241.

608. A FÉLIISTEN. == Képes Krónika. 1936. 05. 24. p. 34-36.

609. SZARVASBŐGÉS. == Új Idők. 1936. 11. 8. p. 690-693.

610. KIRÁLYRUHA. == Élet. 1936. 11. 15. p. 1268-1270.

611. CSILLAGOK. == Dunántúl. 1936. 12. 8. p. 4-5.

612. DONNA NOSTRA. == Nemzeti Újság. 1936. 12. 25. p. 1-2.

== Pécsi Napló. 1940. 02. 20, 21, 22, 23.

== Világposta. 1940. április. p. 83-86.

Mária Terézia.

613. SZÜRKE SÁL. == Élet. 1936. 12. 27. p. 1453-1455.

== Dunántúl. 1937. 12. 25. p. 23-24.

614. LÉLEKFARAGÁS. == Magyar Kultúra. 1937. 01. 5. p. 16-18.

Anjou Mária királynő.

615. LÁTHATATLAN MUNKA. == Élet. 1937. 01. 10. p. 42-45.

616. A CSEND SZIGETE. == Vigília. 1937. január. p. 63-67.

617. ÉLED A FÖLD. == Élet. 1937. 04. 11. p. 398-401.

== Pécsi Napló. 1937. 12. 8, 10, 11, 12. p. 6, 2, 2, 4.

== Új Idők. 1942. 03. 28. p. 368-370.

618. THE HAPPY PRINCE. == Élet. 1937. 04. 18. p. 425-429.

Mecsekjánosi.

619. TAVASZI SZÉL. == Világposta. 1937. április. p. 75-77.

Györgyfi György rajzaival.

620. SZENT GYÖRGY LOVAGJA. == Képes Krónika. 1937. 05. 23. p. 34-36.

621. INDULÁS. == Új Idők. 1937. 06. 6. p. 837-839.

622. EMLÉKALBUM. == Élet. 1937. 06. 13. p. 639-641.

Ócsárd, Mecsekjánosi.

623. LOVAGOK CSELEKVÉS ELŐTT. == A Magyar Asszony. 1937. 06. 1. p. 290-291.

624. PÁNGERMÁNOK FIAI. == Élet. 1937. 07. 18. p. 751-753.

625. SZENVEDÉLY. == Napkelet. 1937. augusztus. p. 516-521.

626. AZ ÉLET MÉLYSÉGEIBŐL. == Korunk Szava. 1937. 08. 1. p. 443-444.

627. CSENGŐSZÓ AZ ÚTON. == A Magyar Asszony. 1937. 09. 15. p. 412-415.

628. TAVASZI LEGENDA. == Magyar Kultúra. 1937. 10. 5. p. 179-181.

629. MAGYAR SZIMFÓNIA. == Élet. 1937. 10. 17. p. 1063-1065.

630. FÉNY ÉS HATALOM FOGLYA. == Világposta. 1937. október. p. 219-221. Györgyfi György rajzaival.

Anjou Mária királynő.

631. HALPAPRIKÁS. == Élet. 12. 5. p. 1235-1237.

== Világposta. 1939. október. p. 232-235.

632. QUELLE MARIA. == Képes Krónika. 1937. 12. 19. p. 34-36.

Mecsekjánosi.

633. PIROS PAPUCS. == Nemzeti Újság. 1937. 12. 25. p. II. Írók karácsonyfája. == Dunántúl. 1940. 03. 10. p. 4-5. Mecsekjánosi.

634. A SZÉP MÁRIKA. == Világposta. 1938. január. p. 9-10.

635. HAJNALI EMLÉK. == Új Idők. 1938. 03. 20. p. 415-417.

== Dunántúl. 1939. 2. 24. p. 19-20.

Ócsárd.

636. ÉJSZAKAI PÁRBAJ. == Pécsi Napló. 1938. 04. 17. p. 15-16.

637. A MESTER NYOMÁBAN. == Új Idők. 1938. 06. 19. p. 893-895.

Surányi Miklós.

638. CSÁSZÁROK LEÁNYA. == Új Idők. 1938. 07. 17. p. 125-127.

Mária Terézia királynő.

639. CIGÁNYHALÁL. == Képes Krónika. 1938. 10. 9. p. 4-5.

640. FIRENZEI ALKONY. == Élet. 1938. 10.16. p. 1827-1830.

== Pécsi Napló. 1940. 08. 3, 4.

== Dunántúl. 1940. 12. 25. p. 19-20.

641. SŰRŰ ÚJ VILÁG. == Magyar Kultúra. 1938. 11. 5. p. 242-245.

642. IDILL A ZIDINÁN. == Élet. 1939. 01. 1. p. 19-21.

643. MÁRIA DÉKÁNJA. == Magyar Kultúra. 1939. 03. 5. p. 1458-150.

Magyaregregy.

644. TÉLI MESE. == Élet. 1939. 05. 21. p. 895-898.

== Új Idők. 1940. 03. 10. p. 269-270.

645. NYARALÁS ELŐTT. == Nemzeti Újság. 1939. 06. 16. p. 1-2.

646. KISBÁNYÁSZ INDULÁSA. == Magyar Kultúra. 1939. 09. 5. p. 114-116.

647. MINT A FÖLD… == Új Idők. 1939. 08. 6. p. 190-191.

== Pécsi Napló. 1940. 09. 15, 17.

== Élet. 1941. 10. 26. p. 892-893.

648. BETELJESÜLÉS. == Nemzeti Újság. 1940. 01. 31. p. 2.

== Pécsi Napló. 1941. 12. 25. p. 10.

Az írónő fényképével.

649. VIRRASZTÓ LÁNG. == Napkelet. 1940. 03. 31. p. 180-188.

== Pécsi Napló. 1942. 01. 6., 8, 9.

Tormay Cécile.

650. TAVASZ ELŐTT. == Dunántúl. 1940. 03. 24. p. 19-20.

651. PÜSPÖKVÁRÁS FALUN. == Dunántúl. 1940. 05. 12. p. 6.

652. A VÉGTELENSÉG FELÉ. == Élet. 1940. 05. 19. p. 436-439.

== Dunántúl. 1940. 08. 11, 13, 14.

653. ÉJTSZAKAI TITOK. == Napkelet. 1940. 08. 1. p. 389-393.

== Pécsi Napló. 1941. 04. 13. p. 9-10.

654. ANDRÁS BÁNYÁSZNAK MEGY. == Nemzeti Újság. 1940. 09. 6. p. 10.

655. AZ EGREGYI BÚCSÚ. == Dunántúl. 1940. 09. 7. p. 4.

656. EGREGYI LEGENDA. == Pécsi Napló. 1940. 09. 8, 9, 10, 11.

657. KICSINY FEHÉR FOLT. == Élet. 1940. 11. 17. p. 972-974.

658. A TITOKZATOS SZOBA. == Új Idők. 1940. 12. 15. p. 722-723.

659. FALUSI PLÉBÁNOS. == Új Idők. 1941. 03. 23. p. 331-333.

660. A KINCSES KAMRA. == Élet. 1941. 04. 6. p. 261-263.

661. TÜZESKEZŰ KIRÁLY. == Új Idők. 1941. 08. 17. p. 190-193.

662. REJTELEM. == Új Idők. 1941. 09. 7. p. 293-295.

663. VATIKÁN. == Dunántúl. 1941. 12. 7. p. 4.

664. ÖT PENGŐ. == Pécsi Napló. 1941. 12. 14, 16, 17.

665. CSIPKE AZ ABLAKON. == Új Idők. 1942. 01. 4. p. 13-15.

666. LELTÁROZÁS. == Sorsunk. 1942. január. p. 26-33.

667. CSELÉDHALÁL. == Pécsi Napló. 1942. 06. 12, 13, 14.

668. CSALÁDFAÜLTETÉS. == Pécsi Napló. 1942. 11. 17. p. 2-3.

== Élet. 1943. 04. 11. p. 281-282.

Angster József.

669. BÉKESSÉG… == Élet. 1943. 01. 24. p. 61-63.

== Szent István Naptár az 1944-es évre. p. 72-74.

670. A SZENTKÚTI-VÖLGY. == Magyar Kultúra. 1943. 07. 5. p. 24-25.

671. A NÉVTELEN ASSZONY. == Dunántúl. 1943. 07. 25. p. 4.

672. A GESZTENYÉSBEN LEMEGY A NAP. == Magyar Kultúra. 1943. 11. 20. p. 156-157.

673. PIROS MADARAK. == Magyar Kultúra. 1944. 04. 5. p. 109-110.

674. CSÖNDES LÁZADÁS. == Dunántúl. 1944. 09. 21. p. 4.

675. A ZENGŐN. == Dunántúl. 1944. 09. 21. p. 4.

Pécsvárad, Zengővárkony, Püspökszentlászló, Hosszúhetény.

676. OLTÁRTÓL A SÍRIG. == Független Nép. 1945. 10. 7. p. 3.

677. CSIZMÁSOK INDULÁSA. == Független Nép. 1945. 11. 15. p. 4.

678. HÁROM NEMZEDÉK. == Független Nép. 1945. 12. 3. p. 4.

679. TITOKZATOS TESTVÉRISÉG. == Független Nép. 1945. 12. 25. p. 4.

680. VIRÁGILLAT. == Független Nép. 1946. 05. 1. p. 3.

681. PÉCSVÁRADI HAJNAL. == Sorsunk. 1947. július. p. 345-350.

Szent István.

682. ESTÉLI FOGADALOM. == Új Idők. 1947. 09. 6. p. 230-231.

683. ISLI FÁNK. == Új Ember. 1956. 01. 1. p. 3.

684. UTOLSÓ ÉNEK. == Vigília. 1956. augusztus. p. 474-477.

685. A PÜSPÖK ÉS A PAP. == Új Ember. 1958. 01. 19. p. 2.

Virág Ferenc püspök.

686. TÁRSBÉRLET A KONYHÁBAN. == Vigília. 1958. január. p. 31-35.

687. HAJNALI KÖSZÖNTŐ. == Új Ember. 1958. 02. 2. p. 1-2.

688. KIS HELYEK DICSÉRETE. == Új Ember. 1958. 10. 5. p. 3.

689. OLGICA TÖRTÉNETE. == Új Ember. 1959. 01. 25. p. 3.

690. ANNA ÉS A TÖBBIEK. == Vigília. 1961. szeptember. p. 543-546.

691. AZ ESZÉKI HÍD. == Vigília. 1964. október. p. 604-610.

692. A LEGENDÁRIUM LEGENDÁJA. == Vigília. 1970. augusztus. p. 551-554.

 

 

 

T A N U L M Á N Y O K

 

 

693. A MAGYAR ASSISI… == Élet. 1926. 01. 3. p. 396-398.

Bárdibükk.

694. RESTAURÁLJÁK MAGYARORSZÁG LEGRÉGIBB KEGYTEMPLOMÁT. == Élet. 1928. 02. 26. p. 79.

Máriagyűd.

695. AMIT MINDRENKINEK TUDNI KELL BARANYÁRÓL.

== Dunántúl. 1935. 06. 9. p. 5-6.

696. AMIT MINDENKINEK TUDNI KELL MOHÁCSRÓL.

== Új Idők. 1935. 08. 25. p. 297-299.

697. AMIT MINDENKINEK TUDNI KELL SZEKSZÁRDRÓL.

== Új Idők. 1936. 06. 14. p. 925-927.

698. MŰVÉSZI FRESKÓKAL GYARAPODOTT A SZENT ERZSÉBET TISZTELETÉRE ÉPÜLT 700 ÉVES KÁRÁSZI KEGYTEMPLOM. == Dunántúl. 1944. 09. 2. p. 4.

699. VIRÁG PÜSPÖK ÉS AZ IRODALOM. == Vigília. 1958. június. p. 360-363.

Takáts István, Mecsekjánosi.

700. EMLÉKEZÉS A SZÁSZVÁRI FARAGÓGYEREKRE. == Új Ember 1959. 10. 18. p. 2.

Kiss György szobrászművész.

701. ERDŐK, KÖVEK, PATAKOK – SZENTEKRŐL BESZÉLNEK.

== Új Ember. 1960. 08. 14. p. 2.

Skóciai Szent Margit: Réka vára, Szent István: Mecseknádasd, Liszt Ferenc ,,Patakcsa” c. műve.

702. MŰVÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM PÉCS TEMPLOMAIBAN. == Vigília. 1960. szeptember. p. 565-567.

703. EMLÉK ÉS ÉLET A MOHÁCSI TEMETŐ TÁJÁN. == Vigília. 1961. június. p. 376-379.

Papp László régész, dr. Rúzsás Lajos történész, Bóly: Amtmann Prosper.

704. RESTAURÁLJÁK A MOHÁCSI CSATATÉR 200 ÉVES TEMPLOMÁT. == Új Ember. 1961. 08. 13. p. 4.

705. MÁRIA TISZTELET A ZENGŐ VIDÉKÉN. == Vigília. 1961. november. p. 695-697.

Mária-Gyűd, Hosszúhetény, Magyaregregy, Máriakéménd, Mohács, Szebény, Geresd, Szekszárd, Grábóc.

706. MÚLT ÉS JELEN A MAGYAR ,,BETHESDA-TÓ” KÖRÜL. == Vigília. 1962. április. p. 253-255.

Hévíz, Göcsej, Balaton, Egregy, Keszthely.

707. A PÉCSI DÓM LEGÚJABB RESTAURÁLÁSA. == Vigília. 1962. szeptember. p. 572-574.

708. KÉT MŰEMLÉKTEMPLOM ÉPÜL ÚJJÁ KŐVÁGÓŐRSÖN. == Új Ember. 1962. 11. 11. p. 4.

709. A FENÉK-PUSZTAI AQUINCUM. == Vigília. 1963. február. p. 125-127.

Keszthely.

710. MEGKEZDŐDŐTT A PÉCSI DÓM BELSŐ RESTAURÁLÁSA. == Új Ember. 1964. 03. 29. p. 2.

711. TOLNA ÉS A HUNYADIAK… == Vigília. 1965. február. p. 123-125.

Hunyadi János.

712. AKIT A KÖVEK KATOLIZÁLTAK. == Új Ember. 1965. 04. 4. p. 4.

Gerecze Péter építőművész.

713. AMERRE II. LAJOS ÉS MARADÉK SEREGE MENEKÜLT. == Vigília. 1965. május. p. 317-320.

Zápolya János, Somberek, Bár, Himesháza, Palotabozsok.

714. KIÁLLÍTÁS A HÁZFALON. == Vigília. 1965. október. p. 636-639.

Kiss György szobrászművész.

715. A TRENTOI SARTORI-ÜNNEPSÉG MAGYAR VONATKOZÁSAI. == Vigília. 1966. február. p. 133-134.

Sartori József Antal, Gerecze Péter, Gebauer Ernő.

716. ZRÍNYI EMLÉKEK A SZIGETVÁR-KÖRNYÉKI FALVAKBAN, MEZŐKÖN ÉS CSALÁDOKBAN. == VIGÍLIA. 1966. június. p. 478-480.

717. ÉLET, TUDOMÁNY ÉS IRODALOM MÚLTJA ÉS JELENE PÉCSETT. == Vigília. 1967. augusztus. p. 571-572.

718. A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ RESTAURÁLÁSÁNAK UTOLSÓ FEJEZETE. == Új Ember. 1967. 12. 17. p. 3.

719. FEHÉRVÁRI FÉNYEK … == Vigília. 1968. április. p. 283-285.

720. EGY MECSEKI PLÉBÁNIA MOZGALMAS MÚLTJA ÉS ÁLDÁSOS JELENE. == Vigília. 1968. július. p. 426-428.

Takáts István plébános, Mecsekjánosi.

721. JUBILEUMOK, JÁTÉKOK, VÁSÁROK ÉS EMLÉKEZÉSEK A TISZA PARTJÁN. == Vigília. 1968. szeptember. p. 642-644.

722. ANGOL MŰVÉSZETI EMLÉKEK A PÉCSI DÓMBAN. == Új Ember. 1968. 10. 27. p. 2.

Székely Bertalan, dr. Rúzsás Lajos.

723. ŐSI TANÚK, MAI TÉNYEK A BAZALT ÉS BOR BIRODALMÁBAN. == Vigília. 1968. november. p. 783-785.

Káli-medence.

724. FIATAL MŰVÉSZEK RESTAURÁLTÁK VÉMÉND TEMPLOMÁT. == Új Ember. 1971. 05. 2. p. 4.

Tarczay Teréz, Bajusz István.

725. AHOL VÖRÖSMARTHY MELEGEDETT, ÍRT ÉS IMÁDKOZOTT == Új Ember. 1971. 07. 18. p. 3.

Bükkösd, ahol Teslér László plébánosnál kezdte írni a: ZALÁN FUTÁSA első sorait.

726. ASZTRIK APÁT VÁROSÁBAN. == Vigília. 1971. augusztus. p. 552-553.

Kalocsa.

727. RESTAURÁLJÁK A PÉCSI DÓM HÍRES ANGSTER ORGONÁJÁT. == Új Ember. 1973. 07. 29. p. 4.

 

 

     K R I T I K Á I   E G Y E S   Í R Ó K R Ó L,  K Ö N Y V E I K R Ő L

 

 

BODROGKÖZI Zoltán

728. Bodrogközi Zoltán: Márványmenyasszony. == A Magyar Asszony. 1928. november. p. 416.

 

DIVALD Kornél

729. Divald Kornél: A magyar iparművészet története. == A Magyar Asszony. 1928. november. p. 415.

 

DÚS József

730. Dús József: Így élek az egyházban. == Pécsi Napló. 1942. 01. 27. p. 7

 

ERDŐSI Károly

731. Erdősi Károly: Múmiák és minaretek. == Dunántúl. 1937. 01. 17. p. 11.

 

ETON, Robert

732. Eton, Robert: Hajnaltól – alkonyig. == Dunántúl. 1935. 06. 19. p. 8.

 

FEKETE István

733. Fekete István: Zsellérek. == Dunántúl. 1940. 01. 28. p. 9.

 

FERTSEK Ferenc

734. Fertsek Ferenc: Pubi és a körülmények. == Dunántúl. 1939. 01. 29. p. 10.

735. Fertsek Ferenc: Bábu a polcon. == Dunántúl. 1940. 01. 6. p. 10.

736. Fertsek Ferenc: Boldogok éneke. == Dunántúl. 1942. 01. 17. p. 7.

737. Fertsek Ferenc: Egészségesen távozott. == Sorsunk. 1942. július. p. 409.

 

FÓTHY Ernő

738. Fóthy Ernő: Cirkusz. == Pécsi Napló. 1925. 09. 17. p. 2.

 

GULÁCSY Irén

739. Gulácsy Irén: Pax Vobis. == Dunántúl. 1931. 01. 25. p. 13-14.

740. Gulácsy Irén: Nagy Lajos király. == Dunántúl. 1936. 12. 18. p. 7.

 

 

HALLÓSY Márta

741. HALLÓSY Márta: Csodálatos kapocs. == Dunántúl. 1941. 09. 19. p. 8.

 

HERCZEG Ferenc

742. Herczeg Ferenc: Pro libertate. == Dunántúl. 1936. 12. 25. p. 34.

743. Herczeg Ferenc: Gondok és gondolatok. == Dunántúl. 1943. 01. 9. p. 7.

744. Herczeg Ferenc: Száz elbeszélés. == Dunántúl. 1943. 01. 9. p. 7.

 

KASSAY Solt

745. Kassay Solt: Könyves Kálmán. == Dunántúl. 1941. 07. 31. p. 7.

 

KINIZSI Andor

746. Kinizsi Andor: Így kell férjhez menni. == Pécsi Napló. 1940. 12. 20. p. 12.

== Dunántúl. 1940. 12. 22. p. 12.

 

KLUG Kató

747. Klug Kató könyvéről. == Dunántúl. 1942. 03. 25. p. 6.

 

KOCSIS László

748. Kocsis László: Versek. == Dunántúl. 1923. 03. 14. p. 6-7.

 

KOSÁRYNÉ RÉZ Lola

749. Kosáryné Réz Lola: Ida néni és Samu bácsi. == Dunántúl. 1937. 03. 7. p. 10.

 

KŐVÁRY Margit

750. Kőváry Margit: Víz és kenyér. == Dunántúl. 1940. 08. 4. p. 8.

 

LENDVAY István

751. Lendvay István: Nomád levelei. == Pécsi Napló. 1942. 12. 11. p. 5.

 

MAJTHÉNYI György

752. Majthényi György: Lizi. == Dunántúl. 1936. 10. 11. p. 11.

 

MÉCS László

753. Mécs László: Élőket nézek. == Dunántúl. 1939. 01. 6. p. 8.

 

MOLNÁR Kata

754. Molnár Kata: Égnek a mécsek. == Dunántúl. 1937. 12. 24. p. 7.

755. Molnár Kata: Nyári közjáték. == Dunántúl. 1937. 12. 24. p. 7.

756. Molnár Kata: A lélek készülődik. == Dunántúl. 1938. 11. 6. p. 11.

 

NAGY Méda

757. Nagy Méda: Lányok a havasokban. == Dunántúl. 1939. 08. 6. p. 9.

758. Nagy Méda: Asszonyok a pusztában. == Dunántúl. 1940. 06. 22. p. 7.

 

POSSONYI László

759. Possonyi László: Szilágyi Irma. == Sorsunk. 1942. szeptember. p. 494.

 

SÁSDI Sándor

760. Sásdi Sándor: Vadludak. == Magyar Kultúra. 1928. 08. 5. p. 148-149.

761. Sásdi Sándor: Nyolc hold föld. == Magyar Kultúra. 1930. 04. 5. p. 331-332.

762. Sásdi Sándor: Könyörület. == Sorsunk. 1942. augusztus–szeptember. p. 151-152.

 

SCHÜTZ Antal

763. Schütz Antal: Korunk szentjei. == Dunántúl. 1939. 01. 6. p. 8.

 

SZALÓCZY Pelbárt

764. Szalóczy Pelbárt: Az elmélyülés napjai. == Dunántúl. 1943- 02. 19. p. 7.

 

SZEGVÁRY Mihály

765. Szegváry Mihály: Szekundairtó Rt. == Pécsi Napló. 1940. 12. 20. p. 8

== Dunántúl. 1940. 12. 22. p. 12.

 

SZEKERES László

766. Szekeres László: Férfiak és tettek Olaszországban. == A Magyar Asszony. 1928. november. p. 415-416.

 

SZENTMIHÁLYINÉ SZABÓ Mária

767. Szentmihályiné Szabó Mária: Sorsok és akarások. == Magyar Kultúra 1939. 03. 20. p. 281-282.

768. Szentmihályiné Szabó Mária: Emberé a munka. == Dunántúl. 1935. 05. 5. p. 12.

769. Szentmihályiné Szabó Mária: Lórántffy Zsuzsanna. == Dunántúl. 1937. 12. 21. p. 8.

 

TARCZAY Gizella

770. Tarczay Gizella: Versek. == A Magyar Asszony. 1929. március. p. 111.

 

TERESCSÉNYI György

771. Terescsényi György: Merre van napkelet? == Dunántúl. 1936. 10. 11. p. 11.

 

TORMAY Cécile

772. Tormay Cécile: Bujdosó könyv. == A Magyar Asszony. 1928. december. p. 449.

 

VAJTHÓ László

773. Vajthó László: Reviczky Gyula. == Dunántúl. 1940. 01. 6. p. 10.

 

VÁTH János

774. Váth János. == Dunántúl. 1918. 10. 22. p. 7.

775. Váth János: Egy dunántúli könyv. == Dunántúl. 1923. 03. 14. p. 6-7.

 

VIETORISZ József

776. Vietorisz József: Horácius levele a költészetről. == A Magyar Asszony. 1928. október. p. 360.

 

WALPONE, Hugh

777. Hugh Walpone: A Harries-család. == Dunántúl. 1935. 06. 19. p. 8.

 

WATSEN, Francis

778. Francis Watsen: Medici Katalin élete. == Dunántúl. 1937. 01. 10. p. 12.

 

WOHLFART Olga

779. Wohlfart Olga: Áldozati füst. == Dunántúl. 1941. 09. 19. p. 8.

 

ZABÁNYI Alajos

780. Zabányi Alajos: Isten árnyékában. == Dunántúl. 1940. 05. 31. p. 7.

 

ZÖLD Ferenc

781. Zöld Ferenc: Köd Vándora. == Dunántúl. 1924. 06. 11. p. 6.

 

ZSIGRAY Julianna

782. Zsigray Julianna: Csillagos ég. == Dunántúl. 1937. 03. 14. p. 11.

 

 

     R I P O R T O K, C I K K E K, V I S S Z A E M L É K E Z É S E K

 

783. Jászai Mari. == Dunántúl. 1922. 05. 1. p. 2-3.

784. A pusztuló Ormányság. == Dunántúl. 1923. 06. 15. p. 2.

785. A magyar kötések. == Dunántúl. 1923. 08. 15. p. 2-3.

786. Kalmár Rózsa. == Dunántúl. 1924. 02. 24. p. 2-3.

787. Tarczay György. Egy író, aki hallgat. == Élet. 1925. 03. 1. p. 87-88.

788. Sziklai János ötven éve. == Élet. 1925. 06. 7. p. 242-243.

789. Négy óra a Királyok Királyánál. == Dunántúl. 1927. 10. 9. p. 6.

790. Siklós várában bútorokat tervez egy régi magyar politikus. == Élet. 1928. 07. 1. p. 266-267.

791. A nyári ,,pihenés”. == Magyar Kultúra. 1928. 08. 5. p. 138-139.

792. Az öt templom városa három nagy magyar író szemében. Interjú Herczeg Ferenc, Móricz Zsigmond és Surányi Miklós írókkal. == Pécsi Napló. 1928. 12. 25. p. 5.

793. Magyar játékot a magyar gyermekeknek. == A Magyar Asszony. 1928. december. p. 486-487.

794. Miért nem végződnek házassággal a bálok? == Magyar Kultúra. 1930. 04. 5. p. 321-323.

795. Egy titkos jubileum, melyről csak a hegyháti hegyek tudnak. == Pécsi Napló. 1930. 11. 16. p. 6.

796. Asszonyok az utcán. == Magyar Kultúra. 1930. 06. 5. p. 507-508.

797. Hogyan lettem íróvá? == Dunántúl. 1936. 03. 25, 27. p. 5.

Mecsekjánosi, Pécs.

798. A névtelen asszony. == Magyar Kultúra. 1936. 06. 5. p. 328-329.

799. A pécsi Missa Solemnis. == Élet. 1936. 06. 28. p. 725.

800. Ahol ma Dómnak kellene állni. == Élet. 1936. 07. 19. p. 793-794.

801. Falusi inteligencia és parasztság. == Korunk Szava. 1936. 09. 1. p. 477-478.

802. Hegyháti magyarok pusztulása. == Magyar Kultúra. 1936. 08. 5. p. 62.

Komló.

803. Szerkesztői üzenetek. (korrajz). == Magyar Kultúra. 1936. 10. 20. p. 214-215.

804. Láthatatlan munka. == Élet. 1937. 01. 10. p. 42-44.

805. Múlt és jövő. (korrajz). == Magyar Kultúra. 1937. 02. 5. p. 84-86.

806. Régi találkozás a ,,Régi ház” írójával. == Napkelet. 1937. április. p. 358-359.

807. A Mester nyomában. == Új Idők. 1938. 06. 19. p. 893-895.

Surányi Miklós.

808. Dunántúli lélek. == Magyar Kultúra. 1938. 10. 20. p. 201-202.

809. Láthatatlan munka. == Szent István Naptár az 1938-as évre. p. 42-45.

810. Kis kápolna, melyhez nagy urak hordták a követ. == Élet. 1939. 04. 9 p. 642-643.

811. Koszorú. == Pécsi Napló. 1939. 12. 3. p. 6.

Jánosi Engel József emlékezete.

812. Egy pécsi tárlathoz. == Dunántúl. 1940. 05. 25. p. 4.

Gábor Jenő festőművész.

813. Festő a hegyen. == Dunántúl. 1940. 10. 4. p. 4.

Martyn Ferenc, Párizs.

814. Pécsi norma. == Élet. 1940. 10. 6. p. 850-851.

815. Egy nagy művész kis portréja. == Dunántúl. 1940. 12. 1. p. 5.

Gebauer Ernő festőművész, Pécs.

816. Túl a Dunán, Baranyában. == Élet. 1941. 05. 18. p. 418-419.

817. Földi paradicsom egy régi temetőben. == Új Idők. 1941. 07. 6. p. 14-16.

818. Fiúk vára. == Élet. 1941. 07. 20. p. 598-599.

A pécsi Pius-intézet. Két fényképpel.

819. Éneklő ifjúság. == Élet. 1942. 08. 23. p. 662-663.

Három fényképpel.

820. Madártani múzeum – Erdősmecskén. == Pécsi Napló. 1943. 02. 12. p. 5.

821. Pillanatfelvételek a mecseki üdülő területekről. Békesség, szépség és magyaros vendéglátás a hegyháti magyar falvakban. == Dunántúl. 1943. 06. 12. p. 4.

Harkány, Sikonda, Szászvár, Kárász, Magyaregregy, Óbánya, Püspöknádasd, Zengővárkony, Erdősmecske.

822. Térdnadrág, porköpeny, aktatáska. == Új Idők. 1943. 07. 10. p. 43-44

823. Látogatás az erdősmecskei madártani múzeumban. == Dunántúl. 1943. 08. 6. p. 4.

824. Mecseki körkép. == Új Idők. 1943. 10. 9. p. 430.

825. Parasztok példája, kötelessége és követelése … Mit adott, mit jelent, mit várhat a parasztbirtok a demokráciában. == Független Nép. 1946. 05. 5. p. 3.

Pécsváradi járás: Kékesd, Hosszúhetény, Püspökszenterzsébet, Berkesd, Püspökbogád, Szabolcs, Szilád. Szentlőrinci járás: Szabadszentkirály, Bicsérd, Baksa, Velény, Bagota.

826. Földi szegénység, de égi gazdagság jegyében halad tovább a katolikus egyház. Restaurált templomok, új lelkészségek a földreform után a pécsi egyházmegyében. == Független Nép. 1946. 05. 12. p. 3

827. Bányák és erdők, gabonamezők és szőlőskertek, ipartelepek és alpesi legelők, ezer holdas gesztenyés és Európa legszebb vörös márványa a keleti Mecsek festői magyar falvaiban. == Független Nép. 1946. 05. 19. p. 5.

828. Asszonyok a föld szolgálatában. Helyszíni interjú szekéren, mezőkön, réteken, erdőben és szőlőskertekben. == Független Nép. 1946. 06. 9. p. 3.

829. Viruló kender, krumpli és kukoricatáblák, dúsan megrakott gyümölcsfák, a pusztuló mecseki erdők között. Munka és imádság a romantikus Máré-vári völgyben. == Független Nép. 1946. 06. 18. p. 3.

830. Batyuzás, marokszedés és sorban állás a legújabb női divat. A demokrácia hősnői … == Független nép. 1946. 06. 23. p. 3.

831. Rohammunka a baranyai mezőkön. Szakadatlan harc és erőfeszítés a kenyérért. == Független Nép. 1946. 07. 4. p. 4.

832. Mohácsi képeslap. Cserevásár a piacokon. – Csöndes Duna. == Független Nép. 1946. 07. 12. p. 3.

833. Egy darab magyar történelem a föld alatt. Bátai György szilágyi pincéjében. == Független Nép. 1946. 07. 14. p. 4.

834. A rongyos és mezítlábas ,,új földesurak” harca múltjukkal a jelenben a jövendőért. Őszinte helyzetkép a telepesek életéből. == Független nép. 1946. 07. 28. p. 4.

835. Gyümölcs és kertgazdaság, iparosítás, nyaralótelep létesítése Püspöknádasdon, Baranya északkeleti végvárában. Feladatok, célok a fejedelmien szép mecseki tájban. == Független Nép. 1946. 08. 4. p. 4.

836. Kékesd az acélos búza, a vidáman és büszkén dolgozó magyar parasztok faluja. == Független Nép. 1946. 08. 11. p. 4.

837. Kis turbinával, de nagy elszántsággal dolgoznak Komlón a magyar bányászok. == Független Nép. 1946. 09. 15. p. 5.

838. Híres emberek nyilatkoznak a Független Nép-nek. Legnagyobb sikerem … == Független Nép. 1946. 12. 25. p. 11.

839. A csodatévő reei Madonna mása Görcsönyben. == Új Ember. 1959. 02. 1. p. 4.

840. Szent Vince ünnepe a pécsi hegyekben. == Új Ember. 1959. 02. 8. p. 2.

841. Bonyhádi képeslap. == Új Ember. 1959. 03. 15. p. 2.

842. Tavaszi bérmálás Szigetváron. == Új Ember. 1959. 04. 19. p. 1.

843. A Szent Vér bátai kegyhelyén. == Új Ember. 1959. 07. 26. p. 2.

844. Orgonaépítés Palotabozsokon. == Új Ember. 1959. 09. 20. p. 2.

845. Testi és lelki gyógyforrások földjén. == Új Ember. 1960. 05. 15. p. 2.

Siklós, Harkány, Máriagyűd.

846. Százéves plébánia a fekete erdők között. == Új Ember. 1960. 07. 17. p. 2.

847. Százéves kegyhely a Mecsekben. == Új Ember. 1960. 12. 4. p. 4.

848. Egy fiatal pap emlékezete. == Új Ember. 1961.02. 5. p. 2.

Lánycsók.

849. A 900 éves Szekszárd Jubileumi ünnepségei. == Új Ember. 1961. 11. 19. p. 2.

850. Divald Kornél – Tarczai György emlékezete. == Vigília. 1962. január. p. 61-63.

851. Színek és képek Keszthely életéből. == Vigília. 1962. július. p. 442-445.

852. Kántorvizsga a pécsi Dómban. == Új Ember. 1962. 08. 12. p. 3.

853. Templomszentelés az Ormányságban. == Új Ember. 1962. 09. 9. p. 3.

854. Oltármegáldás a pécsi Dzsámiban. == Új Ember. 1962. 09. 23. p. 2.

855. Megújítják Mecsekszabolcs félévszázados templomát. == Új Ember. 1962. 11. 25. p. 2.

Gebauer Ernő festőművész.

856. Jézus virrasztása Baranyában. == Új Ember. 1963. 04. 3. p. 3.

857. Dunántúli Petőfi emlékek nyomában. == Vigília. 1963. május. p. 313-315.

Illyés Gyula. Kurd, Tevel, Tormás, Simontornya, Ozora, Kölesd, Szekszárd, Borjád.

858. Veszprémi körkép … == Vigília. 1963. augusztus. p. 507-509.

859. Kövek tanúsága. == Új Ember. 1963. 09. 12. p. 2.

860. Ezeréves magyar falu húsz éves jubileuma. == Új Ember. 1963. 11. 24. p. 3.

Hosszúhetény.

861. Tizenegy pap szülőfaluja Újpetre. == Új Ember. 1963. 12. 1. p. 3.

862. Ormánysági vázlatok. == Vigília. 1964. január. p. 57-60.

863. Ahol egymásra talált Bornemissza Gergely és Cecei Éva. == Új Ember. 1964. 04. 26. p. 2.

Kárász. Gárdonyi Géza diákkora.

864. Születésnapi ajándékosztása kövek, könyvek, kutatók falujában. == Új Ember. 1964. 056. 3. p. 3.

Lengyel.

865. Karcsú torony a zöld réten. == Új Ember. 1964. 11. 8. p. 4.

866. Huszonöt éves a bátai emlék-templom. == Új Ember. 1964. 11. 22. p. 4.

867. Olasz szobrász emléke Pécsett. == Új Ember. 1964. 12. 13. p. 2.

868. Három nemzetiség ajándéka Máriakéménd 400 éves templomának. == Új Ember. 1965. 05. 30. p. 3.

869. Kövenként összehordott kápolna. == Új Ember. 1965. 08. 29. p. 3.

870. Cserháti József püspök megáldotta a megújított máriagyűdi kegytemplomot.  == Új Ember. 1965. 09. 5. p. 1.

871. Egy faluszervező pap emléke. == Új Ember. 1965. 10. 31. p. 2.

872. Ipafai beszámoló. == Új Ember. 1965. 11. 21. p. 2.

873. Szigetvár jubileumra készül. == Új Ember. 1966. 01. 2. p. 3.

Zrínyi Miklós.

874. A gerjeni templom ünnepe. == Új Ember. 1966. 07. 24. p. 3.

875. Feljegyzések a füredi Anna-bál eredetéről. == Új Ember. 1966. 07. 26. p. 4.

876. Madonna képük miatt, Olaszországba kérték a Görcsönyieket. == Vigília. 1966. szeptember. p. 626-628.

877. Az egyházzene vasárnapja. == Új Ember. 1966. 12. 4. p. 3.

878. ,,Bemehetsz a paradicsom örök kertjébe”. == Vigília. 1966. december. p. 858-859.

879. 200 éves örökségből, plébánia restaurálás. == Új Ember. 1967. 01. 22. p. 2.

Kővágóőrs.

880. Nagycsütörtöki ,,házi ünnep” Pécs székesegyházában. == Új Ember. 1967. 04. 9. p. 2.

881. Mint a jeruzsálemi asszonyok. == Új Ember. 1967. 05. 14. p. 3.

882. A bakonyi vasút. == Új Ember. 1967. 05. 14. p. 3.

883. Gyász a dzsámiban. == Új Ember. 1967. 10. 29. p. 1.

884. Bajai képeslap. == Vigília. 1967. november. p. 755-756.

885. Tervek és alkotások Harkány jövőjéért. == Új Ember. 1968. 04. 28. p. 2.

886. Pécsi művészek gyásza. == Új Ember. 1968. 09. 22. p. 4.

Gábor Jenő festőművész.

887. Szent Erzsébet emlékek Baranyában. == Új Ember. 1968. 11. 17. p. 3

888. Kósa György kórusművének bemutatója Pécsett. == Új Ember. 1969. 01. 19. p. 2.

889. Bolgár katolikus emlékek Pécsett. == Új Ember. 1969. 03. 2. p. 3.

890. Görcsöny ünnepe. == Új Ember. 1969. 10. 5. p. 2.

891. Síremlékáldás Hőgyészen. == Új Ember. 1969. 12. 7. p. 2.

892. Angol könyv készül Skóciai Szent Margitról. == Új Ember. 1970. 03. 29. p. 4.

== Új Ember. 1971. 01. 3. p. 4.

Pécsvárad, Réka-vár.

893. Magyar Velence. == Vigília. 1970. július. p. 411-413.

894. A Szent István jubileumi év nyitánya Mecseknádasdon. == Új Ember. 1970. 09. 6. p. 3.

895. Ahol templommegújítással jubilálnak. == Új Ember. 1970. 10. 11. p. 4.

896. A Szent István kép varázsa. == Új Ember. 1970. 11. 8. p. 4.

Köveskál.

897. Misztériumjátékok Ozora templomában. == Új Ember. 11. 26. p. 4.

KEREKES Károly: Szent István él.

898. Vadászati Világkiállítás nyomán templomrestaurálás. == Új Ember. 1972. 01. 30. p. 4.

Gyulaj, Tamási.

899. Patkóniai körkép. == Vigília. 1972. február. p. 123-127.

Tamási, Kapos, Sió; Füged: Vas Gereben; Magyarkeszi: Kocsis László papköltő; Gyulaj.

900. ,,Tóni tisztelendő” küldetése. == Új Ember. 1972. 05. 28. p. 2.

Hartmann Antal Mecseknádasd.

901. A ,,legfiatalabb” magyar szent. == Új Ember. 1972. 08. 27. p. 3.

Skóciai Szent Margit.

902. 150 Petőfi vers horvátul. == Új Ember. 1973. 01. 7. p. 4.

903. Új templom épül Varsádon. == Új Ember. 1973. 02. 18. p. 4.

904. Száz éves falu plébániájának jubileuma. == Új Ember. 1973. 10. 7. p. 4.

Szank.

905. Kis kápolna nagy ünnepe. == Új Ember. 1973. 13. 9. p. 4.

Kisszállás.

906. Plébániaházak megáldása Tolna megyében. == Új Ember. 1974. 01. 27. p. 4.

Cserháti József, Tevel.

907. Hogy együtt örvendezzenek. == Új Ember. 1974. 02. 3. p. 2.

Kővágószőllős, Cserkút, Bakonya.

908. Megújul a pécsi ,,Rókus”. == Új Ember. 1974. 03. 3. p. 1.

909. Sombereken. == Új Ember. 1974. 11. 10. p. 4.

910. Templomszentelés Mánfán. == Új Ember. 1974. 11. 10. p. 4.

911. Bérmálási ünnep Újpetrén. == Új Ember. 1975. 11. 23. p. 4.

 

 

 

 

           TÖRTÉNELMI KORSZAKOK DÉNES GIZELLA MŰVEIBEN

 

912. Szent István kora, 1000 – 1057.

A hegyek hercegnője.

Porszem a világ tetején, kéziratban.

Magyar nagyasszonyok.

 

913. Szent László, Endre király, Vatha János kora, 1060.

Két fehér galamb.

 

914. Anjouk kora, 1342 – 1387.

915. Aranyliliom, Nagy Lajos királyról.

916. Kisasszonykirály, Mária királynőről.

Az ország katonája, Mária királynőről.

Magyar nagyasszonyok, Mária királynőről.

 

917. Hunyadiak kora, 1982 – 1490.

918. Császármadár, Szilágyi Erzsébetről.

Magyar nagyasszonyok, Szilágyi Erzsébetről.

919. Boldogasszony hadnagya, Hunyadi Jánosról.

920. Boldogasszony hadnagya, Hunyadi Mátyásról.

 

921. II. Lajos király kora, 1516 – 1526.

922. Virrasztó asszony, Kanizsai Dorottyáról.

Magyar nagyasszonyok, Kanizsai Dorottyáról.

923. Mária Terézia kora, 1760 – 1786.

Csipkekesztyű.

Magyar nagyasszonyok.

 

924. II. József kora, 1780 – 1786.

Insula Dei. Isten szigete.

 

 

 

L E X I K O N O K   D É N E S G I Z E L L Á R Ó L

925. RÉVAI NAGY LEXIKON. XX. kötet. Budapest. 1927. 852 p.

DÉNES Gizella írónő, született: Ócsárd (Baranya vármegye). 1900. június 25. p. 141. Születési éve téves, hónap, nap helyes.

 

926. KATOLIKUS LEXIKON. Szerkesztette BANGHA Béla S. J. Budapest. 1931. A Magyar Kultúra Kiadása. 528 p.

DÉNES Gizella írónő, - 1900. Születési éve téves.

 

927. MAGYAR ASSZONYOK LEXIKONA. Szerkesztette BOZZAY Margit. Budapest. 1931.

DÉNES Gizella írónő, született 1902-ben. 244. hasáb. Születési éve téves.

 

928. RÉVAI NAGY LEXIKON. XXI. kötet. Budapest. 1936. 856 p.

DÉNES Gizella újabb regényei. p. 252.

 

929. RÉVAI KIS LEXIKONA A-Z. Budapest. 1936. Révai Irodalmi Intézet Kiadása. Leo Primó Nyíregyháza. 1993. Hasonmás Kiadás. 1095 p.

DÉNES Gizella *1900. író, újságíró. Színes elbeszélő. p. 237. Születési éve téves.

 

930. ÚJ IDŐK LEXIKONA. VII.-VII. kötet. Budapest. 1937. Singer és Wolfinger Irodalmi Intézet Rt. Kiadása. 1569-1080. p.

DÉNES Gizella írónő, 1902. Születési éve téves.

 

931. PINTÉR Jenő: A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE. VIII. kötet. Budapest. 1941. A Franklin Társulat Kiadása. Tudományos rendszerezés. A magyar irodalom a XX. század első harmadában. II. rész. 1420 p.

DÉNES Gizella, született 1900. június 25. Ócsárd, Baranya m. pécsi írónő. pp. 1327-1328, 1347, 1403. Születési éve téves, hónap, nap helyes.

932. VÁRKONYI Nándor.: AZ ÚJABB MAGYAR IRODALOM. 1880-1940. Budapest. 1942. Szukits Kiadás. 578 p.

Életrajz és irodalom. DÉNES Gizella író, született 1900. Ócsárd. p. 505-506. Születési éve téves.

 

933. GULYÁS Pál, id.: MAGYAR ÍRÓK ÉLETE ÉS MUNKÁI. 5. kötet. Budapest. 1943. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok egyesülete.

DÉNES (valójában DEUTSCH) Gizella hírlapíró. Ócsárd, 1902. január 25. Római katolikus. 551-554. hasáb. Születési éve és hónapja téves, napja helyes.

 

934. LEGÚJABB LEXIKON. Szerkesztette CSÍKVÁRI Antal. Budapest. 1943. Vármegyei Szociográfiák Kiadása.

DÉNES Gizella született 1902. írónő. Történelmi és társadalmi regényei jelentek meg. 379. hasáb. Születési éve téves.

 

935. HUNGÁRIA IRODALMI LEXIKON. Szerkesztette: RÉVAY József és KŐHALMI Béla. Budapest. 1947. Hungária. 624 p.

DÉNES Gizella, (1902. írónő). p. 130. Születési éve téves.

 

936. MAGYAR IRODALMI LEXIKON. Főszerkesztő: BENEDEK M. 1. kötet A – K. Budapest. 1963. Akadémiai Kiadó. 728. p.

DÉNES Gizella (Ócsárd 1902 - ) író, újságíró. p. 428. Születési éve téves.

 

937. MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON. III. kiegészítő kötet A – Z. Főszerkesztő: KENYERES Ágnes. Budapest. 1981. Akadémiai Kiadó. 900 p.

DÉNES Gizella, Ócsárd, 1900. január 25. – 1974. november 24. p. 147-148. Születési és halálozási éve téves.

 

938. A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET BIBLIOGRÁFIÁJA. Szerkesztette: BOTKA Ferenc – VARGHA Kálmán. Személyi rész. A – K. Budapest. 1982. Akadémiai Kiadó. 960 p.

DÉNES Gizella: 309-311. p.

 

939. ÚJ MAGYAR IRODALMI LEXIKON. Főszerkesztő: PÉTER László A – Gy. Budapest. 1994. Akadémiai Kiadó. 738 p.

[TÜSKÉS Tibor] T. T.: DÉNES Gizella, író, újságíró. Ócsárd, 1902. január 25. – 1975. november 24. Születési éve, hónapja téves. p. 426.

 

 

 

N Y I L A T K O Z A T O K, V A L L O M Á S O K

940. - -.: Egy pécsi írónő sikerei. == Dunántúl. 1924. 04. 1. p. 6.

941. KOMÓCSY István.: Egy pécsi írónő irodalmi sikerei.

== Dunántúl. 1925. 12. 25. p. 13-14.

942. [SZABÓ Géza] sz. g.: Pécsett járt Magyar Írónők elragadtatással nyilatkoztak a pécsi közönségről és a város szépségeiről. == Dunántúl. 1930. 03. 19. p. 3.

943. - -.: Dénes Gizella nyilatkozik a Kék láng c. regénye cselekményéről.

== Pécsi Napló. 1930. 12. 3. p. 4.

944. IJJAS Antal.: A dunántúli katolikus irodalom.

== Magyar Kultúra. 1932. 09. 5. p. 199.

945. Pécs – Baranyai ismertető. Szerkesztette: KALOTAI László- Pécs. 1934.

== VÁRKONYI Nándor: Pécsi és baranyai írók. p. 55.

946. - -.: Amit Pécs művészetéről minden pécsi embernek tudni kell. Szépirodalom a Milleniumtól napjainkig. == Dunántúl. 1934. 12. 25. p. 32.

947. ZSIKÓ Gyula.: A Dunántúl és az irodalom.

== Dunántúl. (Jubileumi szám). 1936. 03. 25. p. 25-27.

948. SODORITS József.: Baranyai tájak – baranyai írók.

== Maurinum. 1936. december. p. 29-31.

949. DÁVID Tibor.: DÉNES Gizella a Dunántúl, a lélek és a szív írója.

== Képes Krónika. 1937. 10. 10. p. 12-13. Fényképekkel.

950. BÁNHEGYI Jób.: Jelentősebb nőíróink. Budapest. 1939. A Szent István Társulat Kiadása. p. 197-198.

951. - -.: Dénes Gizella új regényét közli a Pécsi Napló. Az ,,Aranyruhás Asszony” keletkezéséről nyilatkozik az írónő. == Pécsi Napló. 1941. 05. 11. p. 5.

952. KOMÓCSY István.: Így indult el Dénes Gizella az írói pályán.

== Dunántúl. 1941. 12. 14. p. 4.

953. MAKAY Gusztáv.: Pécs szépirodalma. == Pécsi Művészeti Hetek. Pécs. 1941. p. 62-65.

954. PUSZTAI-POPOVICS József.: Milyen könyveket olvas Pécs város közönsége? Dénes Gizella a legkedveltebb pécsi író.

== Pécsi Napló. 1942. 02. 8. p. 9.

955. PUSZTAI-POPOVICS József.: Pécsi irodalmi műhelytitkok.

[Min dolgozik Dénes GIZELLA?]. == Erdélyi Szemle. 1942. március. p. 15.

956. - -.: Dénes Gizella átírásában film készül Surányi Miklós Kantate c. regényéből.

== Dunántúl. 1942. 08. 30. p. 4.

957. PUSZTAI-POPOVICS József.: Dénes Gizella előtt megnyílnak a filmgyárak kapui. A pécsi írónő filmszinopszist készít Surányi Miklós: Kantate c. regényéből.

== Pécsi Napló. 1942. 08. 30. p. 5-6.

958. [CSUKA Zoltán] /cs/.: Tájregényt ír Dénes Gizella, akinek ,,Virrasztó asszony” c. regénye most jelent meg második kiadásban. == Pécsi Napló. 1943. 03. 7. p. 5.

959. -er-.: Dénes Gizella befejezte a Mecsekről szóló regényét és hozzákezdett Angster József orgona gyáros életének megírásához. Beszélgetés az írónő pécsi otthonában.

== Dunántúl. 1943. 05. 20. p. 4.

960. STITZ János.: Boldogasszony völgye. A Mecsek regénye.

== Dunántúl. 1944. 01. 4. p. 8.

961. - -.: Dénes Gizella nyilatkozik ,,Ég és föld között” című új regényéről

== Dunántúl. 1944. 05. 28. p. 7.

962. HAL Pál.: Az egregyi búcsú. == Pécsi Szentföld. 1944. 09. 1.

A ciszterci öregdiákok lapja.

963. TAKÁCSY Dénes plébános, címzetes esperes magánlevele. Kézirat. Újkígyós. 1958. 02. 3. V. ö. 56.

964. TÜSKÉS Tibor.: A pécsi irodalom kis tükre. Pécs. == Jelenkor. 1970. p. 40-42.

965. - -.: Olasz beszámoló a Ree-i Vérző Madonna magyarországi ünnepségéről és tiszteletéről. == Új Ember. 1973. 01. 21. p. 3.

966. THURZÓ Gábor.: ,, A GIZI ”. Emlékezés és rekviem.

== Vigília. 1976. február. p. 134-136.

967. TÓTH István, dr.: Eltűnt Pécs – Baranyai irodalom. Virrasztó asszony. Dénes Gizella regényeiről. == Dunántúli Napló. 1976. 05. 5. p. 7.

968. THURZÓ Gábor.: Napló helyett. Budapest. 1984. Magvető Kiadó.

== 519-529. V. ö. 966.

 

 

 

            R Ö V I D   H Í R E K   D É N E S   G I Z E L L Á R Ó L

 

969. - -.: a Pécsi Napló novella pályázata. == Pécsi Napló. 1925. 06. 18. p. 4.

970. - -.: Lezárult a novella pályázat. == Pécsi Napló. 1925. 09. 15. p. 4.

971. - -.: Döntés a Pécsi Napló novella pályázata ügyében.

== Pécsi Napló. 1925. 11. 1. p. 2.

972. - -.: A Magyar Írónők Egyesületének kiválóságai Pécsett. == Dunántúl. 1930. 02. 26. p. 7.

973. - -.: Magyar írónők estélye a Nemzeti Színházban, március 17-én este fél nyolckor. ==Pécsi Napló. 1930. 03. 9. p. 10.

(Novella. Írta és felolvasta D. G.)

974. - -.: Ma lesz a Magyar Írónők Irodalmi estélye a színházban.

== Pécsi Hírek. 1930. 03. 12. p. 5.

975. - -.: Fényes siker mellett folyt le a Magyar Írónők bemutatkozása a pécsi Nemzeti Színházban. == Dunántúl. 1930. 03. 14. p. 3.

976. [SZABÓ Géza]. sz. g.: A Magyar Írónők nagysikerű irodalmi estélye a színházban. == Pécsi Napló. 1930. 03. 18. p. 5.

D. G. nagyigényű, új regénye felolvasásával járult az est sikeréhez.

977. - -.: A Pécsi Napló dec. 7-én kezdi meg Dénes Gizella új regényének közlését.

== Pécsi Napló. 1930. 12. 4. p. 5.

978. - -.: A karácsonyi könyvpiac szenzációja Dénes Gizella: Fekete emberek c. regénye. == Pécsi Napló. 1930. 12. 5. p. 3.

979. - -.: Holnapi számunkban kezdjük le Dénes Gizella új regényének közlését.

== Pécsi Napló. 1930. 12. 6. p. 6.

980. - -.: A Nemzeti Kaszinó dísztermében megalakult a Janus Pannonius Társaság.

== Dunántúl. 1931. 06. 11. p. 6.

981. - -.: Dénes Gizella sikere. Egyhangú elismeréssel fogadta a kritika legutóbbi három kötetét. == Dunántúl. 1931. 12. 23. p. 5.

982. - -.: Pályázat ifjúsági regény írására. (Jeligés). == Dunántúl. 1932. 07. 10. p. 7.

983. - -.: A Dunántúl új regénye. Dénes Gizella: Győzelem az aranyfényű hegyek között. == Dunántúl. 1934. 08. 2. p. 5.

984. A Dunántúl évkönyve. 1934. Pécs a XX. században. p. 40.

985. MERÉNYI Ferenc.: Nők a művészetben. Szabadlíceumi előadás.

== Pécsi Napló. 1935. 02. 6. p . 5.

986. - -.: A Dunántúl új regénye. Dénes Gizella: Tommy öröksége.

== Dunántúl. 1935. 07. 3. p. 4.

987. - -.: Idegenforgalmi hírek. Dénes Gizella Mohácson.

== Dunavidék. 1935. 08. 4. p. 3.

988. - -.: Az Új Idők nagy cikke Mohácsról. == Dunavidék. 1935. 09. 8. p. 5.

989. - -.: Egy pécsi művész élete. Dénes Gizella: A fény árnyéka c. regényét közli az újság. == Dunántúl. 1936. 06. 27. p. 5.

990. - -.: Dunántúli Antológia. == Dunavidék. 1936. 09. 18. p. 3.

991. - -.: Az új előfizetőket gyűjtők, Dénes Gizella kötetet kapnak ajándékba.

== Új Idők. 1937. 02. 20. p. 322.

992. - -.: Most jelent meg Dénes Gizella hatalmas, két kötetes regénye a: Kisasszonykirály. == Új Idők. 1937. 05. 2. p. II.

== 05. 9. p. 705. (Az írónő fényképével.)

993. - -.: Tizenhárom ifjúsági könyvet ad ki karácsonyra a Szent István Társulat.

== Nemzeti Újság. 1937. 11. 28. p. 21.

994. - -.: A Janus Pannonius Társaság nagysikerű felolvasó estje Budapesten.

== Dunántúl. 1937. 12. 7. p. 4.

995. - -.: Két regénnyel kezdjük az 1938-as évfolyamunkat. Az egyik Dénes Gizella: Két sor ház c. regénye. == Élet. 1937. 12. 25. p. 1331.

996. - -.: Dénes Gizella készülő új regénye: A hegyek hercegnője.

== Dunántúl. 1938. 03. 6. p. 9.

997. - -.: Dénes Gizella kiváló írónő kapta a Zichy Nándor díjat.

== Nemzeti Újság. 1939. 03. 18. p. 1.

998. - -.: A magyar könyvhét egyik legnagyobb szenzációja, Dénes Gizella: Két sor ház c. regénye. == Dunántúl. 1938. 03. 29. p. 11.

999. - -.: A Janus Pannonius Társaság felolvasó ülése Pécsett.

== Dunántúl. 1938. 04. 23. p. 3.

1000. - -.: Új arcok a Janus Pannonius Társaság felolvasó ülésén.

== Dunántúl. 1938. 04. 24. p. 4.

1001. - -.: Dénes Gizella új könyve a: Két sor ház. == Dunántúl. 1938. 05. 29. p. 11.

1002. - -.: Pécsi Antológia. Előszó Fischer Béla, a Janus Pannonius Társaság elnöke.

== Pécsi Napló. 1939. 04. 30. p. 4.

1003. - -.: Antológiát adnak ki a pécsi és baranyai származású írók és költők.

== Dunántúl. 1939. 04. 30. p. 10.

1004. KÁLLAY Miklós.: Maria A. LOSCHI.: Scrittrici d’ Ungheria.

== Nemzeti Újság. 1939. 07. 25. p. 28.

1005. - -.: A magyar falu asszonyainak támogatását sürgették az Asszony-kongresszuson. Budapest, Vigadó. == Nemzeti Újság. 1940. 03. 10. p. 10.

1006. - -.: Harminc ezüst címmel fog megjelenni Dénes Gizella regénye, melyet a Singer és Wolfner cég most kötött le. A kiváló baranyai írónő új regénye az őszi könyvpiac szenzációja lesz. == Dunántúl. 1940. 03. 24. p. 9.

1007. - -.: Dénes Gizella három könyvével szerepel a karácsonyi könyvpiacon.

== Pécsi Napló. 1940. 11. 24. p. 4.

Az asszony, aki vétkezett, Veronka és a város, A magyar szimfónia.

1008. - -.: Dénes Gizella új regénye, A magyar szimfónia.

== Dunántúl. 1941. 06. 7. p. 7.

1009. LOVÁSZ Pál.: Krónika. A Janus Panonius Társaság tíz esztendeje.

== Sorsunk. 1941. I. évf. IV. szám. 310 p.

1010. - -.: A Szent István Társulat közgyűlése. Gróf BETHLEN Györgyné, az erdélyi nőmozgalmak vezető alakjának betegsége miatt, - a záróbeszédet Dénes Gizella olvassa föl. == Nemzeti Újság. 1941. 03. 14. Melléklet p. II.

1011. - -.: A magyar könyv ünnepe. Nemzeti Újság. 1941. 06. 1. p. 17.

1012. - -.: Pécsi írók a könyvnapokon. == Pécsi Napló. 1941. 06. 4. p. 5.

1013. - -.: A könyvnapok indulásakor a pécsi írók műveit vásárolta leginkább a publikum. Pécsi Napló. 1941. 06. 5. p. 7.

Dénes Gizella: Magyar szimfónia és Pécsi Antológia.

1014. - -.: Megjelent a Sorsunk legújabb száma. == Dunántúl. 1942. 01. 15. p. 7.

1015. A Névtelen pap c. regény címoldalának képes hirdetése.

== Élet. 1942. 03. 8. p. IV.

1016. - -.: A Csipkekesztyű olaszul. == Dunántúl. 1942. 05. 10. p. 4.

1017. - -.: Könyvnapok Pécsett. == Dunántúl. 1942. 05. 30. p. 4.

1018. IJJAS Antal.: Dunántúli irodalmunk. == Nemzeti Újság. 1943. 05. 26. p. 5.

1019. KÁLLAY Miklós.: Irodalmunk negyedszázada.

== Nemzeti Újság. 1943. 06. 29. p. 

1020. - -.: Dénes Gizella baranyai tárgyú regénye 10 000 példányban jelent meg Olaszországban. == Dunántúl. 1943. 08. 15. p. 8.

1021. - -.: Gazdag tartalommal, remek kiállításban jelent meg a Mecsek Egyesület 53. Évkönyve. == Dunántúl. 1944. 02. 08. p. 4.

1022. - -.: Felolvasás a Pázmány irodalmi ünnepségen, a Vigadóban. Szent Margit legendája című írását olvasta fel Dénes Gizella. == Dunántúl. 1944. 03. 5. p. 5.

1023. - -.: A szépirodalom jegyében indult a 15. Pécsi Könyvnap.

== Dunántúl. 1944. 06. 6. p. 4.

1024. Tanulmányok Baranya megye és Pécs város legújabb történetéből. 1941 –1950. Szerk.: VARGHA Dezső. Pécs. 1951. 231 p.

== NAGY József Mihály.: A pécsi Batsányi Irodalmi Társaság működése.

1025. DÉVÉNYI Iván.: Az új Magyar Irodalmi Lexikon I. kötetéről.

== Vigília. 1964. március. p. 191-192.

1026. CSEKEY István.: Baranya és Pécs bibliográfiája. A Városi Tanács VB. Műv. Oszt. és Pécs Városi Könyvtár. 1964. p. 51.

1027. PULAY János.: Hogyan került Sumonyba Sartori híres oltára.

== Vigília. 1966. május. p. 352-353.

1028. LÁSZLÓ Lajos.: Sorsunk. Pécs. 1966. Városi Tanács VB. == p. 13-16, 78, 156.

1029. NAGY Kázmér.: Skócia pannóniai királynéja. == Aurora Könyvek. München. 1971. == p. 17-18., 30-32., 61. Lábjegyzet: p. 65. 21. és p. 81.

1030. HALMAI György.: Köszönet és meghívás Varsádról.

== Új Ember. 1975. 12. 7. p. 2.

1031. - -.: Meghalt Dénes Gizella. == Új Ember. 1975. 12. 7. p. 2.

1032. - -.: A Vigília februári számában Dénes Gizellát búcsúztatja THURZÓ Gábor: Emlékezés és rekviem című írásában. == Új Ember. 1976. 02. 15. p. 4.

1033. Komlói Monográfia, Komló. 1978. Komló Város Tanácsa VB. kiadása. p. 519.

1034. SZIGETI Kilián.: Régi magyar orgonák. Pécs. Zeneműkiadó, Budapest. 1979. p. 232. 305. lábjegyzet.

1035. Baranyai Helytörténetírás. Pécs. 1979. == pp. 217-218., 234-235., 262.

1036. BERTÓK László.: VÁRKONYI Nándor bibliográfia. Pécs. Városi Könyvtár. 1984. p. 61-62. 268-271. tételszámok.

1037. Változó Baranya. Szerk.: ANTAL Gyula és SÁNDOR László. Pécs. 1985. MSZMP Baranya megyei biz. Okt. Ig. == TÜSKÉS Tibor.: Nagy korszak nyitánya. (Az irodalmi élet megújulása Pécsett 1945-1948. p. 459.)

1038. A Magyar Irodalom Évkönyve 1991. Szerk.: PÁLINKÁS György. Budapest. 1992. Széphalom Könyvműhely. p. 302.

1039. TÓTH István.: Pécsi írók, akik még nem kaptak utcanevet.

== Új Dunántúli Napló. 1992. 01. 24. p. 5.

1040. FEKETE László.: Dénes Gizella születési évei. == ÚDN. 1992. 01. 27. p. 5.

1041. KISS József.: Egy komlói írónő. == Komlói Újság. 1992. 01. 30.

1042. FEKETE László.: Dénes Gizella. Megemlékezés a 95. születésnapon

== ÚDN. 1992. 01. 29.

1043. KISS József.: Egy komlói írónő margójára. == Komlói Újság. 1992. 05. 7.

1044. - -.: Dénes Gizella emlékére. == Komlói Újság. 1992. 05. 7. p. 5.

1045. - -.: Felavatták Dénes Gizella emléktábláját.

== Komlói Újság. 1992. 05. 14. p. 5.

1046. A Magyar Irodalom Évkönyve 1992. Szerk.: F. ALMÁSI Éva. Budapest. 1993. Széphalom Könyvműhely.

1047. FEKETE László.: 75 éve indult Dénes Gizella irodalmi pályafutása.

== ÚDN. 1993. 09. 3. p. 5.

1048. B. SZEPES Zsuzsanna.: Skóciai Szent Margit emlékezete.

= Déli Városrészek. 1993. november. p. 13.

1049. B. SZEPES Zsuzsanna.: Skóciai Szent Margit emlékezete halálának 900. évfordulója alkalmából. == Ébresztő. 1993. november. p. 7.

1050. CSIKÓS Ferenc.: Gadány. == Komló és Vidéke. 1993. 05. 15. p. 3.

1051. FERENCZY Demeter.: Pro Civite KISS József.

== Komló és Vidéke. 1993. 08. 28. p. 5.

1052. - -.: Híres emberek emléke Komlón. == ÚDN. 1994. 04. 19. p. 5.

1053. - -.: Híres emberek emléke Komlón. == Komló és Vidéke. 1994. 04. 30. p. 2.

 

 

F É N Y K É P E K   D É N E S   G I Z E L L Á R Ó L

1054. Dénes Gizella. Fénykép. == Új Idők. 1937. 05. 2. p. II.

Tájékoztató megjelenő könyvéről.

1055. 1Dénes Gizella. Fénykép. == Új Idők. 1937. 05. 9. p. 705.

Tájékoztató megjelenő könyvéről.

1056. Dénes Gizella. Fénykép. KOSSAK utóda, KOMÁROMI felvétele.

== Képes Krónika. 1937. 10. 10. p. 12.

1057. Dénes Gizella íróasztalánál. Fénykép. == Képes Krónika. 1937. 10. 10. p. 13.

1058. A fehér torony és vidéke. Fénykép. == Képes Krónika. 1937. 10. 10. p. 13.

1059. Dénes Gizella. Fénykép. == Nemzeti Újság. 1939. 03. 18. p. 1.

1060. Dénes Gizella. Fénykép. Foto: Halmi. == Maria A. LOSCHI.: Scrittrici d’ Ungheria. [Magyar írónők]. Torino. 1939. p. 301.

1061. Dénes Gizella. Fénykép. KOSSAK utóda KOMÁROMI felvétele. == Pécsi Antológia, Pécs. 1939. p. 57.

1062. Dénes Gizella, Koroda Miklós és Koroda Miklósné az Új Idők sátra előtt. Könyvnap, 1941. Fénykép. == Új Idők. 1941. 06. 30. p. 735.

1063. Dénes Gizella. Fénykép. == Pécsi Napló. 1941. 12. 25. p. 10.

1064. Dénes Gizella. Arckép. == CSIKÓS István szobrász-grafikus ceruzarajza KOSSAK utóda KOMÁROMI felvételéről. 1995.

 

 

 

A Z   Á T N É Z E T T   P E R I O D I K U M O K   J E G Y Z É K E

 

1065. Budapesti Hírlap. == 1926., 1930., 1932., 1934.

1066. Csallóköz. == 1940.

1067. Déli Városrészek. (Pécs) == 1993.

1068. Diákvilág. (Budapest) == 1933.

1069. Diárium. (Budapest) == 1931 –1946.

1070. Dombóvári Hírlap. == 1921 – 1927.

1071. Dunántúl. (LINDER Ernő, Pécs). == 1918 – 1943.

1072. Dunántúli Napló. (Pécs). == 1976.

1073. Dunavidék. (Mohács). == 1935 – 1936.

1074. Erdélyi Helikon. (Kolozsvár). == 1935., 1942.

1075. Erdélyi Szemle. (Kolozsvár). == 1942.

1076. Esti Újság. (Budapest). == 1938.

1077. Ébresztő. (Pécsvárad). == 1993.

1078. Élet. (Budapest). == 1924 – 1944.

1079. Független Nép. (Pécs). == 1945 – 1947.

1080. Igazság. (Budapest). == 1941.

1081. Irodalomtörténeti Repertórium. == 1924 – 1943.

1082. Katolikus Nevelés. (Budapest). == 1942.

1083. Katolikus Szemle. (Budapest). == 1921 – 1944.

1084. Képes Krónika. (Budapest). == 1933 – 1938.

1085. Keresztény Nő. (Budapest). == 1935.

1086. Komlói Újság. (Komló). == 1994.

1087. Komló és Vidéke. (Komló). == 1993.

1088. Korunk Szava. (Budapest). == 1937.

1089. Literatúra. (Budapest). == 1927 – 1939.

1090. A Magyar Asszony. (Budapest). == 1926 – 1930.

1091. Magyar Hírlap. (Budapest). == 1929 – 1938.

1092. A Magyar Irodalomtörténet Bibliográfiája. == 1905 – 1945. I. –II.

1093. Magyar Könyvészet. == 1921 – 1944. V. kötet.

                                        == 1921 – 1944. VI. kötet.

                                        == 1921 – 1944. VII. kötet.

1094. Magyar Kultúra. (Budapest). == 1922 – 1944.

1095. Magyar Minerva. (Pozsony). == 1933.

1096. Magyar Művelődés. (Budapest). == 1930.

1097. Magyar Nemzet. (Budapest). == 1939.

1098. Magyarság. (Budapest). == 1926., 1931., 1937.

1099. Magyar Világ. (Budapest). == 1930.

1100. Mária Kongregáció. (Budapest). == 1938 – 1943.

1101. Maurínum. (Pécs). == 1936.

1102. Mecsek Egyesület Évkönyve. (Pécs). == 1943.

1103. Muskátli. (Pécs). == 1926.

1104. Napkelet. (Budapest). == 1923 – 1940.

1105. Nemzeti Újság. (Budapest). == 1930 – 1942.

1106. Nemzeti Szalon. (Budapest). == 1929.

1107. Népszava. (Budapest). == 1935., 1937., 1944.

1108. Nyíl. (Budapest). == 1932 – 1933.

1109. Nyugat. (Budapest). == 1927., 1930 – 1932.

1110. Pannonhalmi szemle. (Pannonhalma). == 1930.

1111. Pécsi Hírek. (Pécs). == 1930.

1112. Pécsi Katolikus Tudósító. (Pécs). == 1926 – 1942.

1113. Pécsi Napló. (Pécs). == 1925 – 1944.

1114. Pécsi Szentföld. (Pécs). == 1941.

1115. Pester Lloyd. (Budapest). == 1937 – 1939.

1116. Pesti Hírlap. (Budapest). == 1931., 1935., 1937., 1939.

1117. Pesti Napló. (Budapest). == 1935.

1118. Protestáns Szemle. (Budapest). == 1934.

1119. Rózsafüzér Királynője. (Budapest). == 1930., 1932., 1942.

1120. Sorsunk. (Pécs). == 1941 – 1942., 1947.

1121. Szent István Naptár az …. évre. (Budapest).

== 1930., 1932 – 1933., 1943 – 1944.

1122. Széphalom. (Szeged). == 1927., 1931 – 1932.

1123. Szocializmus. (Budapest). == 1937.

1124. Tolnamegyei Hírlap. (Szekszárd). == 1933 – 1939.

1125. Új Dunántúli Napló. (Pécs). == 1992 –1993.

1126. Új Ember. (Budapest). == 1945 – 1976.

1127. Új Idők. (Budapest). == 1928 – 1947.

1128. Új Írások. (Budapest). == 1924.

1129. Új Magyarság. (Budapest). == 1937., 1941.

1130. Új Nemzedék. (Budapest). == 1925 – 1943.

1131. Újság. (Budapest). == 1930 – 1943.

1132. Vasárnap. (Arad). == 1926 – 1932.

1133. Vasi Szemle. (Szombathely). == 1939.

1134. Vezetők Lapja. (Budapest). == 1939.

1135. Vigília. (Budapest). == 1943 – 1975.

1136. Világposta. (Bécs, Budatétény). == 1930 – 1943.

1137. Zászlónk. (Budapest). == 1930., 1939 – 1940.

 

 

 

 

                                           B E F E J E Z É S Ü L

 

Dénes Gizella nevét és adatait tizenöt lexikonban, öt összefoglaló munkában találhatjuk meg. Ezek mindegyikében, - kivétel az 2000-ben megjelent Új Magyar Irodalmi Lexikon második kiadásában, - helytelen, téves adatok láttak napvilágot.

A Révai Nagylexikon említi először 1927-ben. 1931-ben két lexikonban is találunk róla egy kissé bővebb ismertetőt. Az egyik a Bangha Béla által szerkesztett Katolikus Lexikon, a másik a Bozzay Margit szerkesztette: Magyar Asszonyok Lexikona.

Az Új Idők 1937-es lexikona után, Várkonyi Nándor: Az újabb magyar irodalom 1880 – 1940. c. munkájában másfél oldal terjedelemben foglalkozik Dénes Gizellával. Az életrajzi részt másfél sorban elintézi ugyan, de művei közül tizenkilencet ismertet, megadva az irodalmi forrásokat is.

Pintér Jenő: A Magyar Irodalom Története VIII. kötetében találkozhatunk Dénes Gizellával, az 1327. oldalon.

Ezt követte id. Gulyás Pál: Magyar Írók Élete és Munkái V. kötete 1943-ban, amely mindezidáig a legteljesebbnek nevezhető munka. Bár a születési éve, mint minden műben, itt is pontatlan, de már közli a szülők nevét, elvégzett iskoláit, s hogy milyen újságoknak, folyóiratoknak volt Dénes Gizella a munkatársa. Ezután huszonkilenc munkájának felsorolása következik, megadva a hozzátartozó irodalmi forrásokat is. Ő már megemlíti az olasz forrásművet is.

Kállay Miklós ismertette a Nemzeti Újság 1939. június 25-ei számában a Scittrici d! Ungheria c. Olaszországban megjelent lexikon cikkét Dénes Gizelláról:

…Mozgékony, nagy kultúrájú, sokat utazó, sok nyelvet beszélő írónő A. Maria Loschi. Olyan gondosan összegyűjtött és kiállításban is díszes gyűjte- ményt adott a magyar írónőkről és műveikből, aminővel mi itthon nem dicsekedhetünk. Hetvennyolc magyar nőszerző kitűnő jellemzését olvashatjuk. Legtöbbnek a munkáiból is közöl olasz, olykor francia fordításban. Márffy Oszkár segítségével végezte a fordítást és kevés kivételével fényképeiket is közli…

A Hungária Irodalmi Lexikon után, - mely 1947-ben jelent meg – a Benedek Marcell szerkesztette, három kötetes Magyar Írók Lexikonát kell említeni. ez az a mű, melyhez az átlagos olvasó legkönnyebben hozzáférhet. 1963-ban jelent meg az első kötet, melyben Dénes Gizella a 248. oldalon található. Demeter Alicétől, Dénes Lajosig heted magával osztja meg az oldal második hasábját, ahol mindössze tíz sor jutott neki.

Thurzó Gábor, - aki főszerkesztője volt az Élet c. folyóiratnak, és ott Dénes Gizellának, – így ír erről az írónő halála utáni visszaemlékezésében:

 

„ Most, hogy eltemették – mint mondják: sok-sok méltatlan testi szenvedés után távozott körünkből – a Mecsek alján, megkérdezhetjük: mi maradt utána? Szép tanulság a maga kisvilágáról. Tanúság megingathatatlan hitéről. Egy fejfa, rajta: „ Dénes Gizella 1900 – 1975. ” S a kegyetlen hant alatt, egy lelkes, távozásáig friss szellem és lélek. Emlék arról, aki mindig felvonatozott a fővárosba, ha egy-egy kiállítás erre félárú jegyet biztosított, aki itt volt barátainál az őszi BNV-n is. Meg a szomorúság, hogy az ötvenes évek óta – aligha csak jószántából – keveset írt, cserbenhagyta az agg írógép szétkopogtatott, alig felismerhető betűit.

És – tíz udvarias sor az irodalmi lexikonban. Többet érdemelt volna! És joggal. ”

 

Napjainkra az újonnan kiadásra kerülő Katolikus Lexikon is pontos adatokkal közli Dénes Gizella emlékét, munkásságát, úgyszintén a már említett irodalmi lexikon. Emléktábla a mecsekjánosi plébániaházon és a szülőfalu templomának homlokzatán, talán nem engedi feledésbe tűnni azt az írónőt, akinek munkái még a huszonegyedik században is keresettek az antikváriumok polcain.

E sorok és a bibliográfia írója sok és nagyszámú közönség előtti előadásban ismertette Dénes Gizella életét és azokat a munkáit is, melyek kéziratban maradtak, és talán már sohasem kerülhetnek a nagy nyilvánosság elé.

                                                                                                                                                                                             Pécs, 1994 – 2002. Fekete László

 

P. S. 2010-ben film készült CSODÁLATOS FAZEKAS c. regényéből, két súlyos hibával a címben: A csodálatos fazekas, és A Föld szeretője. Névelőre nincs szükség, a Földet nagybetűvel írva, a Geo-ra vonatkozik.  

     Dénes Gizella regényének befejező szavai:

         

       "Amikor ravatalon feküdt a nagy mester, a fehér halottas szobában és a      rokonok és  ismerősök és barátok fényes temetésről, kriptáról és    mauzóleumról beszélgettek, Bell Teréz megszólalt a koporsó mellett, a    virágok illatában, a gyertyák és eozinok tompa, komor, bronzfényeitől            övezetten:

    - Nem engedem kriptába temetni a mestert. Földbe temessétek Oroszlay

      Vilmost! A földet nagyon szerette!"

                                                                                     2010 december 17-én                                                                                                      Fekete László

 

 

M U T A T Ó

 

A, Á

 

Á. G. = ÁGOSTON Gézáné

á. v. = ÁMON Vilmosné

A. Zs. = ALSZEGHY Zsolt

ÁGOSTON Gézáné ……..........………….. 97.

ÁGOSTON Julián. …............……384., 396.

Ágoston templom …………….........…...…38.

Alföld. ……………………………...............…. 48.

ALMÁSI Éva, F. ……………............….. 1046.

ALSZEGHYné HAJDÚ Margit. …..........145.

ALSZEGHY Zsolt. .…122., 162,. 225., 237.

AMBRÓZY MIGAZZI Nóra .........……… 397.

AMTMANN Prosper. ......... 550., 557., 703.

Andocs. ……….………….............…… 54., 423.

ANGSTER József. …... 49., 668., 727., 959.

ANJOU Mária királynő. …........… 914., 916.

ANJOU NAGY Lajos király. .….........…. 914.

ANTAL GYULA. ….........…..…....……….. 1037.

Arad. ……………..............… 441., 509., 1132.

ARATÓ András. …...……...........…………. 349.

B

 

B. A. = BODOR Aladár.

(B). …………………………..............….…….. 94.

BABITS Mihály....... 9., 20., 26., 36., 433.

Bagota. ……………………..............………. 825.

Baja. ………………………….…..............….. 884.

BAJUSZ István. ………..............………… 724.

Bakonya. …………………...............………. 907.

Baksa. …………………….…...............…….. 825.

BALLA Borisz. ……………...............……….. 26.

BALASSA Anna. …………..............………..195.

Balaton. ………………...............……… 48., 706.

Balatonfüred. …………….............………... 875.

BÁN Endre. …………….................…………. 78.

BANGHA Béla. …………..............………… 926.

BÁNHEGYI Jób. ………............…… 131., 950.

Bár. ………………………..................………... 713.

BARABÁS István. …..............………………. 31.

Bárdibükk. ……….................………………. 693.

Báta. …………..........….. 54., 423., 843., 866.

Batsányi Társaság /Pécs/. ….........……1024.

Bécs. ……….……………................……….. 1136.

BENEDEK Marcell. ………..............………. 936.

BENYOVSZKY Móric. ……..............……….790.

BERÉNYI László. .….. 174., 184.,186., 192., 222., 443.

Berkesd. …………………................………... 825.

Bern. ..……………………..................………….46.

BERTA Ilona. ……………................…………129.

BERTALAN Kornélia. …............……. 31., 433.

BERTÓK László. …………...............….…. 1036.

BERZE NAGY János. ……................…………24.

Besnyő (Mária). …….............………… 54., 423.

BIBÓ Lajos. …………………................…….. 104.

Bicsérd. …………..……………..................….. 825.

BIRKÁS Endre. ……………................…….…. 28.

BODOR Aladár. …………….................…..… 324.

BODROGKÖZI Zoltán. ……..............…….. 728.

BOHUNICZKY Szefi. …................…….66., 112.

BÓKA Róbert. ………..........................… . 79/5.

BOLGÁR Géza. ……...................…………….. 317.

Bóly. …………………………......................…….. 703.

Bonyhád. ……..………………....................…… 841.

Borjád. ………………………….....................….. 857.

BOTKA Ferenc. ……….……...................…….. 938.

BOZZAY Margit. …...................……………….. 927.

BRISITS Frigyes............... . 86., 99., 111., 173.

Budapest. ………… 22., 31., 451-452., 1005., 1022.

Budapesti Filmgyár. …..……................……… 59.

Budapesti Hírlap. …… 13., 95., 128., 202., 233., 1065.

Budatétény. ……….…………..................….. 1136.

Bükkösd. …………………....................……….. 725.

C, CS

 

Clio. … ………...........................………………… 83.

Cs. = CSUKA Zoltán.

CSAJKOVSZKIJ, Pjotr Iljics.............. ……. 503.

Családikör. ….……...................……………….. 349.

Csallóköz. …………….................. …. 343., 1066.

CSATHÓ Kálmán. …..….................………….. 26.

CSEKEY István. ………..................………… 1026.

CSERHÁTI József............. 67., 853., 870., 906.

Cserkút. ……………………......................……… 907.

CSER PALKOVICS István. ................………356.

CSIKÓS Ferenc. ...……..................………… 1050.

CSIKÓS István. …...................……………… 1064.

Csíksomlyó. …...................…………….… 54., 423.

CSUKA Zoltán........ .. 31., 380., 398., 408., 958.

CSURA Miklós......... 166., 187., 198., 325., 433.

D

 

(-dö). ………………......................…..……………. 291.

DÁVID Tibor. ............ 37., 288., 335. 347., 949.

DEBRECZENY Lilla. ………....................……… 381.

Déli Városrészek. …….............….…. 1048., 1067.

DEUTSCH Kálmán. …….....................…………….. 1.

DÉVÉNYI Iván. ……….......................…………. 1025.

Diákvilág. ………….....................………… 208., 1068.

Diárium. … 102., 154., 177., 224., 242., 264., 273.,

315., 321, 322., 330, 331., 348., 382., 1069.

DIVALD Kornél = TARCZAI György. …. 729., 850.

DOMBAY János. ……….....................…………….. 39.

Dombóvár. ……………......................…… 80., 439, 440.

Dombóvári Hírlap. 10., 439, 440., 484-486., 488., 1070.

Dombóvári Nyomda. ….……..................…….. 9., 80.

Duna. ……………….........................….……… 816., 832.

Dunántúl. … 6-8., 18., 26., 31., 34-35., 42., 46., 83.,

90., 103., 105., 118., 140. 151., 172., 215., 236., 255.,

277., 287., 302., 325., 355., 367., 371., 374., 393., 403.,

409., 411-412., 417, 418., 421., 430., 432., 434., 438.,

442., 446., 450., 455-458., 460., 467., 473-483., 487.,

489-493., 495-497., 500-502., 507 513., 519., 521-522.,

532., 552., 557., 560., 568., 573., 580., 597., 604., 611.,

613., 633., 635., 637., 640., 650-652., 655., 663., 671.,

675., 695., 698., 731-736., 739-750. 752-758. 763-765.,

768, 769., 771., 773-775., 777-786., 789., 797., 812, 813.,

815., 821., 823., 940-942., 946-947., 952., 956., 959-961.

980-983., 994., 996., 998-1001., 1003., 1006., 1008., 1014.,

1016-1017., 1020-1023., 1071.

A Dunántúl évkönyve. ...........................….…. 596., 984.

Dunántúli Napló........................... 70., 402., 967., 1072.

Dunavidék. ..........................33., 987, 988., 990., 1073

DÚS József. ………................................…………….... 730.

E

 

E. = ERDŐSI Károly.

E. K. = ERDŐSI Károly.

ENGEL Adolf ld. JÁNOSI ENGEL Adolf

ENGEL József ld. JÁNOSI ENGEL József

ENGEL Rózsi ld.

JÁNOSI ENGEL Rózsi, STEINNÉ.

Ébresztő. …………….............…... 1049., 1077.

-er-. ……………………….….................…….. 959.

Egregy. …………………….….................…… 706.

Élet. .. 20., 28., 49., 86., 89., 111., 122., 145.,

162., 186., 193., 205., 222., 234., 243., 262.,

274., 285., 299., 313., 383., 399., 404., 415.,

422., 449., 463., 465., 498-500., 503., 505.,

510-511., 517., 519., 521., 523., 533-534., 536-537.,

544., 546., 555., 559., 569., 575., 580., 588.,

590., 596., 599, 600., 605, 606., 610., 613., 615.,

617, 618., 622., 624., 629., 631., 640., 642., 644.,

647.,  652., 657., 660., 668, 669., 674., 693, 694.,

787, 788., 790., 799, 800., 804., 810., 814., 816.,

818, 819., 995., 1015., 1078.

Endre király. ………........................…………….. 913.

Erdély. …………………….........................…………. 48.

Erdélyi Helikon. …................…. 249., 359., 1064.

Erdélyi Szemle. ...............…..... 357., 955., 1065.

ERDŐDI József. …..…....................……. 157., 179.

ERDŐSI Károly. … 28., 49., 234., 243., 262., 399., 415., 731.

Erdősmecske. ….................….….. 820-821., 823.

ERNST István. ………….....................….. 267-268.

Erzsébet királynő. …...................…….. 312., 535.

Erzsébet, Szent (Árpádházi)….. … 312., 698. 887.

Esti Újság. ……….................….. 295., 298., 1066.

ESZIK Alajos. …….....................….……………. 195.

ETON, Robert. ……………......................…….. 732.

 

F

 

F. ALMÁSI Éva ld. ALMÁSI Éva, F.

FALUHELYI Veronika ld. RÚZSÁS Lajosné.

F. L. = FEKETE László.

f. ……………………………………................ 169.

FÁBIÁN István. ……………..........……… 420.

FALU Tamás. …………………............….. 161.

FALUHELYI Ferenc. ……...........…………. 14.

FEHÉRVÁRY Andrea. .….........……….. 346.

FEJES Gyula. ………............…………….. 227.

FEKETE István. ….........…………. 436., 733.

FEKETE László. ... 27., 59., 79/1-79/6., 79/8-79/12., 1040., 1042., 1047.

Fenék-puszta. …………..…...........……… 709.

FÉNYI András. ………….…........... 383., 404.

FERENCI Demeter. ……............………. 1051.

FERENCZY Ida. …….............……….…… 535.

FERTSEK Ferenc. …………............ 734-737.

Fiatal Lányok Regényei. ….........…….…. 227.

FISCHER Béla. ……….............…….…… 1002.

Firenze. …………………..…..............…….. 640.

FODOR Gyula. ………..………............….. 260.

FÓTHY Ernő. …………...….............……… 738.

FÓTHY János. ………………..............……. 306.

Füged. ………………….….................………. 899.

Független Nép. …. 52., 239-240., 533., 676-680., 825-838., 1079.

 

G

 

GÁBOR Jenő. ……….............……… 812., 886.

Gadány. ………………..….............. 566., 1050.

GÁRDONYI Géza. ………............…. 26., 863.

GÁSPÁR Jenő. ……..............…….. 106., 164.

GEBAUER Ernő. …...........… 715., 815., 855.

GERECZE Péter. ….……............…. 712., 715.

Geresd. ……………….................……………. 705.

Gerjen. ………….…................……………….. 874.

Gizella, Boldog. …….............….………….. 312.

GOSZTONYI Lajos. ….............…………….413.

GŐBEL Emil. ……..........…... 363., 372., 433.

Göcsej. …………..................…….…………… 706.

Görcsöny. ………............ 63., 839., 876. 890.

Grábóc. ………………….….................……… 705.

GULÁCSY Irén. ……..............… 44., 739, 740.

GULYÁS Pál, id. …..............……..…….. 3., 933.

Gyulaj. …………..................…………….. 898-899.

GYÖRGYFI György. ….….. 271., 276., 600., 619., 630.

 

H

 

H. M. = HAJDÚ Margit.

HAJDÚ Margit ld. ALSZEGHY Zsoltné

HAJÓS György. …………..............……….. 354.

HAL Pál. ………………...................…………. 962.

HALMAY György. ……...............…………. 1030.

HALMI foto. ……………...............…. 429., 1060.

HALLÓSI Márta, Tesárné. ..… 24., 31.,.433., 741.

HÁMOS György. ……….................…………. 214.

HAMVAS József. ……................……..…….. 220.

Harkány. ……...........…. 542., 821., 845., 885.

HARSÁNYI Zsolt. ……................…………….. 26.

HEGYI Damján. ….................………….……. 361.

HERCZEG Ferenc...... 14., 26., 742-744., 792.

Hévíz. …..…………………....................………. 706.

Himesháza. ………..................……………….. 713.

Historia Domus.................. …..……………….. 56.

Hosszúhetény............. . 675., 705., 825., 860.

Hőgyész. …………….….....................…………. 891.

HUNYADI Mátyás. …................. 711., 917-920.

HUNYADI János. ……..29., 534., 711., 917., 919.

 

I

 

Ibafa. ……….................………………………. 872.

Igazság. ………..............…………… 339., 1080.

IJJAS Antal = JANKOVICS Antal. . 27., 201., 436., 944., 1018.

(ika) …………………….…................……….. 305.

ILLÉS Endre. ……….………............... 23., 156.

ILLYÉS Gyula. ………..…………................. 857.

Irodalomtörténeti Repertórium. ........…1081.

ISTVÁN, Szent. . 39., 661., 681., 701., 894., 896-897., 912.

 

J

 

(ja) = JANKOVICS Antal.

JANKOVICS Antal ld. IJJAS Antal.

JÁNOSI ENGEL Adolf. …..............………. 795.

JÁNOSI ENGEL József. ……...............…… 811.

JÁNOSI ENGEL Rózsi. ……..............…. 64-65.

JANUS PANNONIUS. …….................……. 888.

Janus Pannonius Társaság. .. 24., 31.,  38., 79/2.,

980, 994., 999, 1000.,1002., 1002., 1009.

Janus Pannonius Múzeum. …............….… 39.

JANOVICS András. ……..............… 245., 249.

JÁSZAI Mari. ……….................……………… 783.

Jelenkor. ………..................……..……………. 964.

József, II. ………..................…….……………. 924.

K

 

k. = KÁLLAY Miklós.

K. Gy. = KUNSZERY Gyula.

(kn). …………….................….….. 139., 149., 232.

K. T. ……..……....................…………….. 126., 143.

KÁLLAY Miklós. ……. 176., 200., 203.,.216., 230-231.,

254., 258., 278., 307-308., 1004., 1019.

Káli-medence. ……………....................……… 723.

KALMÁR Rózsa. ………..................……. 14., 786.

Kalocsa. ………………..………......................…. 726.

KALOTAI László. ………......................………. 945.

KANIZSAI Dorottya......... . 312., 575., 922., 967.

KAPISZTRÁN János. …....................………… 534.

Kapos. …………………..........................………… 899.

KARÁDI Kázmérné. …...................………….…..77.

Kárász. ……...................…………. 698., 821., 863.

KASSAY Solt. ………......................…………….. 745.

Katolikus Nevelés. ...................……… 364., 1082.

Katolikus Szemle. …... 13., 20., 81., 84., 98., 113.,

130., 146., 166., 173., 187.,198., 206., 225., 237.,

246., 270., 280., 296., 309., 317., 336., 360., 384.,

388., 419., 494., 520., 525,, 531., 551., 562., 574.,

585., 1083.

Kékesd. ………………...........................…. . 825., 836.

KELE Pál. apátplébános………………..........……… . 79/2.

KENYERES Ágnes. ………..........................……….937.

Képes Krónika. …......… 164., 170., 203., 216., 231.,

258., 307., 501., 540., 563., 572., 575., 584., 587.,

596., 608., 620., 632., 639., 949., 1056, 1057., 1084.

KEREKES Károly. ….…........................…….……. 897.

KERÉKGYÁRTÓ Imre .................... 299., 313., 360.

Keresztény Nő. ….....................…. 132., 223., 1085.

Keszthely. ……….......................….… 706., 709., 851.

KINIZSI Andor. …………..........................……….. 746.

KISS György. ….......................…………..… 700., 714.

KISS József..................... 1041. 1043., 1051., 1053.

Kisszállás. ………….…............................……………. 905.

KLEBERSBERG Kunó. ..........................…..……….. 13.

KLUG Kató. ……………..............................……..…… 747.

KODOLÁNYI János.. .................…. 36., 43., 433., 437.

KOCSIS László. ........................ 51., 437., 748., 899.

KOLOS Pál. ……...............................……….…………..424.

Kolozsvár. ………............................……….... 1074-1075.

Komló. … 3., 12., 23., 73., 79/5., 79/9., 522., 795., 802.,

837., 1033., 1041., 1043., 1052, 1053.

Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület ........73., 77., 79/9.

Komlói József Attila Könyvtár. .......................….. 79/5.

Komlói Újság. …. 1041., 1043, 1044, 1045., 1086.

Komló és Vidéke. ...............… 1050, 1051., 1053., 1087.

KOMÁROMI, KOSSAK utóda. ..… 433.,.1056., 1061., 1064.

KOMÓCSY István. ….12., 18., 28., 90., 941., 952.

KORODA Miklós. …………............…….. 1062.

KORODA Miklósné. ……..…...........…… 1062.

Korunk Szava. ...... 257., 626., 801., 1088.

KÓSA György. ………..………….............. 888.

KOSÁRYNÉ RÉZ Lola. …..…...........…… 749.

KOSZTOLÁNYI Dezső. …………............… 26.

KOVÁCS Hermin, TÖRÖKNÉ.......... 24., 35.

KOVACSOVICS Jolán. ……............……….. 1.

Kovácshida. …………………............…...... 853.

KOZÁKY István. ……...........………...…… 388.

KŐHALMI Béla. ……….............……..…… 935.

Kölesd. …………................………………..… 857.

KÖRMÖCZY György. …….…............…… 338.

Kővágóőrs. ……………..............….. 708., 879.

Kővágószőlős. ………………..............……. 907.

KŐVÁRY Margit. ………………..............…. 750.

KÖVÉR Ilona ld. VÁNDORYNÉ Kövér Ilona

KUNSZERY Gyula. ........…. 205., 337., 436.

Kurd. ………………………..................………. 857.

KUTNYÁNSZKY József. ……............….. 79/6.

KÜHÁR Flóris. ………………................…… 336.

Külügyminisztérium. ………..............…….. 65.

L

 

(-l). ……...………….................……………….. 252.

L. F. ……...……….................…………… 48., 410.

L. M. ………………..................………… 334., 345.

(L-n ) . ………….………………...................…. 171.

L-s S-r. = LÁTOS Sándor.

(L. sz.). ………………..................…………….. 182.

LACKOVITZ Zsófi. ……...............………….. 271.

Lánycsók. …………………...................…….… 848.

Lajos király, II. …..............…………… 713., 921.

LÁSZLÓ Lajos. ……….................……. 74., 1028.

LÁSZLÓ, Szent. ………..................…… 87., 913.

LÁTOS Sándor. ….………….................…….. 208.

LÁZÁR István. …………....................…………. 45.

LENDVAI István. ………...............….. 263., 751.

Lengyel. ……………...…....................…………. 864.

LINDER Ernő. ………….......................……… 1071.

LISZT Ferenc. ….…..…………...................…… 701.

Literatúra. ….. 108., 124., 209., 217., 228., 238., 247., 256., 293., 1089.

LÓRÁNTFFY Zsuzsanna. …...............…..... 769.

LOSCHI A. Maria. .............. 429., 1004., 1060.

LOVASS Gyula. ……....................…….………… 28.

LOVÁSZ Pál................ ..….….79/4., 433., 1009.

LUKÁCS Gáspár. ………….....................……… 309.

M

 

M. POGÁNY Béla ld. POGÁNY Béla, M.

A Magyar asszony. .....… 97., 129., 207., 229., 265.,

454., 461., 512., 527., 535., 538., 546., 548., 623.,

627., 728-729., 766., 770-772., 776., 793., 927., 1090.

Magyaregregy. … 54., 423., 643., 705., 821., 962.

Magyar Hírlap. ..........100., 114., 123., 147., 165.,

196., 212., 286., 1091.

A Magyar Irodalom Bibliográfiája......... 1092

A Magyar Irodalom Évkönyve. .. 1038., 1046.

A Magyar Irodalom Jelesei. ……........ 199.

Magyar Írók Élete és Munkái.....… 3., 933.

Magyar Írónők Egyesülete. . 22., 972, 973, 974, 975, 976.

Magyar Írók Szövetsége. ………........…. 65.

A Magyar Jövő Építőmesterei. ......…. 199.

Magyarkeszi. ……………............…..…….. 899.

Magyar Könyvészet. ……..........….…… 1093.

Magyar Kultúra. ……. 20., 27., 85., 91., 106.,

121., 148., 160., 174., 184, 185., 192., 197.,

201., 219., 235., 259., 281.,  288., 328., 347.,

356., 376., 396., 414., 420., 443., 501., 507.,

518., 522., 524., 543., 549, 550., 553., 564.,

571., 577., 581., 583., 589., 595., 602., 607.,

614., 628., 641., 643., 646., 670., 672, 673.,

760, 761., 767., 791., 794., 796., 798., 802, 803.,

805., 926., 944., 1094.

Magyar Lányok Könyvtára. .....……... 195.

Magyar Mesgyén. ….........….……..…… 241.

Magyar Minerva. …….........…… 210., 1095.

Magyar Művelődés. ........……… 135., 1096.

Magyar Nemzet. ….........….…… 324., 1097.

Magyar Regények. … 199., 213., 251., 301.

Magyarság. .......13., 94., 155., 263., 1098.

Magyar Világ. ……..……...........… 136., 1099.

MAJTHÉNYI György. …….. 141., 153., 163., 752.

MAKAY Gusztáv. ………..............….. 374., 953.

MALCOMES Béla, báró. ……..............……. 39.

Mánfa. ……………………..…....................…… 910.

MÁNDY Iván. ………….…….................. 28., 436.

MÁRAY Sándor. ………………...................…… 26.

MAREK Antal. ………….…...................……… 210.

Márévári-völgy. ………................……… 48., 829.

MARGIT, Boldog. ………...................………… 312.

MARGIT, Szent. …………....................……… 1022.

MARGIT, Szent Skóciai. ...… 39., 312., 701., 892., 901., 1029., 1048, 1049.

Máriabesnyő ld, Besnyő (Mária)

Máriagyűd. …….. 54., 423., 694., 705., 845., 870.

Máriakéménd. ……...................………… 705., 868.

MÁRIA királynő (ANJOU). ......… 312., 614., 630.

Mária Kongregáció.… 221., 275., 282., 284., 318., 362., 387., 1100.

MÁRIA Terézia királynő.… 312., 612., 638., 923.

MARTOS Yvette. ……………..................….….. 286.

MARTYN Ferenc. ………...................………… 813.

Mátraverebély. ……................……….… 54., 423.

Maurínum. ………..............….... 36., 948., 1101.

MÉCS László. ….....................…………………. 753.

Mecsek. .…..... 48., 821., 824., 827., 847., 959.

Mecsek Egyesület. …....................……… .. 79/3.

Mecsek Egyesület Évkönyve. ......…1021., 1102.

Mecsekjánosi. …… 2., 4., 12., 15., 21., 37., 41.,

56., 62., 73., 79/9., 541., 600., 618., 622.,

624., 632, 633., 699., 720., 797., 1058.

Mecseknádasd. ……… 39., 701., 821., 894., 900.

Mecsekszabolcs. …....................……………… 855.

MEGGYES Ete. ….................…. 382., 386., 400.

MERÉNYI Ferenc..................... ……………….. 985.

MÉREY Ferenc. ……....................……… 181., 190.

MIHÁLY László. ……….......................………… 250.

MIHÁLYI Ernő. …………......................………… 327.

Milánó. ………………….......................……. 46., 428.

MILDNER Gyula. …………......................……. 135.

MINDSZENTI József. ………...................….….. 54.

Mohács. ……..….….. 33., 703-705., 832., 987-988.

MOLNÁR Ferenc. ….….....................……………. 26.

MOLNÁR Kata. ……....….. 28., 66., 269., 754-756.

Mondandori-kiadó. …….................…..… 46., 428.

MÓR, Szent. …………........................…………….. 36.

Móra Könyvkiadó. …... 61., 71., 74, 75., 195., 251.

MÓRICZ Zsigmond. ….…...................….. 26., 792.

M. POGÁNY Béla ld. POGÁNY Béla M.

Muskátli. ……….....................…….…….. 445., 1103.

München. …………........................…………….. 1029.

(myn) . ……………....………........................……… 128.

 

N

 

N. M. = NAGY Miklós.

NÁDOR Tamás, dr. ………...........……..… 72.

NAGY József Mihály. ...........……………1024.

NAGY Kázmér. ……..........……….. 39., 1029.

NAGY LAJOS király. ……... 570., 587., 740., 914-915.

NAGY Méda. ……............……. 226., 757-758.

NAGY Miklós. ……...........….. 185., 197., 414.

Napkelet. … 20., 99., 104., 141., 153., 163.,

181., 190., 226., 250., 269., 283., 518., 625.,

649., 653., 806., 1114.

NEMESKÜRTY István. ………….................… 59.

Nemzeti Újság. … 20., 40., 92., 119., 158., 169.,

176., 180., 189., 200., 218., 230., 254., 272.,

278., 300-301., 308., 350., 373., 391., 397.,

447., 453., 462., 464., 540., 555., 573., 578.,

582., 589.,  591., 593., 612., 623., 645., 648.,

654., 993., 997., 1004, 1005., 1010-1011.,

1018-1019., 1059., 1105.

Nemzeti Irodalmunk Mesterei. ............… 251.

Nemzeti Könyvtár. …………...............…….. 340.

Nemzeti Szalon. …….. 20., 494., 516., 523., 537., 542., 545., 1106.

Nemzetnevelés. …………..……................….. 96.

Népszava. …... 248., 267., 413., 1107.

New York, Columbia Egyetem. ............….. 64.

/ny. i./ = NYIGRI Imre.

NYIGRI Imre. …..................…………...……… 248.

Nyíl. ……...…..................………… 451, 452., 1108.

NYISZTOR Zoltán. ……….....................……… 148.

Nyugat…….. … 9., 20., 28., 112., 133., 156., 178., 188., 1109.

O, Ó, Ő

 

Ócsárd. …….. 1., 78., 480., 525., 622., 635., 925., 991-993., 936, 937., 939.

Olaszország. ........… 46., 766., 876., 1020.

Ormánság. ………............…… 784.,853., 862.

Ozora. ………………...............…….... 857., 897.

(-ő) = GÁSPÁR Jenő

ŐRLEY István. ………................………….….. 28.

 

P

 

PALKOVICS István ld. CSER PALKOVICS István.

POPOVICS József ld. PUSZTAI POPOVICS József.

Püspőknádasd ld. Mecseknádasd

Paks. …………..................……………………. 472.

Palotabozsok. …………............................…… 713., 844.

PÁKLINKÁS György. ……….............…… 1038.

Pannonhalmi Szemle. 131., 327., 361., 405., 1110.

PAPP László. ……..............………….. 39., 703.

Papnövelde utca. …….............…………….. 41.

Párizs. …..................…………………………. 813.

Pécs. …… 6., 8., 19., 22., 31., 41., 51., 433.,

466., 468-472., 702., 717., 792., 797., 799.,

815., 818-819., 826., 863., 867., 880., 886.,

888-889., 908., 942. 946., 953-955., 964.,

999., 1024., 1034., 1037., 1039., 1067.,

1071-1072., 1079.

Pécsi Belvárosi templom. ….............……. 79/2.

Pécsi Dzsámi. ……................………… 854., 883.

Pécsi Egyetem. .................………….……….. 552.

Pécsi Est. ………………....................……… 12., 38.

Pécsi Haladás Nyomda. …...............……11., 82.

Pécsi Hírek. ……………....................….974., 1111.

Pécsi Katolikus Tudósító. 117., 125., 150., 211., 344., 354., 1112.

Pécsi Napló. …… 16., 43-44., 48., 88., 107., 120.,

193, 194., 292., 320., 333, 334., 342., 345., 352, 353.,

366., 369, 370., 372., 379, 380., 398., 408., 410.,

431., 435., 448., 459., 503., 508-509., 515-517.,

529, 530., 538., 541., 566., 570., 574., 594., 600, 601.,

612., 617., 636., 640., 647-649., 653., 656., 664.,

667-668., 730., 738., 746., 751., 765., 792., 795.,

811., 820., 943., 951., 954., 957-958., 969-971.,

973., 976-979., 985., 1002., 1007., 1012, 1013.,

1063., 1113.

Pécsi Nemzeti Színház. ……...... 14., 22., 973-976.

Pécsi Nevelők Háza. ….…....................……… 79/1.

Pécsi Rádió. …….........................……………….….. 72.

Pécsi Székesegyház = Pécsi Dóm. …. 491., 707., 710., 718., 722., 727., 852., 880.

Pécsi Szentföld. …....................… 377., 962., 1104.

Pécsi Tájak Korok Múzeumok Egyesület Pécsi Klubja.….. 79/10.

Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület.. 79/2.

Pécsi Városszeretők Szalonja. ..................… 79/1.

Pécsvárad. ...................… 675., 825., 892., 1077.

PÉTER László. …........................………………. 939.

PERR Viktor. ………......................……………… 353.

Pester Lloyd. ............253., 294., 303., 1115.

Pesti Hírlap. ..........…. 244., 266., 304., 1116.

Pesti Napló. ……182., 245., 297., 305., 1117.

PETHEŐ Kázmér. …..............…………….. 422.

PETŐFI Sándor. …..........…. 493., 857., 902.

PINTÉR Jenő. ……….................……………. 931.

PITROFF Pál. …….............… 206., 246., 436.

POGÁNY Béla, M. ……….............… 178., 188.

POSSONYI László.  115., 121., 160. 436., 759.

Pozsony. …………………..................…….. 1095.

Protestáns Szemle. ........... 220., 381.,1118.

PULAY János. ...............……………. 364., 1027.

PUSZTAI-POPOVICS József. . 43-44., 352., 357., 359., 379., 431., 954., 955., 957.

Püspökbogád. ……………….................……. 825.

Püspökszenterzsébet. ……..............……… 875.

Püspökszentlászló. …………................……. 675.

 

R

 

-rf - = KÜHÁR Flóris.

R. M. = RUZITSKA Mária.

- r - ………………………......................…………. 297.

r. r. ……………………….......................…………. 137.

RADVÁNYI Kálmán. ….................………….. 130.

Ree /Olaszország/. …..............….….. 839., 965.

Réka-vár. ………..................…….. 39., 701., 892.

Révay Lexikon. ….…................… 925., 928-929.

RÓNAY György. ……....................……..… 28., 436.

Rózsafüzér Királynője. …… 127., 175., 358., 1119.

ROZSNYAI Károly. …...…..................… 390., 407.

RUZITSKA Mária. ……......................………….. 395.

RÚZSÁS Lajos. ………….....................…. 703., 722.

RÚZSÁSNÉ, FALUHELYI Veronika. … 68., 78., 79/9.

S

 

-s. = KOLOS Pál.

s. s. = SÁSDI Sándor.

SCHWANDA Magda ld.SEMETKAYné,.SCHWANDA Magda.

SÁNDOR István. ……......…...… 219., 270.

SÁNDOR László. ……..........…………. 1037.

SARTORI József Antal...... … 715., 1027.

SÁSDI Sándor. … 31., 36., 43-44., 51., 88.,

107.,120., 292., 394., 433., 437., 760-762.

SCHAUREK Rafael. …...........…………. 377.

SCHÜTZ Antal. …………............………. 763.

SEMETKAIné, SCHWANDA Magda. .. 348.

Sigvárt-ház. ………...........…..………….... 38.

Siklós. …………..........……..………. 790., 845.

Sikonda. ……………………..….............…. 821.

Simontornya. ……………….............……. 857.

Sió. ……………………………................…… 899.

SODORITS József. ……….........… 36., 948.

Somberek. …………….........…….. 713., 909.

Sorsunk. …24., 363., 401., 666., 681., 737., 759., 762., 1009., 1014., 1028., 1120.

SÓS László. ……….............……………….. 28.

SŐTÉR István. ……............……………….. 28.

Stefaneum Nyomda. .........………………. 40.

STITZ János. …………............….. 411., 960.

Sumony. ……………………...............……. 1027.

SURÁNYI Miklós. …. 31., 36., 38., 45., 433., 637., 792., 807., 956-957.

 

SZ

 

sz. g. = SZABÓ Géza.

Sz. SZABÓ Mária ld. SZENTMIHÁLYIné SZABÓ Mária.

Szabadszentkirály. ……...........….…. 68., 825.

SZABÓ Géza. ………...............…………….. 942.

Szabolcs. ………………………...................…. 825.

SZALÓCZY Pelbárt. ............ 296., 376., 764.

Szank. ……………………..................………... 904.

Szászvár. ...……….............….. 700., 714., 821.

Százszorszép Könyvek. …….............……. 195.

Szebény. …………...................……………….. 705.

Szeged. …………...............…….. 54., 423., 721.

SZEGVÁRY Mihály. ………….................…… 765.

SZEKERES László. ……….................……… 766.

SZÉKELY Bertalan. …….................………… 722.

SZÉKELY Tibor. ……………..................…….. 204.

Székesfehérvár. ……….................………….. 719.

Szekszárd. ….............… 705.,849., 857., 1124.

SZENDREI Júlia. …..................…………….... 493.

Szent István Naptár. . 101., 138., 389., 406., 561., 586., 669., 809., 1121.

Szent István Társulat. ................………….…. 40.

Szentkúti-völgy. …………….................…...… 670.

Szentlőrinc. …………………......................…… 825.

SZENTMIHÁLYIné, SZABÓ Mária. ….... 767-769.

Szent Vér. ……………....................….…..…….. 843.

SZEPES Zsuzsanna. ….................… 1048-1049.

Széphalom. ..110., 157., 159., 167., 179., 1122.

SZIGETI Kilián. ……....................……………. 1034.

Szigetvár. ….................… 519., 716., 842., 873.

SZIKLAI János. ………....................…………... 788.

Szilágy. ……………………........................………. 833.

SZILÁGYI Erzsébet. ................... 29., 312., 918.

SZINNYEI Ferenc. ……......................…………… 98.

SZÍVÓS Donát. ………....................….. 281., 328.

Szocializmus. ……….....................…… 268., 1123.

Szombathely. ……………….....................……. 1133.

T

 

t. = THURZÓ Gábor.

tg. = THURZÓ Gábor.

TESÁRné, HALLÓSY Márta ld. HALLÓSY Márta, TESÁRné.

TAKÁCSY Dénes. ……….....................….. 56., 963.

TAKÁTS István. ....................… 2., 41., 699., 720.

Tamási. ……………..........................……….. 898-899.

TAMÁSI Áron. ….……….........................………….. 26.

TARCZAY Gizella. …………........................…….. 724.

TARCZAY GYÖRGY = DIVALD Kornél.. 84., 113., 146., 787., 850.

TARCZAY Teréz. ………….........................……… 770.

TERESCSÉNYI György. …….......................…… 771.

TERSÁNSZKY Józsi Jenő. ........................………. 26.

Tevel. ……………............................………….. 857., 906.

THURZÓ Gábor. ……. 28., 69., 79/11., 257., 259., 274.,

280., 294., 300., 303., 966., 968., 1032.

Tisza. ………………................................…………….. 721.

TOLDALAGI Pál. …….……...........................……….. 28.

Tolna. …………………………................................…… 711.

Tolnamegyei Hírlap. ....................... 289., 310., 1124.

Torinó. …………….............................……….. 429., 1060.

TORMAY Cécile. ……....................20.,26.,649.772., 806.

Tormás. ………..………………...............................….. 857.

TÓTH István. .…........................ 70., 402., 967., 1039.

TÖRÖK Sophie = TANNER Ilona............... ….. 66., 133.

TÖRÖKné, KOVÁCS Hermin. .......................... 24., 35.

Trento (Olaszország). …..…...........................…….. 715.

Turbék. ………………...................................……………. 519.

TURI Béla. ………….…………..................................…… 119.

TÜSKÉS Tibor. ...................…. 51., 79., 939., 964., 1037.

TŰZ Tamás. ……………...................................…………. 401.

 

U, Ú.

 

Udvar. ………...………………..................................…… 574.

Új Dunántúli Napló. 79/6., 1039-1040., 1042., 1047., 1052., 1125.

Új Ember. ….. 55., 67., 115., 424. 426-427., 683., 685.,

687-689., 700-701., 704., 708., 710., 712., 714., 718.,

722., 724-725., 727., 840-849., 856., 859-861., 863-875.,

877., 880-883., 885-892., 894-898., 900-911., 965.,

1030-1031., 1126.

Új Idők. …… 20., 33., 161., 204., 214., 260., 306., 337-338.,

395., 539., 541., 554., 579-580., 594., 603., 609., 617.,

621., 635., 638., 644., 647., 658-659., 661-662., 665.,

682., 696-697., 807., 817., 822., 824., 930., 991-992.,

1054-1055., 1062., 1127.

Új Írások. ………..............................………….. 501., 1128.

Újkígyós. …………….................................………... 56., 963.

Új Magyar Irodalmi Lexikon. .........…..… 79., 79/11., 1025.

Új Magyarság. ...............................…...… 261., 368., 1129.

Új Nemzedék. ...… 15., 93., 137., 171., 291., 311., 375., 444.,

461., 487., 496., 498., 502., 504., 506., 512., 514., 1130.

Újpetre. ………......................…..........….....… 67., 861., 911.

Újság. ..… 126., 139., 143., 149., 232., 252., 290., 394., 1131.

URBÁN Ernő. …….....................……….…..……...............… 28

 

V

 

v. n. = VÁRKONYI Nándor.

v. t. = VÁRKONYI Titusz.

V. T. = VÁRKONYI Titusz.

VAJTAI István. ……………...........……… 235.

VAJTHÓ László. ………………...........…. 773.

VÁNDORIné, KÖVÉR Ilona. ….......…. 134.

VÁRDAY Béla. ….......………......………….. 81.

VARGHA Dezső. .......… 79/7-79/8., 1024.

VARGHA Kálmán. …….....……........….. 938.

VÁRKONYI Nándor. ......... 31., 79/4., 140.,

215., 236., 320., 433., 932., 945., 1036.

VÁRKONYI Titusz. … 100., 114., 123., 147., 165.

Varsád. …………........…….....……. 903., 1030.

VAS Gereben. …...........……....…………… 899.

Vasárnap. ….… 109., 134., 441., 494., 499.,

503., 505., 518., 520., 525-528., 537., 541.,

547., 556., 565., 1132.

Vasi Szemle. ……....…........……... 329., 1133.

VÁTH János. ....……......... 85., 91., 774-775.

VATHA János. …......…………...........………. 913.

Velény. .....…………………….............……….. 825.

Véménd. ……………….............……......………724.

VENDE Ernő. ………..........………......…. 16., 24.

VENDEL, Szent. ……..........…......…………... 78.

Vérző Madonna. ………..............………….. 965.

Veszprém. …………………..................……… 858.

Vezetők Lapja. ……..............……… 326., 1134.

VIETORISZ József. ……................………… 776.

Vigília. … 58., 62., 66., 69., 386., 400., 616.,

684., 686., 690-692., 699., 702-703., 705-707.,

709., 711., 713-714., 719-721., 723., 726.,

850-851., 857-858., 862., 876., 884., 966., 1025.,

1027., 1135.

Világ. ……………….........................……………….. 13.

Világposta. …… 152., 385., 497., 499., 507., 517.,

525., 529., 537-538., 543., 558., 567., 569., 576.,

578., 584., 589-590., 592., 598., 600., 612., 619.,

630-631., 634., 1136.

VINCE, Szent. ....................…………………..... 840.

VIRÁG Ferenc. ……......................… 58., 685., 699.

VÖRÖSMARTY Mihály. …….......................……. 725.

 

 W

 

WALPONE, Hugh. ……........................………….. 777.

WATSEN, Francis. ……….........................………. 778.

WEÖRES Sándor. .....................…… 51., 433., 699.

WOHLFART Olga. …........................…………….. 779.

Y

 

- y - = KÁLLAY Miklós.

-y. –s. = KÁLLAY Miklós

Z, Zs

 

Z. S. ………………………………............................ 136.

ZABÁNYI Alajos. …………………....................... 780.

ZÁPOLYA János. ………………........................… 713.

Zászlónk. …...… 144., 279., 314., 316., 323., 1137.

Zengő. … …………………........................... 675., 705.

Zengővárkony. ……….......................…… 675., 821.

ZICHY Nándor. ……….......................…….. 40., 997.

ZRÍNYI Ilona.………….......................………….... 312.

ZRÍNYI Miklós. …….....................……..… 716., 873.

ZÖLD Ferenc. …........................……………….…. 781.

Zs. …............................………………………………… 89.

ZSIGRAY Julianna. …......................…………… 782.

ZSIKÓ Gyula.  31., 35., 255., 287., 302., 355., 947.

ZSOLNAY Vilmos. …......................…………. 19., 59.

 

---

 

 

 

 

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9nes_Gizella

 

http://pecsi-notortenet.blog.hu/2012/10/01/egy_majdnem_elfeledett_pecsi_irono_denes_gizella

 

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00421/13159.htm

Bohuniczky Szefi írása a Csodálatos fazekasról a Nyugatban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---