K I S S G Y Ö R G Y S Z O B R Á S Z M Ű V É S Z
összes alkotásának követése 4 forráscsoportban: 1. Művészet- és helytörténet, 2. Lexikon,
3. Útikönyv, 4. Folyóirat, heti-, napilap.
1. MŰVÉSZET-, és HELYTÖRTÉNET
1. Dr. GERECZE Péter: Vezető a pécsi székesegyházban 1891. Pécs, Engel Lajos Könyvnyomdája. Kiss György p.92-93.
2. VÁRADY Ferenc: Baranya múltja és jelenje. TELEGDI Ármin Könyvnyomdája, PÉCS 1896. 694 [4] p.: ill. Kiss György: p.442 – 444.: ill.
3. SZINNYEI József: Magyar Írók Élete és Munkái, III., VI., XII. kötet. Kiadja HORNYÁNSZKY Viktor Könyvkiadó Hivatala Budapest, 1899. Kiss György: ARANY János. p.231-232., KISFALUDY Károly. p.411-412., SZEPESY Ignác. p.783-784.
4. SZANA Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből. 1800-1900. A Vallás és Magyar Királyi Minisztérium támogatásával. Budapest, 1901. 385 [388] p.: ill. KISS György: p.319, 320, 321, 354, 378, 383.
5. DVIHALLY Géza: ESZTERGOM szabad királyi város történeti és jelenkori ismertetése, Kiadja BUZÁROVITS Gusztáv, Esztergom. 1912. 196 p.: ill. KISS György: p. 48.
6. EDVI - Illés Gyula: Az esztergomi főszékesegyház. (Budapest, Franklin - Társulat nyomdája, 1928, 32 oldal.) == Századok, 1929. p.443.
7. LIBER Endre: Budapest szobrai és Emléktáblái. Budapest Székesfőváros Házi Nyomdája 1929. 493 [1] p.: ill. KISS György: p. 255, 267, 277, 311, 358, 456, 473, 477, 483, 493.: ill.
8. EDVI ILLÉS Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház. Franklin Társulat Nyomdája Budapest 1929. 47 p.: ill. KISS György: p.19, 20, 25.
9. BLANDL György: Nagymányok község története. Kultúra Könyvnyomdai Intézet nyomtatása, Pécsett, 1935. 306 p.: ill. Kiss György: p. 144.
10. VÁRSZEGI Alajos: Szászvár. 261 p.+ XII t. : ill. Kiss György: p. 200-204.
11. Művészeti Hetek PÉCS. 1941. január 4 – február 3. 112 p.+ 8 t. KISS György: p.60.
12. Magyar Művészet 1800 –1945. Szerkesztette: ZÁDOR Anna. Képzőművészeti alap kiadóvállalata, Budapest, 1958. 504 p.: ill. KISS György: p.199, 202, 488, 494.
13. DERCSÉNYI Balázs: A pécsi székesegyház. Pannonia Kiadó, Pécs 1969. 39 [44] p.: ill. KISS György: p. 28.
14. A Magyarországi Művészet története, Athenaeum Nyomda Budapest 1970. 604 p.: ill. KISS György: p.415-416, 544.
15. ÁDÁMFY József: A világ Kossuth-szobrai, Képzőművészeti Propaganda Iroda, Budapest 1980.110 p. + 64 tabló. KISS György: p.26, 37-41, 52, 54, 55, 69, 84, 108.
15. Magyarországi Művészet története. Magyar Művészet 1800 – 1945. Szerkesztette: ZÁDOR Anna. Képzőművészeti alap kiadóvállalata, Budapest, 1981. 688 p.: ill. KISS György: p.59.
16.LEVÁRDY Ferenc – BOROSS László – KALÁSZ Gyula – CSONKA Károly: A pécsi székesegyház. Békéscsaba KNER Nyomda, 1991. 96 p.: ill. Kiss György p.85.: ill.
17. ROMVÁRY Ferenc: Pécs szobrai. Pécs megyei város Művelődési Osztálya, Pécs 1982. 496 p.: ill. KISS György: p.21-25, 152, 16, 233-237, 242-243, 253-254, 283, 286, 306-313, 445.
18. CSÉFALVI Pál: Az esztergomi Bazilika, kincstár és Vármúzeum. Szobrászok: Kiss György, stb.
19. CSORBA László – SISA József – SZALAI Dezső: Az Országház szobrai. Budapest, 1993. p.116.: ill. KISS György: p.24, 36, 52, 75, 80, 81, 87, 100, 101, 106.
20. Radnóti Ilona: Pécs régi képes levelezőlapokon. Pécs-Veszprém, 1997. 212 p.: ill. KISS György: p.60,101,103, 107.
21. BORBÁS György: A millennium szobrásza ZALA György 1858 -1937. Kossuth Kiadó, 1999. 145 p.: ill. KISS György: p.8, 43 53, 112, 141.
22. SZEGEDI László: Magyar szobrok adattára. ALEINA Kiadó Budapest, 2000. 191 p.: ill. KISS György: p.76.
23. TIHANYI Bence - BAKOS Ágnes – SISA József: Az Országház. Magyar Könyvklub, Budapest. 2001.174 p.: ill. KISS György: p.73, 84.
24. Bob, DENT: Mesélő szobrok, Budapest köztéri emlékművei1. Európa Könyvkiadó Budapest, 2009. 330 p. ill. Kiss György: p.130, 144-145.: ill.
25. Bob DENT: Every Statue Tels a Story Európa Könyv-kiadó, Budapest 2009. 340 p.: ill. Kiss György: p.151.
26. SZILÁGYI Rita: Magyar királynék és nagyasszonyok. Nők iskolája. Duna International Budapest, 2011. 96 p.: ill. KISS György: p.28, 38.: ill.
27. A Magyar Művészet 19. sz. Építészet és Iparművészet. Főszerkesztő: SISA József. Budapest, 2013.734 p.: ill. Magyar Tudományos Akadémia – Bölcsészettudományi Kutatóközpont – OSIRIS KISS György: p. 356. 439, 484,714. : ill. p. 355.
28. BORSA Miklós: A Dalszínháztól az Operaházig. Az Operaház épületének története. 1870 – 1884 – 2014. Szent István Kiadó Budapest, 2011. 191 p.: ill. KISS György: p.51., 179.
29. ROMVÁRY Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Kronosz Kiadó, Pécs 2014. 519 p.: ill. KISS György: p.28, 29, 34-38, 41, 55, 184, 197, 205-206, 208, 281-283, 494. p. ill.
30. TÖRÖK András – WASCHLER Tamás: A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll. Az Országgyűlés Hivatala, Budapest 2015. 366 p.: ill. Kiss György: p. 355 -357.
31. Hollós Szilvia Andrea: A Pesti Vigadó. Magyar Művészeti Akadémia Budapest, 2014. 108 p. KISS György: 51. p.: ill.
32. Szilvia Andrea Hollós: Die Pester Vigadó. Feenpalast am Donau-ufer. Magyar Művészeti Akadémia Budapest, 2014. 108 p. KISS György: 51. p.: ill.
33. ROMVÁRY FERENC: A képtárcsináló. A szerző kiadása, 2017. 408 p. ill. KASSELBACH Galéria Archívum. KISS György: 174-176. p.: ill.
34. A Magyar művészet a 19. században: Képzőművészet. Főszerkesztő: SISA József Budapest, 2018. 1004 p.: ill. Magyar Tudományos Akadémia – Bölcsészettudományi Kutatóközpont – OSIRIS. KISS György: p. 19, 227, 449, 456, 589, 595, 597, 600-602, 673-675, 710, 713-714, 789, 800, 909.: ill.
35. Dr. ÁDÁMFY József: A világ összes Kossuth szobra. Budapest, Népművelési Propaganda Iroda.
36. KISS-BÉRY Miklós: Magyar királyok és uralkodók, X. kötet. Duna Intercontinental Kiadó, Budapest. KISS György: Károly Róbert p.21.: ill., Nagy Lajos p.65.: ill.
37. P. HORVÁTH Tamás: A Zsolnay. Prae Kiadó Budakeszi 2019. 224 p. KISS György: p.145-146., 168., 193.
2. LEXIKON
1. A Pallas Nagy Lexikona. X. Az összes ismeretek ennciklopédiája, Pallas Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, 1895. X. kötet. p.962 [964].: ill. Kiss György: p.602.
2. A Pallas Nagy Lexikona. Az összes ismeretek ennciklopédiája, Pallas Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, Budapest,1900. XVIII. kötet 842 p.: ill. KISS György: p.63.
3. Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek ennciklopédiája. A Révai Testvérek Irodalmi Intézete Rt. Budapest. 1914. XI. kötet. Kiss György: p.40, 246, 270,679, 699, 707, 746-747, 773.
4. Tolnai Új Világlexikona az általános tudás és műveltség tára. 8. kötet. Tolnai Nyomdai Műintézet Kiadóvállalat Rt. Budapest, 1927. 320 p.: ill. KISS György: p.306+ ill.
5. A Napkelet Lexikona. A Magyar Irodalmi Társaság Kiadása. Budapest, 1927. 738 p.: ill. KISS György: p.685.
6. Művészeti Lexikon. Szerkesztette ÉBER László. GYŐZŐ Andor Kiadása. Budapest, 1935. p.608.: ill. Kiss György: p.566.
Révai Kislexikona A-Z. Révai Irodalmi Intézet Kiadása. Budapest,1936. 1095 p.: ill. Kiss György: p.556.
7. Új Idők Lexikona. 15. kötet. Singer és Wiolfner Irodalmi Intézet Rt. Kiadása. Budapest,1939. 3617-4128 p.: ill. KISS György: p.3868., 5048., 5705.
8. Révai Kétkötetes Lexikona. Révai Irodalmi Intézet Kiadása. Budapest,1948. p.544.: ill. KISS György: p.52.
9. Művészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó. Budapest, 1966.742p.: ill. Kiss György: p. 643.
10. KENYERES Ágnes: Magyar Életrajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó. Budapest,1967. 926 p.: ill. KISS György: p.
11. Budapest Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1973. 1335 p.: ill. KISS György: p.310, 1906, 1285. ill.
12. Magyar Nagyexikon. A Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest, 2000. 11. kötet 930 p. +XVIII. tábla. KISS György: p.79.
13. FÁBIÁN Sándor: A Világ Szobrászainak Lexikona. Magyar kerámia Kft. Budapest, 2008. 892 p. Kiss György: p.432.
14. Művek Lexikona 1. A-He Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest, 2008. 962 [966] p.: ill. KISS György: p.306 ill.
15. Művek Lexikona 2. Hi-Pin Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest, 2008. 963 p.: ill. KISS György: p.911.
16. Pécs Lexikon. A-K Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. Pécs, 2010. 543 p.: ill. Kiss György: p.400.: ill.
17. Pesti Hírlap Lexikona. KISS György: p.167., 176., 180., 183., 511., 579.,779., 792., 796.
3. ÚTIKÖNYV
1. Pécs. (Szerkesztette Kolta János) Kiadja Pécs Megyei Jogú Város 1956. 175 p.: ill. KISS György: p. 70, 73, 97, 119, 145.: ill.
2. ZOLNAI László: Esztergom. Útikalauz, 1957. A kapu melletti Telegdy Csanád – Nagy Lajos király szobrai Kiss György alkotása.
3. Magyarország Nagy Útikönyv IV. kiadás Panoráma 726 p.: ill. + 96 térképoldal 1968. Kiss György: p. 130, 209, 467, 469, 47, 491.
4. Szombathely. Panoráma Magyar Városok Sorozat 184 p: ill. 1980. KISS György: p. 31. [Nevét Kiss Istvánnak írták.]
5. CSORBA Csaba: Esztergom. Panoráma Magyar Városok Sorozat 1981. 208. p.: ill. Kiss György: p. 58, 63, 67, 108, 114, 126.
6. Dr. LÉPOLD Antal – dr. Lippai Lajos: Esztergomi Útikönyv. Év nélkül. Buzárovits Gusztáv Kiadása. Esztergom.
7. CSORBA Csaba: Pécs. Panoráma Magyar Városok Sorozat 1983. 221 p.: ill. KISS György: p. 51, 64, 78, 85, 88, 127.
8. HUBA László: Dél-Dunántúl Panoráma „mini” útikönyvek Budapest, 1985. 192 p. Kiss György: p. 36, 50, 52, 53, 54, 66.
9. Berkes Péter: Az Ország Háza Móra kiadó BUDAPEST 1985. 74. p.: ill. KISS György: p. 2, 13, 24.: ill.
10. ROISZ Erzsébet: Pécs. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs 1994. 176 p.: ill. Kiss György: p. 8-10, 42, 45, 49, 112.
11. KÁLMÁN Lajos – Lábady István – Pesti András – Roisz Erzsébet: Pécs és Baranya. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs 1996. 175 p.: ill. Kiss György: p.38.
12. Vendégváró. Látnivalók Pécsett és Baranyában. Well-PRess Kiadó, Miskolc. 1998. Kiss György: p. 17, 44, 53, 141,179,183.
13. KALMÁR Lajos – Nácsa János: Pécs. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs 2006. 160 p.: ill. Kiss György: p. 82, 116, 126.
14. GÖLCZ Piroska – Mihácsi Gábor: Pécs. Travel Guide Kiadó, Pécs 2007. 102 p.: ill. Kiss György: p. 17, 18, 27, 54, 101.
15. KALMÁR – Dóla: Pécs. Panoráma. Molnár Nyomda és Kiadó Kft. Pécs 2008. 184 p.: ill. Kiss György: p.108, 131, 146.
16. KALMÁR Lajos – Sz. Koncz István: Pécs. Andante. Molnár Nyomda és Kiadó Kft. Pécs 2009. 180 p.: ill. Kiss György: p.18, 138, 153.
17. NAGY János – Lendiczky Lívia: Pécsi séták. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs 2009. 388 p.: ill. Kiss György: p. 76, 187, 388.
18. OROSZ László: A pécsi Szentháromság szobor. A Mecsek Egyesület évkönyve a 2012-es egyesületi évről. Kiadja a Mecsekerdő Zrt. Pécs, 2012. 201 p.: ill.
19. Mecsek — Völgység — Hegyhát. ÚTIKÖNYV. Kiadja az MVH Egyesület, 2013. Müller Bt. Kiss György: p.255.: ill.
4. FOLYÓIRATOK-, NAPI- és HETI LAPOK:
8 Órai Újság - A Hét - A Hét Marosvásárhely - A Hon - Alfóld - Alkotmány - Ars Hungarica - Autó-Motor - Az Érem-Numizmatika - Az Est - Az Újság - BME Építő Ipar - BME Építőipari Szemle - Bolond Istók - BOOKS Helytörténet - BOROWSZKY - Borsszem Jankó - Budapest - Budapesti Hírlap - Budapesti Közlöny - Budapesti Napló - Budapesti Szemle - Debreceni Szemle - Dunántúl - Dunántúli Napló - Erdélyi Lapok - Fővárosi Lapok - Független Magyarország - Gazdasági Mérnök - Háromszék - Hazám - Hétfői Hírek - História - Hölgyek Lapja - Katolikus Hetilap - Katolikus Magyarok Világlapja - Képes Pesti Hetilap - Kis Újság - Koszorú - Kurír. [40]
8 ÓRAI ÚJSÁG
Kiállítás az erdélyi menekültek javára. == 8 Órai Újság, 1920. április 9. p. 5. A hazájukból kivert erdélyi magyarok anyagi támogatására a menekülteket segítő hivatal minden tőle telhetőt megtesz, és minden alkalmat megragad arra, hogy a fővárosban nyomorgó hontalanoknak a megélhetését valamennyire biztosíthassa. A fővárosi művészek műveik fölajánlásával segítették elő a rendezőség munkáját és az eladott művek vételárának egy bizonyos százalékát is a segélyezési akció részére biztosították. A kiállított szobrok közül kiválnak ifj. Vastagh György, V. Kozma Erzsi, Kiss György és Gaál István nagybecsű művei.
A Névtelen Katona emléke. == 8 Órai Újság, 1927. január 12. p. 2. Ebben az évben négy szobrot, Füredi Richard, Kiss György, Horváth Géza műveit állítják fel.
A H É T
Irodalmi házak-emlékhelyek Komáromban. A Beőthy ház. == A Hét, 1894. p. 10. Közadakozásból, Kiss György pesti szobrászművész elkészítette a márvány emléktáblát az író bronz dombormű portréjával. Az emléktáblát 1895. október 13-án helyezték el szülőházán. Az ünnepség szónoka Jókai Mór volt, aki legjobb barátját siratta BEŐTHY Lászlóban.
A H O N
Segély kezdő művészeknek. == A Hon,1874. augusztus. A közoktatásügyi miniszter a képzőművészetek gyarapítására 1874. évre megszavazott javadalom rovására Bruck Lajos festőnek 500, Aggházy Gyula festőnek, Kiss György és Szász Gyula szobrászoknak 400 forint segélyt engedélyezett.
Művészeti ösztöndíjak. == A Hon, 1875. október. A közoktatásügyi miniszter az 1875. évi költségvetésbe a képzőművészetek előmozdítására felvett javadalomból Kiss György és Julier Ferencz szobrászoknak egyenként 300 forint művészeti ösztöndíjat engedélyezett.
Magyar művészek külföldön. == A Hon, 1879. január. Münchenből írják: A képzőművészeti akadémiai pályázatok alkalmával — a festészeti és szobrászati téren — fiatal honfitársainknak: Gyárfás Jenő festőnek, és Kiss György szobrásznak ítélték oda az első díjat. Kiss György, aki az adott témát: >A könyörületes Szamaritánus≪ művészileg dolgozta ki, ezennel újabban bizonyította, hogy azon bizalom, melyben őt a minisztérium ösztöndíj által részesítette, megérdemelt volt. Ugyanazon napon, egy más munkáért: ≫A bosnyák egy török leányt rabol≪ — a nagy ezüst-érmet kapta.
Magyar világ Münchenben.== A Hon, 1879. A képzőművészeti akadémián 15 magyar hallgató van, akiket minden körben nagyon szeretnek. A műkiállításon Aggházyn kívül a magyar művészek közül Benczúr és Wagner, az itteni festészeti akadémia tanárai állítottak ki képeket. Wagnernek ≫Egy spanyol postakocsis≪ című képe nagy feltűnést keltett. Tetszik ezen kívül Kiss György szobrász: „Tanulmány-fője.” (Hollósy Simon festészeti akadémiai tanuló mellképe), és≫Egy bolgár leány elrablása≪ című 400 márkát nyert csoportozata is.
A müncheni magyar egyesület. == A Hon, 1879. Az egyesület köszönetét fejezi ki Kiss György úr szobrásznak, aki azt Deák Ferenc mellszobrával megajándékozta.
Képzőművészeti hírek.== A Hon, 1880. április. K i s s György szobra, az „Irgalmas szamaritánus”, mellyel az ifjú művész Münchenben az első díjat nyerte, látható a műcsarnokban. Kitűnő szoborminta gipszből, mely szerzőjenek nagy becsületére válik, mert sok tehetségről és tanulmányról tesz bizonyságot. Dúsan redőzött keleti öltönyben emeli a férfikorban lévő, hosszú szakállú szamaritánus a rablók által meztelenre vetkőztetett és mellén megsebzett fiatal zsidót szamara nyergébe. Ez a tárgy. A kialakítása mesteri; kivált a zsidó ifjú hajlott alakja és meztelen teste képez úgy a vonalakban, mint a plasztikában remekelt; a lábak, a hasizmok tökéletesek. A szamaritánus alakja festői; jobb keze a felsőtestet tartja, balkeze a lábszárakon az egész embert emeli, a kar izmai megduzzadnak a teher alatt; jobb lábán áll, a bal térdben meg van görbítve, azzal a testet emelni segíti. Oldalán a tömlő, melyből bort itatott a sebesülttel. A szamár is mintha értené, mi történik, fejét szelíden lehajtja a teher alá. Az egész szoborcsoportozaton valóságos szent hangulat uralkodik, mely alkalmatossá teszi, hogy templomba, oltárra állítsák fehér márványból.
K i s s G y ö r g y. == A Hon, 1880. április. Csak vasárnap volt szabad kijárnia, az iskolán kívül. Öt évig tanult itt, míg végre 1874-ben Münchenbe ment. Itt szenteket faragott templomok számára, ebből élt. Idővel, hogy K i s s Györgyről, akinek művészi sikerei oly általános feltűnést keltettek, és akitől a műcsarnokban kiállított szamaritánus csoportja után a legszebb dolgokat várhatjuk, most 27 éves fiatalember; igénytelen, szikár alak, szőke, csontos fejjel, serkedő világos bajusszal. Tizenhat éves koráig mezítlábas parasztfiú volt Szászfalu Baranya megyei községben. Szülei szegény zsellér emberek voltak, akik nem nézték örömmel, hogy fiuk ahelyett, hogy utána látna a mezei munkának, dolgozva a szérű, istálló körül, inkább mindig holmi figurákat faragcsál fából, gyúr-gyömöszöl agyagból. Apja nem egyszer vette ki kezéből a faragókést és kergette, hogy almozzon alá a baromnak vagy hajtsa a csürhét. Mire Kiss György tizenhat éves lett, már egész láda volt tele mindenféle fa- és agyag-figurákkal. Ekkor jött a faluba bérmálni TROLL Ferenc pécsi kanonok és véletlenségből meglátta a fiú munkáit. A derek pap rögtön felismerte benne a nagy tehetségét és saját költségén elküldte GRÁCBA, hogy tanuljon. Mecénása közbenjárása folytán Kiss Gyuri egy kolostorban kapott lakást és innen járt a műipariskolába, borjúszájú ujjú ingben, rojtos paraszt gatyában, nem tudva egy szót is németül. Az utcán, az iskolában sokat nevettek, csúfolták furcsa öltözetéért és a szegény fiú nem egyszer hullatott keserves könnyeket a kikacagott magyar gatya miatt. A kolostorban, hol egy FRASKA nevű magyar pap is volt, szigorúan tartották a fiút; csak beiratkozhasson az akadémiára, stipendiumot kért a magyar kormánytól és folyamodásához legjobb ajánláskép néhány szobrát mellékelte. A kormány első évben 400 forint rendkívüli segélyt adott neki. Azután rendes stipendiumot. Kiss György tavaly harminckét pályázó közül elnyerte az akadémia nagydíját a szamaritánus csoporttal. Ez akkor csak kis minta volt s a fiatal művész a díj elnyerése után dolgozta ki életnagyságban. A szűk sorsban élő ifjúnak nem volt annyija sem, hogy az agyagmintát gipszbe öntethesse. Az osztrák-magyar konzulhoz fordult tehát és e derék műbarát lehetővé tette a mű kivitelét. Kiss György, nemcsak mint szobrász művelte ki magát, hanem mint ember is. Megtanult jól németül es az akadémiára járó szobrásztársaitól angolul, sokat olvasott, tanult és főleg az anatómiában van oly nagy jártassága, mint kevés szobrásznak. A fiatal művész jelenleg Budapesten van, nem ép kedvező körülmények közt. Külvárosi kis szobában lakik és nem is volna hol dolgoznia, ha az operaház díszítéseit készítő Pessler bécsi szobrász, nem ad neki helyet műtermében. Kiss György most a Deák-mauzóleum kupolájára tervezett Viktóriát mintázza, a bizottság felszólítása folytán. Az operaház szoborpályázatán kiállított Palestrinájáról egyhangúan elismerték, hogy fölülhaladja társait. E nagy tehetségnek módot kell nyújtani, hogy tovább fejlődjék és tovább alkosson.
Művészeti hírek. == A Hon, 1880. augusztus. K i s s György nem utazik Rómába, ahova ösztöndíjat kapott, mert sok munkára vállalkozott. C s e n g e r y Antal és dr. Szabóky Adolf mellszobrán kívül most készíti Peri Jacopo és Palestrina szobrát az operaház részére; a Kálvin téri kút szobor készítésével Ybl őt bízta meg, és még a Lipótvárosi bazilika szobrait is Kiss György vállalta magára.
Művészeti hírek. == A Hon, 1880. november. Kiss György már befejezte az operaház homlokzatára szánt két szobrát. Ezek Palestrina és Jacopo Peri képmásai, és mindkettő kiválóan sikerült. Az ifjú művész a honvédelmi minisztérium palotája számára készített Árpád-szobor után gipsz másolatokat készített, és azok a könyvkereskedésekben szobadíszként kaphatók lesznek.
Művészeti hírek. A Hon,1881. november. K i s s György már befejezte a Deák-mauzóleum kupolájára szánt Viktória agyag mintáját. A kolosszális alakon meg egyes javításokat tesz a művész, aztán gipszbe önteti. Ércbe öntésével még a nyár folytán készül el a Schlick-féle gyár. A művész május hóban Rómába megy, hol egy évig fog tartózkodni és Kisfaludy Károly márvány mellszobrát is ott készíti el. Megemlítjük egyúttal, hogy e művész: Irgalmas szamaritánus szoborcsoportját a főváros megvette és a Rókusban helyezték el.
Művészeti hírek. M ű v é s z e t i h í r e k.== A Hon,1881. március. K i s s György Géniusz szobra, melyet tudvalevőleg a Deák síremlék számára készített, a legjobb és legszebb magyar szoborművek közé tartozik. Három stilizált szfinx által tartott golyón lebeg a 2,7 m magas óriási alak, jobb kezében magasra tartva a babérkoszorút, míg balja pálmaágat tart. Izmai erőteljesek és a repülő helyzet dacára bevégzettséget mutatnak. A teljes kész agyagminta a művész Rózsa utcai műtermében meg néhány napig látható és a jövő héten öntik. Ugyan ebben a teremben van egy kis vázlat Kisfaludy Károly mellszobra számára, melyet szinten teljesen elkészít, mielőtt Rómába utazna.
Irodalom, művészet és tudomány. == A Hon, 1882. február. 17. Kisfaludy Károly mellszobra megérkezett Rómából, ahol Kiss György finom kararai márványból faragta ki. Ma szállítják az akadémia palotájába, ahol már a hétfői ülésen alkalmasint látható lesz.
Irodalom, művészet és tudomány. == A Hon,1882. augusztus. K i s s György jeles szobrászunk jelenleg egy „Szenteltvíztartóhoz” készít mellékalakokat és pedig egy gyermeket, aki bal kezében imádságos könyvet tart, jobbjával pedig a víztartóba nyúl. A víztartó lábánál egy ördög vonaglik, jobb karját védőn tartva szemei elé.
Irodalom, művészet és tudomány. == A Hon,1882. augusztus. Kiss György szobrász megkereste a fővárosi tanácsot, hogy egyik városi épületben egy műteremhez alkalmas helyiséget engedjen át számára, mert alkalmas műterem hiányában nem felelhet meg hivatásának, anyagi viszonyai pedig nem engedik, hogy a saját költségén béreljen magának nagyobb műtermet. — A művész által még Rómában mintázott és oly nagy feltűnést keltett ≫Gyilkos≪ című szoborcsoportozat legközelebb Budapestre érkezik és a képzőművészeti társulat őszi kiállításának egyik érdekes tárgyát fogja képezni. — A művész a Vigadó nagy termének díszítésére szánt és a táncokat jelképező alakok közül a ≫Csárdás≪ mintázásával foglalkozik. Ez egy női alak, melynek mozdulatában, hetyke fej tartartásában akarja a művész a tánc nemét kifejezni. Kiss György a pécsi püspök felszólítása folytán két apostol kis szobormintáját küldte be a püspöknek, a pécsi székesegyházra helyezendő 12 apostol szobrainak új mintái gyanánt. Amint a művész alkalmas műtermet kap, rögtön hozzáfog Szentkirályi Mór mellszobrának mintázásához, melyet a város megrendeléséből készít.
A műcsarnok őszi kiállítása. == A Hon,1882. augusztus. A kiállításon a magyar művészek csaknem kivétel nélkül képviselve lesznek, úgy kiállítási darabokkal, mint pályaművekkel. K i s s György szobrász ≫ A gyilkos≪ című szoborcsoportozatát mutatja be.
Fővárosi ügyek. == A Hon,1882. augusztus. Kiss György szobrász visszatérve Budapestre, hogy nagyobb szabású műveit létesíthesse, a fővárosi tanács műteremnek díjtalanul engedte át neki a Kötő utcai elemi iskola egyik termét, mely azelőtt levéltár volt.
ALFÖLD
Kiss György Kossuth szobra Balmazújvároson. ==Alföld, 1977. p. 19.: ill.
KÜRTI Katalin: Kossuth-szobraink története. == Alföld, 1977. p.24-26. Kiss György mintázta 1892-ben, egy 1847-es dagerrotípia alapján a harmadik Kossuth szobrot. A későbbiekben szobrot készített az idős, a „turini” Kossuth emlékére is. Az 1894-1910 közt felállított köztéri szobrok jó része e két (Kiss György féle) szobor szellemében készült. A korabeli újságok, ill. egy 1908-ban megjelent összesítés szerint, de analóg alapon is GERENDAY Bélát, GERENDAY Antal szobrász, kőfaragó fiát kellene a szobor készítőjének tartanunk. A Művészeti Lexikon adata szerint ugyanis az ő műve az 1900-ban avatott monori szobor, amely teljesen azonos a megyénkben levő bárándi, berekböszörményi, bihartordai szobrokkal. Ha azonban a Magyar Nemzeti Galériában őrzött (és a Vasárnapi Újság 1894. március 20-i számában reprodukált) Kossuth-mellszobrot megnézzük, azon Kiss György szignót látunk. Így - ellentmondva a Művészeti Lexikon adatának, illetve módosítva azt - a monori es a bihari szobrokat Kiss György mintája alapján készült Gerenday féle szobroknak kell tartanunk. Kiss György alkotása a balmazújvárosi - idős Kossuthot ábrázoló - mű, amely megegyezik a Siómarosival és a Dunapatajival. Valóságos Kossuth-szobor specialista volt a századelőn HORVAY János, Ő készítette a ceglédi, a New York-i stb. Kossuth emlékműveket. Megyénkben jelenleg hat Kossuth-szobor áll; Kiss György - Gerenday Béla, Horvay János már említett művei.
ALKOTMÁNY
Az esztergomi bazilika új szobrai. == Alkotmány, 1899. január 12. p. 6. Esztergomból vesszük a hírt, hogy a bazilika homlokzatát a főkáptalan előterjesztésére, a hercegprímás három óriási terjedelmű új szoborral fogja ellátni. A főszobor, a „Vallás“ alakja, 6 m magas talapzat nélkül; jobbra „Szent István király” szobra, balra pedig „Szent László” fog állani, mint az ős magyar katolikus egyháznak két dicső alakja. A két szobor talapzat nélkül 5 m magas. A szobrok elkészítésével a főkáptalan Kiss Györgyöt bízta meg.
Tavaszi tárlat. == Alkotmány, 1899. május 16. p. 1-2. K i s s György domborműve: II. Lajos király halála olyan alkotás, amelynél minden a részletekben vész el.
A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása. == Alkotmány, 1899. május 25. p. 7. Három jó humorú, finom kidolgozású szobrocskával szerepel, a ≪Szorult helyzet≫, a ≪Mindenkit érhet baleset≫, és az ≪Egy fotográfus≫ cíművel, melyeket Kiss György készített.
Az esztergomi Bazilika.== Alkotmány, 1899. július 21. p. 5. A Bazilika homlokzatára ismét hatalmas szobor jön, egy majdnem 9 m magas álló alak, mely a Vallás allegóriája. Ilyen nagyságra álló szobor meg nem készült Magyarországon. Kiss György jeles szobrász mintázta.
A mohácsi ütközet 373. évfordulója.== Alkotmány,1899. augusztus 30. p. 6. A mai ünnepély az emlékezésen kívül azért is fontos volt, mert a város közönsége előtt, a régi emlékoszlop helyébe emelt új emlékművet a Csele partján ma leplezték le. Az ünneplők sorában volt Kiss György budapesti szobrász, a szép emlékmű tervezője is.
Az esztergomi Bazilika szobra. == Alkotmány,1899. szeptember 26. p. 8. Kiss György, a jeles szobrász, elkészítette „Szent László” 5 m magas szobrát, mely az esztergomi Bazilika homlokzatát fogja ékesíteni.
A Nemzeti Szalon kiállítása.== Alkotmány,1899. december 6. p. 8. Kiss Györgynek van egy kiválóan sikerült katona-alakja. ≪Tüzelő baka≫ a neve a szobornak, mellyel a művész kitűnően tudta kifejezésre juttatni a humort.
A Nemzeti Szalon kiállítása.== Alkotmány,1899.december7. p. 1-2. Ott vannak Kiss György szobrai is: ≪Enyelgés≫, ≪Baleset, ≫ ≪Déli harangszó,≫ továbbá egy Faun. Legjobb azonban a ≪Tüzelő baka.≫ Ez egy bakát ábrázol teljes fölszereléssel, aki puskájára támaszkodva pipára gyújt. Jóleső kedélyesség ömlik el az egész szobron; Kiss György érti is a módját annak, hogyan kell a humort gipszben, kőben kifejezni.
Szent István szobra Esztergomban.== Alkotmány,1899.december 7. p.7. Kiss György szobrász az esztergomi bazilika homlokzatára megrendelt Szent István-szoborral teljesen elkészült, öt m magas.
Esztergom hódolata a Megváltónak.== Alkotmány, 1900. január 17. p.5. Esztergom város méltóan készül részt venni a magyar kereszténység megalapításának 900 éves fordulóján tartandó ünneplésben. Azon alkalomra, midőn az ország ünneplő katolikus közönségét falai között fogadja, elkészítteti az új „Szentháromság szobrot”, mely a város főterén hivatva lesz évszázadokig hirdetni az ős katolikus város közönségének hódolatát a világ Megváltója előtt. A szobormű kivitelét Kiss György szobrászra bízta, aki azon már serényen dolgozik, hogy az kellő időre elkészüljön.
Az esztergomi ünnepek.== Alkotmány,1900. augusztus 14. p. 3. Az új szobrot Kiss György akadémikus szobrász készítette. Az új emlék 11 m magas építmény, Süttői kőből készítve, míg a rajta elhelyezett 8 szobor bácsdorogi kőből van kifaragva. Alakja háromszög, három karcsú, korinthusi oszlopfőkkel díszített oszlopra nehezedik a mennyezet, amelynek tetején a Szentháromság csoportozata foglal helyet a földet ábrázoló földgömbön balról az Atya, jobbról a Fiú es közöttük kiemelkedve Szentlélek Istennek glória között fehér galamb alakjában jelképezett ideálja. A három oszlop között a Széchenyi-térre „Mária” tekint, a jobboldalra Szent Rókus és a baloldalra Szent Sebestyén szobra került. Az alapnak megnyújtott szegletein Szent István, Szent László és Szent Erzsébet szobrai foglalnak helyet embermagasságnyi szabad oszlopokon. A szobor mennyezetet az oldalsó részeken a szegletek kölcsönösségében bronzból öntött angyalok és virág girland díszíti. A szobor talapzatából karcsún kiemelkedő derék-részlet oldalán jobbról a hercegprímás, balról a város címere van elhelyezve. Különösen szép a Szent Erzsébet szobra, amelyben a művész Erzsébet királynénk megszólalásig hű képmását alkotta.
A kilencszázados ünnepek.== Alkotmány,1900. augusztus 15. p. 2-3. Amint elfoglalta kijelölt helyet a főherceg, kezdetet vette a díszes szobornak megáldása. Gyönyörű alkotás ez a szobor. Háromszögletű, remekmívű oszlopok tetején van a Szentháromság szép szobra. A talapzat négy sarkán magyar szentek szobrai vannak felállítva: Szent István, Szent László, Szent Margit és Szent Erzsébet szobrai. Az oszlopok között pedig a magyarok Nagyasszonyának kitűnő kivitelű szobra tűnik a szemlélő figyelmébe, jobbról Szent Sebestyén, balról Szent Rókus szobra van elhelyezve. Az egész mű méltó mesterére: Kiss Györgyre, aki igazan precízen és művészileg oldotta meg feladatat.
A pécsi püspök máriagyűdi zarándokútja.== Alkotmány,1900. szept. 11. p. 5-6. A hívők seregétől kísérve ment fel Hetyei Sámuel püspök a hegyoldalon felállított, művészi kézre valló „Jubileumi kereszt” megáldására. A keresztet K i s s György akadémiai szobrász készítette.
K i s s G y ö r g y szobrai.== Alkotmány,1900. október24. p. 11. Kiss György, a jeles szobrász alig fejezte be az esztergomi hatalmas Szentháromság szobrot, máris újabb három Megváltó szobrot mintázott. HETYEI Sámuel pécsi püspök megbízásából készítette ezeket a szobrokat, amelyekből egyet Máriagyűdön, egyet Pécsett és egyet Apatinban állítanak föl a magyar kereszténység 900 éves évfordulója emlékére. A művész ezen kívül most mintázza Vörösmarty Mihály szobrát.
A Nemzeti Szalon kiállítása.== Alkotmány,1900.december 6. p. 1. Kiss György szobrászunk Liszt Ferenc szobrocskáját állította ki.
Az esztergomi főszékesegyház új szobrai.== Alkotmány,1900.december 11. p. 5. Az Esztergom című újság írja: Előre megmondtuk, hogy a főszékesegyház új szobrai nem állják meg a sarat. Kommentár nélkül jelezzük, hogy múlt csütörtökről péntekre forduló éjjel a Szent László szobor bárdját a városban is kegyetlenül dühöngő szél a földhöz csapta és az négy részre törött. Kiss György, a szobor alkotója előző nap városunkban időzött. Bizonnyal értesült már róla, de mit szól hozzá, nem tudjuk.
KÖLLŐ Miklós síremléke.== Alkotmány, 1901. április 10. p. 8. Már említettük, hogy a szerencsétlen véget ért KÖLLŐ Miklós sírját a Budapesten tanuló székely egyetemi hallgatók szép síremlékkel akarják megörökíteni. A dicséretreméltó eszme most egy új stádiumba lépett. Kiss György szobrász díjtalanul vállalta magára a síremlék megmintázását, míg Balázs István, Fejér János és Renner Antal kőfaragók a többi munkák elvégzésére vállalkoztak.
A Zsolnay szobor pályázat.== Alkotmány, 1901. április 16. p. 7. A szoborra hirdetett pályázaton Kiss György nem nyert, a szobrot végül HORVAY János készítette el. A pályázatra összesen tizenhét mintát küldtek be, melyekről ítélkezett a bizottság Alpár Ignác budapesti műépítész, a Mérnök- és Építész Egyesület képviselőjének részvételével. Az első díjat, mely a kivitellel való megbízásból áll, a bizottság nem adta ki. A második díjat, 600 koronát, Strobl Alajos tanítványának, Farkas Miklósnak, a harmadik, 400 koronás díjat Holló Barnabásnak ítélte oda. Kiss György dicséretet kapott.
Az új templom.== Alkotmány, 1901. május 16. p. 7. A 76 m magas tornyok közt hármas bejárat van a 3 hajónak megfelelően. E bejáratok felett, úgyszintén a kereszthajók ÉNy-i oldalán levő egy-egy bejárat fölött látható domborművek Kiss György szobrász alkotásai. A főbejárat felett a középhajó tengelyében rózsaablak tagolja a fal felületét, míg feljebb az oromzat csúcsíves mezőjében, középen Mária Magyarország védőasszonya, balra Szent László, jobbra Szent István áll, ezeken kívül egy-egy térdepelő angyal, majd az ország és a székesfőváros címere látható. KÖLLŐ Miklós, a nemrég elhunyt székely szobrász művei ezek, míg az oromzat csúcsán álló Szent Erzsébet és a négy evangélista jelképe Kiss szobrász műve.
A Köllő síremlék-bizottság…== Alkotmány, 1902. február 28. p. 9. …élén Z a l a György és Kiss György művészekkel, felhívása egy méltó síremléket jeles felállítására művészünknek.
Kitűntetett magyar művész. == Alkotmány, 1902. május 25. p. 9. Kiss György kiváló tehetségű szobrászunk, akinek szobrai az esztergomi bazilika oltárait és homlokzatát díszítik, és aki számos kiváló szépségű szoborművel gazdagította hazánk legelső templomait, hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, honnan a napokban tért vissza. A pápa a jeles magyar művészt ez alkalommal a „Pro ecclesia et Pontifice” érdemrenddel tűntette ki. Kiss György szobrász az első magyar művész, aki ebben a kitűntetésben részesült.
Szondy György.== Alkotmány, 1902. július 5. p. 1-2. S i m o r János hercegprímás Szondy hős halálának emlékére a Drégely-palánktól Ny-ra eső dombon 1885-ben Lippert építész tervei szerint díszes kápolnát emeltetett, melyben „Szondynak” Kiss György által készített művészi kivitelű szobra és a Honti nők Szondy zászlója van elhelyezve.
A drégelyi ünnep.== Alkotmány, 1902. július 8. p. 3. A magyar dicsőség egyik legfényesebb sugara ragyog felénk harckeverő Szondy György nevéből, aki 350 évvel ezelőtt hősi halálával legdrágább nemzeti szentélyünkké avatta Drégely kicsiny várát. A kápolnát talán húsz év előtt Simor prímás emeltette és ugyan ő állította be „Szondy György” gyönyörű, életnagyságú szobrát, melyet Kiss György szobrász készített.
Vásárhelyi Pál. == Alkotmány, 1903. március 12. p.7. A Tisza-szabályozás nagynevű megalkotójának emléket fognak állítani Szegeden. Az emlékmű azon a téren fog emelkedni, amelyen Tisza Lajos grófnak, a város újjáalkotójának Fadrusz János által mintázott szobrát elhelyezik. Az emlékbizottság Kiss György, Szécsi Antal és Mátrai Lajos fővárosi szobrászokat hívta föl, hogy az emlékmű mintáját elkészítsék.
Idegen rendjelek. == Alkotmány, 1903. május 19. p.5. A király megengedte, hogy Kiss György szobrász, budapesti lakos a ≪Pro Ecclesia et Pontifice≫ pápai díszkeresztet viselhesse.
Az ezredévi emlékmű. == Alkotmány, 1903. augusztus 25. p. 9. A városligeti ezredévi emlékmű félkör alakú oszlopcsarnokában nemzeti nagy királyaink szoboralakjai fognak állani. Ezek egyike, „Nagy Lajos” magyar király szobra most készült el Kiss György szobrász műtermében. Az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács, mely az átvétel dolgában dönt, a jövő heten fogja megszemlélni a szobrot.
Az országos képzőművészeti tanács. == Alkotmány, 1903. szeptember 16. p. 8. A nyári szünet után tegnap tartotta első ülését FORSTER Gyula miniszteri tanácsos elnöklete alatt. A tanács szemle alá vette Kiss György szobrásznak Nagy Lajos királyt ábrázoló szobormintáját, mely a városligeti ezredévi emlékmű számára készült. A tanács a mintát művészi tekintetben sikerült alkotásnak ítélte és így az végleges kivitelre legközelebb műöntőbe kerül.
Az ezredéves emlékmű.== Alkotmány, 1904. január 8. p.11. Károly Róbert szobrát Kiss György fogja készíteni.
Veres Pálné emlékszobra. == Alkotmány, 1904. május 5. p.6. Nemzeti nőnevelésünk lelkes úttörőjének, Veres Pálnénak emlékét szobor fogja megörökíteni a fővárosban. Az emlékbizottság megbízta Kiss György szobrászt az emlékmű mintázásával.
Esztergom város Mária-szobra.== Alkotmány, 1904. október 26. p.7. Pór Ferenc esztergomi kanonok a saját költségén gyönyörű Mária-szobrot készíttetett Esztergom városának, melyet a bazilika előtti térségen fognak fölállítani. A szobrot Kiss György szobrászművészünk mintázta, akinek az egyik legjobb alkotása. A művészi Máriát, mint Magyarország patrónusát egészen új fölfogással, magyar ruhában ábrázolja, fején a magyar koronával és karján a gyermek Jézussal. A szobor teljesen elkészült és a bronzba öntik.
Troll Ferenc temetése.== Alkotmány, 1905. november 25. p.8. Troll püspök jellemzésére még ide kell iktatnunk, hogy a művészetek iránt is igen érdeklődött és Ő volt az, aki Kiss György neves szobrászunk és Graits Endre festő tehetségét felfedezte. Legutóbb Fanta István fiatal festőművészt képezték ki. A pécsi egyházmegyének Ő volt a nesztora.
ARS HUNGARICA
Kossuth-szobrok. == Ars Hungarica, 1983. p. 110. Gerendayék Kossuth-szobrai bronzból vagy bronz-cink ötvözetből készültek kőtalapzattal és ők szállították hozzá a kovácsoltvasból készült kerítéseket is. Két mintát ajánlottak, az egyik az 1848-as forradalom idején ábrázolja Kossuthot, a másik öregkorában. Az 1848-as szobor ideálportré, az öntőmintát Kiss György készítette, ez a Magyar Nemzeti Galériában levő gipszszobor alapján igazolható. A másik szobormintát, amelyet Gerendayék sorozatban öntöttek az emlékszobrokhoz, inkább tekinthetjük öregkori ideálportrénak, mint tényleges arcképnek. Jóval merevebb, mint az a nagy jellemzőerővel készült öregkori mellkép, amit ugyancsak Kiss György készített és szintén a Galériában van. Kiss György neve azonban nincs rajta a szobrokon és nem említik a nyilvánosság előtt sem. Erre a korban — s éppen Kiss György esetében — találunk más példát is. A Zsolnay-gyár például csak „olyan hivatásos szakemberek művészetét vette igénybe, akik kifelé nem helyeztek súlyt nevük megemlítésére. A hagyaték rendezetlen tervcsomójában két olyan rajz található, amely fali emléktáblákhoz készült. Ezek megvalósulásáról eddig nem tudunk.
Kossuth ideálportréja. == Ars Hungarica, 1983. p. 125. Kiss György: Kossuth ideálportréja az 1848-as forradalom idejéből, 1892. MNG, Gipsz, 77 cm. Ádámfy József könyve szerint az öregkori mintát is Kiss György készítette. Ez azonban a fénykép és a Magyar Nemzeti Galériában levő öregkori portré, gipsz, 32,5 cm, összevetése alapján nem azonos.
A Géniusz. == Ars Hungarica, 1983. p. 155. A Géniusz, Kiss György mintázata után elkészült, a Schlick gyárban öntötték. Ez volt az első nagyobb méretű bronzöntés hazai üzemben.
Géniusz. == Ars Hungarica, 2000. p. 429. A Deák mauzóleum kupolájára tervezett Géniusz. [Huszár Adolf, Szász Gyula, Kiss György.]
Géniusz. == Ars Hungarica, 2000. p. 430. A Deák-mauzóleum.[Kiss György, Huszár Adolf]
Kiss György. == Ars Hungarica, 2000. p. 431. [Kálvin téri kút, Operaházba: Jacopo Peri, Palestrina; Csengery Antal, Dr. Szabóky Adolf, Viktória (Deák-mauzóleum)]
Kiss György. == Ars Hungarica, 2000. p. 441. Kisfaludy Károly mellszobra.
Kiss György. == Ars Hungarica, 2001. p. 329. A szobrász (Szászvár, 1852. VIII. 17. - Bp., 1916 vagy 1919. IV. 29.) A müncheni akadémián tanult. Hazatérve akadémikus stílusú díszítő szobrokat faragott az Operaház, a pécsi székesegyház, az Országház számára. Az Ő műve a szombathelyi Berzsenyi Dániel és a pécsi SZEPESY Ignác püspök szobra. - 1892. Részt vesz a Wesselényi-dombormű pályázaton (Budapest)- 1901-1902. Vállalkozik, hogy KÖLLŐ Miklós síremlékét – akivel együtt tanultak Münchenben - díjtalanul elkészíti.
Mária mennybemenetele bronzszobor. == Ars Hungarica, 2001. p. 341. Temesvár, Kiss György.
Pécs, dóm, a déli homlokzat apostolszobrai.== Ars Hungarica, 2003. p. 190. Kiss György.
Az esztergomi bazilika új szobrai. == Ars Hungarica, 2003. p. 358. Kiss György.
Lajos király síremléke Mohácson.== Ars Hungarica, 2003. p. 363. Kiss György: II. Lajos király halála.
Az esztergomi bazilika szobra. ==Ars Hungarica, 2003. p. 376. [Kiss György]
Két Szent István-szobor. Buda, Esztergom.== Ars Hungarica, 2003. p. 379.[Kiss György]
Kiss György... == Ars Hungarica, 2003. p. 397.…legújabb művei.
Kiss György. == Ars Hungarica, 2003. p. 414. Síremléket Köllő Miklósnak.
A pécsi székesegyház rekonstrukciója. == Ars Hungarica, 2005. p. 250. A szobrászati munkákat addig egy helyi mester, Kiss György kapta. Ő készítette a homlokzat apostolait és a kapuk domborműveit. A kőbányai Szent László-templom épület külsőn a bejárat-oromzatok csúcsán álló nagyméretű, magyaros varkocsos, középkori öltözetű, domborműves mintájú tunikás angyalszobrok Lechner Ödön tervezte Hit Remény Szeretet allegóriák szobrászára nem tér ki. Utóélete Máriakéménden a kereszthez vezető lépcső két oldalán látható a Hit és a Szeretet ma már felújított szobrai. tartalékpéldányainak. A gyárban visszamaradt példányait évekkel később baranyai kálváriákhoz kapcsolva állították fel. Ma is eléggé épen (szárnyukból letört részekkel) áll a Hit Remény Szeretet együttes Kishajmáson a Kálvária-dombján.
AUTÓ MOTOR
T Ú R I Péter: Ismerd meg hazádat! 154.== Autó Motor, 1977. Mohács felé közeledünk. Az utunkat keresztező Csele patak jobb partján a Mohácsi csatából menekülő II. Lajos király tragikus halálának feltételezett színhelyén, illetve annak közelében emlékmű áll. Az emlékművet 1864-ben emelték — mai formáját múlt század végi restaurálás alkalmával kapta —, egyik oldalán Kiss György szobrászművész alkotta relief, a másikon pedig Kisfaludy Károly Mohács című versének néhány sora látható, illetve olvasható. A hasáb formájú emlékmű, a tetején lévő oroszlánszoborral záródik.
T Ú R I Péter: Ismerd meg hazádat! 247. Szombathely. == Autó Motor, 1980. p. 14. A tér közepén Berzsenyi Dániel szobra — K is s G y ö r g y alkotása — áll.
AZ ÉREM – NUMIZMATIKA.
Prohászka László: A Szondi kápolna emlékérme. == Az Érem – Numizmatika, 2012. p. 22. A szentélytől jobbra helyezték el Kiss György alkotását, Szondi György életnagyságú szobrát. A Szondi kápolna emlékérme 42 mm átmérőjű, előlapján Drégely várának romjai láthatók. A körirat szövege: SZONDI GYÖRGY DRÉGELYVÁR HŐSENEK +1552. Jobbra lent a GERL K. szigno utal a művészre.
RAYMAN [János]: Kiss György szobrász, Pécsi Dénár. 2. 2002. 8. (08.01.). p. 2. == Az Érem, p.194. A Szondy Györgyről készült emlékérme.
AZ EST
Halálozás. == Az Est, 1919. május 5. p. 4. Kiss György szobrászművész április 29-én délután hosszas szenvedés után elhunyt. Egyszerű paraszti sorból küzdte fel magát a magyar szobrászművészet legjelesebbjei közé. Mint pásztorgyermek fafaragásokkal vonta magára a figyelmet és akadtak bőkezű pártfogói, akik kitaníttatták. A müncheni képzőművészeti akadémiáról került haza izmos tudással, nagy formakészséggel és lelkes munkavággyal és rövidesen számos középületünket díszítette dekoratív szobrokkal. A nyilvánosság elé került utolsó alkotása Veres Pálnénak az Erzsébet téren levő szobra volt. Temetése ma délután 4 órakor lesz a Kerepesi úti temető díszsírhelyén, melyet a város adományozott.
AZ ÚJSÁG
Andrássy Franciska grófné szobra.== Az Újság, 1904. január 20. p. 14-15. Rozsnyón lejárt az a pályázat, amelyet Andrássy Dénesné grófné emlékének méltó megörökítése céljából irt ki Rozsnyó város közönsége. A fővárosi szobrászok színe-java resztvett a pályázaton. Értesülésünk szerint a következő művészek küldtek pályaművet Rozsnyóra: Kiss György, stb.
Veres Pálné emlékszobra. == Az Újság, 1904. május 15. p. 17. Nemzeti nőnevelésünk lelkes úttörőjének, Veres Pálnénak emlékét szobor fogja megörökíteni a fővarosban. Az emlék-bizottság már meg is bízta Kiss György szobrászt az emlékmű mintázásával. Az emlékszobrot, mely a nagy emlékű honleányt ülő alakban ábrázolja, márványból faragja ki és valószínűleg a Józsefvárosi Reviczky-téren állítják föl.
Rafael városa. == Az Ujság, 1904. augusztus 9. p. 1. Kiss György mintája nyerte az első díjat erre a szoborra, de száz okból nem az ő, hanem Luigi Belli olasz szobrász műve került ide. A legszebb modern szobrok egyike Rafaello, akit, mint festő-suhancot ábrázolja, bronzban, kezében az ecsettel, oly tartásban es oly tekintettel, a melynek kellemességéhez semmi sem hiányzik. A reneszánsz lelke ihlette meg, a művészt, aki ezt a szobrot készítette.
Veres Pálné emlékszobrának átvétele.== Az Újság, 1905. április 2. p. 9. Veres Pálné, született Beniczky Hermina, a magyar nőképzés megalapítója a fővárosban emelendő szobra agyagmintáját a mai napon szemlélték meg, és igen sikerültnek találták.
A kassai vértanúk szobra. == Az Újság, 1912. szeptember 13. p.15. Az esztergomi káptalan megbízásából Kiss György, érdemes szobrászunk megmintázta a vértanúk szobrát. A sikerült három alakos csoportot, kararai márványból faragja ki, az esztergomi bazilika számára.
BME ÉPÍTŐ IPAR
Magyar ifjak kitűntetése Münchenben. == BME Építő Ipar, 1897. p.14-15. Kiss György szobrásznak egyhangúan ítélték oda az első díjat. Az adott témát, „A könyörületes szamaritánus” művészileg dolgozta ki, egyszersmind egy más munkáért: ≫A bosnyák egy török leányt rabol≪ — a nagy ezüstérmet kapta.
A magyar királyi dalszínház. == BME. Építő Ipar, 1880. p.122. A külsején alkalmazandó 16 szoborra nézve az építési bizottság felhívása nyomán mintákat küldöttek be: Brestvánszky Béla, Donáth Gyula, Dunainszky L., Engel József, Huszár Adolf, Kiss György, Strobl Alajos és Szász Gyula.
Az operaszínház szobrai.== BME. Építő Ipar, 1880.p.144. Kiss György szép felfogású Palestrina szobrát, módosítások nélkül elfogadhatónak ítélték.
A Deák síremlék. == BME. Építő Ipar, 1880. p.178. Az építési bizottság határozott a fölött, hogy a kupola csúcsára szánt Géniusz alak beérkezett 5 pályázó mintája közül melyiket fogadja el. Titkos szavazás után 9 szavazat közül öttel K i s s György fiatal szobrászunk lett a győztes.
A Deák síremlék. == BME. Építő Ipar, 1881. p.214. A Géniusz-szobor, melyet Ki s s György szobrász elkészített, ércbeöntés végett a szerződő Schlick-féle öntődének adatott á t.
Deák-mauzóleum.== BME. Építő Ipar, 1881. p.343. A „Viktória“ szobrot, melyet K i s s György mintája szerint a Schlick-féle gyár a télen fog elkészíteni.
A képzőművészetek és a főváros.== BME. Építő Ipar, 1883. április 15. Budapest a következő összegeket szavazta meg képzőművészeti célokra: Szentkirályi Mór márvány mellszobrára Kiss Györgynek 1000 forint.
Az operaház.== BME. Építő Ipar, 1884. p.414-415. A kőfaragó munkára a sóskúti kőbánya-részvénytársaság, és a besztercebányai kőbánya-társulat volt a vállalkozó, a márvány és gránit neműek Silleti, Scalmanini és társa, továbbá az Exerciolara Romana és Senger Bélától származnak. Az operaház szobrait: Kiss György… készítették.
Az országos kiállítás.== BME. Építő Ipar, 1885. p.332. A következő kitűntetéseket ítélte a s z o b r á s z o k közül. A k i á l l í t á s i nagy é r m e t: Engel Józsefnek Budapest, Kiss Györgynek Pécs, stb.
A pécsi székesegyház restaurálása.== BME. Építő Ipar, 1885. p.354-355. Az apostolok faragásával — Schmidt tudvalevőleg Kiss György szobrászt bízta meg. Kiss minden apostolszoborért 800 forintot kap és a szoborhoz szükséges anyagot. A kőfaragókat, kik az alakokat nagyjából kifaragjak, ő tartozik fizetni. Jelenleg egy angyalszobron dolgozik, mely — egy másik angyalszoborral egyetemben — a nyugati homlokzatara fog helyeztetni. Az angyal, térdelő helyzetben van, jobb kezében pálmaágat tart.
Arany János szobra.== BME. Építő Ipar, 1887. p.469. Többekkel együtt, Kiss György is pályázott.
Az országház.== BME. Építő Ipar, 1893. p.150. A szobroknak ruházati, fegyverzeti korhűség és az ábrázolt egyéniség individuális jellege szempontjából való megbírálására kiküldött bizottság, e napokban Róna József, Mayer Ede, B r e s t y á n s z k y Béla és Kiss György műtermeiben készülő: Sz. László, K ö n y v e s Kálmán, Nagy Lajos királyokat ábrázoló csoportoknak és a koronázási jelvényeket tartó apródnak, természetes nagyságban készített agyagmintáit bírálta meg. Sikerülteknek mondván, — elfogadta.
Szepesy szobor Pécsett.== BME. Építő Ipar, 1893. p.220. A püspöknek Pécs város közönsége emlékszobrot emelt, melyet Kiss György szobrász készített.
Ybl Miklós szobra. == BME. Építő Ipar, 1894. p.257. Kiss György is pályázott.
Csányi Károly: A Budapest erzsébetvárosi templom. == BME. Építő Ipar, 1900. november 15. p.279-281.: ill. A 76 m magas tornyok között hármas bejáró van a templom belsejébe, a 3 hajónak megfelelően. E bejárók feletti orommezőben látható, úgyszintén a kereszthajók ÉNy-i oldalán levő egy-egy bejáró feletti domborművek Kiss György szobrász, művészi vésője alól kerültek ki. A főbejáró fölött, a középhajó tengelyében, hatalmas rózsaablak tagolja a fal felületét, míg feljebb az oromzat csúcsíves mezőjében, középen Maria, Magyarország védőasszonya, balra szent László, jobbra szent István áll, ezeken kívül egy-egy térdeplő angyal, majd az ország és főváros címere látható. Köllő Miklós nemrégiben elhunyt, nagytehetségű szobrász művei ezek az alakok, míg az oromzat csúcsán álló szent Erzsébet Kiss György alkotása.
A Vörösmarty szobor pályázata. == BME. Építő Ipar, 1902. p.251. 38 szobrász 40 pályaműve között Kiss György is pályázott.
A Vörösmarty szobor.== BME. Építő Ipar, 1902. p.266-267. A II. kategóriába jutott: Donáth Gyula, Jankovich Gyula, Vágó László, Kiss György.
Vásárhelyi Pál szobra.== BME. Építő Ipar, 1903. május 3. p.113-114.: ill. A versenyben S z é c s i Antal egy, K i s s György két és ifj. M á t r a i Lajos szintén két mintával vett részt. Az ábrában visszaadott mintában kissé gazdag és modern alakú talapzaton Vásárhelyi alakja eleven teátrális pózban áll. Baljában terjedelmes térkép, jobbjában körző. A nagy köpenybe öltözött alak sziluettje túlságosan tömör és az igen elnyúló térképpel nem nagyon szerencsés vonalozást mutat; ellenben kitűnően van mintázva a talapzat elején látható mellékcsoport, mely ülő munkást ábrázol, amint az előtte lehajló munkavezető neki parancsot oszt, avagy oktatja. A másik mintába sziklás alapzatra van helyezve a főalak, szinten kissé színpadiasan. A talapzat előtt erősen görnyedező munkás tolja a megtöltött talicskát.
Vásárhelyi Pál szegedi szobra.== BME. Építő Ipar, 1905. december 3. p.404-405. Szécsi Antal pályázata győzött, Kiss György kiesett.
Veres Pálné szobra.== BME. Építő Ipar, 1905. december 9. p.453. Mintha művészeink egy időben megtörni iparkodnának azt a balhitet, hogy Budapesten márványszobrot felállítani nem lehet: az Andrássy-szobor lábazata is, a Semmelweis, valamint Kiss György, Veres Pálné szobra is fehér márványból készült, jó ellentétet adva eddigi komor szobrainknak.
A Munkácsy-szobor tervpályázata.== BME. Építő Ipar, 1907. szeptember 15. p.364. 21 pályamű érkezett, köztük Kiss György is pályázott.
Tervpályázatok eredménye.== BME. Építő Ipar, 1909. május 15. p.193. Kossuth-szobor: Kiss György (Budapest),
BME. ÉPÍTŐ IPARI SZEMLE
Királyi Pál mellszobra. == BME. Építő Ipari Szemle, 1893. p.61. A fővárosi képzőművészeti bizottság elhatározta, hogy Királyi Pál szobrának megalkotására, Kiss György szobrászt fogják fölkérni.
Az új országház..== BME. Építő Ipari Szemle, 1893. p.92. Kiss György a főlépcsőházba négy apród szoboralakját küldte. A szobrok cinből készülnek, két méter magasak és színezettek lesznek.
Kiállítás.== BME. Építő Ipari Szemle, 1899. p.43 Kiss György gipsz szoborműve, a „S z o r u l t h e l y z e t” jó lett volna, ha a művész alakját i d о m t a l a n aránytalanságával el nem torzítja; ilyen idomtalan az alak dereka, melle és has része.
BOLOND ISTÓK
Képzőművészet. == Bolond Istók, 1887. október 16. p. 9. Eladattak még a következő művek: Kiss György. ≪Tilos élvezet≪. Megvette: Doda Trajan.
Fővárosi műemlékek.== Bolond Istók, 1887. október 23. p.10. Van Deák-szobrunk, amely sehogy sem létesít a szemlélővel K i e g y e z é s t. Az osztrákokat sem hozza a magyarral egy kalap alá. Az egyiket megnevetteti, a másikat elszomorítja. (Kettőt olyan huszár gyúrt, aki nem vágta be a hatvágást, és hogy Aradi, Izsó, Kiss György, Zalai művei messze túlszárnyalják az ilyen kunsztokat.)
BOOKS, Helytörténet
Drégelyi emléklap. == BOOKS, Helytörténet, p.9. Szondi hős szobrát Kiss György művészileg elkészíttette; de hogy az idő és ember rongálásától megóvja ezt — igen helyesen — a kápolnában állítatta fel.
A Szondi emlék-kápolna.== BOOKS, Helytörténet, p.13. A kápolna hajójában jobbra a szentélytől, Szondi a hős szobra látható Kiss György alkotásában.
Dr. GERECZE Péter: A pécsi székesegyház építése·== BOOKS, Helytörténet, p. 23-54.: ill. Kiss György: p. 33.
A Szondi emlék-szobor.== BOOKS, Helytörténet, p.59.: ill. A kápolna egyik legdíszesebb helyén, az evangéliumi oldalon van fölállítva a drégelyi hős Szondi György emlékszobra, Kiss György hazai szobrászunk e jeles műve.
Dr. GERECZE Péter: A pécsi székesegyház szoborművei. == BOOKS, Helytörténet, p.67-112.: ill. Kiss György: p. 69, 72, 74.: ill.
Dr. GERECZE Péter: KISS György, életrajza. == BOOKS, Helytörténet, p.252.
Szent Márton tiszteletére oltár. == BOOKS, Helytörténet. p.32. Az esztergomi bazilikában szent Márton tiszteletére oltárt állítottak, alkotója Kiss György szobrász. Az oltáron szent Márton püspök szobra, az oltárlapon három relief. Az első az a jelenet, mikor szent István a csata előtt fogadalmat tesz, hogy ha legyőzi a pogányt, a somogyi tizedet a bencéseknek adományozza, a második szent István küzdelmét ábrázolja Koppány vezérrel, a harmadik pedig a tizedről szóló okmány átadását a pannonhalmi bencéseknek.
Kisfaludy Károly. ==BOOKS, Helytörténet. p. 70. Fehérmárvány mellszobra, Kiss György (1852.) műve. Jelzése: Kiss György. Róma 1882. A Kisfaludy Társaság ajándéka.
Krisztus a betegeket gyógyítja.== BOOKS, Helytörténet. p. 128. A főkaput egy 5 alakból álló csoportozat (Krisztus a betegeket gyógyítja) koronázza, melyet Kiss György szobrász készített.
Veres Pálné szobra. == BOCKS, Helytörténet. p. 185. A díszes fehér márványszobor, Kiss György szobrász műve, az első márvány női szobor hazánkban, az Erzsébet-tér lombos fái alatt. „Küzdött, hogy a nő műveltségével és szívével a nemzeti jólét tényezője lehessen."
Berzsenyi Dániel. == BOOKS, Helytörténet. p.206. Vas vármegye földijének, Berzsenyi Dániel költőnek Szombathelyen szobrot emeltek, ami Kiss György alkotása.
TREFORT Á g o s t o n. == BOOKS, Helytörténet. p.661. A hálás utókor a Trefort nevére elnevezett Múzeum körúti telepen helyezte el szobrát, ahol azt kedvenc alkotásai: az általa emelt épületek és intézetek veszik körül. A hálás orvosi kar még 1883-ban kereste és kérte fel őt, hogy szobrát az üléstermében felállíthassa, s Trefort köszönettel fogadta a megtiszteltetést. A szobor elkészítésére Kiss György szobrász kapta a megbízást.
BOROWSZKY Samu: MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
Esztergom, Szentháromság szobor. == Borowszky, p.60. A Széchenyi tér dísze az 1900-ban teljesen újonnan épült sz. Háromság-szobor. E szobor helyén már állott régebben egy, annak a romlása után Kiss György akad. szobrász új és pompás művét állították fel. Ennek, a sz. Háromság-csoportozaton kívül, több mellék alakja van. így három irányban kiugró talapzatán áll árpádházi Szent Erzsébet szobra, melyet a művész boldogult Erzsébet királyné alakjáról sikerülten mintázott, továbbá Szent István és Szent László magyar királyok szobrai. A hármas oszlop között látható Szent Sebestyén, Szent Rókus és Magyarország nagyasszonyának szobrai. — A talapzatot és a párkányzatokat szép bronz-reliefek díszítik.
Temesvár, Mária szobor. == Borowszky, p.253. József- és Erzsébetvárosok elején, a Dózsa-utca bejáratának üresen hagyott telkén, ama helyet van hivatva megörökíteni, hol a néphit szerint 1514-ben Dózsa Györgyöt kivégezték. Ez az emlékmű két részből áll; egy román stílusban épült, három oldalról nyílt s hátulról zártfalú kápolnából, mely Székely László temesvári műépítész alkotása és magából a Mária-szoborból, karján a gyermek Jézussal. Ez Kiss György szobrász műve. A szobor kararai márványból van faragva és mintegy másfél méter magas. Ha még megemlítjük, hogy ugyancsak Kiss György készítette a katolikus főgimnázium új épületén és templomán díszlő, homokkőből faragott, életnagyságnál valamivel nagyobb négy szobrot (Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet), úgy elmondottunk mindent, amit Temesvár a szobrászművészet terén felmutathat.
Cegléd, Szentháromság szobor. == Borowszky, p.267. A tér közepén éjszak-déli irányban áll a templom, mely a XIX. század elején épült. Belseje elég fényes, szép mennyezetfestésekkel. A toronyban van a tűzőrség elhelyezve. A templom előtt áll a Szentháromság-szobor, Kiss György szobrász alkotása.
BORSSZEM JANKÓ
Műtárlat.— A Vigadó szobrairól. == B o r s s z e m J a n k ó, 1883. április 29. p. 6-8. A ≫Népzene≪ két szobrászra is akadt. Valamint Kiss, úgy STROBL is jeles művész, de amaz inkább a csínját, emez pedig bínját kultiválja. Emezt a nemzeti lélek sírva vigadó hollója károgja körül, amazt a szittya faj vigadva sírója lelkesíti. Mindkettő Biharit ábrázolja, tehát nem országra, csak megyére szóló mű. Hibáztatnunk kell, hogy mindkét művész vonal menetet is adott szobrának, jóllehet Bihari meg vasút nélküli világban élt. Kiss Györgynek ≫Szavalás≪ szobra sikerült. Nem akarunk itt VEROCCHIO lovag szobraira utalni, sem PHEIDIAS domborművű reliefjeire a londoni Akropoliszban, de a francia befolyást a modern olasz márványalkotásokra elutasítani, még Kissnek sem sikerült. Ez a szobor idővel magától fog tökéletes lenni, minthogy újlétére fiatal Lendvay, idővel azonban öreg Lendvay lesz, aki sokkal jobban szavalt a fiatalnál. De hogy festői köpenyben áll ott, ez mégis hamis vonás, mert a szavaló szobornak mindig meglesz azon félszegsége, hogy siketnémát ábrázol, noha nem a legrosszabb szavalás az, mely nem hallatszik.
Kiss György: A fogorvos, mint faun. == B o r s s z e m J a n k ó, 1897.május 2. p. 6.: ill.
BUDAPEST
Veres Pálné szobra. == Budapest, 2016. p. 13. : ill.
Veres Pálné Kiss György által megformált márványalakja, amelyet 1906. május 5-én avattak fel az Erzsébet téren.
BUDAPESTI KÖZLÖNY
Nem Hivatalos rész.== Budapest Közlöny, 1874. augusztus p. 1523. Kiss György és Szász Gyula szobrászoknak külön-külön 400 forint segélyt engedélyezett.
Hivatalos rész.== Budapest Közlöny, 1875. október 24. p. 1523. Kiss György és Julier Ferenc szobrászoknak külön-külön 300 forint művészeti ösztöndíjat engedélyezett.
BUDAPESTI HÍRLAP
A Vigadó szobrai. == Budapesti Hírlap, 1883. január 4. p.3. Kiss György most derekasan kiköszörülte a csorbát, melyet a múltkori pályázat alkalmával szerencsétlen „Csárdás“ alakjával művészi hírnevén ütött.
ARANY János szobra. == Budapesti Hírlap, 1883. január 26. p.2. Mi örülni fogunk, ha Kiss György készíti a legjobb mintát, de csak nyilvános pályázaton, hadd „győzzön a jobb !“
ARANY János szobra. == Budapesti Hírlap, 1883. január 27. p.2. Ami pedig az én ismételt látogatásaimat illeti Kiss Györgynél, ezek épen nem a szóban forgó ügyben történtek; megtekintettem kitűnő Rafael-mintáját és értekeztem vele Kisfaludy Károly mellszobra és e szobor mintája ügyében, melyet a Kisfaludy társaság néhány hete szállított haza Romából. Egyelőre tehát csak annyi bizonyos, hogy az Arany-szobor bizottság feladata betöltésére azt az utat fogja keresni, amely legtöbb biztosítékot nyújt arra nézve, hogy halhatatlan költőnk emléke hozzá méltó szoborral örökíttessék meg.
KISS György… == Budapesti Hírlap, 1883. február 17. p.3. …fiatal szobrász egy szoborcsoportozat vázlatát készítette el: „Krisztus a betegeket gyógyítja.“ A csoport négy alakból áll. Középen áll az Üdvözítő magasztos alakja; tőle jobbra rongyokba burkolt beteg koldus, mankóra támaszkodva érinti a Megváltó ruháját, balra két másik beteg kuporog a földön. K i s s György e vázlatát bemutatta a főváros kórházi bizottságának, azzal a kijelentéssel, hogy e szobrot, mely az új kórház főkapuja fölött volna elhelyezendő, kalázi kőből kifaragva 4000 forintér elkészíti nagyban. Eredetileg a fiatal művész „Szamaritánust“ akarták e célból megvenni, de az kicsinek bizonyult, K i s s György jelenleg T r e f o r t Ágost miniszter mellszobrát mintázza a klinika számára, továbbá G e r l o c z y Károly polgármester fiának relief képét. Visszatérve első foglalkozásához a művészet terén egy Mária szobrot farag fából.
A Vigadó szobrai.== Budapesti Hírlap, 1883. március 2. p.3. Kiss György Lendvay szobrát készíti.
SZENTKIRÁLYI Móric mellszobra. == Budapesti Hírlap, 1883. június 2. p.3. A fővaros megrendelése ma érkezett meg Rómából, ahol márványba faragta. Ugyancsak Olaszországban faragja márványba T r e f o r t Ágost közoktatásügyi miniszter mellszobrát, melyet K i s s György mintázott az új klinika számára. — A fiatal szobrász jelenleg Arany János mellszobrát mintázza az Akadémiának. K i s s György Aranyt szakállal öreg korában ábrázolja. Ezeken kívül K o s s t u t h Lajos mellszobrát és az új városi kórház számára egy csoportot: „Krisztus a betegeket gyógyítja“ címmel.
K i s s György szobrász…== Budapesti Hírlap, 1884. június 29. p.3. …a mehádiai fürdő számára megrendelt Hygénia és Aesculapius szobrokon dolgozik. A S i m o r János hercegprímás által a drégelyi templom számára megrendelt „Szondy“ szobor már teljesen készen van.
K i s s György szobrász…== Budapesti Hírpap,1884. augusztus 19. p.3. …Pécsett a restaurálás alatt levő székesegyház apostol-szobrai közül már hármat befejezett. A „Csirkefogó“ című szoborcsoportozata öntés alatt van.
A pécsi székesegyház apostolai. == Budapesti Hírlap,1884. szeptember 15. p.7. Hat apostol kész, az alakok sóskúti homokkőből faragva, 2,5 m nagyságúak.
K i s s György szobrász…== Budapesti Hírlap,1885. március 2. p.3. …jelenleg két angyal-szobrot mintáz, melyek a Székesegyház nyugati homlokzatát fogják díszíteni. Térdeplő helyzetben, balkézben pálmaág tart, jobb kezével pedig áldást hint.
A pécsi székesegyház…== Budapesti Hírlap,1885. július 11. p.3. ...a Ny oldalát még három dombormű is fog díszelegni: az ajtó felett J é z u s, két oldalt pedig S z e n t I s t v á n és S z e n t M ó r szobrai. A deli oldalon a bejárat felett, félkörben, 4 m szelességben, szintén dombormű fog állani. Középen lesz S z e n t – M á r i a ülve, ölében Jézussal; oldalt Szent László, Margit, Imre herceg, Adalbert püspök, Erzsébet mutatják be hódolatukat. E szobrokat is K i s s György készíti.
Szepesy pécsi püspök emléke.== Budapesti Hírlap,1885. július 16. p.2. A szobrot, mely emlékét meg akarja örökíteni, K i s s G y ö r g y szobrász már díjtalanul elkészítette.
A pécsi székesegyház.== Budapesti Hírlap,1885. október 4. p.2. K i s s György jelenleg azon domborművűn dolgozik, mely a székesegyház déli oldalának kapuja fölé fog helyeztetni. — A nyugati (fő) homlokzatra jövő domborműveket már elkészítette és jelenleg faragás alatt vannak, A bejárat fölé J é z u s , oldalt pedig Péter apostol és Mór püspök domborművű szobra fog helyeztetni.
Szondy György emléke.== Budapesti Hírlap,1885. október 8. p.1. Szondi György sóskúti homokkőből faragott szobrát Kiss György alkotta. A szobor magassága 3 m. Szondi György kivont és lebocsátott karddal van ábrázolva, baljával kürtjéhez nyúl. Lába előtt egy földes ostromkosár áll. Hősi magatartással tekint alá az ostromló törökre.
Kiállítás és vásár.== Budapesti Hírlap,1885. november 5. p.3. A szobrok közül K i s s György „Kis tolvaj (Csirkefogó)“, c. szobra jelöltetett ki megvételre, ára 2000 frt.
Szepesy püspök emléke. == Budapesti Hírlap,1885. november 13. p.2. K i s s Györgyöt felkérték a szobor mintájának elkészítésére. A szobrot ércből fogjak emelni, még pedig a restaurált székesegyház elé.
Új szobrászati műterem. == Budapesti Hírlap,1886. március 25. p.4. K i s s György tehetséges fiatal szobrászunk a VII. kerületi Bethlen utcában egy csinos műtermet építtet magának lakóházzal együtt. Az építést a tavasszal megkezdik.
Műkiállítás Pécsett. == Budapesti Hírlap,1886. augusztus 4. p.2. K i s s György szobrásztól a Pécsett emelendő Szepesy szobor mintázata, Troll pápai prelátus, a kiállítás védnökének mellszobra, egy életnagyságú Mária-szobor fából, a magyar szentek hódolata, Árpád, és két dombormű.
Eljegyzések. == Budapesti Hírlap,1886. szeptember 2. K i s s György szobrász, T r o l l Berta kisasszonyt.
A Székesegyház restaurációja. == Budapesti Hírlap,1886. október 23. A s z o b o r o k mind el vannak helyezve, melyek a templom külsejére terveztek. A déli oldalfal fölött az alacsony félkörívezett oszlopsorból képzett galérián 12 apostol foglal helyet. A déli bejárat fölött egy 2 m magas és 4 m széles átmérőjű dombormű ékeskedik, mely azt a jelenetet ábrázolja, midőn a magyar szentek (László király, Imre herceg, Béla és Gellert püspökök, Margit és Erzsébet) Máriának, aki Jézust az ölében tartja, hódolatukat kifejezik. A nyugati oldal magaslatán jobbról és balról egy-egy térdeplő angyal látható amint egyik kezükben pálmaágat tartanak, a másikkal pedig békét hirdetnek.
Szent Márton oltára Esztergomban. == Budapesti Hírlap,1886. október 3. p.7. Az oltáron Szent Márton, állatával, a libával. Mögötte három bronz relief, melyek tárgyukat a magyar történelemből veszik. Az első, amikor Szent István fogadalmat tesz a csata előtt: ha legyőzi a pogányt, a somogyi tizedet a bencéseknek adományozza. Második Szent István küzdelme Koppány vezérrel. Harmadik az okmány átadása a pannonhalmi bencéseknél.
A király a Műcsarnokban. == Budapesti Hírlap,1886. november 10. p.3-4. K i s s György cinkből öntött Betyárjáról [A Korhely], mely az első teremben van, mosolyogva jegyezte meg: „Látszik, hogy fölöntött a garatra.“
A fővárosi képzőművészeti bizottság… == Budapesti Hírlap,1887. február 8. p.3. …mai ülésén bejelentettek, hogy Kiss György szobrász elkészítette a Vigadó kis terme számára a Lendvay-szobor mintáját.
Kiállítás a Műcsarnokban. == Budapesti Hírlap,1887. november 16. p.1-3. Kiss György mintázó képességét jelesül bizonyítja a plasztikai portréi egész sora. Most saját anyja képmása, mely a jellemzés egyik bravúros műve.
Ipolyi szobra. == Budapesti Hírlap,1887. december 4. p.7. F r a k n ó i Vilmos, az akadémia főtitkára és nagyváradi kanonok, megbízta K i s s György szobrászt, hogy az elhunyt kitűnő nagyváradi püspök I p o l y i Arnold magas domborművű szobrát készítse el. A szobor a nagyváradi püspöki székesegyház számára készül, ahol azt abban a reneszánsz modorban épült fülkében helyezik el, a melyben Ipolyi bilit tetemei nyugszanak. A szobor 2,4 m magas lesz es erdélyi fehér márványból faragjak.
Kiss György szobrász… == Budapesti Hírlap,1887. december 8. p.3. …a karácsonyi kiállítása egy nyolc alakból álló csoporton dolgozik, mely egy álarcos bálból hazatérő víg társaságot ábrázol.
Izsó Miklós síremléke. == Budapesti Hírlap,1888. június 26. p.3. Mátrayn kívül még Kiss György és Szász Gyula pályáztak.
GERECZE Péter dr.: A pécsi székesegyház.== Budapesti Hírlap,1888. július 29. Schmidt építőmester apostol szobrokat helyezett ide, amelyeket Kiss György mintázott és faragott fehér homokkőbe. Kiss György domborműve: „Magyarország szentjei hódolnak Máriának.“ Középen magas hátú román karosszéken trónol Maria, ölében a kisded Jézussal. A Ny homlokzaton több szobor van: Szent Péter, Szent István és Szent Mór, Pécs második püspöke. A homlokfal két sarkán két angyal és két oroszlán. Balról a véres üldözésekből diadallal kiemelkedő egyház jelkepe, a főnix, jobbról pedig a fiait vérével tápláló Pelikán madár, Jézus jelképe. Valamennyi Kiss György szobrász műve.
A nagyváradi püspökség… == Budapesti Hírlap, 1888. október 27. …megbízásából Kiss György szobrász egy Mária mennybemenetelét ábrázoló nagy csoportot készített, mely e napokban került ki a budapesti Schlick-féle gyár öntéséből. A szoborművet a napokban Nagyváradra szállítják, ahol a vármegyeház előtti sétatéren állítják fel.
Kiss György szobrász… == Budapesti Hírlap, 1888. december 23. p.3. F r a k n ó i Vilmos nagyváradi apátkanonok megrendelésére elkészítette I p o l y i Arnold síremlékét, amely a püspököt teljes ornátusban ábrázolja. Az életnagyságú szobor bronzból, a fülke pedig fehér márványból lesz. A szobrot Nagyváradon állítják fel. Kiss ezenkívül most mintázza K i n i z s i Pál életnagyságú szobrát, mely a hős vezért abban a helyzetben örökíti meg, a mint baljában zászlót lobogtatva a várfokáról riadót fúj.
A magyar gazdasszonyok képsorsjátékán.. == Budapesti Hírlap, 1889. január 29. p.7. ... Kiss György „Női alakja” lett kisorsolva.
A kereskedelmi múzeum igazgatósága… == Budapesti Hírlap, 1889. január 29. p.7. … Kiss György szobrászt megbízta, hogy TREFORT Ágoston életnagyságú mellszobráról nagyobb mennyiségű elefántcsont színű gipszmásolatot készítsen.
Szobor leleplezés Nagyváradon. == Budapesti Hírlap, 1889. május 20. p.3. A Széchenyi téren, a Vármegyeház előtt felállított új szobor „Mária mennybemenetelét” ábrázolja.
Kiss György…== Budapesti Hírlap, 1889. július 5. p.3-4. … Kiss György szobrász, aki egy időre Berlinbe költözött, most II. Vilmos császárnak nyolc láb magas szobrán dolgozik. Gyalogos egyenruhában, köpönyeggel ábrázolja, feje fölött a birodalmi sas és egy Géniusz, aki koronát, pálmaágat és tölgylombot tart.
A téli kiállításon… == Budapesti Hírlap, 1891. december 25. p.4. … Kiss György „Veszedelmes társaság” c. szobrát Weisz Bertalan vásárolta meg.
Téli kiállítás az ínségesek javára. == Budapesti Hírlap, 1892. március 4. p.5. Kiss György: „Gyermek bulldoggal” c. művét adták el.
KOSSUTH 90. születésnapja. == Budapesti Hírlap, 1892. szeptember 18. p.3. A Vasárnapi Újság címlapján Kiss György szobra.
A Képzőművészeti bizottság…== Budapesti Hírlap, 1893. február 2. p.11. Kiss György készíti Királyi György mellszobrát
TROLL Ferenc aranymiséje. == Budapesti Hírlap, 1893. május 18. p.13. Kiss György sorsát Ő vette kézbe, amikor iskolára küldte.
Kiss György… == Budapesti Hírlap, 1893. június 15. p.5. …szobrászunk most fejezte be az Andrássy- és Baross szobor pályázati munkálatait, valamint a főváros által kiírt pályázatban résztvevő szoborművet: Wesselényi Miklós bárót, amint 1838-ban a Kötő utca sarkán az árvíz hullámaiból kimenti az embereket. Szepesy Ignác báró, volt pécsi püspöknek Pécsett felállítandó nagy szobor mintáját már elvitték a művész műterméből Bécsbe, öntés végett.
Királyi Pál mellszobra. == Budapesti Hírlap, 1893. szeptember 14. p.6. Királyi Pál mellszobrát Kiss már befejezte, sőt márványból kifaragta.
A Garay szobor pályázata.== Budapesti Hírlap, 1894. szeptember 10. p.5. Kiss György két mintát küldött.
A szombathelyi Berzsenyi szobor.== Budapesti Hírlap, 1895. június 22. p.6. A bírálóbizottság K i s s György tervét találta legjobbnak és megbízta őt a szobor elkészítésével. A 2,5 m magas ércszobor magyar díszruhában fogja ábrázolni a költőt.
A király és a törvényhozás.== Budapesti Hírlap, 1896. április 28. p.2. Azon művészek névsora, akiknek munkáit elfogadtam: Kiss György „Faun“ c. szobormintáját.
Az új országház.== Budapesti Hírlap, 1896. június 7. p.8. Nagyon szép a koronázó jelvényeket tartó négy apródnak ónból öntött festett szobra. Ezeket Kiss György mintázta.
A bazilika új oltára.== Budapesti Hírlap, 1896. június 26. p.8. Az esztergomi főszékesegyház ismét egy művészi ékességgel gazdagodik. A főkáptalan ugyanis a magyar származású toursi Szent Márton emlékére oltárt állíttat a bazilikában, melynek elkészítésével Kiss György jeles szobrászt bízta meg. Kiss már el is készítette pompás fehér kararai márványból az oltárt, amelyen oldalt a szentéletű magyar királyleányok alakja, Szent Kunigunda és Szent Jolánta állnak.
Szent Márton oltára Esztergomban.== Budapesti Hírlap,1896. október 8. p.7. Lásd előbb.
A szombathelyi Berzsenyi-szobor. == Budapesti Hírlap,1896. november 21. p.6. Jövő hónapban nagy ünnepségen leplezik le Kiss György alkotását.
A Berzsenyi-szobor leleplezése. == Budapesti Hírlap,1896. december 7. p.3-4. Az ünnepre Kiss György is odautazik, több művész társaságában.
Tavaszi tárlat.== Budapesti Hírlap,1897. április 15. p.3. Kiss György: Szerelmes Faun.
A műcsarnokban.== Budapesti Hírlap,1897. május 14. p.1-4. Kiss György: Szerelmes Faun.
A király a műcsarnokban.==Budapesti Hírlap,1897. május 20. p.5. Kiss Györgyöt bemutatták a királynak.
Az esztergomi bazilika új oltára.==Budapesti Hírlap,1897. október 14. p.6. Jézus szent szíve oltárát Kiss György szobrász mintázta, amelyen az a jelenet van megörökítve, mikor Jézus megjelenik szent Margitnak. Az oltár márványból van kifaragva.
Az erzsébetvárosi templom. == Budapesti Hírlap,1897. október 19. p.9. Kiss két reliefet mutatott be, amelyeket a főbejáratnál helyezne el. Az egyik relief szent Erzsébetet ábrázolja a szegények között, a másik Jézus születését. A bizottság a tervet elfogadta és így Kiss György a reliefeket márványba faragja.
Az erzsébetvárosi templom. == Budapesti Hírlap,1897. november 5. p.9. Kiss György a Szent László pallosát tartó angyalt mintázza.
Az esztergomi bazilika szobrai. == Budapesti Hírlap,1899.július 21. p.7. A bazilika homlokzatára hatalmas szobor kerül, majdnem 9 m magas álló alak, mely a Vallást allegóriája. Ilyen nagyságú álló szobor még nem készült Magyarországon. Kiss György mintázta a szobrot.
Az ország legnagyobb szobra. == Budapesti Hírlap,1899.július 28. p.11. Kiss György műtermében az a gipsz-szobor, a mely horganyba öntve, az ország legnagyobb szobra lesz. Maga az alak 6 m magas;, a kezében tartott, kereszttel pedig 8,6 m. Szép női alak ez, libbenő, könnyű ruhában és hátára vetett könnyű palásttal. Ajka félig nyitva, az égre néz. Fején dicsőségsugár. Magasra emelt jobb karjával az égre mutat: Ott van az igazság és a szeretet., baljával nagy keresztet szorít a vállához. A Vallás szobra ez.
Mohács.== Budapesti Hírlap,1899.augusztus 30. p.7. A régi emléket lebontották és anyagából egy egészen újat emelt a szobrász, amelyet Lajos király lovas alakjának domborműve ékesít. Kiss György tervei szerint készült, ma lepleztek le impozáns ünnepséggel.
Az esztergomi Szent László szobor. == Budapesti Hírlap,1899. szeptember 26. p.8. Az esztergomi bazilika homlokzatát fogja ékesíteni az 5 m magas szobor.
Szent István szobor. == Budapesti Hírlap,1899. december 7. p.7. Az esztergomi bazilika homlokzatára Kiss György szobrásznál készült szobor: 5 m magas.
Az aradi Szentháromság szobor.== Budapesti Hírlap,1900. január 27. p.10. Kiss György is pályázott.
Párizsban kitűntetett magyarok.== Budapesti Hírlap,1900. augusztus 24. p.6. Művészetek: szobrászat. Kiss György ezüstérem.
Kiss György szobrai. == Budapesti Hírlap,1900. október 24. p.8. A pécsi püspök megbízásából Kiss György szobrász három új Megváltó-szobrot mintázott. A szobrok közül egyet Máriagyűdön, egyet Pécsen és egyet Apatinban állítanak föl a magyar kereszténység kilencszáz éves fordulója emlékére. A művész e munkáin kívül most mintázza Vörösmarty Mihály szobrát.
Kitűntetett magyar szobrász.== Budapesti Hírlap,1902. május 23. p.10. K i s s György szobrász, aki most tért vissza olaszországi tanulmányútjáról, a pápától a Pro ecclesia et Pontifice érdemrendet kapta.
Vörösmarty szobrok. == Budapesti Hírlap,1902. szeptember 21. p.4. Túlterhelt apoteózis Kiss György munkája, a monumentum elvesz az alakok tömegében. Szorgalmas, lendületes részletmunka hiányzik a nagy föladat megoldásához szükséges fegyelemnek.
Az ezredéves emlékmű. == Budapesti Hírlap,1904. január 8. p.10. Károly Róbert szobrát Kiss György mintázza.
Veres Pálné szobra. == Budapesti Hírlap,1904. május 15. p.14. Nemzeti nőnevelésünk lelkes úttörőjének, Veres Pálnénak emléket szobor fogja megörökíteni a fővárosban. A szobor bizottság megbízta Kiss György szobrászt az emlék mintázásával. A művész életnagyságú ülő alakban mintázza Veres Pálné emlékét és márványból faragja ki.
Magyar művész balesete Olaszországban. == Budapesti Hírlap,1906. november 21. p.10. Kiss György szobrász, aki most az olaszországi Kararában a temesvári Mária emléken dolgozik, baleset érte a minap a bányában. Kocsija, amelyben fiával ült, fölborult és zúzódást szenvedett a jobbkarján.
Magyar művész balesete. == Budapesti Hírlap,1906. november 25. p.12. A művészt az idén februárban érte baleset Pistojában, hogy karját megütötte. Azóta Kiss György teljesen meggyógyult és most egy díszes kandeláberen dolgozik.
Dózsa György emléke. == Budapesti Hírlap,1906. december 16. p.10. Dózsa kivégzésének állítólagos helyén, Székely László városi építész terve szerinti kápolnába Kiss György, az ismert szobrászművész Mária szobra kerül kararai márványból.
Munkácsi szobor pályázat. == Budapesti Hírlap,1907. szeptember 11. p.14. Kiss György is indult.
Munkácsi szobor pályázat. == Budapesti Hírlap,1907. szeptember 12. p.13. Kiss György szobrász neve tévedésből került a pályázok névsorába.
BUDAPESTI KÖZLÖNY
Nem Hivatalos rész.== Budapest Közlöny, 1874. augusztus p. 1523. Kiss György és Szász Gyula szobrászoknak külön-külön 400 forint segélyt engedélyezett.
Hivatalos rész.== Budapest Közlöny, 1875. október 24. p. 1523. Kiss György és Julier Ferenc szobrászoknak külön-külön 300 forint művészeti ösztöndíjat engedélyezett.
BUDAPESTI NAPLÓ
A kormány képvásárlásai. == Budapesti Napló, 1898. május 27. p.8. Kiss György: Tanulmányfő.
Séta a Műcsarnokban. == Budapesti Napló, 1898. december 3. p.8. Kiss György: Tanulmányfő.
Állami képvásárlás. == Budapesti Napló, 1899. január 10. p.8. Kiss György: Júdás csókja.
Lajos király emléke Mohácson. == Budapesti Napló, 1899. március 7. p.6. Évekkel ezelőtt mozgalmat indítottak a mohácsiak, hogy méltó szoborműben örökítsék meg a magyar nemzetre annyi gyászt hozott mohácsi ütközetet. Az országos mozgalom folytán eddig 15.000 forint folyt be erre a célra. Az emlék elkészítésével Kiss Györgyöt bízták meg, aki bronz domborműben örökítette meg a nagy pillanatot, mikor a szerencsétlen Lajos király a Csele-patakban lelte halálát.
Az esztergomi Bazilika szobrai. == Budapesti Napló, 1899. július 22. p.8. Művészeti ékességei részint a hercegprímás, részint a főkáptalan bőkezűségéből egyre szaporodnak. A bazilika homlokzatára isméi hatalmas szobor jön, egy majdnem kilenc méter magas álló alak, a Vallás allegóriája. Ilyen nagyságú álló szobor még nem készült Magyarországon. Kiss György szobrász mintázta a szobrot.
Mohács. == Budapesti Napló, 1899. augusztus 30. p.6. A Kiss György szobrász mintázta domborművet ma leplezték le.
Szerelmes Faun. == Budapesti Napló, 1899. szeptember 4. p.5. K i s s György a Szerelmes F a u n című művét a S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m n a k ajándékozta. A mester e kiváló alkotását a kormánybiztosság ideiglenesen a Kereskedelmi Múzeumban (Városligeti iparcsarnok) az északi főbejáratnál helyezte el.
Képzőművészetünk a párizsi kiállításon. == Budapesti Napló, 1899. szeptember 20. p.9. A művészeknek munkáikat be kell küldeni a téli tárlatra és a felvételi zsűri itt választ műveikből a párisi kiállításra, ahová január 1-éig kell bejelenteni a kiállítandó műveket. Kiss György is részt vesz rajta.
Az esztergomi Bazilika szobra. == Budapesti Napló, 1899. szeptember 29. p.11. K i s s György szobrász elkészítette Szent Lászlónak, a katolikus vallás megvédőjének óriási szobrát, mely az esztergomi bazilika homlokzatát fogja ékesíteni.
Szent István szobra Esztergomban. == Budapesti Napló, 1899. december 11. p.5. Kiss György az esztergomi bazilikára megrendelt Szent István szobra elkészült. Magassága 5 m.
Párizsból. == Budapesti Napló, 1900. július 26. p.3. Egy szobor-erdő áll ércből és fehér márványból. Ott vannak a magyar mesterek közül: Róna József, Fadrusz (a Mátyás-szobor főalakjával), Tóth István, Zala, Stróbl, Radnai, Kiss György, Telcs Ede stb. és a magyar alkotások szellem, erő, ízlés dolgában diadalmasan versenyeznek a legjobb francia, olasz és spanyol szobrászok mesterműveivel.
A kereszténység jubileuma. == Budapesti Napló, 1900. augusztus 14. p.8. Az új Szentháromság szobrot Kiss György akadémikus szobrász készítette Esztergomnak. Az új emlék 11 m magas építmény, 4 m mélyre menő beton alapon süttői kőből készítve, míg a rajta elhelyezett 8 szobor bácsdorogi kőből van kifaragva, Alakja háromszög, három karcsú, korinthusi oszlop-főkkel díszített oszlopra nehezedik a mennyezet, amelynek tetején a Szent-háromság csoportozata foglal helyet a földet ábrázoló földgömbön balról az Atya, jobbról a Fiú és közöttük kiemelkedve Szent-Lélek Istennek glória között fehér galamb alakjában jelképezett ideálja. A három oszlop között a Széchenyi-térre Patróna Hungáriáé tekint, a jobb oldalra Szent Rókus és a baloldalra Szent Sebestyén szobra került. Az alapnak megnyújtott szegletein Szent István, Szent László és Szent Erzsébet szobrai foglalnak helyet embermagasságnyi szabad-oszlopokon. Különösen szép a Szent Erzsébet szobra, amelyben a művész Erzsébet királyné képmását örökítette meg. . .
LYKA Károly: A téli műtárlat. == Budapesti Napló, 1900. december 18. p.2. Itt vannak még Kiss György és Telcs Ede anyókái, pompás apróságok, artisztikus előadásban: nénikék, akiknek arcára hosszú litániás históriákat rótt az élet keze. [Öregasszonyság.]
KÖLLŐ Miklós síremléke. == Budapesti Napló, 1902. február 28. p.12. Zala György és Kiss György felhívása adakozásra.
VÖRÖSMARTY szoborpályázat. == Budapesti Napló, 1902. március 29. p.9. Kiss György is kapott felszólítást beküldésre.
Kitüntetett magyar művész. == Budapesti Napló, 1902. május 26. p.7. Kiss György szobrászt a pápa a Pro ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki.
A VÖRÖSMARTY szobor pályaművei. == Budapesti Napló, 1902. szeptember 21. p.1. K i s s György Vörösmartyja mereven áll talapzatán, melyet körülfon, körülömleng, körülhullámzik a villik csoportja. Rózsákat visznek és az egyik föl is nyújt egy csokrot a merengő Vörösmartynak. A talapzat lábánál az előrészen gyermekek énekelnek (a Szózatot).
VÁSÁRHELYI Pál emlékszobra. == Budapesti Napló, 1903. március 1. p.13. Kiss György is kapott meghívást.
Kiss György jeles szobrászunk, == Budapesti Napló, 1903. június 26. p.13. akinek a pécsi és esztergomi székesegyházban több sikerült szoborműve van, a pápától a „Pro Ecclesia et Pontifice“ rendjelet kapta. A király megengedte, hogy a művész ezt elfogadhassa és viselhesse.
Nagy Lajos szobra. == Budapesti Napló, 1903. szeptember 18. p.12. Az Országos Képzőművészeti Tanács a nyári szünet után tegnap tartotta első ülését FORSTER Gyula miniszteri tanácsos elnöklete alatt. A tanács szemle alá vette Kiss György szobrásznak Nagy Lajos királyt ábrázoló szobormintáját, melyet művészi tekintetben sikerült alkotásnak ítéltek.
BUDAPESTI SZEMLE
PASTEINER Gyula: A haladás útján vagyunk. == Budapesti Szemle, 1883. p.366-372. Kiss György lépett az előtérbe, aki Baranya megyében, Szászvár faluban született 1852-ben szegény sorsú mezőgazda szüléktől. A paraszt fiút, ki szobrászi tehetségének félre nem ismerhető jeleit mutatta, SCHSMIDT Alajos plébános ajánlatára TROLL Ferencz, pécsi kanonok vette pártfogása alá és 1869-ben Grácba küldte, hogy ott kiképeztetését keresse. 1874-ben már a müncheni akadémián tanult. Atyjának emlékére, ki e közben meghalt itt faragta, a szent József-szobrot, mely Pécsett a székesegyház főoltára mellett állíttatott föl. Operaház: Kiss György: Palestrina, Peri Jacopo szobrait alkotta. Kiss Györgyöt jó jelnek tekintjük a magyar szobrászat jövőjére nézve azért is, mert az ő műve volt az első, mely Magyarországon öntetett ércbe. Már három éve annak, hogy a Deák-mauzóleum Kiss György szobrát és a SCHLICK féle öntödét illeti meg az első sikerült műöntvény dicsősége. A haladás útján vagyunk. Ez kétségtelen. A jelek igen biztatók. Egy titkos sejtelmet táplálunk lelkünkben, de nem áruljuk el, hátha akkor nem teljesül. Kiss Györgytől kezdve az ifjú szobrászati nemzedék minden tagját csak arra kérjük, hogy ernyedetlen buzgalommal haladjanak előre a megkezdett úton; a rajzra és a mintázásra, de különösen a rajzra nagy gondot fordítsanak.
GERECZE Péter: A művészi restauráció Olaszországban, a Rajna vidékén, tekintettel a pécsi Székesegyházra == Budapesti Szemle 199. sz. 1893. KISS György: p. 68-94.
Éber László: Tavaszi tárlat.== Budapesti Szemle, 1898. p.120. Kiváló anatómiai ismerettel alkotta meg Kiss György a „Birkózó szerecsenek” csoportját.
Zrínyi Anna. == Budapesti Szemle, 1914. p.147. Kiss György Szigetvárát felrobbantó „Zrínyi Annája” túlságosan színpadias és a jelenetnek alig van történeti magva.
A három kassai vértanú. == Budapesti Szemle, 1917. p.300. Kiss Györgytől megemlítjük a három kassai vértanút az Esztergomi bazilikában, amelyekre nem kell vidéki mű mértékét alkalmazni.
Hat év magyar szobrászatáról.== Budapesti Szemle, 1922. p.136-137. Egy régi művész, az öreg Kiss György, jár az élükön. 1916-ban „Hősi halál” címen egy lováról lebukó hőst ábrázoló bronz szobrot mutat be a Műcsarnok tavaszi tárlatán, a téli tárlatra a Kárpáti győzelem emlékét tervezi még és megható kitartással dolgozik ilyen témákon mind halálig.
Soltészné, Szilárd Kató: Pályaművek. == Budapesti Szemle, 1935. p.66. Még egy Arany-mellszoborról kell megemlékeznünk és ez a tehetséges Kiss György műve, mely a Műcsarnok 1883-i tárlatán került kiállításra. Az egykorú kritika nagy elismeréssel nyilatkozott a műről. Annál sajnálatosabb, hogy egyelőre nyoma veszett s így róla közelebbi adatot nem közölhetünk.
DEBRECENI SZEMLE
Szoborsorsok Debrecenben. == Debreceni Szemle,1995. p.425. 1908-ban végre kiírták a pályázatot Kossuth szobrára, és 1909. május 15-ig rendre érkeztek is a pályaművek: Kiss Györgyé, aki előzőleg már Balmazújvárosra készített mellszobrot.
DUNÁNTÚL
Szoborszentelés Szászváron. == Dunántúl, 1914. március 11. p. 2. Vasárnap, március 8-an lélekemelő ünnepély színhelye volt az új díszbe öltözött szászvári templom. E napon szentelte fel ünnepi szent beszéd után S z a b ó Géza tb. pápai káplán, szászvári plébános Szent Anna szobrát, melyet Szászvár község érdemes szülöttje Kiss György budapesti hírneves szobrászművész alkotott és ajándékozott a szászvári templom új kápolnájának. A szobor ülve ábrázolja Szent Anna asszonyt, amint kis leánya, a kis Mária gyengéden hozzája simul, kis kezeit összeteszi, szemeit égre emeli, mialatt édesanyja egyik karjával szeretettel átöleli, másik kezével a szentírás lapjaira mutatva kis leánykáját Isten szeretetére tanítja. A művészi szobor úgy alkotását, mint történelmi korhűséget es remek színezését tekintve teljesen méltó ahhoz a kiváló művészhez, ki a pécsi SZEPESY- szobornak, Szentháromság szobornak alkotója. Kiss György szobrászművészete igazi vallásos szobrászművészet, mert ő nemcsak művészi zseni, hanem vallásos lelkének áhítatra keltő szent hangulatát leheli reá fenséges alkotásaira. Kiss György igazi született keresztény szobrászművész, aki nem csupán megrendelésre alkot remekszép szobrokat, hanem meggyőződésből és lelkének gazdag eszmetárházából meríti magasztos gondolatait. Kiss György érdemeit őszentsége XIII. Leo pápa is elismerte azzal, hogy őt ”Pro Ecclesia et Pontificae“ érdemkereszttel tűntette ki. A szászvári Szent Anna-szobor is egyik ilyen tüneményes kisugárzása Kiss György szobrászművész ideális lelkének! Megemlítjük egyúttal, hogy a Szent Anna-szobor immár Kiss György harmadik szülőfaluja számára. Első ajándéka volt Szent József szobra, melyet meg Münchenben faragott: második Krisztus bronzkeresztje, mely Szászvár község szélen a Rózsahegy tövében áll. Ennek mása a pécsi Havi hegyen és Máriagyűdön látható. Harmadik ajándéknak a „Szent Anna szobornak“ felszentelésén Kiss György szobrászművész személyesen megjelent Károly nevű szobrászművész fiával. A szép ünnepély, a tágas templomba a buzgó hívek óriási tömegét vonzotta. Ünnepély után a plébánián ünnepi ebéd volt, melyen Kiss György és családja is részt vettek.
Szent Flórián szobra.== Dunántúl, 1914. március 25. p. 3.
A szászvári templom restaurálása.== Dunántúl, 1914. április 3. p.2. Kiss György szobrász, Szászvár jeles szülöttje, egy művészi kivitelű szobrot fog készíteni a templomnak ajándékba.
Kiss György Pécsre érkezett a Flórián szobor ügyében.== Dunántúl, 1914. április 13. p. 3.
Díszoklevél átadás. == Dunántúl, 1914. április 19. p.2. A kitűntettek megnézték Kiss György szobrászművész bronzkeresztjét és az újonnan kifestett templomot. Úgy a festés, - mely Éber Sándor bajai festőművésznek munkája,- mint a Kiss György által ajándékozott Szent Anna szobor mindenkinek osztatlan tetszését megnyerte.
MÁNDOKY Sándor: Szent Flórián szobra.== Dunántúl, 1914. április 25. p. 3. Kiss György szobrászművészünk Szent Flórian-szobor tervet készített és azt bemutatta Nendtvich Andor polgármesternek és egyúttal az elkészítésre vonatkozó ajánlatát is írásban benyújtotta. Mindkét terv nagyon szép és a művésznek az egyházi szobrászat terén való jártasságát mutatja be. Mert míg egyrészt nem mindennapi felfogásban állítja elénk Flórián alakját, másrészt mégis megtartotta, az egyházra vonatkozó jellegét. A vallásos kegyeletet es a jó ízlést is sérti a Mária-utca végén levő régi és ósdi szobor, méltó lenne, hogy városunk nagy forgalmú terén egy a vallásos áhítatnak és a művészi jó ízlésnek megfelelő szobor szolgálja Szent Flórián emlékét. Ez a szent a város egyik patrónusa, minden évben — május 4-én — körmenet megy oda, e nap a város ünnepe, tehát kell, hogy a város egyik patrónusának szobra méltóan sorakozzék azon művészi szobrok mellé, melyek a várost eddig is már nagyban emelik. Bizonyára a város polgármestere módot fog találni arra, hogy Kiss György egy újabb művészi alkotása mielőbb hirdesse a város lakosságának tiszteletét.
Kiss György szobrászművész Pécsett. == Dunántúl, 1914. április 23. p.3. A délelőtt folyamán tisztelgő látogatást tett Z i c h y Gyula megyés püspöknél és Nendtvich Andor polgármesternél. A szobrászművész mindkét alkalommal bemutatta kétféle ajánlatát egy új Flórián-szobor felállítására, amelyre vonatkozólag most a tárgyalások megindultak.
Új Flórian-szobor Pécsett. == Dunántúl, 1914. május 7. p. 2. Kiss György az új Flórián-szobor felállítására ajánlatot tett a városnak.
Szászvári körmenet Máriagyűdre Kiss György fogadalmi keresztjéhez. ==Dunántúl, 1914, július 2. p. 4.
Dr. RÓNAKY Kálmán: A kassai három vértanú. == Dunántúl, 1915. január 1. p. 3. A három vértanú: P o n g r á c z István, G r o d e c z k i Menyhért és K ő r ő s y Márk. 1619. szeptember 7-en, Mária születése első napján, Kassa városát elfoglalta Rákóczi György. E tény a reformáció embereit fölbátorította és a tanács-ülésen az összes katolikusok kipusztítását ki akartak vinni. Az ezen értelemben vett határozat csak a katolikus jogokra mondatott ki. Jézus társaságának két lángoló lelkű tagja gondozta akkor a hívek lelki életét Kassán. Az egyik Pongrácz István volt, aki 1582-ben született, Alvincen. A másik Grodeczky Menyhért, ki TESCHEN városában látott napvilágot 1594-ben. Hozzájuk csatlakozott Kőrösy Márk esztergomi kanonok, aki Kőrösön 1588-ban született. Működésűk a hitélet téren buzgó, kitartó és áldásos volt. Ezen magasztos működése közben érte őket a tanács kemény ítélete. Ők nem ijedtek meg. A fejedelem poroszlói saját lakásukon embertelenül megkínozták őket. De sem a gyötrelmek, sem a csábító Ígéretek nem bírták őket hitüktől eltántorítani. Bátor elszántsággal üzentek a fejedelemnek, az akkori feljegyzések szerint, hogy „tartsa meg magának az elorzott és tán még egyéb kezére kerülő igazságtalan birtokot, de ne bántsa szent hitünket, ebben nem fog bennünket semmi által sem megtántorítani, ha kínhalált is kellene szenvednünk érte.“ A poroszlók Pongrácz atyának szíjjal annyira összeszorították a fejét, hogy halántékai repedeztek és szemei helyükből kiszorultak. Azután kegyetlenül megcsonkították és kezeinél a szoba gerendáihoz kötve, fáklyákkal úgy perzselték az oldalát, hogy a test bőre felpattant. Hasonlóan bántak el a másik hitvallóval és végre a ház csatornájába dobtak a tetemeket. Forgách Zsigmond nádor nemes lelkű nejét arra indította a kegyeletes érzés, hogy a vértanuk tetemeit 1620-ban először sebesi birtokára hozatta, innét pedig hertneki birtokának templomába, később Nagyszombatba vitette, ahol 1635-ben ónkoporsóba zárták és az akkori Klarisszák templomában helyeztette el. Innen az Orsolyák birtokába mentek, hol máig is őriztetnek. Boldoggá avatásukat a nagy Pázmány Péter szorgalmazta. De csak 1905. január 15-én nyert befejezést X. Pius pápa nyilatkozatával. Ezekben mutattuk be a három vértanú történetet röviden, hogy olvasóink tájékozva legyenek a megrendelő székes főkáptalan és művész intencióiról. A szobor 180 centiméter magas és a Szent-István oltáron foglal helyet. A művész különös súlyt helyezett az arckifejezésekre és terve kitűnően sikerült is. A térdeplő alak a még máig is létező Pongrácz család őse. A középső alak KŐRÖSY, kinek arcán nemcsak a szenvedés, hanem a bátorság, az elszántság is visszatükröződik. Ki olyat tud és mer üzenni, mi föntebb megírva van, az bátor és merész férfiú lehetett. KŐRÖSYT Pázmány Péter nevezte ki kanonokká 1615-ben. Grodeczki lengyel származású volt. A művésznek szépen sikerült a szláv típust feltűntetni, de különösen elismerésre méltó az arcáról leolvasható szenvedés és áhítat. A három alak összeállítása egy szerves egészbe — pazarul sikerült. A kivitel, a legapróbb részletekben való kidolgozás Kiss György feledhetetlen nagy művészetét ismét egy babérággal szaporította. Istentől bőkezűen megáldott szobrász ő, hozzá méltó tehát, hogy művészi lelkének ilyen vallásos tárgyú művekben ad méltó szárnyat. A művészet Géniusza hatalmas zászlóját földink: Kiss György előtt ismét meghajthatja. Sokan mennek Budapestre városunkból, vármegyénkből, egyházmegyénkből. Aki csak teheti — szakítson magának idejéből és ránduljon át Esztergomba. A remek fekvésű és a Dunáról felejthetetlen kilátást nyújtó bazilika, az abban elhelyezett kincstár bőven ad kielégítést a kis fáradtságért. És a bazilika, a belvárosi templom, úgy maga a város több tere valóságos múzeuma Kiss György szoborműveinek. Megbecsülték itt a művészt és ő viszonzásul Istenadta tehetségének legjavát nyújtotta megrendelőinek. Mindenki azt ad, mit tud, Kiss György nagyot adott
ZICHY Gyula bronz mellszobrát ROMEISZ György nagyiparos gyárában készítik. == Dunántúl, 1915. február 2. p.
A Jézus társasági Pius kollégium díszünnepélye. == Dunántúl, 1915. február 22. p. 2. A díszterem bejáratánál áll X. Pius pápa fehér márvány mellszobra, S a r t o r i olasz szobrász remekműve, melyet maga a pápa ajándékozott az Intézetnek. Vele szemben gr. Zichy Gyula mellszobra, Kiss György szobrászunk szép műve.
Kiss György: Legyen béke! == Dunántúl, 1916. január 27. p. 5.
SZŐNYI Ottó: A pécsi székesegyház jubileuma. == Dunántúl, 1916. április 3. p. 5.
Az új Flórián-szobor.== Dunántúl, 1916. április 3. p. 5. A bizottság előtt Kiss Györgynek három mintája állott.
A megyés püspök körlevele.== Dunántúl, 1916. május 7. p. 6. A világháború elesett hőseinek emlékét a hozzátartozók sok helyen külön meg akarják örökíteni. Kiss György pécsi szobrászművész ilyen alkotásai kiválóak lévén, ajánlja őt a papságnak.
ECCE HOMO. S p i e s z János kanonok emléke.== Dunántúl, 1916. szeptember 26. p. 3. A megyéspüspök a műemlék megalkotásával, Kiss Györgyöt, a jeles pécsi származású szobrászművészt bízta meg.
A Flórián-szobor bizottság ülése.== Dunántúl, 1918. szeptember 26. p. 6. A módosítások megbeszélése céljából Kiss Györgyöt Pécsre kérették.
Gyűjtés kezdődik Kiss György halála után megvalósító Flórián szoborra == Dunántúl, 1923. július 26. p. 1.
Szőnyi Ottó dr.: Pécsé műemlékei. == Dunántúl, 1923. november 27. p. 2. A kápolna mögötti sziklába tűzve, Kiss György feszülete, a Baranya szászvári származású mester egyik legjobb alkotása.
Pécsi naptár. 1908-ban a mai napon kezdődött a Kiss György tervezte Szentháromság szobor alapozása == Dunántúl, 1925. április 25. p. 4.
Pécsi naptár. 1900-ban a mai napon szentelte fel TROLL Ferenc kanonok KISS György Fogadalmi keresztjét a Havi-hegyi templomnál. == Dunántúl, 1925. szeptember 23. p. 5.
Értékes fényképajándék a múzeumnak Kiss György szobrairól. == Dunántúl, 1927. augusztus 2. p. 6. Z e l e s n y Ottó fényképész 2 darab értékes fényképet ajándékozott a múzeumnak. Kiss György szobrászművész, a Szentháromság szobor és a három oldali bronz relief, Szepesy szobor, a múzeumban lévő Zrínyi Anna remek gipszszobra. Az Országház díszítőszobrainak egy része és más sok mű az Ő alkotása.
Dr. RÓNAKY Kálmán: A kassai három vértanú. == Dunántúl, 1927. szeptember 11. p. 2-4.
Amit Pécs művészetéről mindenkinek tudni kell.== Dunántúl, 1934. december 25. p. 27. A század másik, de világhírre emelkedett szobrászművésze K i s s György, aki 1852-ben született Szászvároson. Alkotásaival már korán magára fordította a közfigyelmet és T r o l l kanonok Grácba küldte, ahol Kaltz tanítványa lett, majd Münchenben tanul, megfordul külföld több nagyvárosában, közben ismételten visszatér Budapestre, Pécsre, rövid időt tölt Pozsegán is. Nagy külföldi és hazai sikerek után 1919-ben hunyt el. Nevezetesebb pécsi alkotásai az Irgalmas-rendi templomon: Szűz Mária szobra, a Szentháromság szobor jelenlegi alakja 1908-ban sóskúti mészkőből, báró S z e p e s y Ignác püspök sétatéri bronzszobra szürke gránit talapzatán a város címerével és domborművekkel 1893-ból, a székesegyház szobrászmunkái közül a homlokzati apostolszobrok, a déli kapunyílás feletti dombormű; a nyugati homlokzat három arcképes domborműve, az altemplom kararai fehér márvány Dulánszky mellszobra, a Káptalan-utca 6. sz. ház homlokzati falfülkéinek két apostolszobra, a Nemzeti Színház Géniusz szobra, a havi hegyi horganyfeszület. A Pius-kollégiumban Z i c h y Gyula márvány mellszobra, végül a központi temető több figurális síremléke, mint a Scholz és Spiesz síremlékek.
A nagy püspök halálának 100. évfordulója. == Dunántúl, 1938. július 16. p. 4. 1893. november 5-én, negyvenöt év előtt lelepleztek le szobrát a pécsi sétatéren, mely a szászvári születésű K i s s György szobrászművész pazar szép alkotása.
Dr. RÓNAKY Kálmán: Emlékezés Pécs nagy püspökére. == Dunántúl, 1939. július 18. p. 4.
A Zsolnay-gyár világhíre. == Dunántúl, 1939. augusztus 20. p. 5. Számos nagy magyar képzőművész indult el Pécsről. A nagy magyar szobrász, Kiss György is.
50 éve szentelték fel a Székesegyházat. A király látogatása. == Dunántúl,1941. június 29. p. 4. DULÁNSZKY püspök bemutatta a királynak a többiek mellett Zala György és Kiss György szobrászokat is.
Dr. RÓNAKY Kálmán: Négyesi báró SZEPESY Ignác élete és halála. == Dunántúl, 1941. július 16. p. 4. Kiss György róla készített szobra.
Antal Károly új apostolszobrai. == Dunántúl, 1942. augusztus 19. p. 2. Kiss György elpusztult szobrait cserélte ki.
DUNÁNTÚLI NAPLÓ
KISS György szobrászművész alkotásai szászvári rokonainál. == Dunántúli Napló, 1964. szeptember? p. ?
Varga Gyula: Séta Pécs szobrai körül. == Dunántúli Napló, 1969. október 16. p. 6.: ill. A hozzáértők szerint városunk legértékesebbike SZEPESY Ignác szobra, KISS György alkotása.
ERDÉLYI LAPOK
Várady István: Beszédes emlék a Mária kultuszról. == Erdélyi Lapok, 1935. november 28. p.4. ORADEÁN, a megyeháza és törvényszéki palota közötti, egykoron Széchenyi-, ma TRAIÁN téren áll egy Mária-szobor. A magas kőtalapzaton kelet felé néz ez a részleteiben is finom és gyönyörű kidolgozású, teljes egészében fenséges hatású szoboralak. Lábánál angyalok tekintenek reá, akik közül egyik fehér liliomot nyújt felé. Nagy átmérőjű vasrács van a szobor korul. Ez a szobor egy régi híres szobrásznak, Kiss Györgynek az alkotása.
FŐVÁROSI LAPOK
Művészeti ösztöndíjak.== Fővárosi Lapok, 1875. október p. 1097. Kiss György és Julier Ferenc szobrászoknak külön-külön 300 forint művészeti ösztöndíjat engedélyezett.
Külföldi hírek, München.== Fővárosi Lapok, 1879. január p. 60. München képzőművészeti akadémiáján, két magyar ifjúnak ítéltek oda a festészeti és szobrászati első díjakat: Gyárfás Jenőnek ≫egy étterem festéséért≪, tekintettel az építészeti dekorációra. Kiss György szobrásznak ≫Az irgalmas szamaritánusért; ugyanez nagy ezüstérmet is kapott ≫A bosnyák egy török nőt rabol≪ munkájáért.
„Az irgalmas szamaritánus“.== Fővárosi Lapok, 1880. április p. 457-458. Kiss György fiatal szobrászunk művét sokon nézik a műcsarnokban. A müncheni szobrászati akadémia az első díjjal jutalmazta e művet, mely valóban rendkívüli alkotó tehetségről tanúskodik és mindenkit meglep mesteri kivitele, anatómiailag is pontos plasztikája által. A csoport életnagyságnál nagyobb aranyokban ábrázolja a jelenetet, midőn a szamaritánus, egy komoly, keleties öltözetű alak, szamara hátára emeli a kifosztott, megsebesített és meztelenre vetkőztetett ifjút; megkapó igazság, csodálatos könnyűség, s a legkisebb részletig való pontos kidolgozás jellemzik a csoportot. Az érdeklődést csak meg inkább fokozza, amit a fiatal szobrászról olvasunk. Mint a ≫Függetlenség≪ írja, Kiss György most huszonhét éves, igénytelen, szikár, szőke ifjú; tizenhat éves koráig mezítlábos parasztfiú volt Szászfaluban, Baranya megyében s szülei, szegény zsellér emberek, nem szívesen látták, hogy a fiú inkább faragcsál és gyúr agyagból holmi figurákat, ahelyett hogy a mezei munka után látna. Mire tizenhat éves lett, már egész ládája tele volt mindenfele figurákkal. Ekkor járt a faluban bérmálni TROLL pécsi kanonok és véletlenül meglátta a fiú munkáit; fölismerte benne a tehetséget, pártfogásába vette és Grácba küldte tanulni. Itt egy kolostorban kapott lakást, és miután öt évig szorgalmasan tanult, 1874-ben Münchenbe ment, ahol szenteket faragott templomok szamara s ebből élt; majd ösztöndíjat nyert a magyar kormánytól, a müncheni akadémia növendéke lett és hogy mily sikerrel végezte tanulmányait, bebizonyult tavaly, mikor harminckét pályázó közül a szamaritánus csoporttal elnyerte az akadémia nagy díját. De nemcsak mint szobrász képezte ki magát, hanem mint művelt férfiú is tért haza. Kiss György most fővárosunkban időz, nem épen kedvező anyagi viszonyok közt; most a Deák mauzóleum csúcsára tervezett géniuszt mintázza. Nincs kétségünk benne, hogy e jeles fiatal tehetségét mindazok, akiket illet, kellően föl fogja karolni és a magyar szobrászat hivatott művelője megfelelő tért kap tevékenysége számára — itthon is.
Fővárosi hírek. == Fővárosi Lapok, 1880. április p. 470. K i s s György jeles tehetségű fiatal szobrász, a kormánytól kapott ezer forint ösztöndíjjal Rómába megy, ahol monarchiánk római követségének palotájában műtermet is adnak neki.
Fővárosi hírek. A Deák-mauzóleum.= Fővárosi Lapok, 1880. május p. 611. A Géniusz-szobrának pályázatán a bíráló bizottság Kiss György mintáját fogadta el, de ezt is úgy, hogy a hibák kiigazításával új mintát mutasson be.
Zichy Antal: A Deák-mauzóleum. == Fővárosi Lapok, 1880. június 20. p. 703-704. . A kupola szobrára pályázatot tartottak. A bíráló bizottság az öt versenyző közül, a Kiss György mintájának, a ≫Szamaritánus≪ derék alkotójának, adott elsőbbséget.
A honvédelmi palota. == Fővárosi Lapok, 1880. július p.751. …szobormintáinak pályázatát eldöntő, szakértőkből álló bíráló bizottság Árpád szobrát Kiss György, a Hunyadi Jánosét VASADY, a Zrínyiét DONÁTH, a Nádasdyét pedig Engel József fogjak készíteni.
Az operaház.== Fővárosi Lapok, 1880. július p.755. A 12 szobor kőből fog készülni, az anyagot a bizottság maga szerzi be és a munka egy év alatt fejezendő be. A fülkékbe tervezett négy szobor és a két nagyobb ülő szobor ügyében a bizottság később fog határozni. A tizenkét szobor közül Donáth Gyula készíti az arezzói Guido és Pergolese szobrát, Kiss György a Palestrináét és Periét.
Művészeti hírek.== Fővárosi Lapok, 1880. augusztus p.929. K i s s György az operaszínház számára megrendelt Jakab Peri és Palestrina szobrát mintázza; a Kálvin-téri kutat is e fiatal szobrászunk készíti egy bécsi művész társaságában.
Rövid hírek.== Fővárosi Lapok, 1880. szeptember p.1069. A Deák-mauzóleum bizottsága megnézte a Kiss György által készülő Victoria szobrot és a minta igen kielégítő.
Rövid hírek.== Fővárosi Lapok, 1880. október p.1116. „A Kálvin téri kút” domborművű medencéjét és szoboralakjait Ybl Miklós végül is Kiss György fiatal szobrászra bízta, aki a négy magyar folyó allegóriai alakjait Feszl József bécsi szobrász társaságában fogja mintázni.
Művészvilági hírek.== Fővárosi Lapok, 1880. november p.1335. K i s s G y ö r g y ≫Árpád≪ szobráról, amely a honvédelmi minisztérium palotájára készült, gipsz-másolatok kaphatók.
A dalszínház...= Fővárosi Lapok, 1880. december p.1420. …szobraira pályázó művészek tíz mintát küldtek a bíráló bizottság elé. Ezek közül a Huszár Adolf es Strobl Róbert két-két mintáját minden kifogás nélkül elfogadták; Szász Gyulától es Kiss Györgytől egyet-egyet fogadtak el.
Személyi hírek. == Fővárosi Lapok, 1881. január p.107. Kiss György fiatal szobrász nagy kedvvel mintázza a ≫Victoria≪ kolosszális alakját, mely a Deák mauzóleumot fogja díszíteni és a Schlick-féle öntőben öntik majd ércbe.
A Kisfaludy Társaság... = Fővárosi Lapok, 1881. március p.305. …fölkért bizottsága, mint halljuk, két szobrászt szólított fel, hogy Kisfaludy Károlynak az akadémia termébe készítendő mellszobrára tegyenek költségvetési javaslatot. E művészek: Huszár Adolf és Kiss György. Ez utóbbi jutányosabb ajánlatot tett.
A Deák Mauzóleum. == Fővárosi Lapok, 1881. június p.724. A szobrászi munkák nagyobb része már kész; a Kiss György Géniusz szobrát a Schlick-féle öntöde, jövő év február végéig tartozik felállítani.
Kisfaludy Károly mellszobra. = Fővárosi Lapok, 1881. június p.740. K i s s György Rózsa utcai műtermében a Kisfaludy Károly mellszobrának agyag mintája, a halotti maszk és Toldy Ferenc hátrahagyott adatai alapján készült. Köztetszésben részesült és azt hiszik, hogy az akadémia mellszobrai közt ez lesz a legsikerültebb.
Képzőművészeti hírek.== Fővárosi Lapok, 1881. augusztus p.1045. K i s s G y ö r g y jeles ifjú szobrászunk magával vitte Rómába a Kisfaludy Károly mellszobrának mintáját és ott, az osztrák-magyar követség palotájában, számára átengedett műteremben faragja márványba; a szobor tudvalevőleg az akadémia dísztermébe van szánva.
A Gyászoló Géniusz.== Fővárosi Lapok, 1881. július p.957. A Deák-mauzóleum kupoláját fogja díszíteni, már teljesen készen áll a S c h l i c k-féle gyár Váci úti telepén. Kiváló mű ez, melynek mintázása által Kiss György, e törekvő fiatal szobrász, első nagyobb alakítását nyújtja; öntésével pedig az említett gyár egyszerre arról győz meg mindenkit, hogy ha ezen túl nagyobb műemlék ércben való megörökítéséről lesz szó, többé nem kell idegenekhez fordulnunk. A nagyarányú szobor első pillanatra igen kedvező benyomást tesz. Kerek érctalapzaton óriás gömb áll, melyet négyfelől egy-egy szfinx alakú Herma támogat. E négy fantasztikus alaknak női feje és melle, továbbá oroszlán lába és volutákban végződő stilizált szárnyuk van. A gömb közel 1,5 m magas ennek tetején lebeg a 3 m magas géniusz, úgy hogy az egész emlék a talapzattól a szárnyak csúcsáig 6 m-t számít. A minden részletében nagy gonddal mintázott, nemes női alak bal lábát nyugtatja a gombon, melyhez a gazdag drapéria által is erősítve van, míg jobb lába szabadon lebeg. Szárnyai egyenesen fölfelé állnak, jobb kezében ékes babérkoszorút tart maga elé, mintegy jelezve, hogy az a mauzóleumban nyugvó nagy halottat illeti, baljában pedig a dicsőség jelvényét: a pálmaágat tartja. A mozdulat, melyet az alak tesz, egyszerű, ment minden színpadias hatásvadászattól. Dacára annak, hogy igen magas pontra van szánva és így a művésznek a távolság hatását is számba kellett vennie: az erőteljes izmos idomok mégis könnyedek és a géniusz jellege híven meg van őrizve. Az átlátszó ruha, mely a bal lábát szabadon hagyja, fátyolszerű lengeséget nyert és ezt az öntés rendkívüli finomsággal juttatta érvényre. E tekintetben a Schlick-gyár ez első nagyobb műve oly szerencsés, hogy felülmúlja az utóbbi években Bécsbe kivitt emlékszobrokat is. De nemcsak a külsőségek, hanem a szoborra jellemző testrészek is mind teljes kifejezésre jutottak. Az arc klasszikai nyugodtsága, melyen a gyász borongását véljük látni: kiválóan emeli a jó hatást. Monumentális főlényt és magasabb stílszerűséget kölcsönöz neki. A gonddal mintázott fej, melynek görög modorban összefoglalt haja a nyakra hull alá: valóban szép. A mű tehát ez utolsó kivitelében is sikerült és a szakférfiak nagy megelégedéssel szemlélik. A Schlick-fele gyár igazgatója: Langenfeld Frigyes, nagy áldozatokkal rendeztette be a modern követelményeknek megfelelő ércöntő-intézetet és fölszerelő műhelyt, mely két nagy csarnokban van elhelyezve. A föllendülő hazai monumentális szobrászat érdekében örvendenünk kell, hogy az itthon mintázandó műveket végre itthon is lehet önteni. A ≫Gyászoló Géniusz≪ szobrán az öntés oly tisztára csiszolt, oly egyenletes és az anyag (ágyú érc) alakítása oly biztos, hogy ez óhajtás többé nem tartózhat az u. n. jámborok közé.
Izsó Miklós emléke. == Fővárosi Lapok, 1881. augusztus p.1122. Kiss György jeles fiatal szobrászunk mintát készít, az elhunytnak élethű képével.
Vegyes művek az őszi tárlaton.== Fővárosi Lapok, 1881. október p.1458. Kiss György mini alakban ismételte egy-egy szobrát (mint Árpádét). A mellszobor pedig, mint képmás, csak nehezen válik divatossá.
A „Gyászoló Géniuszt...== Fővárosi Lapok, 1882. július p.1035. …Kiss György szobrát, mely a Deák-mauzóleum kupoláját fogja díszíteni, tegnap délelőtt adta át az öntést készítő Schlick-fele gyár a mauzóleum építőbizottságának.
Hírek művészekről. == Fővárosi Lapok, 1882. augusztus p.1089. K i s s G y ö r g y jeles szobrász számára ALKER Gusztáv tanácsnok a Károlyi utcában levő iskola egy termet engedte át ideiglenesen, hol a művész a Vigadó épületére szánt szobrok közül a ≫Csárdást≪ mintázza. A fővárosi tanács megbízásából pedig Szentkirályi Mór mellszobrát készíti, mely az új városháza termét fogja ékíteni.
Az őszi kiállítás.== Fővárosi Lapok, 1882. augusztus p.1496. Anatómiai pontosság, melyben ez ifjú művész nálunk egyedül áll és a virtuozitás a technikában, mely néha az ilyen kevéssé hálás témákra ingerli őt. A félelem és a borzadály, a mint „A gyilkos” vállán cipeli és félig vonszolja áldozatát, rendkívül természetes és a hangulat is megvan a műben, mely azonban több igényt kelt, mint amennyit kielégít.
Pályamű.== Fővárosi Lapok, 1882. december p.1878. Kiss György fiatal szobrászunk már elkészült a szobormintával, mellyel az Urbinóban felállítandó Rafael szoborra hirdetett pályázatban részt vesz. A talapzat négy oldalát domborművek díszítik. Ezek egyike Rafaelt ábrázolja, amint ≫Maria della Sediat≪ rajzol egy hordó fenekére; a második, amint Rafael a Szent Péter-templomot tervezi: a harmadik X. Leo pápát a művész műtermében, a negyedik pedig azt, a mint Lorenzetto szobrász elismerését nyilvánítja Rafael művészete fölött. E talapzaton nyugodt állásban emelkedik Rafael szép szobra. Hogy műkedvelők is megtekinthessék, Kiss György azt kiállítja.
A Vigadó szobor-művei. == Fővárosi Lapok, 1883. január p.123. Kiss György szobra, mely a pályázaton tán a legkitűnőbb. A szavaló művészet Lendvay alakjában. E kis mintában oly hű képmást és oly jellegzetes, nemes felfogású művet nyújt a ≫Gyászoló Géniusz≪ mintázója, mely a bírálókat a legörvendetesebben meglepte. Ott áll a színész festői köpenyben, melyet balkezével összefog, jobbjában tekercset tartva, ünnepélyes, komoly, de éppen nem teátrális magatartásban. Tekintete, arca szinte elárulja a költeményt, melyet előadni készül. Az alak arányai is igen szerencsések; a vonalmenet egészen kifogástalan.
R ö v i d hírek. == Fővárosi Lapok, 1883. június p.831. Szentkirályi Móric mellszobra, melyet a főváros megrendelésére Kiss György készített, megérkezett Rómából.
Kirándulók Kossuthnál. = Fővárosi Lapok, 1883. július p.1040. Egy kis faragványt nyújtott át Kossuthnak. A faragványt, mely 1848-as zászlón elterült „Haldokló honvéd zászlótartót” ábrázol, Kiss György jeles szobrászunk készítette ama körtefa egy ágából, melyet hajdan Kossuth ültetett tinnyei birtokán.
Személyi hírek.== Fővárosi Lapok, 1883. augusztus p.1186. M o r e t t i, pár hónap óta itt időző olasz szobrász, márványban kivéste Trefort mellszobrát a Kiss György mintája után.
Kiss György műtermében… Fővárosi Lapok, 1883. augusztus p.1230. …már készen áll a T r e f o r t Ágost jól sikerült márvány mellszobra, mely az új klinika nagy termét fogja díszíteni. A szobrász jelenleg K o s s u t h Lajos mellszobrát mintázza, jó fényképek után. Készíti A r a n y János mellszobrát is, melyet az Akadémia rendelt meg, ülésterme számára.
Személyi hírek.== Fővárosi Lapok, 1884. március p.399. K i s s G y ö r g y bevégezve „A betegeket gyógyító Krisztus” öt alakból álló szobor csoportozatát, azt az új városi kórház homlokzatára már fel is állították.
Személyi hírek.== Fővárosi Lapok,1884. március p.411. K i s s G y ö r g y jeles szobrászunk egy életnagyságú zsáner-csoporton dolgozik, mely „Kakast tolvaj” fiút ábrázol, [Veszélyes játszótársak], amint egy bulldog megtámadja; a művész ezt, a ≫Gyilkos≪ csoportot és egy fába faragott „Mária-szobrot” az országos kiállításra küldi.
Személyi hírek.== Fővárosi Lapok, 1884. június p.987. K i s s G y ö r g y jeles szobrászunk elkészítette a Szondy-szobrot, melyet SIMOR János bíbornok-hercegprímás a drégelyi emlékkápolna számára rendelt meg.
Személyi hírek.== Fővárosi Lapok, 1885. július p.1048. K i s s György a pécsi nagy templomra az apostolok szobrain kívül két angyal szobrát is készíti és ezen kívül domborműveket Jézus, Szent István s más szentek alakjaival; de egyszersmind elkészített egy zsánerszobrot is, melynek „Magyar Bacchus”[Táncoló paraszt] nevet adott; ez egy víg parasztot ábrázol, amint boroshordó mellett járja a csárdást.
Az őszi műtárlat.== Fővárosi Lapok, 1886. október 10. p.2047-2048. Kiss György egyetlen művével az: ≫ Irgalmas szamaritánussal≪, utána sok derék szobrával keltette föl a közönsége érdeklődését a plasztika iránt és a ≫Csirkefogóval≪ , majd a „L ó k ö t ő v e l” folytatta azt.
Kiss György...== Fővárosi Lapok, 1886. október p.2077. …műtermet építtet Nefelejts utcai házában. Kiss György újabban különösen a magyar népéleti zsánert műveli és két új szobra: a ≫Táncoló betyár≪ és a ≫Korhely≪ méltó párjai és a ≫Csirkefogóna≪, mely az országos kiállítás egyik jobb műve volt. A ≫Táncoló betyár≪ csárdást járva, üveggel kezében, kirúgó jó kedvvel, fél mámorosan ábrázolta a művész és a szobrot galvanizált cinköntés által sokszorosíttatja. A másik mű, a ≫Korhely≪ két alakból álló csoport. Aggodalmas menyecske erőszakkal vissza akarja tartani életpárját, aki elázott állapotban újra a korcsmába igyekszik.
A pécsi székesegyház restaurációja. == Fővárosi Lapok, 1886. október p.2156. A déli oldalfal fölött az alacsony félkörívű oszlopsorból képezett galérián 12 apostol foglal helyet. A déli bejárat fölött egy nagyobb dombormű ékeskedik, mely azt a jelenetet ábrázolja, midőn a magyar szentek (László király, Imre herceg, Béla és Gellért püspökök, Margit es Erzsébet) Máriának, aki Jézust az ölében tartja, hódolatukat kifejezik. A Ny-i oldal magaslatán jobbról és balról egy-egy térdeplő angyal látható, amint egyik kezükben pálmaágat tartanak, a másikkal pedig békét hirdetnek. Ugyanez oldal bejáratánál három dombormű van. Az ajtó fölött Péter apostol, oldalt István király és Gellért püspök.
Izsó Miklós síremléke.== Fővárosi Lapok, 1886. október 31. p. 2203-2204. Kiss György ezelőtt négy évvel Rómában készíttette el a tervet. Mintázott egyet Huszár Adolf is.
A király a műcsarnokban.== Fővárosi Lapok, 1886. november 26. p.2270. Figyelemmel nézte Kiss György ≫Korhely≪ c. munkáját, e humoros zsáner-csoportot.
Az új műtárlat.== Fővárosi Lapok, 1886. november 26. p.2387-2388. A népies zsánerben Kiss György jellegzetes, humoros alakokat nyújt. A művész nemrég hagyta el Pécset, ahol a román építészeti stílus szigorú merev keretében két éven át dekorációs szobrokat mintázott a székesegyház számára. Tehetsége valósággal fölszabadul, mikor ismét élet eleven, modern emberek másait ábrázolhatta. A művészeti metier kényes valami. Hamar nehézkessé válik, ha experimentálnak vele. A szem hozzá szokik a szokatlan vonalakhoz és a kéz ellustul a sablonszerű formák alakításában. A fantázia nélküli, kényelmes munka megbénította Kiss Györgyöt is és a szabadulás küzdelme látszik, a ≫Korhely≪ című csoportján, mely két alakból áll: a részeg emberből, ki erőszakkal visszaigyekszik a korcsmába és az ijedt feleségből, aki férjét visszatartja. A férfi mámoros ezt alig tűntette föl valaki nálunk bővebben; de az asszony tagjai merevek, mozdulata nagyon szögletes és egész alakja már-már a karikatúraszerűt érinti. Általában e művön több az erőteljes, drasztikusan humoros, mint a vonzó, tetszős vonás. Kitűnő anatómiai megfigyelést találunk rajta, de ez a szobor sok részében naturalisztikusan jelentkezik. A művésznek egy másik zsáneralakja: ≫A betyár≪ sokkal szerencsésebb; habár nem olyan jellegzetes. Táncoló legényt mutat be. A szilaj jókedv egész lényét átjárta a vigadónak és amint lábait emelgeti, kezével hadonászik és fejét tartja, az ép oly találó, mint esztétikailag kifogástalan. Szalonok számára alkalmas, csinos disz ez a mű, mely horgany öntvény és ára harmadfélszáz forint.
A pécsi dóm.== Fővárosi Lapok, 1887. augusztus p.1627. A főhomlokzatot oszlopokon nyugvó ívek díszítik, melyek párkányzatán Kiss György szobrászunk apostol-szobrai állnak. A főbejárat fölött ugyan őtőle van egy dombormű: Magyarország szentjei hódolnak Szűz Máriának.
Őszi műtárlat.== Fővárosi Lapok, 1887. október p.1984. A szoborművek közt Kiss György egy zsánere és Édesanyja képmása a mintázás finomsága és természetes felfogása által hatnak.
Őszi műtárlat.== Fővárosi Lapok, 1887. október 5. p.2009-2010. A szobrászok közül Kiss György válik ki ≫Öreg asszonyával≪, melynek mintázása, jellemzése igazán mesteri. Annyi jóság, szelídség van e ráncos arcon és a szemek mosolyából annyi gondoskodás, jó indulat sugárzik elő, amennyit csak az édesanya vonásai, tekintete fejezhet ki és csak a fiú kegyeletes művészi keze örökíthet meg. Humoros zsánert is állított ki Kiss ≫Tilos élvezet≪ cím alatt. Cipész inas végig húzza a gyújtót a nadrágján és szivar-csutakra készül rágyújtani, csak úgy futtában. Az ötlet mulatságos, de a gyerkőc kissé szögletes.
A pécsi székesegyház.== Fővárosi Lapok, 1888. július p.1495. K i s s G y ö r g y szobrász a főbejárat magyar tárgyú magas reliefjein kívül a nyugati bejárat három apostol képét és a homlokzat fölött álló 12 apostol hatalmas szobrát faragta.
ABAI Lajos: P é c s i tárca.= Fővárosi Lapok, 1888. augusztus 13. p. 1642-1643. A külső szoborékítmények a mi megyénk szülöttjének, Kiss Györgynek művei. Szép munkák, de nem tartoznak a művész remekléseihez.
Mária-szobor Nagyváradon.== Fővárosi Lapok, 1888. október p. 2183. K i s s G y ö r g y szobrász a nagyváradi püspökség megbízásából egy ≫Mária mennybemenetele≪ című életnagyságú szoborcsoportot fejezett be. A szobron Mária mellett három angyal látható. A 2 m magas szobor márvány alapra jön és a SCHLICK féle gyár már bronzba is öntötte.
Kiss György szobrász...== Fővárosi Lapok, 1888. december p.2602. …Fraknói Vilmos nagyváradi apátkanonok megrendelésére elkészítette Ipolyi Arnold síremlékét, mely a püspököt teljes ornátusban ábrázolja. Az életnagyságú szobor bronzból, a fülke pedig fehér márványból lesz. A szobrot Nagyváradon állítják fel. — Kiss ezen kívül most mintázza Kinizsi Pál életnagyságú szobrát, mely a hős vezért abban a helyzetben örökíti meg, amint baljában zászlót lobogtatva a várfokáról riadót fúj.
Személyi hírek. == Fővárosi Lapok, 1889. február p.269. A kereskedelmi múzeum igazgatósága sok oldalról nyilvánult óhajnak felelt meg, midőn Kiss György ismert nevű szobrászunkat megbízta, hogy Trefort Ágostonnak életnagyságú mellszobráról, mely az elhunyt saját kívánságára mintáztatott, elefántcsont színű gipszmásolatokat készítsen.
Személyi hírek. == Fővárosi Lapok, 1889. április p. 693. K i s s György szobrászunk, hír szerint, kiköltözik Berlinbe, mert itthon nem kap munkát.
Személyi hírek. == Fővárosi Lapok, 1889. április p. 707. K i s s G y ö r g y szobrász, külföldre való költözése előtt, a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta a ≫Szamaritánus≪ és ≫Gyilkos≪ című műveit.
A nagyváradi Mária-szobor.== Fővárosi Lapok, 1889. május p. 1036. A Mária-szobor leleplezése ünnepélyesen ment végbe. Az új szobor Mária menybemenetelét ábrázolja. A szobrot Kiss György mintázta.
K ü l f ö l d i h í r e k.== Fővárosi Lapok, 1889. július p. 1355. Kiss György szobrászunk, aki nem rég Berlinbe költözött ki, ott most II. Vilmos császár szobrán dolgozik; a szobor nyolc láb magas lesz.
Ipolyi Arnold szobra.== Fővárosi Lapok, 1889. november p. 2431. Nagyvárad elhunyt püspökének, Ipolyi Arnoldnak bronz szobra ott díszeleg már a székesegyház főbejáratánál. A szobrot, mely a tudós főpapot teljes püspöki díszben ábrázolja, Kiss György mintázta.
Kiss György...== Fővárosi Lapok, 1893. június p. 1291. …tehetséges fiatal szobrászunk Nefelejts utcai műtermében most fejezte be az Andrássy és Baross szobor pályázati munkálatait. Kiss György pályaműve Wesselényi Miklós bárót ábrázolja, amint 1838-ban a Kötő-utca sarkán az árvíz hullámaiból kimenti az embereket. Szepesy Ignác báró volt- pécsi püspöknek. Pécsett felállítandó nagy szobor mintáját már elvittek a művész műterméből, ércbe öntés végett.
Egy magyar püspök emlékszobra.== Fővárosi Lapok, 1893. június 21. p. 1349-1350. Kiss György most küldte el ide Bécsbe, ahol az öntőműhely látogatói előtt általános elismerés és magasztalás tárgya. A Deák-mauzóleum ≫Gyászoló géniuszának≪ és a pályanyertes urbanói ≫Rafael-emléknek≪ művészétől nem is lep meg ez a mű, melynek mestere a magyar plasztika minden válfajában, a zsánerben ép úgy, mint a nagy stílben egész sorát alkotta a kitűnő szobroknak.
A Garay szobor-pályázat.== Fővárosi Lapok, 1894. október p. 2395. Nyolc pályázó vett részt, tizenegy szoborművel. A pályázók között ott vannak az ismertebb nevű szobrászok közül: Kiss György, stb.
A komáromi BEŐTHY ünnep.== Fővárosi Lapok, 1894. október p. 2578. A plasztikai mű K i s s György alkotása, aki újólag bizonyságát adta tehetségének.
A bazilika új oltára.== Fővárosi Lapok, 1896. június 26. p.6. Az esztergomi főszékesegyház ismét egy művészeti remekkel gazdagodik. A főkáptalan ugyanis a magyar származású toursi Szent Márton emlékére oltárt állíttat a bazilikában, melynek elkészítésével Kiss György szobrászt bízta meg. Kiss már el is készítette pompás fehér kararai márványból az oltárt, amelyen művészileg vannak megörökítve IV. Béla király leányainak, Szent-Kunigundának és Szent-Jolántának alakjai.
A szombathelyi Berzsenyi-szobor leleplezése.== Fővárosi Lapok, 1896. november 21. p.6. Vas vármegye közönsége Berzsenyi Dánielnek ércszobrot emeltetett. A szép szobor Kiss György alkotása.
Szombathely.== Fővárosi Lapok, 1896. december 9. p.5. A remek szobor, álló helyzetben ábrázolja Berzsenyit. Maga az alak 2,5 m, a kőtalapzat 3,76 m magas. A talapzat alsó kerülete négyzetet képez, melynek mindegyik oldala 3,20 m. A szobrot Kiss György készítette.
FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG
Az ezredévi emlékmű. == Független Magyarország, 1903, augusztus 25. p. 12. A városligeti ezredévi emlékmű félkör alakú oszlopcsarnokában a nemzet nagy királyai szoboralakjai fognak állani. Ezek egyike, Nagy Lajos magyar király szobra most készült el Kiss György szobrász műtermében. Az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács, mely az átvétel dolgában dönt, a jövő héten fogja megszemlélni a szobrot.
Veres Pálné szobrának átvétele.== Független Magyarország, 1905. április 2. p. 15. Veres Pálné sz. BENICZKY Hermia, a magyar nőképzés dicső emlékű megalapítójának a fővárosban emelendő szobra anyagmintáját mai napon szemlélte meg a szoborbizottság K i s s György szobrász műtermében. A szobor átvételére megjelentek SZENDÉNÉ, D á r d a y Olga elnöknő, A l e x a n d e r Bernát, Jász Géza, M á t r a i Lajos, P a p Henrik, S t r o b l Alajos és SZONTÁGH Tamás. A bizottság a mintát igen sikerültnek találta.
GAZDASÁGI MÉRNÖK
A Deák-mauzóleum. == Gazdasági Mérnök, 1887. május 22. p.165-166.: ill. A kupola tetején bronzból öntött Géniusz alakja lebeg, kezében az örök élet jelvényeivel és a polgári erény koszorújával. E szobrot Kiss György mintázta és Schlicknél öntöttek. Ez volt az első bronzöntés Magyarországon.
A budapesti erzsébetvárosi templom.== Gazdasági Mérnök, 1900. p. 390. A bejárók fölött elhelyezett reliefeket, valamint a főormon álló Erzsébet-szobrot Kiss György készítette.
HÁROMSZÉK
K I S S G Y Ö R G Y s z o b r á s z. == Háromszék, 2002. augusztus 17. p. 8. 150 éve született Kiss György szobrász. Több középület – pl. Országház – díszítő szobrait, több közéleti személyiség, költő – Arany János, II Rákóczi Ferenc -, millenniumi emlékmű: Károly Róbert szobrát készítette el. 1919-ben halt meg.
Amíg a Kossuth-szobor elkészülhetett.== Háromszék, 2002. november 22. p. 5. Az első köztéri Kossuth-szobor már három hónappal a volt kormányzó elnök halálát követően, 1894. július elsején felavatásra került a mai Balatonszabadiban (akkori nevén: Siómaros). Kifejező a talapzat felirata: ,,A magyar szabadság legnagyobb apostolának a siómarosi felszabadítónak”. Még a karácsony előtti nagyhéten Dunapataj népe is bronzba öntött mellszobor köré sorakozhatott. Mindkettői Kiss György tervei alapján az a Gerenday Béla készítette, aki éppen két évtizeddel korábban a sepsiszentgyörgyi '48—49-es emlékmű oroszlánjait is márványba faragta.
HAZÁNK
Mohács.== Hazánk, 1899. augusztus 29. p. 3-4. . A mohácsi emlékmű-bizottság, — mint lapunknak írja — a Csele-patak melletti emlékoszlopba illesztett, Kiss György szobrász által készített és II. Lajos király halálát ábrázoló domborművét, holnap délelőtt fél tizenkét órakor leplezi le és adja Mohács város gondozásába.
A m o h á c s i emlékmű.== Hazánk, 1899. szeptember 10. p. 5. A szobormű egyik oldalára domborművet tervez Kiss György, mely a mohácsi csatát jelképezi,a másik oldalán szintén dombormű lesz, mely II. Lajos halálát ábrázolja.
Művészeti hírek.== Hazánk, 1899. október26. p. Kiss György szobrász elkészítette Szent Lászlónak, a katolikus vallás megvédőjének óriási szobrát, mely az esztergomi bazilika homlokzatát fogja ékesíteni.
K i s s G y ö r g y legújabb művei.== Hazánk, 1899. június 21. p. 5-6. . Kiss György a Pécs városi Havi hegyi kápolna előtt lévő szikla díszítésére egy 2,3 m magas feszületen is dolgozik, melynek corpusa horganyöntvény lesz. Ugyancsak a keresztnek egy másolatát a Máriagyűdi templom fölött lévő hegytető számára is elkészít. A művész, aki legközelebb a pécsi új Szent Háromság-szobor elkészítésére is alkalmasint megbízást kap.
Szerbek a 900. évforduló emlékére.== Hazánk1900. október 25. p. 7. . A pécsi püspök megbízásából Kiss György szobrász három új Megváltó-szobrot mintázott. A szobrok közül egyet Máriagyűdön, egyet Pécsen és egyet Apatinban állítanak föl a magyar kereszténység kilencszáz éves fordulója emlékére. A művész e munkáin kívül most mintázza Vörösmarty Mihály szobrát.
KÖLLŐ Miklós síremléke.== Hazánk, 1901. március 26. p. 5. . Kiss György KÖLLŐ Miklósnak állítandó síremlék megmintázását teljesen díjtalanul fogja elkészíteni.
A Vörösmarty-szobor.== Hazánk,1901. november 10. p. 8. 21 magyar szobrászt név szerint felszólítottak a pályázatra, akiknek mintái kivétel nélkül díjazva lesznek.
Egy magyar szobrász pápai rendjele.== Hazánk, 1903. július 1. p.12. Leó pápa a Pro Ecclesia et Pontice érdemrenddel tűntette ki Kiss Györgyöt, az ismert szobrászt, aki az egyházi szobrászat terén kiváló sikereket ért el és több nevezetes szoborműve van Pécsett es Esztergomban. A király most megengedte a művésznek, hogy a pápai rendjelet elfogadhassa es viselhesse.
Nagy Lajos király szobra.== Hazánk, 1903. augusztus 26. p. 10. A városligeti ezredévi emlékmű félkör alakú oszlopcsarnokában nemzeti nagy királyaink szoboralakjai fognak állni. Ezek egyike, Nagy Lajos király szobra most készült el Kiss György szobrász műtermében.
PRÉM József: Csikós fiúból – művész.== Hazánk, 1904. február 21. p. 2-3. Kiss György életrajza.
HÉTFŐI HÍREK
Befejeződött a pécsi dóm restaurálása. == Hétfői Hírek,1963.: ill. Az utolsó simításokat végzik a tetőzet javításán. A restaurálás során kicserélték a régi apostolszobrokat is. Az 1891-ben felállított szobrokat Kiss György faragta homokkőbe. Az elmúlt hetven év alatt a homokkőszobrok erősen megrongálódtak. Most Antal Károly szobrászművész kemény mészkőből faragott szobrai kerültek a székesegyház déli homlokzatára.
HISTÓRIA
Dr. Fejes György: A pécsi múzeum hadtörténelmi anyaga. ==História, 1928. p. 79-83.: ill. Zrínyi Anna. Hatalmas szobor gipszből, Kiss György készítette. A művész azt a jelenetet örökítette meg, mikor Zrínyi Anna, élete feláldozásával, a szigetvári puskaporos pince egyik hordóját gyutaccsal robbantja fel. A remekül megkonstruált szobor a múzeumban áll.
- C S O R B A Csilla: A mauzóleum.== História, 1984. p. 12-13.: ill. A Deák mauzóleum kupolájának szobrára külön pályázatot írtak ki, amelyet Huszár Adolf előtt Kiss György (1852-1919) nyert meg. Kiss többször áttervezett, kissé nehézkes angyal-figurája a magyar szobor öntés első nagyobb szabású kísérlete, a Schlick gyár terméke.
Köztéri kutyaszobrok. == História, 2011. p. 33-34.: ill. A valódi zsánerkutyák persze aktív résztvevői a zsánerszobrok novellisztikus meséjének, és nem is korunk találmányai. Kiss György Csirkefogója a csirke tolvajt elkapó buldoggal 1927 óta áll a József körúton, Budapesten.
HÖLGYEK LAPJA
Miniszteri ösztöndíjak. == Hölgyek Lapja, 1875. p. 280. . A vallás-és közoktatási miniszter az 1875. évi költségvetésbe a képzőművészetek előmozdítására fölvett javadalomból Bruck Lajosnak és Kiss Györgynek művészeti ösztöndíjat engedélyezett.
Szászváron…== Hölgyek Lapja, 1877. p.27. …fényes egyházi ünnepély volt a napokban, egy igen remek szent József szobrát állították fel a templomban, amely szobrot a község fia, Kiss György, szegény szülőktől származott szászvári fiú és TROLL Ferenc pécsi kanonok nagylelkűsége folytán a müncheni világhírű műszobrászati akadémia reményekre jogosító növendéke készített. Az ifjú tehetséget a magyar kormány is évi jutalmazásban részesíti.
KATOLIKUS HETILAP
Rövid Hírek.== Katolikus Hetilap, 1875. p. 159. T r o l l F e r e n c pécsi kanonok Ki s s György paraszt fiúban fölismervén a kiváló hajlamot és tehetségét a fafaragványokra, őt saját költségén Grácban képeztette, honnet ismét nagy költséggel a müncheni szobrászati akadémiába küldötte. Kiss oly kitűnő eredménnyel folytatja tanulmányait, hogy már a magyar kormány is segélyezi őt évi 400 forint ösztöndíjjal. TROLL kanonok legújabban G r a i t s Endre főreál tanodai tanulót képezteti a bécsi festészeti akadémián és évi 300 forintnyi ösztöndíjat ad neki.
Rövid Hírek.== Katolikus Hetilap, 1879. p. 30-31. K é t ma g y a r i f j ú tüntette ki magát ismét a müncheni képzőművészeti akadémia pályázatán, s mindkettő az első díjat nyerte. E két jeles ifjú művész: G y á r f á s Jenő képíró és Kiss György szobrász.
KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA
Fábián József: Davaj hősök lapos köve a névtelen hős sírköve a Hősök terén. == Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1982. december 26. p.13. Károly Róbert alkotója: Kiss György.
KÉPES PESTI HÍRLAP
Csak illusztráció A csirketolvajról.
KIS UJSÁG
Új szobrokkal ékesítik a fővárost. == Kis Újság, 1927. július 20. p.6. A fővárosi műemlékekre felügyelő bizottság keddi ülésén elhatározta, hogy új szoborművekkel ékesíti a főváros tereit és utcáit. Az elfogadott terv szerint Soós István: »Polip ölő» c. új szobrát a Hunyadi János úton, Erdey Dezső »Vízhordó című szobrát a városligeti nagy körönd bejáratánál, Füredy Richárd »Térdelő nő» márványszobrát, az Erzsébet-tér, Bécsi-utca és Harmincad-utca közötti részén, Kiss György Csirkefogóját a József-körút és József-utca sarkán lévő kis parkban a Baross kávéház előtt helyezik el.
KOSZORÚ
Kiss György. (Arcképünkhöz.) Írta Prém József== Koszorú, 1883. július 22. p. 464-466.: ill. Az életrajz teljes szövege áthelyezve az IRODALOM mappába. Az említett alkotások: Irgalmas szamaritánus, Gyászoló géniusz, Lányrablás, Csirkefogó, Haldokló honvéd, Ereklyetartós Feszület, Árpád, A betegeket gyógyító Krisztus,Kisfaludy Károly mellszobra, Kossuth mellszobra, Arany János mellszobra.
„Krisztus a betegek közt.“ == Koszorú, 1883. p.516. . Az a szoborcsoportozat, amelyet Kiss György szobrász az Üllői út végén épülő városi közkórház kapuja fölé készít, Krisztust ábrázolja, amint a betegeket gyógyítja. A városhoz általa bemutatott rajzok alapján a művész már elkészítette az agyagmintát, és azt bemutatta a kórházépítő bizottmánynak, mely Gerlóczy alpolgármester vezetése alatt a műteremben megjelenvén, a szoborcsoportozatot teljesen kielégítőnek találta. A csoportozat ára is igen jutányos; mindössze 4000 forint. A tanács elvben elfogadta, hogy a művész szoborcsoportja megszereztessék a kórház számára.
Rafael szobra. == Koszorú, 1883. p.660. Rómából írják; A Rafael számára URBINOBAN felállítandó emlékszobor pályázatnál több pályázó közül — Kiss György budapesti szobrász— a harmadik díjat nyerte el.
Az őszi kiállítás. == Koszorú, 1883. p.669-672. Szoborműveket illetőleg szegényes a kiállítás. Ismertebb művészeink közül csakis Kiss György állította ki Trefort miniszter jól mintázott mellszobrát.
Prém József: A Műcsarnokban. == Koszorú, 1884. p.282-284. Plasztikai művek dolgában szegény volt a tárlat. Csak Kiss György küldött egy terrakotta-csoportot. »Csirke-tolvaj«, akit menekülése közben egy kutya megragad. Életteljes, mozgalmas zsáner, melyet a művész ötven forintjával kínál. A külföldön ily apróságért épen hatszoros árat kérnek.
A magyar Operaház. == Koszorú, 1884. p.282-284. Olasz zeneköltőket mintázott Kiss György. Az ő Palestrina és Jacopo Peri c. szobrainál igen kiváló ügyesség nyilvánul az alakok festői vonásokkal való felruházásában; de e pittoreszk jelleg a művésznél sohasem rontja a plasztika szigorúbb formáit.
Művészet. == Koszorú, 1884. p.575. . Szobrászaink nem panaszkodhatnak munkai hiány miatt. Mindnyájuknak van megrendelésük, sőt némelyiküknél a munkák egész sora várakozik a kivitelre. Huszár Adolf, például, akinek műtermében mindig láthatni újabb vázlatokat, újabban ismét kapott egy megbízatást és V o l k m a n n Róbert mellszobrát mintázza a zenekedvelők egylete számára. — A l p á r Ignác, a Herkules-fürdői új fürdőház építésze nemrég hat szobor-alakot rendelt meg szobrászainknál: Hébét, Apollót, Hygéát, Aesculapot, Herculest és Pszihét. Az elsőt Donáth Gyula, a másodikat Seftsik, a harmadikat és negyediket Kiss György, a két utóbbit pedig Brozorád Gyula vették munkába.
Szondy György szobra. == Koszorú, 1884. p.608. A bíbornok-hercegprímás Kiss Györgynél megrendelt, már elkészült és Drégelypalánkra érkezett. A szobor egyik kezében kivont kardot tart. Minthogy a tervezett átellenes szobor (Várdai érseké) elmarad, a hercegprímás egy másik megfelelő történeti alakot fog a Szondy-kápolnában elhelyeztetni. E hír kapcsában fölemlítjük, hogy a pécsi székese g y h á z új apostol szobrai közül Kiss György szobrász, ki e végett Pécsett időz, eddig már hat apostolt mintázott és ezek mindegyike igen megnyerte Schmidt, a székesegyház restauráló építészének tetszését.
Az őszi műkiállítás.== Koszorú, 1884. p.732. Ott áll a kiváló plasztikai alkotás az előcsarnokban, ama helyen, melyet néhány év óta Kiss György: »Irgalmas szamaritánusa« foglalt el. Ez a szoborcsoport is Münchenben készült.
KURIR
Polyvás: Feltámad egy szobor. == Kurír, 1994. március 19. p. 6.: ill. . A padlásról előkerült Kossuth-szobor. Az újabban javuló szerb-magyar viszony talán mégis hatással lesz arra, hogy semmi se zavarja meg az ünnepi aktust. A lakosság mindenesetre lázasan készülődik. Kossuth Lajos mellszobrát - Gerenday Béla es Kiss György szobrászművész alkotását - egy padláson megtalálták, helyrehoztak, miután valaki a helybeliek közül 1944-ben, az orosz és partizán seregek elől elrejtette.
MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK, p.181.
A 19. század legjelentősebb kultuszának, Jézus Szentséges Szíve tiszteletének apostolaként alapítványt tett egy márványoltár fölállítására az Esztergomi Bazilikában. E végrendeletében jelzett szándékát meg is valósíttatta Kiss György szobrászművésszel. Az oltár különlegessége, hogy Jézus alakja mellett a Szent Szív ígéreteinek misztikus látnoka, Alacoque Szent Margit, a jobbján pedig Páduai Szent Antal térdelő szobrában névadó védencének, Sujánszky Antalnak donátori képmása látható.