K I S S  G Y Ö R G Y  S Z O B R Á S Z M Ű V É S Z

összes alkotásának kisérése 4 csoportban: 4. Folyóirat, heti-, napilapok

folytatás:

 Magyar Hírlap I. - Magyar Hírlap II. - Magyar Ipar - Magyar Iparművészet - Magyar Kiállítási és Művészeti Katalógus -  Magyar Mérnök - Magyar Nemzet - Magyar Lányok - Magyarország - Magyarország és  Nagyvilág - Magyar Pályázatok * Magyar Sion - Magyar Szalon - Magyar Szemle - MTA Bács-Kiskun - MTA Könyvek - Magyar Történelmi Életrajzok - Magyar Újság - Medvetánc - Miskolci Szabadság - Mohácsi Hírlap - Mohács és Vidéke - Múzeumtörténeti Értesítő - Műcsarnok - Műszaki Élet - Műszaki Hetilap - Művészettörténeti Értesítő - Napi Magyarország - Nemzeti Újság - Náptanítók Lapja - Népszabadság - Népszava - Ország-Világ. [34]

 

                                                    

  

MAGYAR HÍRLAP I.

 

Apró szobrokat helyeznek el a főváros különböző terein. == Magyar Hírlap, 1927. január 6. p.8.                                Több szobor kerül ilyenformán az Erzsébet térre, a Döbrentei térre és a főváros egyéb tereire. A szobrok között vannak           F ü r e d i Richárd, T ó th István, K is s György és más művészek alkotásai.

Szobrokat helyeznek Budapest terein. == Magyar Hírlap, 1927. január 12. p.4.                                                                K i s s György: Csirkefogó.

Vita a parkokban felállítandó szobrokról. == Magyar Hírlap, 1927. július 20. p.4.                                                                   Az Erzsébet téren, Kiss György C s i r k e f o g ó j á r ó l.

 

 

 

 

MAGYAR HÍRLAP II.

 

Szobrot állítottak Szászváron a falu szülöttének. == Magyar Hírlap, 1969. augusztus 20. p. 16.                                    Kiss György szobrászművésznek, az egyszerű parasztfiúból lett Európa-szerte ismert művésznek, aki ötven évvel ezelőtt hunyt el.

Szobrok a baranyai falvakban. == Magyar Hírlap, 1978. február 24. p.6.                                                               Szászváron Kiss Györgynek, a falu szülöttének avatták.

Baranya megye szobrai. == Magyar Hírlap, 1983. február 18. p.6.                                                                               Mázaszászváron Kiss Györgynek, a falu szülöttének.

 

 

 

 

MAGYAR IPAR

Az első szoboröntés hazánkban. == Magyar Ipar, 1882. p.242.                                                                                         E téren az első kezdeményezést a Schlick cég tette a „Viktória“ szoboralak ércbeöntésével és a kísérlet kitűnően sikerült, úgy, hogy biztos reményünk lehet arra, miszerint szobrainkat jövőre s így már a Deák-szobrot is, idehaza öntethetjük ércbe. A gyár a szobor számára külön helyiséget építtetett s azt ott már összeállította. A Kiss György jeles szobrászunk által mintázott 6 méter magas alakot már több szakértő megtekintette s annak öntéséről leghízelgőbben nyilatkoztak, annál is inkább, mert az alak egyes részleteinek, de különösen az antiköltöny lebegő dús redőzeteinek öntése a legnehezebb feladatok közé tartozik, és ennek kivitele a „Viktória“szobron semmi kívánni valót sem hagy fenn. A 3 m magas géniusz-alak egy 1,4 m átmérőjű és négy szfinx által tartott golyón lebeg, és a bíráló bizottságon kívül a gyár még számos szakértőt szándékozik meghívni véleményadásra és ezek ítélete alapján nagyobb szobrok öntésére is külön öntő-műhelyt akar jövőben felállítani.

Az operaház és a hazai ipar. == Magyar Ipar, 1884. p.279.                                                                                               A szobrok [Palestrina és Peéri Jakab.  ]: FESZLER Leó, STROBL Alajos, Donáti, Huszár Adolf, Kiss György műterméből valók.

 

 

 

 

MAGYAR IPARMŰVÉSZET

 

Alpár Ignác: Szökőkút majolikából. == Magyar Iparművészet, 1897. p.17-20.                                                                     A Cserna kies völgyébe rejtett hévforrások már a rómaiak idejében is keresett gyógyhelyek voltak, a miről a Hercules-fürdőben több helyen találtatik emléktáblák és sírkövek töredékei tanúskodnak.     Az új építmények díszítésére engedélyezett tetemesebb összegek miatt nyertek munkát szobrászaink közül: Kiss György, aki a Gyógyászat és Ápolás szobrait, Bezerédy Gyula, aki az Erő és Szépség, továbbá Szécsi Antal, aki az Ifjúság és DONÁTH Gyula, aki az Élvezet alakját készítette. A váróterem kiváló dísze a szökőkút.                                                                                                                       

Kiss György: Az óra.== Magyar Iparművészet, 1887. p. 17-18.: ill.                                                                                     A pályázatban részt vett Kiss György, aki humoros csoportot mintázott, amelynek aljzatát képező gömbbe órát alkalmazott.

Arany János emlékszobrára kiírt pályázat.== Magyar Iparművészet, 1887. p.273.                                                            A pályázatban részt vett Kiss György.

A pécsi székesegyház.== Magyar Iparművészet, 1891. p. 161-172.

Esztergom egyházművészeti jelentősége.== Magyar Iparművészet, 1920. p.57-61.                                                      Kiss Györgynek több szobra található a Bazilikában.

NÁDAI Pál: Negyven évfolyam feltámadása.== Magyar Iparművészet, 1937. p.3.                                                               A Magyar Iparművészet első köteteiben kevés kivétellel csupa festő szerepel a legfigyelemreméltóbb iparművészeti munkákkal. De azért el lehet mondani, hogy Háry Gyula, Székely Árpád, Nagy Lázár, Deák É. Lajos, Nádler Róbert, Vaszary János; a szobrászok közül: Kiss György, DAMKÓ József, Beck Ö. Fülöp, Telcs Ede, Maróti Géza már első iparművészeti terveikkel is az anyagok jó ismerőinek bizonyultak.

 

 

 

 

MAGYAR KIÁLLÍTÁSI és MŰVÉSZETI KATALÓGUSOK

 

Művészeti katalógus. p.2.: ill.                                                                                                                                                Az Erzsébetvárosi templom főbejárata és mellékbejáratai feletti domborművek, valamint az oromzat csúcsán álló Erzsébet szobor Kiss György szobrász művei.

 Művészeti katalógus. p.72-73.                                                                                                                                           Az Eszéki úttal ellentétes irányban, a várostól északra, a Mohácsról Dunaszekcsőre vezető országút jobb oldalán, a Csele-patak torkolatánál található a II. Lajos-emlékmű. Ezen a helyen először Turcsányi Soma, volt 48-as honvédtiszt állított emlékművet. Ezt közadakozásból később átalakították. Ma a csonka obeliszk tetején egy fekvő oroszlán látható. Az emlékmű első oldalán elhelyezett relief a baranyai származású szobrászművész, Kiss György (1852—1919) alkotása.

 

 

 

 

 MAGYAR MÉRNÖK

 

Arany János szobra. == Magyar Mérnök, p.99.: ill.                                                                                                       1887-ben hirdették ki a pályázatot. A pályázat fényesen sikerült: Zala György két, Strobl Alajos, Kiss György, Szécsi Antal,  Tóth István, Bezerédi Gyula, Szász Gyula, Róna József és Keszler Adolf egy-egy mintával pályáztak. Az iparcsarnokban kiállított pályaművek közül leginkább Zala György, Róna József és Strobl Alajos alkotásai tetszettek. E szobrász-mesteriskola hatalmas műtermében készítette el Strobl Arany János szobrának agyagmintáját. A művész a nagy költő életének azt a pillanatát ábrázolta, midőn ott ül a Margitsziget egyik kőpadján, kedves tölgyfái alatt,

Az Andrássy-szobor pályaművei. == Magyar Mérnök, p.197.: ill.                                                                                    Kiss György egy patkó alakú magas terasz elé tette, oszlopos talpazatra helyezve. A ló magasra hányja a fejét, úgy, hogy a lovasból mi sem látszik. Mellékalakjai: a fülkéből kilépő Hungária, jobbról-balról Bosznia és Hercegovina teljesen elhibázottak. A jelige alatt pályázó művész terve, csak gyenge kísérletezés.

Az Andrássy-szobor pályaművei. == Magyar Mérnök, p.205.: ill.                                                                                   Kiss György pályaművének fényképe.       

 

 

 

 

MAGYAR NEMZET

                                                           

 

 

 

MAGYAR LÁNYOK

 

Veres Pálné szobra Budapesten. == Magyar Lányok, 1906. május 13. p.321-322. ill.                                                     Közadakozáson készítette ezt a művet egyik legismertebb szobrászaink egyike, Kiss György.  A szobor fehér kararai márványból készült, finom kivitelben, nemes stílusban, méltóan a nagyasszony emlékéhez. Az Erzsébet-tért díszíti, ahol nyíló virágok között, lombos fák árnya alatt álmodozik tovább.

 

 

 

 

MAGYARORSZÁG

 

Garay szobor Szekszárdon. == Magyarország, 1894. szeptember 25. p.7.                                                                    Eddig K i s s György, S z á s z Gyula budapesti szobrászok és Jankovich Gyula bécsi akadémiai szobrász küldtek szobormintákat.

Tavaszi tárlat. == Magyarország, 1898. április 14. p.7.                                                                                            Plasztikai művek a IV. teremben vannak kiállítva, köztük Kiss Györgyé is.                                                           

A Szépművészeti Múzeum. == Magyarország, 1898. augusztus 19. p.6-7.                                                                         Az anyag, festőké, szobrászoké együtt van és várja a palota felépítését, köztük Kiss György is.                                                                                                                                 

Az esztergomi bazilika új szobrai.== Magyarország, 1899. január 10. p.10.                                                                Mióta az esztergomi bazilika dunai homlokzatáról leszedték az idő rongálta óriási szobrokat, a hatalmas székesegyház nem éppen tetszetősnek tűnt föl. A főkáptalan előterjesztésére a hercegprímás most elrendelte, hogy az új szobrok fölállítása haladéktalanul munkába vétessék. Az erre vonatkozó költségvetéseket és terveket legutóbbi tanácsülésében tárgyalta a főkáptalan. Megállapodás szerint a homlokzatra három óriási terjedelmű szobor fog elhelyeztetni. A középen elhelyezendő Religio alakja 6 m magas lesz talapzat nélkül. Az eszményi alak óriási, mintegy 8 m magas keresztet tart balkezében, jobb kezével pedig az égre mutat. A főszobortól jobbra Szent István király szobra, balra pedig Szent L á s z l ó király szobra lesz elhelyezve, amint az ősmagyar katolikus egyháznak két dicső, kimagasló alakjai. Ezen szobrok 5 m magasságúak lesznek talapzat nélkül. A szobrok horganyból lesznek öntve. E nagy munkával a főkáptalan K is s György szobrászt bízta meg.

A kormány vásárlásai. == Magyarország, 1899. január 12. p.8-9.                                                                                       A Képzőművészeti Társulat téli kiállításáról megvásárolták Kiss György: „Júdás csókja” c. alkotását.     

Az Új Idők…== Magyarország, 1899. február 19. p.18.                                                                                                       …lehozta Kiss György: „II. Lajos halála” c. domborművének képét.

Lajos király emléke Mohácson.== Magyarország, 1899. február 28. p.6.                                                                   Évekkel ezelőtt mozgalmat indítottak a mohácsiak, hogy méltó szoborműben örökítsék meg a magyar nemzetre annyi gyászt hozott mohácsi ütközetet. Az országos mozgalom folytán eddig 15,000 forint folyt be erre a célra. Addig is, míg a szoborterv megvalósításához láthatnának, a csatasíkon levő kőemlék restaurációját határozták el. Egy pécsi szobrászt és kőfaragót bíztak meg a munkával, de az nem tudott a problémával a mohácsiak kívánságának megfelelően megküzdeni. Így jutott Kiss György, a jeles szobrász ahhoz a megrendeléshez, hogy bronzdomborműben örökítette meg a nagy pillanatot, mikor a szerencsétlen Lajos király a Csele-patakban lelte halálát. Kiss György már elkészült művével és kitűnően oldotta meg feladatát.                                                                          

A tavaszi nemzetközi tárlat.== Magyarország, 1899. április 14. p.2-3.                                                                            Kiss György egy igaz humorral készült öreg kofát állított ki: „Szorult helyzetben” címmel.                                    

Erzsébet szobor Németbolyban.== Magyarország, 1899. május 12. p.4.                                                                          Lelkes és szép mozgalom indult meg, írja ottani tudósítónk abból a célból, hogy dicsőült Erzsébet királynénknak szobrot emeljenek a községnek róla elnevezett csinos parkocskájában, körjegyző kezdeményezésére. Szobor-bizottság is alakult, amely kérvényben kérte Kiss György szobrászt, hogy készítsen egy költségtervezetet.

A Nemzeti Szalon megnyitása.== Magyarország, 1899. május 27. p.1-2.                                                                       Kiss György nem ismertetett művel vett részt a kiállításon.

Művészeink a párisi világkiállításon.== Magyarország, 1899. június 6. p.8.                                                                   Kiss György „Bacháns nő” c. művével vesz részt rajta.     

A vallás szobra.== Magyarország, 1899. július 23. p.7.                                                                                                      Az esztergomi bazilika homlokzatát díszítő szobrok az idők folyamán lassanként annyira szétmállottak, hogy eltávolításuk és újakkal való helyettesítésük szükségessé vált. Az új szobrok elkészítésével a hercegprímás Kiss György budapesti szobrászt bízta meg, aki a műtermében ma délután mutatta be az új szobrokat a sajtó képviselőinek. A vallás szobra egy 8,5 m magas géniuszt ábrázol, ki jobb kezével az égre mutat, baljában keresztet tart; fejét sugáralakú glória övezi. A szobor igazi művészi ihlettségről tanúskodik. Ezen kívül, most fejezi be Szt. István és Szt. László szobrainak mintázatát. Mindhárom szobrot horganyba öntik és helyezik el az esztergomi székesegyház homlokzatán.

Mohács emléke.== Magyarország, 1899. augusztus 30. p.6.                                                                                               A mai nap a legnagyobb nemzeti katasztrófa évfordulója. 373 évvel ezelőtt, augusztus 29-én, a mohácsi síkon elhullt az egész magyar sereg fővezérestül, az ifjú magyar királlyal együtt. Király, nemzet és haza együtt vesztek el. A török lovasság keresztültiport az elesett had-seregen és félholdját Szolimán kevélyen fordította az ellenségtől szűz Buda felé. Két hosszú évszázadba került, míg a mohácsi háromszáz török ágyú füstje eltisztult Magyarország egéről. Ennek a gyásznapnak emlékezetére Mohács város közönsége szép emlékművet emelt a Csele patak partján, a mely a patak vizébe veszett II. Lajos magyar királyt ábrázolja. Az ünneplők sorában volt Kiss György budapesti szobrász, a szép emlékmű tervezője is.

Az aradi Szentháromság szobor. == Magyarország, 1900. január 28. p.10.                                                                        A szoborpályázatban részt vett Kiss György is.

Az esztergomi ünnepségek. == Magyarország, 1900. augusztus 15. p.2-3.                                                                         A püspök felszentelte a Kiss György által készített gyönyörű kivitelű Szentháromság szobrot,                                       

Dr. Makszlányl Dezső: Első téli kiállítás.== Magyarország, 1900. november 24. p.2-4.                                                      Kiss György: „Liszt Ferenc” c. szobrával szerepelt,         

Az Erzsébetvárosi templom felavatása.== Magyarország, 1901. május 16. p.5.                                                                A 75 m magas torony között, hármas bejárat van. A fölöttük lévő domborművek és az oromzat csúcsán álló Szent Erzsébet Kiss György szobrász alkotásai.               

Vörösmarty-szobor pályázat.== Magyarország, 1901. november 10. p.10-11.                                                                Kiss György is a pályázók között.                       

A Munkácsy-szoborpályázat.== Magyarország, 1907. szeptember 12. p.10.                                                                   Kiss György is a pályázók között.                     

Készülő szobrok.== Magyarország, 1907. szeptember 12. p.10.                                                                                          Kiss György szobrászművész ez idő szerint Nagy Lajos magyar királyi és Telegdi Csanád esztergomi érsek 2.5 m nagyságú márvány emlékszobrán dolgozik. A szobrok, amelyek az esztergomi főszékes-egyház oszlopcsarnokát fogják díszíteni, Maszlaghy Ferenc és P ó r Antal esztergomi prelátusok, e két nagylelkű és bőkezű főpap megbízásából készülnek. Ugyancsak Kiss György műtermében most közeledik befejezéshez a pécsi Szentháromság-szobor is.                

Kossuth szobrok.== Magyarország, 1908. május. p.38.                                                                                                  1894-ben: Az első Kossuth-szobrot az alig 610 lélekből álló Veszprém megyei Sió-Maros kisközség állította fel az enyingi járásban június hó 17- én. Ezt a szobrot Kiss György szobrász mintázta. A másodikat (szintén mellszobrot) a Pest-megyei Dunapataj város közönsége állította Kiss György mintája után.                         

Szent Imre ünnepek.== Magyarország, 1908. november 3. p.10.                                                                                 Vajda Ödön zirci apát, a cisztercita-rend székesfehérvári főgimnáziumának, az intézetnél töltött 12 évi tanári működésének emlékére ez évi aranymiséje alkalmából Kiss György szobrász által alkotott Szent Imre-szobrot ajándékozott, melynek fölszentelése iskolai ünnep keretében, nov. 5-én délután 5 órakor lesz az intézet dísztermében.

A Műcsarnok téli kiállításán.== Magyarország, 1913. november 25. p.1-2.                                                                     Kiss György egy romantikus kompozícióval szerepel: Zrínyi Anna felrobbantja Szigetvárát. Kicsit túlságosan is sok benne a romanticizmus, kevés az igazság, az erő.

Téli tárlat a Nemzeti Szalonban.== Magyarország, 1913. december 7. p.7-8.                                                                     A plasztikát Sződi Szilárd és Murányi Gyula egy-egy ügyesen mintázott arcképszobra és Kiss György tetszetős, de édeskés, erőtlen Rákóczi és Czinka Panná-ja képviseli.

Hősi halált halt szobrászművész.== Magyarország, 1915. december 21. p.8.                                                                     A művészek soraiból egyre-másra szedi áldozatait a háború. Különösen a szobrászok gárdája szenved súlyos veszteséget. Közülük dőlt ki most legújabban K i s s Károly, aki az orosz harctéren halt hősi halált. A fiatal hős. Kiss Györgynek, az érdemes szobrászművésznek volt a fia és maga, a lehetséges új nemzedék egyik jeles tagja volt.

 

 

 

 

 MAGYARORSZÁG és a NAGYVILÁG

 

 Kiss György és a Leányrablás. == Magyarország és a Nagyvilág,1884. február 3. p.75.                                                       Mikor Izsó Miklós, mindnyájunk nagy fájdalmára, oly korán elhunyt, mielőtt még «Petőfit, e nagy ambícióval megkezdett monumentális művét befejezhette volna: senki sem hitte, hogy alig néhány év alatt oly szobrász-nemzedék támad nálunk, mely úgy az emlékszerű, mint az életképies irányban nemcsak jeleset alkot, hanem a hazai plasztikai művészetet gyorsan fel is virágoztatja. A «Petőfi» szobor új alkotója Huszár Adolf teljes bizalmat keltett a műbarátokban, hogy ha jóravaló monumentális szoborra szükségünk van, nem kell a külföldhöz fordulnunk. A «Deák» szobor, mely javában készül mindenkiben a legszebb várakozásokat kelti, még azokban is, a kik az álló és ülő alak kérdésének fölvetése és erőszakos megvitatása alkalmával nem a művész pártjára álltak. Ugyanily biztató az az irány, melyet Kiss György képvisel: a zsáner-szobrászat iránya. A hány alakot, csoportot e nemben mintázott: abban mindenekelőtt a felfogás közvetlensége, a gondos kivitel s a festői hatás biztosította a tetszést. Az impulzust az ilyen művekre a «Fonóban» és a «Búsuló juhász» című páratlan alkotások adták, melyek Izsó Miklós nevét örökre fenn fogják tartani. Utána többen próbálkoztak e téren, de tán senki annyi szerencsével, mint Kiss György, a ki maga is a nép fia, s legjobban ismeri ama típusokat, kiket ez életképies műveiben érzékit. Úgy tetszik, akkor van ő igazán elemében, amikor ilyen magyaros, népies alakokat teremt, mint a «Lókötő», aki összeguggolva, gúzsba kötve ül, míg szemeiben a bosszú és harag sötétlik, vagy a «Csirkefogó» e természetes, egyszerű zsáner-alak, melynek mozdulatát, egész magatartását az életből leste el a fiatal szobrász; továbbá a «Gyümölcs tolvaj», aki el akar menekülni, de a kutya megfogja.           

 Prém József: Legújabb művei egyike Kiss Györgynek…== Magyarország és a Nagyvilág,                                                  …a saját relief-arcképe, melyet jó ismerősei számára készített. Túlságos szerénységből nem találta el magát, mert a profil-képmás sokkal idősebbnek tünteti föl. Hiszen még ifjú, alig harminckét éves ember. A jövő iránt tehát teljes bizalommal lehet. Egy másik mű melyen most dolgozik «Csirke-tolvaj» címet visel. A fickó épen menekül zsákmányával, midőn egy «Bulldog», érdekes, okos állat: nem a legnyájasabban felelősségre vonja és kabátjánál fogva visszatartja őt. Ezt a csoportot az országos kiállítás számára mintázza a művész és legjobb zsáner-szobrai közt fog helyet foglalni. De lesz-e majd vevője? Nil desperandum !

Az operaház szobor-pályázata. == Magyarország és a Nagyvilág, p.259.                                                                               A beérkezett tíz pályamű látható a műcsarnok utolsó termében. Legnagyobb részük Palestrinát ábrázolja, különösen a Szász Gyuláé és Kiss Györgyé valóban szép kidolgozásban, természetes állásban, jó felfogással.

Az operaház szobor-pályázata. == Magyarország és a Nagyvilág, p.295.                                                                   Döntött a bizottság. Elhatározta, hogy a pályázók közül Huszár Adolf, Szász Gyula, Kiss György, Brestyánszky, Stróbl és Donáth szobrászokat bízzák meg munkával.

A Deák mauzóleum kupoláján álló szobor pályázata. == Magyarország és a Nagyvilág, p.344.                                         A harmadik minta Kiss Györgyé. Ruházata kétségkívül határozott művészi tehetségre vall, és meglátszik rajta az irgalmas szamaritánus mesterének keze. De az e ruha alatt levő testnek nincsenek arányai, vagy helyesebben a meglevő arányok roppant hibásak. Legfőbb hiba azonban maga a felfogás. Az alak két kezével magasra tartja a koszorút. Ez a felfogás illik csúcshomlokzatra, de nem kupolára. így tehát e minta már architektúrai szempontból is elhibázott mű. A legutolsó minta, az Engel Józsefé, a többi háromtól nagyon elmarad.

A Deák mauzóleum Géniusza. == Magyarország és a Nagyvilág, p.359.                                                                               A kupolájára tervezett géniuszra beérkezett pályaművek fölött szerdán délután határozott a bizottság. 5 szóval 3 ellen Kiss György mintáját fogadta el.

A Honvédelmi Minisztérium szobrai. == Magyarország és a Nagyvilág, p.427.                                                                Hét minta érkezett, Árpádot hárman választották: Donáth, Kiss és Halász. Kiss Györgyé talán sikerült mű.

A Honvédelmi Minisztérium… == Magyarország és a Nagyvilág, p.444.                                                                              …palotája díszítésére Árpád szobrát Kiss György fogja készíteni.

Az Operaház szobrai.== Magyarország és a Nagyvilág, p.556.                                                                                        Kiss György az operaszínház számára megrendelt Jacopo Peri és Palestrina szobrát mintázza; a Kálvin-téri kutat is e fiatal szobrászunk készíti egy bécsi művész társaságában.                       

Kálvin téri kút.== Magyarország és a Nagyvilág, p.651.                                                                                                      A Kálvin téri kút domborműves medencéjének és szobor-alakjainak készítését Ybl Ferenc     Kiss György jeles fiatal szobrászunkra bízta, aki Feszl József osztrák művész társaságában fogja a négy magyar folyó allegóriái alakjait mintázni.

Kiss György...== Magyarország és a Nagyvilág, p.699.                                                                                                       …a kormánytól nyert ezer forint ösztöndíjával a jövő év tavaszán Rómába utazik. A fiatal szobrász addig a Kálvin téri kutat, és tán az operaház hét szobrát mintázza, míg a »Gyászoló genius«-t, mely a Deák-mauzóleum kupoláját fogja díszíteni, Rómában készíti el.

Az Operaház szobrai.== Magyarország és a Nagyvilág, p.827.                                                                                        Kiss Györgynek egy új mintát kell készíteni.

 

 

 

 

MAGYAR PÁLYÁZATOK

A pécsi Székesegyház leírása. GERECZE Péter, dr. írása.

 

 

 

 

MAGYAR SION

 

Szondy-kápolna felszentelése. == Magyar Sion, 1885. p.793.                                                                                   Lippert prímási építész tervei szerint 20,000 forint költségen Szondy emlékére kápolnát emeltetett a drégelyi romok közelében. Belső berendezése igen egyszerű, de a márványból faragott oltár, az ablakok üvegfestményei és a Kiss György által készített Szondy-szobor igen szépek.

A pécsi román stílusú Bazilika.== Magyar Sion, 1891. p.642.                                                                                       Három árkád szent István, szent Péter és szent Mór (Pécs első püspöke) domborművű képeivel. A homlokzat két bástyaszögletén az erő és bátorság jelvénye, két oroszlán pihen. Ezek fölött a véres üldözéséből diadallal kiemelkedő egyház jelképével, a főnixmadárral és az odaadó szeretet szimbólumával, a fiait saját vérével tápláló pelikánnal, mely itt az egyház jegyesét, Krisztust ábrázolja, domborműveivel. Elől az egyház déli hosszú frontja szintén árkádokkal és kis oszlopcsarnokokkal díszített falát félkörív alakú dombormű, „a magyar szentek hódolata" Kiss György szobrásztól. Középen a Szűz, Magyarország Védőasszonya ül trónján, ölében a kisded Jézussal, oldalt szűz szent Imre herceggel, szent Gellért-, szent Erzsébettel, — és másik oldalon szent László-, szent Margittal és szent Adalberttel.— Az egyház külső homlok-vonalán a tizenkét apostol szobra áll ugyanazon művész műterméből.

A pécsi Szepesy szobor a reliefekkel. == Magyar Sion, 1893. p.559-558.                                                                      Kiss György készített e a szobrot, aki maga is pécsi származású, akit pécsi papok segélyeztek ifjú korában, hogy művész lehessen.

A pécsi Szepesy szobor felavatása. == Magyar Sion, 1893. p.860-863.                                                                                 A szobor készítésével Kiss Györgyöt, a kiváló művészt bízták meg.

Az esztergomi bazilika új szobrai. == Magyar Sion, 1899. p.719.                                                                         Ismeretes, hogy a székes-főegyházunk dunai homlokzatán levő kőszobrokat az idő vasfoga annyira megkoptatta, hogy azokat el kellett távolítani, és helyükbe újakat kell állítani . A z új  szobrokat Kiss György szobrász készíti, akinek budapesti műtermében már készen állnak a Religio, szent István és szent László királyok horganyba öntött szobrai . Név szerint a Religio szobra, női alak a kereszttel:  8,6 m magas.

 

 

 

 

MAGYAR SZALON

 

 VÁRADY Ferenc: Pécs. == Magyar Szalon, 1894. p.199-200.                                                                                                 A művészi munkákból a magyaroknak is jusson valami, Lotz és Székely, jeles festőinknek, és szobrászainknak is jutassanak valamit. Nekünk a magyar művészet remekei jobban tetszenek, mint a német ecset alkotásai, noha ezek művészi szempontból semmi kifogás alá nem eshetnek.

Dr. VÁLI Béla: A pécsi székesegyház. == Magyar Szalon, 1894. p.389-390.                                                                     Kiss György művei: a D-i homlokzaton a 12 apostol szobra és a dombormű, Máriának hódolnak a magyar szentek. A Ny-i homlokzat három apostola: Szent István – Szent Mór – Szent Péter, felettük a két térdelő angyal, két oroszlán, a Főnix és a Pelikán szobrai.

FEKETE József: A Andrássy szobor pályázat. == Magyar Szalon, 1894. p.239-240.,244-245.: ill.                                      Kiss György szobránál elsősorban az architektúra impozáns nagysága hat, mely nagymértékben dominálja a helyet, ahova a szobor felállítandó volna. Kiss György architektúrája Brockhammer építész műve és huszonkét méter széles, tizenhét méter mély, nyomott félkört alkot. Jobb- és baloldalról körlépcsők vezetnek föl. A főalak magyarázatául a talapzat két oldalán két allegorikus alak van felállítva, az egyik Bosznia, amint babért nyújt meghódító-jának, övében handzsárral és ballábával rálépve a félhold zászlajára, a másik egy római ülő alak, jobb kezében kardot és pálmaágat tartva, az alkotmányos kibékülés szimbóluma gyanánt; baljában pedig egy pajzs, amelyre támaszkodik, a hármas szövetség államainak címereivel. A szobor előtt három lépcső magas fülkéből kilépve áll Hungária alakja, amelynek elhelyezése emlékeztet a bécsi Mária Terézia szobor kilépő alakjainak csoportjára. Az egész alap félkörét két oldalt két oroszlán őrzi, mindkettő igen szépen van mintázva. A körülbelül öt m magas talapzaton gróf Andrássy főúri címere és vitézi sisakja az ornamentális dísz és ez fölött emelkedik Andrássy nobilis alakja, egyik kezével tartva a gyeplőt, a másikban lefelé kalpagját, mintegy köszönettel fogadva a nép hódolatát, amely őt a koronázás napjaiban körülveszi. Gróf Andrássy alakja hű, de részleteiben nincs eléggé kidolgozva.

A Bacchánsnő. == Magyar Szalon, 1894. p.400.: ill. Csak kép, szöveg nélkül.

Készülő szobrok. == Magyar Szalon,1894. p.297-300.                                                                                                     Két plasztikai alkotás: a szombathelyi Berzsenyi-szobor terve és a Bacchánsnő csoportozata. Mind a kettő az ismert Kiss György munkája. Vagy két évtizede már, hogy e tősgyökeres magyar-művész a Szamaritánus című zseniális csoportozatával feltűnt és legújabb művével is fényes bizonyítékát szolgáltatja, hogy tehetsége, művészi ereje emelkedőben van. Berzsenyi szobráról maga Beöthy Zsolt is, mint a zsűri tagja, igen elismerően nyilatkozott és különösen a nyugodt, kifejező arc, az egyszerű, keresetlen testtartás az, ami e munka hatását emeli. Volt Kiss Györgynek ez emlékre egy másik terve is, a mely ökölbe szorított jobb kézzel a debreceni Csokonai-szoborhoz hasonlóan, balkezében lanttal ábrázolja a költőt, mintha ostorozná a: »romlásnak indult« magyarokat, de a terv túlságos élénksége, bár a felfogásban több eredetiség nyilvánult, a másik, szerényebben fellépő, de művészibb munkára terelte a bíráló-bizottság figyelmét. A pálya koszorúzott terv élete java korában ábrázolja a költőt; válláról hosszú köpeny lóg alá, melyet elül jobbjával fölemel, míg baljában koszorút tart. De e nélkül is oly beszédes az alak, hogy első pillanatra is érezzük ihletett vonásaiból, hogy ez a gazdag sujtású, inkább katonaruhát öltött alak a magyar nemzet nagy költőjének emlékét örökíti meg.                                                                                                                A Bacchánsnő csoportozatával Kiss György visszatért első szerelméhez: amikor a bibliából, a mitológiából merítette inspirációit. Nem új tárgyat dolgozott fel, de a művészteremtő képzelete új formát, új tartalmat adott annak. A kimondhatatlan élvvágy érzete szólal meg e mezítelen testben, amint átengedi magát egészen a Szatír csókjainak és a gyönyörűen mintázott női testen kívül Kiss György érdeme annál nagyobb, mert meg tudta vonni azt a határt, amely a szépet a visszataszítótól elválasztja.

LÁZÁR Béla: Tavaszi Tárlat. == Magyar Szalon,1899. p.351-352.                                                                                           Kiss György „Szorult helyzete” tele apró hibával.

 

 

 

 MAGYAR SZEMLE

 

l.: A p é c s i d ó m r ó l . II. == Magyar Szemle, 1891. július 26. p.357.                                                                           Egy széles párkányon az apostolszobrok állnak, Kiss György szobrászunk művei. Tizenkét apostol szobra ékesítette a székesegyház déli homlokzatát előbb is, de ezek sokkal inkább hatalmas méreteik, mint művészi alkatuk által tűntek ki és Kiss Györgynek műveivel távolról sem versenyezhetnek. Kissnek még egy domborműve ékesíti a déli oldalt, a kapu felett látható szoborcsoport: „Magyar szentek hódolata” a boldogságos Szűz, mint Magyarország Patrónája előtt. Közepén ül szűz Mária a kisded Jézussal. Előtte térdelnek jobbról sz. Imre, Gellért püspök és sz. Erzsébet, balról László király, sz. Margit és Adalbert prágai püspök. Az egész domborműnek úgy eszméje, mint ügyes csoportosítása és művészi kivitele megérdemli a figyelmet.

 Kiss György… == Magyar Szemle,1891. november 20. p.573.                                                                                               …szobrász, aki nem régen tért haza Berlinből, jelenleg Pozsega város megbízásából „Fráter Lukács Imbriszimovics” szobrán dolgozik, melynek mintája már készen áll műtermében. Kiss György a törökök ellen vívott küzdelmekben nagy érdemeket szerzett hős kapucinust, mint az erő és elszánt bátorság megtestesítőjét ábrázolja.      

A püspök szobra. == Magyar Szemle, 1892. október 16. p.507.                                                                                              Szepesy Ignácz pécsi püspök szobrának gipszmintáját Kiss György szobrász már elkészítette. A jótékonyságáról híres püspököt a szobrász egyszerű papi díszben ábrázolja, amint egy lépcsőn leszállva, a nép közé vegyül. Kiss György realisztikusan, de bizonyos fenséggel ábrázolta a főpapot és arcában szívjóságot tükrözhet. Az életnagyságon fölüli alak (2,5 m.) negyedfél méter talapzaton fog állani, melynek oldalaira a szobrász 2 „reliefet” alkalmazott. Az egyik Pécs város hódolatát ábrázolja a püspök előtt, míg a másik úgy mutatja be őt, amint az általa alapított líceum alapkövét leteszi. A szobor dísze lesz a városnak és Kiss György kiváló tehetségéről tanúskodik.

Dr. Losonczy Lipót: Egy év művészete. == Magyar Szemle, 1893. január 1. p.9.                                                              Pécs városa, mely csak tavaly gazdagodott püspöke bőkezűségéből egy remek alkotással, mely a hazai műemlékek közt első helyen áll, az idén rótta le a kegyelet adóját egyik volt püspöke iránt, amidőn Szepesi Ignác életnagysága bronzszobrát szürke, svédgránit-alapon rendelte meg Kiss Györgynél.

Az új országház szobrai. == Magyar Szemle,1893. január 15. p.34.                                                                        .              Az épülő országház valóságos panteonja lesz királyainknak, fejedelmeinknek, hadvezéreinknek és egyéb históriai nagyjainknak. Az országos bizottság, az összes művészeknek munkát akarván juttatni, felhívta a hazai szobrászokat, hogy gondoskodjanak a megfelelő szobrokról. Szobrászaink nagy örömmel fogadták a felszólítást. Kiss György hét szoborra kapott megbízást: Péter király, Aba Sámuel, III. Ferdinánd, Erdődy Tamás horvát bán, Zrínyi Miklós költő, hadvezér, Jurisics Miklós hadvezér és Salamon király.

Szepesy Ignác…== Magyar Szemle,1893. november 12. p.552.                                                                                           …volt pécsi püspök ércszobrát, melyet Pécs város közönsége készíttetett Kiss György szobrász- művésszel, a jövő hónapban leplezik le.

  A Garay-szobor…== Magyar Szemle,1894. október 14. p.492.                                                                                          …pályázata lejár. Két szoborminta már érkezett Szekszárdra; mind a kettőt Kiss György mintázta.       

A Garay-pályázat eredménye. == Magyar Szemle, 1894. november 4. p.528.                                                                 Kiss Györgynek a harmadik díjat ítélték.

Berzsenyi Dániel szobra. == Magyar Szemle, 1895. október 13. p.492.                                                                                Berzsenyi Dánielnek, a nagy ódaköltőnek szobrot emelnek Szombathelyen. A szobor mintázásával Kiss György tehetséges szobrászt bízták meg, aki mintát elkészítette.

Az esztergomi bazilika új oltára== Magyar Szemle, 1896. július 5. p.324.                                                                               …Sujánszky Antal püspök-nagyprépost az esztergomi bazilika számára elkészíttette Jézus szent Szíve oltárát. Kiss György ismert szobrász mintázta az oltárt, a melyen az a jelenet van megörökítve, mikor Jézus megjelenik szent Margitnak. A művészi kivitelű oltár márványból van kifaragva.    

Toursi Szt.-Márton emlékére oltárt állíttat…== Magyar Szemle, 1896. július 5. p.324.                                                          …az esztergomi főkáptalan az esztergomi bazilikában, a magyar származású toursi szent Márton tiszteletére, melynek elkészítésével Kiss György szobrászt bízta meg. Kiss már el is készítette pompás fehér kararai márványból az oltárt, amelyen művészileg vannak megörökítve IV. Béla király leányainak, Szent Kunigundának és Szent Jolántának alakjai.

Szombathely ünnepe. == Magyar Szemle, 1896. december 13. p.599.                                                                                A megyeház előtti téren szép ünnepséggel leplezték le Berzsenyi Dánielnek Kiss György készítette szobrát, bizonyságául annak, hogy nem halt ki teljesen ez anyagias kor gyermekeinek szívéből a költészet szeretete és az igaz hazafiság érzete. A hajdan erős magyar romlásnak indult, Árpád vére elfajult, de azért még él nemzetünk Istene, áll szeretett hazánk s nem dőlt teljességgel alacsony porba nemes feje. . .

KACZIÁNY Ödön: Tavaszi nemzetközi kiállítás a műcsarnokban. == Magyar Szemle, 1897. 23. szám. p.274-275.              Kiss György: Szerelmes faunja jól van mintázva, de felfogása nagyon is közönséges.                                                                                        

Faun, gyermekkel.== Magyar Szemle,1897. június 6. p.226-227.                                                                              Ámorral ölében csinos, de kissé konvencionális. Sokkal eredetibb ennél Kiss György alkotása: a rugdalózó gyerekfaun, a kit öreg társa ölében tart és pánsípjával próbálja megszelídíteni.

Az esztergomi bazilika új oltára. == Magyar Szemle,1897. augusztus 1. p.372.                                                                Az esztergomi bazilika ismét egy új, művészi kivitelű oltárral lesz gazdagabb. Kiss György,az ismert szobrász készíti az új oltárt, melyet Jézus szent Szívéről neveznek el. Az oltáron három szoboralak lesz életnagyságban. A díszítések reneszánsz stílusúak. Az esztergomi főszékesegyház kincstárnoka, Maszlaghy Ferencz kanonok a napokban nézte meg a mintát Kiss György műtermében és azt annyira sikerültnek találta, hogy a művészt nyomban megbízta művének márványban való kivitelével.

Szobrot Szombathely első püspökének. == Magyar Szemle,1897. október 31. p.528.                                                        A sárvári esperesi kerület határozta el elsőnek, hogy Szily Jánosnak, a szombathelyi egyházmegye első püspökének szobrot állíttat, és hogy e végből az egész egyházmegyére kiterjedő mozgalmat indít. A napokban Szombathelyen járt Kiss György jeles szobrászunk, hogy a szobor elkészítése iránt érintkezésbe lépjen az illetékes körökkel. A szoboralap vagyona ma még kevés, de hisz a mozgalom is még csak kezdetén tart. Kiss Szilyt álló helyzetben, vállain hermelinpalásttal óhajtaná megörökíteni. A szobor a székesegyház előtt levő tér közepére volna elhelyezendő. A 2,5 m magas ércszobor, melynek modelljét valószínűleg még a tél folyamán elkészíti a művész, arányos talapzattal.

A művészi szezon I. == Magyar Szemle,1898. december 4. p.586-587.                                                                      Komoly törekvés, a jellemzésnek azonban nagy felhajtása jellemzi Kiss György alkotását, amely Júdás csókját ábrázolja és Krisztus Urunkat s az áruló apostolt derékig tünteti föl a szobrászat szellemének megfelelő nyugodt mozdulattal, határozott és tiszta körvonalakkal.      

Wesselényi emléke. == Magyar Szemle, 1899. július 16. p.348.                                                                                         A főváros Wesselényi Miklósnak az 1838.-i árvíz idején az életmentés körül kifejtett önfeláldozó működését emléktáblával örökíti meg, mely tábla a régi városház falába fog illesztetni s hasonló lesz. íz Akadémia falán elhelyezett Széchenyi-emléktáblához. A tanács az emléktábla tervére kiirt pályázaton hat művész vett részt: Kiss György, stb.

Az ország legnagyobb szobra.== Magyar Szemle, 1899. július 28. p.121.                                                                        Most készült el Kiss György műtermében az a gipszszobor, a mely horganyba öntve, az ország legnagyobb szobra lesz. Maga az alak hat méter magas; a kezében tartott kereszttel pedig 8,6 m lesz. Szép női alak ez, libbenő, könnyű ruhában és hátára vetett könnyű palásttal. Ajka félig nyitva, szemével az égre néz. Fején dicsőségsugár. Magasra emelt jobb karjával az égre mutat; ott van az igazság és a szeretet; baljával nagy keresztet szorít a vállához. A vallás szobra ez, a melyet az esztergomi káptalan rendelt meg az esztergomi bazilikának a Dunára néző főhomlokára. Egyik oldalán e hatalmas szobornak, kellő távolban, Szent István nyugodt, nemes alakja foglal majd helyet ismeretes palástjában és egyenes kardjával, a másik oldalán pedig Szent László levente alakja, kezében a csatabárdjával. Ezt a két szobrot is Kiss György készíti; a kettőnek a mintái készen vannak. A két szent királynak szobrai öt méter magasak lesznek.

DIVALD Kornél: A tavaszi műkiállítás II. == Magyar Szemle, 1899. április 30. p.213-214.                                                Még egy emlékmű van a tavaszi tárlaton: Kiss György domborműve, mely II. Lajos király halálát tünteti föl és Mohácson lesz fölállítva.

DIVALD Kornél: Nemzeti Szalon II. == Magyar Szemle, 1899. június 4. p.274-275.                                                          Kiss György a műcsarnokbeli kiállítás kapcsán ismertetett „Szorult helyzet” című zsánermunkáját küldte be brutálisabb kiadásban. „Mindenkit érhet baleset” című szoborcsoportozatán nagydobot verő katonazenészt ábrázol, aki hatást hajhászóan megmintázott kedvese után nézve, egy előtte botló úr cilinderét lapítja össze réztányérjával. E leírásból talán sokan maguktól is vissza fognak emlékezni arra a germán vaskossággal készült képre, a mely nemrégiben egy német képeslapban jelent meg. Kiss György ennek nyomán mintázta meg munkáját és oly szellemben, amely viaszbáb-panorámában helyén van, de jó nevű művészt kompromittál.

Kiss György legújabb művei.== Magyar Szemle, 1900. június 24. p.300.                                                                               Kiss György szobrászművész, a ki a zsáner plasztikán kívül az egyházi szobrászat terén is már szép sikereket ért el, mint értesülünk, most az esztergomi Szentháromság-szobron dolgozik, melyet a magyarországi kereszténység kilencszáz éves jubileuma alkalmával állítanak föl a prímás székhelyén. Ezen kívül Kiss György a Pécs városi Havi hegyi kápolna előtt lévő szikla díszítésére egy 5,2 m magas feszületen is dolgozik, melynek korpusza 2,3 m magas horganyöntvény lesz. Ugyancsak a keresztnek egy másolatát a máriagyűdi templom fölött lévő hegytető számára is elkészíti a művész, aki legközelebb a pécsi új Szentháromság-szobor elkészítésére is alkalmasint megbízást fog kapni.                                                                       

Az erzsébetvárosi új templom. == Magyar Szemle1900. június 24. p.576.                                                                            A kereszthajók ÉNy-i oldalán lévő bejárók fölött alkalmazott domborművek, és az oromzat csúcsán álló szent Erzsébet szobra, Kiss György vésője alól kerültek ki.

Kitüntetett magyar művész. == Magyar Szemle, 1902.június 1. p. 264.                                                                               Kiss György, érdemes szobrászunk, kinek szobrai az esztergomi bazilika oltárait és homlokzatát díszítik és a ki számos szoborművel gazdagította a hazai templomokat, hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, honnan a napokban tért vissza. A pápa a jeles magyar művészt ez alkalommal a Pro ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki. Kiss György szobrász az első magyar művész, a ki ebben a kitüntetésben részesült.

Vörösmarty szobra. == Magyar Szemle, 1902.október 5. p.478-479.                                                                                Kiss György a szobor talapzatát pőre némberek koszorújával díszítette, a melyek orgiája közepette Vörösmarty kezeit összekulcsolva, szorongó kifejezéssel áll helyén, mintha azt mondaná: — Istenem, hogy ezt is meg kellett érnem!

Vásárhelyi Pál emléke.== Magyar Szemle, 1903. március 8. p.123.                                                                                Vásárhelyi Pálnak, a Tisza szabályozás nagynevű megalkotójának emléket fognak állítani Szegeden. Az emlékmű azon a téren fog emelkedni, amelyen Tisza Lajos grófnak, a város ujjá alkotójának Fadrusz János által mintázott szobrát elhelyezik. Az emlékbizottság Kiss György, Szécsi Antal és Mátrai Lajos fővárosi szobrászokat hívta föl, hogy az emlékmű mintáját elkészítsék.

Esztergom város Mária-szobra.== Magyar Szemle, 1904. október 30.                                                                               P ó r Ferenc esztergomi kanonok a saját költségén gyönyörű Mária-szobrot készíttetett Esztergom városának, melyet a bazilika előtti térségen fognak fölállítani. A szobrot Kiss György szobrászművészünk mintázta, akinek ez egyik legjobb alkotása. A művész Máriát, mint Magyarország patrónusát egészen új fölfogással, magyar ruhában ábrázolja, fején a magyar koronával és karján a gyermek-jézussal. A szobor teljesen elkészült és bronzba öntik.                                                                          

Veres Pálné szobra.== Magyar Szemle, 1906. május 10. p.301-302.: ill.                                                                   Márvány szobrot kapott az Erzsébet-téren, aminő elismerés ritkán jutott még asszonynak, kivált képen minálunk. A nők úgy látszik, csakugyan hálásabbak, mint a férfiak. Veres Pálné, Beniczky Hermina tíz évvel halála után szobrot kapott — hány kiváló embernek vagyunk még adósai egy ilyen szoborral?    

 

 

 

 

MTA BÁCS-BODROG VÁRMEGYE ÉVKÖNYVE

 

 MTA Bács-Bodrog vármegye Évkönyve, 1889. p. 48.                                                                                             Németh Imre, miniszteri tanácsos, a kereskedelmi Múzeum igazgatója felszólította társulatunkat, hogy fizessen elő Trefort Ágoston életnagyságú mellszobrának, Kiss György ismert nevű szobrász által készítendő elefántcsontszínű gipszmásolatára.

MTA Bács-Bodrog vármegye Évkönyve, 1902. p. 193.                                                                                                          A budapesti Vörösmarty-szoborbizottság, Kiss György jutalmazott szobormintáját, társulatunk múzeumának ajándékozta.

MTA Bács-Bodrog vármegye Évkönyve, 1903. p. 38-39.                                                                               Szépművészeti múzeum. A j á n d é k: 1. Kossuth Lajos 100. évfordulójának ünnepségét rendező bizottság, Kossuth Lajos szobrának gipszmásolata. 2. Vörösmarty-szoborbizottság. Kiss György szobrásznak a versenyen a II. csoportba sorozott pályaterve gipszből.

MTA Bács-Bodrog vármegye Évkönyve, 1907. p. 126.

Temesvár közönségének a kegyelete hozta létre azon a helyen, ahol egykor, 1514-ben a lázadó parasztok vezérét, Dózsa Györgyöt, a kuruc királyt, oly kegyetlenül végezték ki. A József- és Erzsébetvárosok elején, a Dózsa-utca bejáratának üresen hagyott telken épült fel a M á r i a – e m l é k, Kiss György szobrász alkotása.

 

 

 

 

 MTA KÖNYVEK

 

GURZÓ K. Enikő: Kis Bécs nagy packázásai Fadrusz [János] és Kiss [György] ortodox fogságban. == MTA Könyvek, p.16-23.                                                                                                                                                                        Azon a helyen, ahol a történelmi hagyomány szerint 1514-ben kivégezték a parasztfelkelés vezérét, Dózsa Györgyöt, és ahol a Szűzanya alakja a kétségbeesett, megkínzott jobbágyok előtt megjelent, szenteltette fel 1906 decemberében Temesvár polgársága a Mária-emlékművet. A Székely László (1877-1934) műépítész tervezte, kemény homokkőből épült neoromán stílusú kápolnához ma három irányból vezet el egy-egy lépcsősor, az elülsőt azonban brutálisán elrondította, meghosszabbította, kitoldotta egy eszement mániákus. Az árkádos fülke csúcsos tetejét tartó oszlopok törzse belga gránitból készült, lábazatukat és fejüket pedig carrarai márványból faragták.  Az őrhelyben elhelyezett 1,5 m magas márvány-szobor Kiss György (1852-1919) munkája: a művész közvetlenül a gipszbe mintázott modell után, a carrarai márványtelepen mintázta meg, Bár a szászvári születésű szobrász neve mára feledésbe merült, életében megbecsült volt, ünnepelt híresség, számos egyházi s állami kitüntetés tulajdonosa. Tehetségét a prominens Zala György is elismerte, dicsérte: neobarokk emlékműszobrászat kiválóságával Kiss nem csupán munkatársi viszonyba került, hanem baráti kapcsolatot is ápolt, ám a tőle kapott méltatás, a végül elért társadalmi státusz nem ennek az összetartásnak, relációnak volt betudható. Támogatói közül megemlítendő még Koronghy Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos, neves művészet pártoló, aki úgyszintén a talentumot látta meg benne s karolta fel, nem pedig az ismerőst.                 . Kiss György több mint 40 évig élt Budapesten ma is létező köztéri szobrokat alkotott, többek között az első ilyen jellegűt, amit a budapesti Erzsébet térén szenteltek fel 1906-ban, és amely a nőnevelés kezdeményezőjét, Veres Pálnét ábrázolja. Szintén az ő keze munkája a budapesti Millenniumi Emlékmű Károly Róbert figurája, a Parlament számos köles beltéri sziluettje, így a tőzsdét és a kereskedelmet szemléltető hármas csoport, a díszlépcsőre helyezett négy apród, a Pétert és Aba Sámuelt mintázó alkotások, valamint a Hit és a Jótékonyság című allegóriák. Neki köszönhető a Képviselőház társalgótermének több mesterségszobra, a Parlament külső díszszobrai közül a Zrínyi Miklós, III. Ferdinánd, Jurisics Miklós és Erdődy Tamás tiszteletére emeltek. Mivel az időjárási viszontagságok jelentősen kikezdték e műtárgyakat, jelenleg a valódiak hű másolatai szépítik a palotát. Megrongálódott és az előbb felsoroltakkal azonos sorsra jutott a Deák-mauzóleum Gyászoló Géniusza is, amelyet Izsó Miklós műtermében formázott meg a művész, a Honvédelmi Minisztérium számára készült Árpád-szobor, valamint az Operaház két homlokzati alakja. A Kakas tolvajt (vagy Csirkefogót) a főváros vásárolta meg tőle, a Krúdy Gyula utcai parkban viszont csak 1927 óta látható. Feltételezhetően Kiss Györgynek tulajdoníthatók az Iparművészeti Múzeumon 1895-96-ban elhelyezett apródok, kétségbevonhatatlanul pedig az imában és hitben való elmélyülést szolgáló, segítő szentábrázolások az Erzsébet városi római katolikus templomban, no meg a kőbányaiban. Nem maradhatnak ki a számbavételből a rátermettségéről, sokoldalúságáról valló irodalmi, történelmi témájú művei sem, amelyek közül kiemelkedik a Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Zrínyi Miklós és a Szondi György című, illetve Berzsenyi Dániel, Arany János és Kisfaludy Károly mellszobra. Budapesten kívül Esztergomban, Pécsett, Ausztriában, Horvátországban, Olaszországban, Szlavóniában, a Felvidéken és Erdélyben lelhetők fel munkái.                                                                                               Temesváron több épület kiegészítő plasztikája volt kutatható, hisz a Székely László városi főépítésszel ápolt szoros munkatársi kapcsolatának köszönhetően ő faraghatta ki azt a négy szobrot, amelyek Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Erzsébet emlékét idézve az 1920-as évekig ékesítették a temesvári Piarista Főgimnáziumot és a hozzá tartozó kegyesrendi templomot. Székely Dózsa György embertelen elvesztésének a helyére Szűz Máriát kellett kőbe álmodnia, nem is véletlenül, nem is csak vallási áhítatból, hanem azért, mert középkori fogalmak szerint a kivégzést megelőzően ott csoda történt. A szájhagyomány úgy tartja: a cigányok több tüzet raktak a vesztőhelyen, hogy a vaskoronát és a kínzó szerszámokat felforrósítsák, a Kis-Temes mocsaraiból gyűjtött nedves fa azonban nehezen kapott lángra. Sűrű, fojtogató füstfelhő borította be a környékét, többszörösére fokozva a légkör komorságát, amúgy is szorongató gyászosságát, hisz a jelenlevők pontosan tudták, csak isteni csoda mentheti meg a parasztvezér és húsz társa életét. Szapolyai János hét ferencrendi szerzetest is kirendelt a helyszínre, hogy a csuhások imádkozva, zsolozsmázva lelki vigaszt nyújtsanak az elítélteknek, a jobbágyokat pedig arra intsék, ne lázadozzanak, földesuraik ellen fegyvert ne fogjanak, mert ha mégis, úgy végzik majd, mint Dózsa. Az erőszakkal összeterelt, felhergelt jobbágyok kezeiket összekulcsolva fohászkodtak Istenhez, térdre ereszkedve kértek irgalmat, segítséget a Messiástól. A végletekig felajzott légkörben egyszer csak szétvált az egyik füstfelleg, és a tüzes trón fölött, az égre vetődve jelent meg a Megváltó anyja, Szűz Mária. A váratlan esemény megrémítette a ferenceseket és a pribékeket, akik végül a halálra ítélték lelki üdvösségéért az eddiginél még hangosabb fohászkodásba kezdtek, de hinni is a bekövetkezett csodában jóllehet már akkor tisztázódott: csupán a homályból elővillant fehér lovassági zászlóra hímzett Boldogasszony, Magyarország védőszentje tűnt fel előttük, nem pedig a mennyekből alászálló.                                                                                          

MTA Könyvek, p.145.                                                                                                                                                 CASAGRANDE Márk (1804.—1888.) szobrász az esztergomi székesegyház nyugati frontjára faragta Szent István óriási álló szobrát és a falba helyezett kődomborművét, amely Szent Istvánt ábrázolja, amint a koronát Szűz Máriának fölajánlja. Az előbbi szoborból már csak részletek vannak meg, helyébe Kiss György ércszobrát állították föl.

MTA Könyvek, p.151.                                                                                                                                                             A képzőművészeti osztály számára államsegélyből megvették Kiss György mintáját a pécsi dóm déli kapuja feletti timpanon domborművéhez.

MTA Könyvek, p.152.                                                                                                                                                       Kiss György (1852—1918.) munkái az Országház falán, az esztergomi és pécsi székesegyházak nyugati frontján levő Szent István-szobrok. Ugyanez a mester készítette az Esztergom főterén álló kőszobrot, az esztergomi belvárosi templom főoltárán álló valamint az esztergomi bazilika Szent Márton-oltárán a három bronzplakettet, amelyek egyikén Szent István fogadalmat tesz Szent Mártonnak, hogy győzelme esetén tiszteletére monostort alapít, a másodikon Szent Márton zászlaja alatt győzelmesen harcol, a harmadikon fogadalmát beváltja és Pannonhalmát megalapítja.

PÉCS . A Városi Múzeum. == MTA Könyvek, p.182-183.                                                                                                        A képzőművészeti gyűjtemény Kiss György egy ifjúkori fadomborművét: Nagy Konstantin győzelme, 1872. Hála faragványát őrzi.

MTA Könyvek, p.214.                                                                                                                                                        Az esztergomi bazilika Szent Márton-oltárán 3 bronz dombormű: Szent István fogadalma, - veszprémi győzelme, - Pannonhalma alapítása. (Kiss György).                                                                                                                                         

Szent István király tisztelete. == MTA Könyvek, p.215.                                                                                                       A szentháromság-szobor talapzatának egyik szobra és domborműve: Szent István megkereszteltetése.(Kiss György).

Szent István király tisztelete. == MTA Könyvek, p.231.                                                                                                        Szent Istvánnak, a fényesen helyreállított pécsi székesegyházában ma a következő emlékét találhatjuk. A Ny-i homlokzati dombormű (Kiss György, 1882.) munkáját.

MTA Könyvek, p.382.                                                                                                                                       Szobrászatban a komikum szerepe sokkal kisebb, de azért nem hiányzik itt sem. Kiss György néhány év előtt a következő szobrot állította ki a tárlatban: Egy parasztasszony két kezében kosarat tart, tele baromfival, a harmadikat fején viszi, és ebből lenyúl egy lúd és megcsípi az asszony orrát. (Mindenkit érhet baleset.)

 

 

 

 

MAGYAR TÖRTÉNELMI ÉLETRAJZOK

 

Márki Sándor: Dózsa György. == Magyar Történelmi Életrajzok. Budapest, 1913. p.483-484.                                Temesváron, a tér északnyugati sarkán 1906. december 16-án Németh József püspök felszentelte azt az árkádos új kápolnát, mely a kivégzés helyén Székely László városi építész terve szerint épült; és felszentelte Szűz Máriának azt a szobrát, a melyet Kiss György carrarai márványból faragott ki. És a gyöngéd lelkűek ajkai ismét imára, a virágok illatozásra nyílnak azon a helyen, hol a magyar történelemben ismert legborzasztóbb kivégzése történt.

 

 

 

 

MAGYAR UJSÁG

 

Művészeti ösztöndíjak. == Magyar Újság, 1874. augusztus 22.                                                                                          A közoktatási miniszter a képzőművészetek gyarapítására 1874. évre megszavazott javadalom rovására Bruck Lajos festőnek 590, Aggházy Gyula festőnek, Kiss György és Szász Gyula szobrászoknak külön-külön 400 forint segélyt engedélyezett.

 

A kormány művásárlásai.== Magyar Újság, 1891. január 12. p.5.                                                                                  Kiss György: Júdás csókja.

A Tavaszi Szalon.== Magyar Újság, 1891. április 26. p.4.                                                                                                   K i s s György II. Lajos halála érthetetlen módon el van mintázva. A ló elülső teste annyira megnyúlik, mint a csörgőkígyóé, nem csoda, hogy a hátsó két lábának már hely sem jutott. De Lajos király lába is annyira kiáll a domborműből, hogy minduntalan a néző orrát veszélyezték.

A Nemzeti Szalon. == Magyar Újság, 1891. december 16. p.2-3.                                                                                     Kiss György: Faun.

 Lajos király halála. == Magyar Újság, 1892. május 25. p.2.                                                                                               A Csele-patak melletti restaurált emlékoszlopnak II. Lajos magyar király halálát ábrázoló és Kiss György szobrász által vésett domborművének bronzba öntése már megtörtént. A művészi kivitelű dombormű által kiegészített emlékoszlopot az emlékmű-bizottság augusztus 29-én, a mohácsi vész s a szerencsétlen II. Lajos király vízbefulladásának évforduló napján adja át a város gondozásába.                                                                                   

Mohács. == Magyar Újság, 1892. augusztus 30. p.5.                                                                                                           A mohácsi csata 373. évfordulója alkalmából ma nagyszabású hazafias ünnepély folyt le. A csata színhelyén, Bég-réten, délelőtt Spiesz János apátkanonok magyar nyelven, Szommer káplán német nyelven tartottak emlékbeszédeket. Ezután az egész város a Csele-patakhoz kivonult, hol a II. Lajos királyt ábrázoló domborművet leplezték le.  Jelen voltak: Jagics képviselő és Kiss György budapesti szobrász. Délben fényes bankett volt.                                                                 

 

 

 

 

MEDVETÁNC

 

GERŐ András: Az ezredéves emlékmű. == Medvetánc, 1987./ 2. szám. 3-25. p.                                                                       Kiss György: Károly Róbert, p.15.

 

 

 

 

MISKOLCI SZABADSÁG

  

A miskolci képtárlat megnyitása. == Miskolci Szabadság, 1899. november 15. p.3.                                                       Vásárlások: Kiss György „Szorult helyzetben” c. gipszszobra, 100 korona.

A műtárlatról. == Miskolci Szabadság, 1899. november 18. p.2.                                                                                          K i s s G y ö r g y 2. számú humoros gipszét már meg is vették, Íme egy ékes bizonyság: a művész által megörökített vidám eszme, mindjárt rezgésbe hozza a humor barátjának lelkét és ezt a vásárlást – hogy, úgy mondjuk – lelki szükséglet okozta.

 A miskolci képtárlat. == Miskolci Szabadság, 1899. november 22. p.3.                                                                         Eddig a következő vásárlások történtek: 2. sz. „Szorult helyzet“, Kiss György gipsz szobra, 50 forint. Megvette: Kun Kálmán.

 

 

 

 

MOHÁCSI HÍRLAP

 

 A mohácsi múzeumról. == Mohácsi Hírlap, 1941. szeptember 14. p.2.                                                                            Kiss György domborműve II. Lajos haláláról.

 

 

 

 

MOHÁCS és VIDÉKE

 

 Kiss György… == Mohács és Vidéke, 1885. p.90.                                                                                                               …„Apostol-szobrainak” rajzát, melyeket a jeles szobrász a pécsi székesegyházra készített, közli az „Ország - Világ“, c. legkitűnőbb képes hetilap.

 Műkiállítás Pécsett. == Mohács és Vidéke, 1886. p.131.                                                                                                Kiss György többek közt Troll Ferenc mellszobrát állította ki. 

Szepesy szobor. == Mohács és Vidéke, 1893. p.179.                                                                                                  Pécsett október elsején fogják leleplezni Szepesy Ignác báró, volt pécsi püspöknek szobrát. Szepesy báró igazi jótevője volt Pécsnek s ezért a pécsiek hálájukat azzal akarták leróni, hogy szobrot állítanak neki. Kiss Györgyöt bízták meg a szobor elkészítésével. A szobrot a bazilika előtt levő térségen, — az alsó sétatéren — fogják felállítani.     

 Szepesy Ignác szobra. == Mohács és Vidéke, 1893. p.199.                                                                                             

Lajos emléke. == Mohács és Vidéke, 1897. p.214.                                                                                                              A Mohács város belterületén nagyobb emlékmű létesítésére kiküldött bizottság a képviselőtestülettől nyert megbízatása folytán elhatározta annak idején, hogy II. Lajos király elhalálozása helyének a Csele patak mentén való megjelölésére néhai Turcsányi Soma által még 1865-ben emelt kisszerű emléket, mivel az már bomladozni kezdett, át helyezteti és részben újra építteti. E munkálatokra Jiratko Albin pécsi szobrász vállalkozott, ki köteles volt az oszlop csúcsára műértékkel bíró oroszlánt és az oszlop északi oldalába II. Lajosnak a patakba való süllyedését ábrázoló, ugyancsak műértékkel bíró domborművet alkalmazni. A szobor és oroszlán már régebben elkészültbe a domborművet Jiratko csak október 5-én szállította Mohácsra. A bizottság azonban m ár első tekintetre hibásnak tartotta a domborművet és Jiratko hozzájárulásával Kiss György szobrászt k érte föl szekértői vélemény adására. A z oszlop méretei arányosak, a kőből faragott oroszlán alulról és különösen távolról nézve elég jól hat. — A z oszlopon alkalmazott dombormű öntvénye ugyan tiszta, de maga a mű csekély művészi becscsel bír. Mert a dombormű azt a jelenetet volt hivatva ábrázolni, a midőn II. Lajos király a mohácsi csatából való menekülése alatt a Csele patakba fúl.                            A bizottság délután ülést tartván, a dombormű átvételét megtagadta. — Megjegyezzük, hogy Kiss György műszobrász a szakértői véleményadásért díjat nem kívánt, sőt útiköltsége megtérítését sem fogadta el. Ezért a hazafias tettéért a bizottság köszönetét szavazott Kissnek.

 Lajos, rettentő sorsú királyunk. == Mohács és Vidéke, 1897. p.271.                                                                     Szegény, gyerek-öreg király, dísztelen volt a halála, dísztelen még ma is igazán a teremtője, mert a Csele patak melletti szerény piramis-oszlopot — hej — egy nagyon dísztelen horgany öntvénybe préselt történeti kép »díszíti«. Ez a szerencsétlen érc-képe a szerencsétlen királynak és jobb sorsra érdem es paripájának adott okot arra, hogy a mohácsi emlékmű bizottság ennek a hónapnak 21-én gyűlést tartson. Jiratko Albin, pécsi szobrász, ugyanis egy olyan domborművet akart átadni, az emlékműbizottságnak, mely sem történeti, sem művészi, sem harcászati, sem embertani, sem állattani szempontokból nem felelt meg a legenyhébb követeléseknek sem. Ez a dombormű t i. azt a jelenetet akarta ábrázolni, midőn II. Lajos a Csele patakba hanyatlik lovastul. A bizottság természetesen nem fogadta el, hanem Jiratkó szobrásszal együttesen az átvételt mégis attól tették függővé, hogy ha Kiss György szobrász, kedvező bírálatot mond. Ez a bírálat amint előrelátható volt — kedvezőtlen lett, elkészítésével mást fog megbízni.

 Kiss György szobrászt kéri föl… == Mohács és Vidéke, 1898. p.97.                                                                                  …(aki a mintázást díjtalanul ígérte) és csak az öntésre szükséges kiadások viselését kívánta a bizottságtól); méltányosságból mégis hajlandó a visszatartott 300 forintból 70-et Jiratkónak — egyesség esetén — kiutalványozni.

Lajos emléke. == Mohács és Vidéke, 1899. p.50.                                                                                                            Kiss György időközben már beküldte a dombormű kliséjét Német Lipótnak, az emlékmű-bizottság alelnökének.)

 Lajos király halála.== Mohács és Vidéke, 1899. p.54.

 Lajos király halála.== Mohács és Vidéke, 1899. p.93.

A németbolyi Erzsébet szobor. == Mohács és Vidéke, 1899. p.113.                                                                                                                                                                                                                                                                  Dombormű-leleplezés a Csele pataknál. == Mohács és Vidéke, 1899. p.194.                                                                                                                                                                                                                                                    Mohács múltjából. == Mohács és Vidéke, 1899. szeptember 3 p.199-200.

 

 

 

 

MÚZEUMTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ

 

 Közgyűjtemények fejlődése az 1912. évben. == Múzeumtörténeti Értesítő. p. 151.                                                                    Kiss György egy ifjúkori fadomborművét [Nagy Konstanin győzelme] és egy másik hasonló alkotását, néhai Schultz János műépítész rajzait s hagyatékából származó gipszeket és metszeteket kapott a múzeum. Pécsi és Baranya megyei fényképek is nagyobb számmal kerültek a múzeumba.

 

 

 

 

MŰCSARNOK

 

Vásárlások a Téli Kiállításon. == Műcsarnok, 1899. p.40.                                                                                             113. Kiss György: »Júdás csókja«, bronz szobormű.

Az esztergomi bazilika új szobrai. == Műcsarnok, 1899. p.43.                                                                                    Mióta az esztergomi bazilika dunai homlokzatáról leszedték az idő rongálta óriás szobrokat, a hatalmas székesegyház nem éppen tetszetősnek tűnt föl. A főkáptalan előterjesztésére a hercegprímás most elrendelte, hogy az új szobrok fölállítása haladéktalanul munkába vétessék. Az erre vonatkozó költségvetéseket és terveket legutóbbi tanácsülésében tárgyalta a főkáptalan. Megállapodás szerint a homlokzatra három óriás terjedelmű szobor fog elhelyeztetni. A középen elhelyezendő „Religio” alakja 6 m magas lesz talapzat nélkül. Az eszményi alak óriás, mintegy 8 m magas keresztet tart balkezében, jobb kezével pedig az égre mutat. A főszobortól jobbra Szent István király szobra, balra pedig Szent László király szobra lesz elhelyezve, mint az ősmagyar katolikus egyháznak két dicső, kimagasló alakja. Ezen szobrok 5 m magasságúak lesznek talapzat nélkül. A szobrok horganyból lesznek öntve. E nagy munkával a főkáptalan Kiss György szobrászt bízta meg.                             

Lajos király emléke Mohácson. == Műcsarnok, 1899. p.144.                                                                                    Évekkel ezelőtt mozgalmat indítottak a mohácsiak, hogy méltó szoborműben örökítsék meg a magyar nemzetre annyi gyászt hozott mohácsi ütközetet. Az országos mozgalom folytán eddig 15.000 forint folyt be erre a célra. Az emlék elkészítésével Kiss Györgyöt bízták meg, aki bronzdomborműben örökítette meg a nagy pillanatot, mikor a szerencsétlen Lajos király a Csele-patakban lelte halálát. Kiss György már elkészült vele és mint hírlik, kitűnően oldotta meg feladatát.

Vásárlások a Tavaszi Nemzetközi Kiállításon. == Műcsarnok, 1899. p.208.                                                                   13. Kiss György:»Szorult helyzet«, gipsz-szobor. Vevője: Bauer Antal.

Vásárlások a Tavaszi Nemzetközi Kiállításon. == Műcsarnok, 1899. p.257.                                                                   Kiss György: »Szorult helyzet«, gipsz-szobormű (második példány). Vevője: Glanz Sándor.                                                                          

A Szépművészeti Múzeum.== Műcsarnok, 1899. p.337.                                                                                                    A Múzeum anyaga már teljesen együtt van és a következő főbb csoportokból fog állani: Szoborművek: Kiss György: Faun és gyermeke (2500) ; Tanulmány fej (300) ; Júdás csókja (600)

Szent István-szobor. == Műcsarnok, 1899. p.406.                                                                                                            A másik Szent István-szobor, melyet az esztergomi bazilika homlokzatára Kiss György szobrásznál rendeltek meg, már elkészült és öt méter magas.

A magyar művészet Párisban.== Műcsarnok, 1900. p.149.                                                                                      Összesen 91 művész 127 művel lesz jelen, köztük Kiss György is.                                                   

Kiss György legújabb művei.== Műcsarnok, 1900. p.324.                                                                                               Kiss György szobrászművész, aki a zsáner-plasztikán kívül az egyházi szobrászat terén is már szép sikereket ért el, mint értesülünk, most az esztergomi Szentháromság-szobron dolgozik, melyet a magyarországi kereszténység kilencszáz éves jubileuma alkalmával állítanak föl a prímás székhelyén. Ezenkívül, Kiss György a Pécs városi Havi hegyi kápolna előtt lévő szikla díszítésére egy 5,2 m magas feszületen is dolgozik, melynek corpusa 2,3 m. magas horganyötvény lesz. Ugyancsak a keresztnek egy másolatát a Máriagyűdi templom fölött lévő hegytető számára is elkészíti a művész, aki legközelebb a pécsi új Szentháromság-szobor elkészítésére is megbízást kap.

A párisi kiállítás kitüntetései.== Műcsarnok, 1900. p.326.                                                                                                A szobrászművészek közül. Ezüstérmet: Holló Barnabás, Kiss György, Telcs Ede, Tóth István.

Az erzsébetvárosi új templom.== Műcsarnok, 1900. p.405.                                                                                              A kereszthajók északnyugati oldalán lévő bejárók fölött alkalmazott domborművek és az oromzat csúcsán álló szent Erzsébet, Kiss György alkotásai.

Köllő Miklós emléke.== Műcsarnok, 1901. p.203.                                                                                                                A síremlék mintázását Kiss György vállalta magára díjtalanul, ugyancsak ingyen készítik el a kőfaragó munkát Baláss István, Fejér János és Renner Antal fővárosi kőfaragók.

 

 

 

 

MŰSZAKI ÉLET

 

PAPP János: „Elveszett” szobrok. == TBME Műszaki Élet, 1957. p.                                                                                .    Szobrot ritkán lopnak! A főváros történetében azonban erre is találunk példát. A Rákóczi téren a második világháború alatt elpusztult „Négy évszak" szobor egyik alakját a felállítás utáni éjszakán ellopták. A tettest nem sikerült elfogni, és így Mátrai hajósnak az Ybl Miklós által tervezett kútra új szobrot kellett öntenie. Kallódó szobor azonban annál több van Budapesten. Az Operaházról forgalomban levő képeken m a is ott látjuk az első emelet fölött az egész épülettestet átfogó párkányt, tetején ballusztrád sorral, amelyen 16 zeneszerző szobra áll. A szobrok azonban m ár csak a képeken szerepelnek, mert 1939-ben Wagner Richard szobra az úttestre zuhant, m ire az Opera igazgatósága a többi szobrot is eltávolíttatta. Az attikát díszítő 16 szobor — balról jobbra: Pergolese, Guido Arezzo, Palestrina, Jacopo Peri, Orlando di Lasso, Rossini, Beethoven, Spontini, Haydn, Weber, Lully, Mozart, Gluck, Meyerbeer, Wagner — a legkiválóbb m agyar szobrászok alkotásai voltak. A szobrok közül hármat Donáth Gyula, hármat Huszár Adolf, kettőt Strobl Alajos, a többit pedig Kiss György, Bresnyámszky Béla és Sasz Gyula készítette. A szobrok azután elkerültek az Operaház Kolumbusz utca 6. szám alatti díszletraktárának udvarára, ahol 15 éve állnak esőben, hóban, fagyban, s ma m ár a felismerhetetlenségig tönkrementek. És amit eddig felsoroltunk, csak néhány kiragadott példa volt a kallódó szobrok hosszú sorából. Pótolhatatlan műemlékek ezek, amelyek több figyelmet, s sokkal több megbecsülést érdemelnének.

 

 

 

 

MŰSZAKI HETILAP

 

A Deák síremlék építési ügye.== Műszaki Hetilap, 1881. június 19. p. 110.                                                                        Kiss György szobrász készítette, ércbeöntés végett a szerződő Schlick-féle öntöde kapta meg.

 

 

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ

 

 NAGY Ildikó: Társadalom és művészet: A Historizmus szobrászai. == Művészettörténeti Értesítő, 1990. p.1., ill.: p.2.       Kiss Györgyöt Troll Ferenc pécsi püspök fedezi fel és küldi Grazba, majd a müncheni Akadémián tanul tovább, aki csak a pécsi székesegyház részére közel 30 figurát és állatalakot készít, de a színházon is vannak szobrai. Zala György kezdeményezi, és Kiss György felajánlja, hogy ingyen megcsinálja Köllő Miklós emlékművét a Kerepesi temetőbe.                                                       Kik, és milyen felkészültségűek a korszak szobrászai? Izsó kőfaragó, Huszár vasöntő, Kiss György csikósbojtár, Róna kereskedősegéd majd épületszobrász tanonc, Fadrusz lakatosinas. Ügyes kezűek, valaki felfedezi őket, támogatást kapnak, és hallatlan nélkülözések közepette, de keményen és szívósan követik művészi ambíciójukat. ,,Kiss Györgynek fogalma sem volt azokról a zenészekről, költőkről, történelmi alakokról, akiket így meglehetősen realisztikusan megmintázott. " — írj a róla Gerő Ödön, de ekkor ez még nem tűnik fel. A kor jobban becsülte a szakmai felkészültséget, mint az egyéni invenciót. Művészet és mesterség megítélése ekkor még nehezen válik el, hiszen egy szobrászat és így szobrászi kultúra nélküli országban a véleményalkotás alapja az összehasonlítás.                                                                                                                          A műtermek: Izsó egy Rózsa utcai szegényes, elhagyott udvarban álló „csarnokban " kezdte mintázni Petőfi szobrát - ezt a helyiséget később Kiss György örökölte, ő a Deák-mauzóleum géniusz-figuráját készítette ott.                                                     A társadalom azt akarja, hogy legyenek művészei, és minden kis eredményt is nagy ovációval fogad. Kiss György még teljesen kezdő, amikor az 1880-as karácsonyi kiállításon bemutatott Árpád című szobrát Rákosi Jenő megveszi. (Igaz, hogy állvánnyal együtt húsz forintért.)                                                                                                                                         Semmelweis Ignác emlékének megörökítésére tizenöt éven át gyűjtenek itthon és külföldön a magyar orvosok, akik 1894-ben síremlékét, 1906-ban szobrát állíttatják fel (Stróbl Alajos). Veres Pálné szobrára 1903-ban indul meg a gyűjtés és az elkészült emlékművet (1906), mint az első budapesti „nőszobrot " méltatják. Kiss György lemond a honorárium egy részéről, hogy műve carrarai márványból készülhessen, és mindenki büszke arra, hogy ez az első köztéri márványszobor a fővárosban.                Kiss György a millenniumi emlékmű: Nagy Lajos király alakjáért ötezer koronát kapott Zalától, az azonban nem derül ki, hogy mennyi idő alatt kereste meg ezt az összeget. Az viszont kitűnik belőle, hogy Kiss György, aki ekkor már nem pályakezdő, sőt idősebb, mint Zala, a nagy épületdíszítő munkák elfogyva, ilyen „bedolgozásra" kényszerült, bár ő a saját nevén dolgozott. Számos nyoma van annak is, hogy Zala segítette a fiatalokat, különböző megbízásokhoz juttatta őket.

GÁBOR Eszter: Epreskerti művésztelep. == Művészettörténeti Értesítő, 2006. p.32.                                                          Ha a főrendiházban néha nagy porolás van, a szolgák kegyelméből be lehet menni, és gyönyörködni Lotz és Than Mór remek freskóiban, Kiss György „apagyilkosában” és „irgalmas szamaritánusában”, és a klasszikus szobrok másolataiban, egyébkor soha.

 

 

 

 

NAPI MAGYARORSZÁG

 

Eltűnt a Csirkefogó. == Napi Magyarország, 1999. január 12. p.16.: ill.                                                                                 Bronz tolvajok áldozata lett a szobrocska. Érdemes emlékezni a szobrászművészről, Kiss Györgyről, aki a Csirkefogót a századelőn alkotta.

 

 

 

 

NEMZETI ÚJSÁG

 

 

 

 

NÉPSZABADSÁG

 

 Eltűnt: A kis tolvaj, a 114 éves csirkefogó! == Népszabadság, 1999. január 23. p. 38.: ill.                                            Kiss György szobrászművész József körúton helyet kapott alkotása űrt hagyott maga után. Már 1927. óta volt „pellengéren” Kiss György bronz A kis tolvajának kedves alakja.                                                                                                                Az 1999. esztendő váratlan fordulattal kezdődött. Ahogy kevéssel előtte a terecskén a másik végéről a bódék, ezúttal Ő is eltűnt. Az egész szobor. A talapzat, a piszkeharaszti mészkő tömb maradt. Az új bűnösről valószínűleg soha sem készül szobor, kiléte egyelőre ismeretlen.                                                                                                                                                  A kis tolvaj a Budapesti Országos Általános Kiállítás 1885-ös rendezvényén keltett figyelmet. Különböző elnevezésekkel illették később a „csirkét” lopó fiút, úgy, mint: Kakas tolvaj, Csirkefogó, Csirke tolvaj.

 

 

 

 

NÉPTANÍTÓK LAPJA

 

 A Deák Ferenc mauzóleuma.== Néptanítók Lapja,1882. p.420-421.                                                                                      Már kész külsőleg, most a belsőjét díszítik. Ez egy szerencsésen eltalált művészi mű, mely méltó Deák Ferenchez és a nemzethez. Az épület tetején csak a géniusz alakja hiányzik még, a melyet a Kiss György, jeles fiatal szobrászunk mintázása után Herpka hazánkfia vezetése mellett öntöttek bronzból a Schlick-féle öntőmű-helyben. Ezt a Géniusz alakot nagyon sikerültnek mondják és azért is nevezetes; mert e nemben első nagyobb művészi mű, mely fővárosunkban öntetett; tehát e tekintetből is egy feljegyzésre méltó, fontos momentum áll előttünk; haladás megint a képző művészet egyik ágában.

 Kisfaludy Károly szobra. == Néptanítók Lapja,1885. p.748.                                                                                          Neki is szobrot állítanak,de Pécsett is hasonló mozgalom indult meg a korán elhunyt Szepesy Ignác pécsi püspökre vonatkozólag. Sok emléket hagyott Pécsett maga után. Ő alapította a joglíceumot, a 25,000 kötetből álló nyilvános könyvtárt, egy sétatért, stb. A szobor mintájának elkészítésére Kiss György szobrászt kérték fel.

 A magyar királyság és kereszténység 900 éves. == Néptanítók Lapja,1900. p.15.                                        Esztergomban, a Szent Háromság új szobrának a megáldása a király képviselőjének a jelenlétében, aki a díszsátorban foglalt helyet s körülötte voltak a miniszterek, a hercegprímás és több egyházfejedelem. Rimély püspök áldotta meg a Kiss György által készített gyönyörű kivitelű szobrot.

 Millenniumi emlékmű.== Néptanítók Lapja,1931. p.33-34.: ill.                                                                                 Róbert Károly. (Kiss György.) A hatodik szobor koronás, páncélos uralkodót mutat. Egyik kezével kardra, másik kezével pajzsára támaszkodik. Lent a stillfriedi csata folyik, de már a végét járja. Habsburgi Rudolf ugyanis segítséget kért IV. (Kun) László magyar királytól Ottokár cseh király ellen. Egyesült erővel le is győzték Ottokárt, aki a harctéren elesett. Az uralkodó koronáján és pajzsán az Anjouk liliomos jelvényei láthatók.       

 

 

 

 

NÉPSZAVA

 

 

 

ORSZÁG VILÁG