K I S S  G Y Ö R G Y  S Z O B R Á S Z M Ű V É S Z

összes alkotásainak követése 4 csoportban: 4. Folyóirat, Heti- és Napilapok             folytatás.

 Pásztortűz - Pécsi Figyelő - Pécsi Közlöny - Pécsi Szemle - Pesti Hírlap  - Pesti Napló - Religió - Respublica - Szabad Föld - Szabad Művészet - Századok - Szeged és Vidéke - Székely Hírmondó - Szózet - Temesvár Városi Közlöny - Tolnai Világlapja - Turisták Lapja - Turista Magazin - Turistaság és Alpinizmus - Új Dunántúli Napló - Újság - Új Ember - Új Magyarország - Új Magyarság - Valóság - Városi Szemle - Városok Lapja - Vasárnapi Újság - Vasi Szemle - Veszprémi Szemle - Világ - Zászlónk. [32]

 

 

 

 

PÁSZTORTŰZ

 

 Székely Károly szobrászművész. == Pásztortűz, 1927. p.370.                                                                                             Szegény szülők gyermeke voltmélázó, ahogy Ő maga mondja: „magába zárkózott természet, rajongó gyermek“ volt. Művészi hajlandóságai igen korán megnyilvánultak. Az első spontán megnyilatkozása volt az 1892-ben, tizenkét éves korában készített Kossuth mellszobor, mellyel egy iparos kiállításon egy forintos díjat nyert. Ez az első siker adta meg az impulzust arra, hogy művésszé képezze magát. Hét év múlva Kiss György szobrászművész tanítványa lett. Mesterének az esztergomi bazilika szobrász munkáin segédkezett.

 

 

 

 

PÉCSI FIGYELŐ

 

PETERDI (Prém) József: Egy baranyai magyar szobrász.== Pécsi Figyelő, 1880. június 5. p. 1-2.                                     Kiss György, a Könyörülő szamaritánus alkotójának életrajza.

LASS Samu: A szobrász műtermében. Életrajz. == Pécsi Figyelő, 1882.                                                                              A jeles tehetségű szobrász, megyénk szülötte, a napokban megkereste a fővárosi tanácsot, hogy egyik városi épületében egy műteremhez alkalmas helyiséget engedjen át számára.                                                                                                         A művész által még Rómában mintázott és oly nagy föltűnést keltett „Gyilkos“ című szoborcsoportozata Budapestre érkezik. Kiss György, Dulánszky Nándor megyés püspökünk felszólítására, két apostol kis szobormintáját küldte be a székesegyházra helyezendő 12 apostol szobrainak új mintáiként. Jelenleg egy architektonikus templomi szenteltvíz tartóhoz készít mellékalakokat, egy angyali gyermeket, aki balkezében imádságos könyvet tart, jobbjával pedig a víztartóba nyúl. A víztartó lábánál egy ördög vonaglik, jobbkarját védően tartva szemei elé.

 Kiss György Egerben. == Pécsi Figyelő, 1882.                                                                                                                  A kilencedik római útján megismert apátkanonokot kereste fel.

Kiss György Rafael szobra. == Pécsi Figyelő, 1883.                                                                                                          Most fejezte be Budapesten az Urbinóban felállítandó Rafael-szobor pályamunkáját. A minta talapzatának négy oldalán egy-egy dombormű van. Ezek közül az egyik azt ábrázolja, amint Rafael „Maria Della Lediát” rajzolja egy hordó fenekére; a második: amint Rafael a szent Péter templomot tervezi; a harmadik dombormű, X. Leo pápa látogatását tünteti fel Rafael műtermében es a negyedik: amint Lorenzetto szobrász elismerését nyilvánítja Rafael szobrászati művészetéről. A talapzaton Rafael szobra áll, nyugodt állásban.

 Kiss György fiatal szobrász… == Pécsi Figyelő, 1883.                                                                                                       …megyénk szülötte, a napokban készítette el egy szoborcsoportozat vázlatát: „Krisztus a betegeket gyógyítja.“ Középen ül az Üdvözítő magasztos alakja; tőle jobbra rongyos beteg koldus, mankóra támaszkodva érinti a Megváltó ruháját, balra két másik beteg kuporog a földön. Kiss György e vázlatát bemutatta a bizottságnak, azzal, hogy e szobrot, mely az új kórház főkapuja fölött volna elhelyezendő. Eredetileg a fiatal művész „Szamaritánusát” akartak megvenni, de kicsinek bizonyult. Kiss György jelenleg Trefort Ágost miniszter mellképét mintázza a klinika számára. Visszatérve első foglalkozásához, egy Mária szobrot farag fából.

 Kiss György Arany János mellszobrát mintázza… == Pécsi Figyelő, 1883.                                                                       … a Tudományos Akadémia számára. Ezen kívül egy csoportot is készít a Budapesten épülő új kórház számára.

 Krisztus a betegek közt.== Pécsi Figyelő, 1883.                                                                                                                    Ez a címe ama érdekes szobor-csoportozatnak, melyen jelenleg Kiss György tehetséges szobrász, megyénk szülötte munkálkodik Budapesten. A szobor-csoportozat azon lélekemelő jelenetet ábrázolja, amint a Megváltó a bénákat, vakokat és kórokat csudálatos módon gyógyítja. A mű elkészülve a budapesti városi közkórház kapuja föle fog tétetni.

 Magyar szobrász diadala, Rafael szobra: III. díj. == Pécsi Figyelő, 1883.                                                                      Rafael emlékszoborra hirdetett pályázaton a harmadik díjat Kiss György nyerte el. Kétszeres öröm hat át bennünket a dicső körülmény tudatában; örülünk, mert magyar szobrász aratott olasz honban sikert. És örülünk, mert a derék magyar szobrász bölcsője Baranya megyében ringott. — Ő a mi fiunk!

 Szobrászat.== Pécsi Figyelő, 1884.                                                                                                                               Kiss György szobrász, megyénk szülötte, a nála megrendelt és a Budapesti Üllői úti új városi közkórház homlokzatára jövő szobor-csoportot a napokban teljesen befejezte, és az már fel is állították a helyére.  Öt alakból áll, Krisztust ábrázolja, midőn a betegeket gyógyítja.

 A székesegyház új apostolai. == Pécsi Figyelő, 1884.                                                                                                      A székesegyház volt apostolai a restaurálás alkalmával mellőztetnek és ezek helyébe új, kisebb apostol-szobrok jönnek. Az újak elkészítésével Kiss György jeles szobrászunk lett megbízva. Kiss eddig már hat apostolt mintázott, melyek mindegyike igen megnyerte Schmidt, a székesegyház építészének tetszett.

 Szent László – Szent István mintázása. == Pécsi Figyelő, 1884.                                                                                      A székesegyház új apostolainak mintázása mellett, még két szobor megalkotásán fáradozik. Az egyik szent Lászlót, a másik szent Istvánt ábrázolja, eredeti, és nem annyira egyházi, mint nemzeti jellegű felfogásban.

 YKANON: Kiss György apostolai. == Pécsi Figyelő, 1884. Nyolc apostol szobra elkészült.

Művészi hírek. == Pécsi Figyelő, 1884.                                                                                                                           Kiss György már bevégezte azon szobrok mintázását, melyeket Troll Ferenc kanonok, pápai prelátus megrendelésére készített. A szobrok a következők: Jézus szíve, Mária szíve, István, László, Erzsébet és Terézia szentek, melyek egy oltár díszei lesznek Hajóson (Pest megyében), Troll szülőhelyén. Mind az oltár, mind a szobrok a kanonok nagylelkű adományai.

 Kiss György… == Pécsi Figyelő, 1891. január 17. p. 3.                                                                                                        …a Baranya megyei születésű tehetséges szobrász, jelenleg Berlinben van és Baernwald Róbert műtermében dolgozik             I. Vilmos császár 6 m magas lovas szobrán.                                                                                                                   A művész vázlatot készített, amely Arany Jánost a múzsák között ábrázolja. A költő ül, baljában nyitott könyvet, jobbjában iront tart; jobbján, felhőn lebegő múzsa a fülébe súg, balról egy másik múzsa áll, kezében babérral és bámulva néz a költőre. Hátul ágaskodó pegazuson nemtő ül és egy kosár rózsával szárnyas lovát eteti, balkarját pedig magasra emeli. A pegazus hátára még egy múzsa dől és lantját pengeti a költő énekéhez. Kiss György e csoportot a Margitszigetre tervezte es sóskúti kőből faragná ki.    

Lechner Viktor: A pécsi székesegyház felszentelése. == EMLÉK LAP, a Pécsi Figyelő, melléklete. 1891. június p.1-5.: ill.      Két helyen is Kiss Józsefet írt, de később Kiss Györgyre javította. TROLL Ferenc, pápai prelátus stb., Kiss György patrónusa p.6.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                               A pécsi székesegyház megtekintése. == Pécsi Figyelő, 1891. június 24. p. 6.                                                                    A király látogatása a templomban, ahol bemutatták őfelségének: Székely Bertalan, Lotz Károly festőket és Zala György, Kiss György szobrászokat.

Mennyibe került a pécsi székesegyház? == Pécsi Figyelő, 1891. augusztus 12. p. 3-4.                                                   Kiss György, a Berlinből Budapestre e napokban visszatért hazánkfia díja az apostolok és a homlokzatok alakjaiért 15,000 forint volt.  

A Szepesy szobor.== Pécsi Figyelő, 1891. szeptember 18. p.2.                                                                                        Kiss György egy harmadik mintatervezetét küldte meg a városnak, aminek mintájára hajlandó volna a szobrot 10,000 forintért elkészíteni. Ezen mintatervezeten a boldogult püspök jobbjával pénzt osztogat. Ha ez az igényét nem elégítené ki, akkor Kiss György hajlandó lesz meg egy másik mintát kidolgozni.

Kiss György legújabb szobra. == Pécsi Figyelő, 1891. november 18. p. 3.                                                                  Lukács IMBRISZIMOVICS szobra, aminek talpazatát PIACSEK Károly kőfaragó műhelye készíti el.

A Szepesy szobor. == Pécsi Figyelő, 1892. április 9. p. 2.                                                                                                   A tanács megbízásából — mint annak idején jeleztük — Kiss György derék szobrászunk újabb mintát készített, melyet most már elfogadnak kivitelezésre. A szobor alak 2 m, az egész szobor, a talapzattal együtt, 5 m magas lesz. A szobor elkészítésére két évet tűztek ki.

 A Szepesy szobor. == Pécsi Figyelő, 1892. július 9. p. 2.                                                                                               Jövő év őszére már ott fog ékeskedni a fölső sétatér középső térségén, ahol most a szökőkút áll. 1893 októberére tartozik elkészíteni a szobrot, ami 2,5 m, a talapzat 3,75 m magas lesz.

 A Szepesy szobor. == Pécsi Figyelő, 1892. október 15. p. 3.                                                                                                 Néhai báró SZEPESY Ignác pécsi püspök egyszerű ornátusában van ábrázolva, amint leszállva a lépcsőn a nép közé vegyül. Kiss György realisztikusan, de azért bizonyos fönséggel ábrázolta a főpapot arcában jóságát tükrözteti. Az életnagyságon fölüli alak 3,75 m magas talapzaton fog állani, melynek oldalaira a szobrász két reliefet alkalmazott. Az egyik Pécs városa hódolatát ábrázolja a püspök előtt, a másik azt örökíti meg, amint SZEPESY a Líceum alapkövét leteszi. A szobor dísze lesz a városnak, ami Kiss György kiváló tehetségéről tanúskodik.

 A Szepesy szobor. == Pécsi Figyelő, 1892. november 16. p. 2.                                                                                           A szoborbizottság ülésezett, melyen felolvasták Ki s s György szobrásznak írásbeli jelentését arról az örvendetes körülményről, hogy a SZEPESY szobor agyagmintája készen van, Kiss György be is küldött két fényképet a szobor két különböző perspektí-vájáról, melyek nagyon megnyerték a bizottság tetszését. A bizottság el is határozta, hogy fölhatalmazza a művészt, hogy a szobornak bronzba való öntése iránt intézkedjék. A jövő év első negyedében megkezdik a fölső sétatéren, a mostani szökőkút helyen az alapozási munkát, amelyre most Kiss György fog fölügyelni.

 Kiss György műterméből. == Pécsi Figyelő, 1892. december 7. p. 4.                                                                                 A műcsarnok téli kiállításának szoborművei közt figyelmet érdemel Kiss György fráter IMBRISZIMOVICS Lukács, 2,2 m magas szobra, azé a baráté, aki a törököket kiűzte Pozsega városából. A harcos tekintetű, csuhába öltözött barát úgy van ábrázolva, a mint a diadal után kardját hüvelyébe dugja. A szép szobrot Pozsega közterén fogjak felállítani.

A Szepesy szobor. == Pécsi Figyelő, 1893. május 6. p. 4.                                                                                              Talapzatát, mint Kis György szobrásszal a mérnöki hivatal megállapította, július elején kezdik alapozni s aztán a talapkövet ráhelyezni. A bronzba öntött szobrot augusztus közepén állítják föl a talapzatra, s így a leleplezés meg jóval október 1 előtt végbe mehet.

 Kiss György és a pécsi színház. == Pécsi Figyelő,1893. május 6. p. 4.                                                                             Az építendő színház homlokzatát két álló szobor-alak, egy szoborcsoportozat és három mellszobor fogja díszíteni. E szobrok készítésére Kiss György vállalkozott és valószínűleg őt bízzák meg vele. A három mellszobor iránt még — úgy tudjuk — nincs megállapodás, hogy kit ábrázoljanak. Mi azt ajánljuk, hogy K a t o n a József, S z i g l i g e t i Ede és C s i k y Gergely mellképét ábrázoljak a szobrok, mint olyanokat, akik drámairodalmunk három különszakaszának kiváló alakjai voltak.

 Kiss György szobrász a hét elején Pécsre utazik.== Pécsi Figyelő,1893. augusztus 9. p. 5.                                              A Szepesy szobor alapzatának alapozási munkálatait tekintette meg. A betonalap most már készen van, szeptember elején megérkeznek a talapzat egyes részei, melyeket gránitból Svédországban készítenek. A szobor ércöntése teljesen kész, s majd csak akkor szállítják ide, mikor a talapzat föl lesz állítva.

Kiss György és a pécsi színház.== Pécsi Figyelő, 1893. augusztus 9. p. 4.                                                                        Az ajánlott: KATONA József, SZIGLIGETY Ede, és CSIKY Gergely mellszobrának elkészítésére Kiss Györgyöt kérték fel, aki valószínűleg elvállalja a munkát.

 TROLL Ferenc, a jótékony adakozó. == Pécsi Figyelő, 1893. május 10. p. 2-3.                                                          Holnap mondja arany miséjét TROLL Ferenc pápai prelátus, Pécs egyházmegyei kanonok. Az ötven esztendő alatt sok jótékonyságot tett, Ő volt Kiss György szobrászművész és Graits Endre festő elindítója is.

 Az új színház építése. == Pécsi Figyelő, 1893. május 17. p. 3.                                                                                           A szobrászmunkáknál Kiss G y ö r g y az előirányzott 3718 ellenében, 5196 forintos ajánlatot adott be és így kétes, vajon ő kapja–e meg?

 Az új színház épül. == Pécsi Figyelő, 1893. május 20. p.3-4.                                                                                             K i s s G y ö r g y az előirányzatnál 40 százalékkal drágább ajánlatot tett és nem is igen mutatkozott hajlandónak a munkát hamarosan elkészíteni, miután az új országháznál nagyon el van foglalva. Ekkor vállalkozott Zsolnay az összes szobrászati munkák elvégzésére.

 SZEPESY szobra. == Pécsi Figyelő, 1893. június 24. p. 2-3.                                                                                              PRÉM [Peterdi] József jeles műkritikus a Fővárosi Lapokban hosszabb cikkben foglalkozik Kiss György szobrával, mely SZEPESY püspököt ábrázolja.

 Holnap nem lesz szoborleleplezés. == Pécsi Figyelő, 1893. október 14. p. 5.                                                                  Aki a sétatéren meg szokott fordulni tudja, hogy holnap, lehetetlen leleplezni a SZEPESY szobrot, mint azt tervezték, azon egyszerű ok miatt, mert nem kész. Kész az alapozás, készen vannak a piedesztál gránitkövei, készen ott fekszik daróccal letakarva a nemes püspök bronzból öntött szobra is; de az egész még sem kész. Ugyanis a mérnöki hivatal a gránit köveket a hibás kifaragás miatt nem veszi át, és Kiss György itt létére van szükség. Kiss György pedig csak tegnap jöhetett, hogy a kőfaragóval elintézhesse a dolgot, s azért a holnapra tervezett leleplezés november első vasárnapjára marad.

 Kiss György másik ünnepe. == Pécsi Figyelő, 1893. november 18. p. 4.                                                                           Az egyik az ünnep volt, amikor Pécsett leleplezték a SZEPESY szobrot, a másik meg az, amikor épp a SZEPESY szobor leleplezése előtt egy nappal POZSEGÁN leleplezték a Fráter Luca IMBRISZIMOVICS szobrát, mely szinten Kiss György művészi kezének sikerét hirdeti. A POZSEGAI szoborról annak idején sokat irtunk; IMBRISZIMOVICS ferencrendi szerzetest ábrázolja, aki a törökök kiűzésekor nagy hősiességgel harcolt, s akinek köszönheti Pozsega és vidéke, hogy fölszabadult a törökjárom alól. November 4-én lepleztek le ezt a kitűnően sikerült szobrot, melynek mintája tavaly ősszel a műkiállításon is nagy föltűnést keltett a fővárosban. Kiss György nem lehetett jelen az ünnepélyen, mert inkább a pécsi szobor leleplezésnél kívánt részt venni az ünnepségben.

 Az új színház géniusza. == Pécsi Figyelő, 1894. március 15. p. 2.                                                                                  Kiss György szobrászt bízták meg annak idején, hogy az új színház homlokzatára egy géniusz-alakot mintázzon. Kiss a megbízásnak meg is felelt s tegnapelőtt küldte meg a polgármesteri hivatalnak a géniuszról felvett fényképet. A szobor mintát már e hónapban elküldte Bécsbe az öntőnek s hiszi, hogy a szobrot elég gyorsan elkészíti. A fényképet látva csodálkozásunkat kell kifejeznünk a fölött, hogyan lehet géniusznak modellül egy bájait régen elhullatott hölgyet alkalmazni? Mert az az arc, melyet a fénykép mutat, még rózsaszínű szemüvegen keresztül sem látható ideálisnak. Aztán milyen alak! Milyen lábak, kezek! Milyen tartás!  Ezzel a géniusszal egy cseppet sem remekelt Kiss!

Kiss György szobrai. == Pécsi Figyelő, 1895. június 5. p. 2.                                                                                                Az új országház legékesebb dísze a nagy szoborgaléria lesz. A szobrokat huszonöt szobrász készíti. A mi K i s s Györgyünknél a következő alakokat rendeltek meg: Péter, Aba Samuel, Jurisics, ERDŐDY Tamás és Zrínyi Miklós. Nagysága a szobroknak 1.9—2.2 m között váltakozik.

 DULÁNSZKY Nándor mellszobra. == Pécsi Figyelő, 1897. június 26. p. 4.                                                                      Kiss György szobrász, a SZEPESY szobor és több más jeles alkotások zseniális tervezője, a pécsi székes káptalan rendeletére elkészítette néhai DULÁNSZKY Nándor pécsi püspök mellszobrát carrarai márványból. A szobor DULÁNSZKYT megszólalásig hűen ábrázolja teljes egyházi ornátusban, infulával és ezt a sikerült életnagysága mellszobrot ma délelőtt helyeztek el a székesegyház főoltára alatt levő kriptában arra a síremlékre, melyet DULÁNSZKY püspök földi maradványai fölé emeltetett a székes káptalan.

Kiss György legújabb műve. == Pécsi Figyelő, 1897. p.5.                                                                                                    A pécsi székesegyház szobrainak megalkotója, Kiss György szobrász, most az esztergomi bazilika számára készít egy művészi kivitelű oltárt, melyet Jézus szent szívéről neveznek el. Az oltáron három szoboralak lesz életnagyságban. A díszítések reneszánsz stílusúak. Az esztergomi főszékesegyház kincstárnoka, MASZLAGY Ferenc kanonok megnézvén a mintát Kiss György műtermében, azt annyira sikerültnek találta, hogy a művészt nyomban megbízta művének márványban való kivitelére.

 Lajos emléke.== Pécsi Figyelő, 1897. október 19. p. 3.                                                                                                      A Mohács város belterületén nagyobbszerű emlékmű létesítésére kiküldött bizottság elhatározta annak idején, hogy II. Lajos király elhalálozása helyének a Csele patak menten való megjelölésére néhai Turcsányi Torna által meg 1865-ben emelt kisszerű emléket, mivel az már bomladozni kezdett áthelyezteti, és részben újra építteti. E munkálatokra JIRATKO Albin pécsi szobrász vállalkozott, ki köteles volt az oszlopra, műértékkel bíró oroszlánt és az oszlop északi oldalába II. Lajosnak a patakba való zuhanását ábrázoló domborművet alkotni. A szobor es oroszlán már régebben elkészült, de a domborművet JIRATKO csak október 5-én szállította Mohácsra. A bizottság azonban már első tekintetre hibásnak tartotta domborművet és JIRATKO hozzájárulásával Kiss György szobrászt kérte föl szakértőnek. Kiss György a következő véleményt adta: Az oszlop méretei arányosak, a kőből faragott oroszlán alulról és különösen távolról nézve elég jól hat. — Az oszlopon alkalmazott dombormű öntvénye ugyan tiszta, de maga a mű csekély művészi beccsel bír. Mert a dombormű azt a jelenetet volt hivatva ábrázolni, amidőn II. Lajos király a mohácsi csatából való menekülése alatt a Csele patakba fúlt; ámde eltekintve attól, hogy a patak partjai alig észrevehetőek, sem a király alakjának tartása nem fejezi ki a hanyatlást, de a közeli veszélyt sem. A király ábrázolása is teljesen hibás, mert nyereg, fegyver és a királyi méltóságot jelző minden dísz nélkül van alakítva. A bizottság a dombormű átvételét megtagadta.

 Kiss György Pécsett.== Pécsi Figyelő, 1898. április 21. p. 4.                                                                                               Kiss György, szobrász, hírneves földink, ma Pécsre érkezett, hogy a Szentháromság-szobor helyreállítása ügyében véleményt adjon.

 A Szent Háromság-szobor ügye. == Pécsi Figyelő, 1898. április 22. p. 3.                                                                          A városi Tanács felkérte Kiss György szobrászt véleményadás végett. A szobor teljesen újra építése nem is szükséges, a mostani barokk-stílben meghagyva, a dombormű és mellékszobrok kerüljenek renoválásra. Erre két minőségi követ ajánl: a sóskútit és a kolozsvárit; mindkettő tartós, de finomabb a kolozsvári.

 A szentháromság szobor ügye. == Pécsi Figyelő, 1898. szeptember 13. p. 4.                                                               Tegnap 11 órakor a Szentháromság-szobor stílszerű renoválása ügyében kiküldött bizottság MAJOROSSY Imre polgármester elnöklete alatt ülést tartott a városháza közgyűlés termében, melyen Kiss György szobrász is jelen volt.

 Erzsébet szobor Németbolyban.== Pécsi Figyelő, 1899. május 13. p. 5.                                                                          Lelkes és szép mozgalom indult meg Németbolyban, hogy dicsőült Erzsébet királynénknak szobrot emeljenek. Fölkérték Kiss György szobrászt, hogy készítsen egy költségtervezetet, mert szeretnék a gyűjtést megindítani.

 A Havi hegyi kereszt. == Pécsi Figyelő, 1900. június 2. p. 3.                                                                                             K i s s György, hírneves szobrász földink, már elkészítette a keresztre alkalmazandó öt méter magas feszületet. Erről és az esztergomi bazilikába készülő Mária Magyarország védőasszonya szoborról fényképek vannak kitéve. A havi hegyi feszület K i s s György élő modell után mintázta. Nem csak a Havi hegyen, hanem egy másod példánya a máriagyűdi búcsújáróhelyen is fel lesz állítva. H e t y e y S á m u e l megyéspüspök a kilencszáz éves jubileumi ünnepségen avatja föl. Talpazatába a jubileumi            j e lm o n d a t:

                                              ≫Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat.≪.

 A magyar kereszténység kilenc százados jubileuma.== Pécsi Figyelő, 1900. június 3. p. 4.                                             Kiss György szobrászunk monumentális keresztje Máriagyűdön.

 Kiss György Pécsett. == Pécsi Figyelő, 1900. szeptember 8. p. 5.                                                                                          Kiss György, hírneves szobrász földink, tegnap este Pécsre érkezett és ma Máriagyűdre utazik, hogy jelen legyen a megyés püspök rendeletére készített jubileumi emlékkereszt felszentelésén.

Jubileumi zarándoklat Máriagyűdre.= Pécsi Figyelő, 1900. szeptember 11. p. 2.                                                               HETYEI püspök beszéde után, kíséretével együtt fölvonult a kálvária hegyre, ahol a Kiss György által mintázott hatalmas új kereszt áll, és felszentelte.

A havi hegyi kereszt beszentelése. == Pécsi Figyelő, 1900. szeptember 23. p. 6.                                                                A pécsi római katolikus hívők adományaiból felállított, K i s s György szobrász által készített havi hegyi kőkeresztet TROLL Ferenc püspök szenteli be.

A havi hegyi új kereszt. = Pécsi Figyelő, 1900. szeptember 25. p.3-4.                                                                             TROLL Paul. Ferenc püspök szentelte fel, a Havi hegyen újonnan felállított, Kiss György szobrász által a máriagyűdi feszület mintájára megalkotott keresztet.

 A Zsolnay szobor ügye. == Pécsi Figyelő, 1900. december 7. p.1-2.                                                                               Kiss György megyei születésű művészünket meg kell hívni erre a pályázatra, döntött a városi tanács, de előbb terveket kell készíteni.

 A Szent Háromság- szobor.== Pécsi Figyelő, 1901. május 9. p. 3.                                                                                   Az építési bizottság elé került az ügy, mely K i s s György szobrász ismeretes szobortervezetével foglalkozott, melyet olyképp véleményezett módosítani, hogy a szobor három tervbe vett mellékalakja ne létesíttessék, és csak a Mária alak legyen egyetlen és fő dísze a szobornak. Ilyen irányú átalakítás után végre majd a tervek és költségvetések is elkészülnek és hozzá lehet kezdeni a szoborhoz.

 A „Szent Háromság “ szobor felépítése. == Pécsi Figyelő, 1901. május 25. p.2.                                                               A szobor készítésével Kiss György szobrászt bízták meg, akit megfelelő rajz beterjesztésére szólítanak fel anélkül, hogy bármely irányban is korlátoznak a terveit.

 A „Szentháromság szobor“ ügye. == Pécsi Figyelő, 1901. november 12. p. 3.                                                                   A szobrászművész tervezetét nem fogadták el.  Elhatározták, hogy újabb pályázatot nem írnak ki, hanem a szobrot a mostari helyén az 1700-as évek végén készült szobor mintájára építteti föl, melynek tervezete a városi levéltárban van elhelyezve.

Gyűjtés a Szentháromság szoborra.== Pécsi Figyelő, Pécs, 1901. november 21. p. 2.                                          MAJOROSSY Imre polgármester kérése adakozásra: Megyénk méltón hírneves szülöttje, Kiss György művészi vésője útján — Isten dicsőségére a nemes alkotás mielőbb elkészíttessék

 

 

 

 

PÉCSI KÖZLÖNY

 

 

 

 

 

 

PÉCSI SZEMLE

 

Kovács Attila – Mihály Jolán: A pécsi Szentháromság emlék. == Pécsi Szemle, 1998. ősz-tél, p. 101-107.: ill.               A szobor restaurálását végezte a művész házaspár.    Kiss György: p. 101., 103., 107.: ill.

SZKALADÁNYI Péter: HÖLZL Szeráf Ferenc pécsi zeneszerző. == Pécsi Szemle, 2000. nyár p. 42-48.: ill.                          Pécs, Központi temető. A sírt felszámolták. Kiss György, - bronz - 1886.: p. 48.: ill.                                                                    1843 őszétől haláláig a pécsi székesegyház karnagya. Műveit többször átdolgozta, ezért pontos számukat még nem lehet megállapítani, nyomtatásban, Bécsben jelentek meg.                                                                                                     HÖLZL 1843-tól közel negyven évig volt a székesegyház karnagy-zeneszerzője. 1841-ben, Bécsben bemutatott monumentális Noé-oratóriuma csak a szakmai elismerést szerezte meg számára, az anyagi sikert nem. Pécsre feltehetőleg azért jött, mert itt látott lehetőséget művei előadatására.

Nagy Imre: SZEPESY Ignác és a középkori Pécs.== Pécsi Szemle, 2010. ősz. p. 26-45.: ill.   Kiss György: 34, 44, 45.: ill.

 

 

 

 

PESTI HÍRLAP

 

A pécsi székesegyház. == Pesti Hírlap, 1888. június 14. p. 5.                                                                                              Kapott bizony, L o t z és K i s s György is némi munkát. Igaz, hogy kis részt, az is igaz, hogy csak akkor, midőn a sajtó már heves támadást intézett DULÁNSZKY ellen.

A pécsi székesegyház. == Pesti Hírlap, 1888. június 23. p. 3-4.                                                                                    .     K i s s György szobrász a főbejárat magyar tárgyú magas-reliefjein kívül a nyugati bejárat három képét és a homlokzat fölött álló 12 apostol hatalmas szobrát faragta.

A pécsi kiállítás. == Pesti Hírlap, 1888. augusztus 12. p. 4-5.                                                                                               Az építést Schmidt bécsi építész végezte, a homlokzaton álló 12 apostol és a bejáró ajtók reliefje Kiss György pécsi szobrász műve.

 Mária menybemenetele. == Pesti Hírlap, 1888. október 27. p. 4.                                                                                           Kiss György, a nagyváradi püspökség megbízásából készítette. A 2 m magas szobor, mely márvány talapzatra jön, bronzba öntve már teljesen elkészült a Schlick-gyár öntödéjében, és a napokban Nagyváradra szállítják, ahol a vármegyeház előtti sétatéren állítják fel.

A magyar gazdasszonyok sorsjátéka. == Pesti Hírlap,1889. január 28. p. 5.                                                                       A magyar gazdasszonyok országos egylete által rendezett műfestészeti tárgysorsjáték nyilvános húzását megtartották. Kiss György „Női alakját” is kisorsolták.

A pécsi bazilika fölszentelése.== Pesti Hírlap,1891. június 20. p. 1-2.                                                                               A dóm restaurátorai a következők: Zala György, Kiss György szobrászok.

 Király-nap Pécsett.== Pesti Hírlap,1891. június 22. p. 4.                                                                                                   Ez alkalommal Kiss György szobrászt is bemutatták ő felségének.

 K i s s G y ö r g y. == Pesti Hírlap, 1891. november 14. p.6.                                                                                               A Berlinből csak nemrég hazatért művész e napokban fejezte be a Fráter Luca IMBRISZINOVICS szobormintáját. Pozsega város főtere számára rendelte meg, és Kiss György alkotásával meg lehet elégedve. A hős kapucinust, aki a törökök elleni küzdelmekben megszerezte népének kegyeletes emlékezetét, a szobor, mint az erő, elszánt bátorság megtestesítését ábrázolja. Bevégzett harc után hüvelyébe dugja kardját, de arca szinte azt fejezi ki, hogy csak a harcnak van vége, a harciasságnak még nem és hogy az a kard újra kikerül tokjából, ha a hitetlen nem marad veszteg.

 Dr. Komor Gyula: Hazai festmények és szobrok.= Pesti Hírlap, 1891. december 24. p. 4.                                                        Néhány zsáneralakkal is találkozunk; kedves a Kiss György „Veszedelmes játszótársak“ című színezett gipsz szobra.

Segélyezés az ínségeseknek. == Pesti Hírlap,1892. március 4. p. 6.                                                                                    Kiss György „Gyermek a buldoggal“ [„Veszedelmes játszótársak“] c. színes szoborművét ajánlotta fel.

 Az epreskerti művészestély nyereményei. == Pesti Hírlap, 1892. július 2. p. 6.                                                                   Kiss György „Veszedelmes társaság“ [„Veszedelmes játszótársak“] című gipsz szobra.

 Kossuth Lajosnak… == Pesti Hírlap, 1892. Julius 26. p. 5.                                                                                                  …legújabb 48-as szobrát életnagyságban, a Vigadóbeli 48-as fénykép után, most mintázza Kiss György tehetséges szobrászunk. E mű mindenesetre nagybecsű lesz azért is, mert Kossuthnak ez az első 48-as szobra, amely valódi fénykép után készül.

 Dr. Kovács Dénes: Arany János szobra. == Pesti Hírlap,1893. május 14. p. 6.                                                                      A pályázatban részt vettek legismertebb szobrászaink köztük Kiss György is. A győztes: SROBL Alajos lett.

 Kiss György szobrász… == Pesti Hírlap, 1893. június 14. p. 6.                                                                                             … műtermében most fejezte be az Andrássy- és Baross szobor pályázati munkálatait. Újabb pályaműve Wesselényi Miklós bárót ábrázolja, amint 1838-ban a Kötő-utca sarkán az árvíz hullámaiból menti az embereket. SZEPESY Ignác báró volt pécsi püspöknek Pécsett felállítandó nagy szobor mintáját már elvittek Bécsbe öntés végett.

 Szoborleleplezés Pécsett. == Pesti Hírlap, 1893. szeptember 3. p. 7.                                                                               Kiss György szoborművésznek, a jövő hónap elsején leplezik le nagy ünnepséggel SZEPESY Ignác báró szobrát.

 Királyi Pál mellszobra. == Pesti Hírlap, 1893. szeptember 13. p. 3.                                                                                        A főváros az új városháza közgyűlési terme számára Kiss György szobrásznál megrendelte Királyi Paál mellszobrát. Kiss már befejezte, sőt márványban ki is faragta.

 Az Andrássy-szobor. == Pesti Hírlap, 1893. szeptember 27. p. 4.                                                                                   Több ismert külföldi művész vesz részt benne. A hazai szobrászok közül Zala György, Strobl Alajos, Kiss György és Szécsi Antal pályáznak.

 M.: Az Andrássy-szobor. == Pesti Hírlap,1893. október 9. p. 2-3.                                                                                    Kiss György az alépítményre nagyon is sok helyet pazarolt; mintáján három terasz van lépcsőzetesen alkalmazva, amelyeken számos reneszánsz korlátot láttunk; csak épen ott hiányzik, ahol biztonság okából szükséges volna, a 3—4 m magas alépítmény a hátsó határ vonalán. Ágaskodó, élénk mozdulatú lovon ül a főalak, kinyújtott kezében tartva a fövegét; a lovas túlságosan előre csúszott, a ló mintázása pedig nem vall eléggé alapos megfigyelésre.

 SZEPESY Ignác püspök emlékszobra. == Pesti Hírlap, 1893. november 6. p. 3.                                            .                   A szobor Kiss György szobrász sikerült mintája után, a budapesti BESCHORNER cég ércszobor-öntő műhelyében készült.

 Az új Országház bokréta ünnepe.== Pesti Hírlap,1894. május 6. p.6.                                                                      Aránylag legtöbb működési tér jutott az épületnél a magyar szobrászoknak, akik számra mintegy negyvenen, ugyancsak igyekeztek azon, hogy Árpádtól kezdve, az összes magyar uralkodok szobrait történelmi hűséggel, művésziesen mintázzák meg. — A szoborminták már csaknem mind elkészültek. Ez alakok az épület külsején, baldachinok alatt helyeztetnek el, anyaguk kő, míg a fő lépcsőházban elhelyezendő és Kiss György művészi keze alól kikerült apród alakok színezett fémöntvényből készülnek.

 Az YBL szobor pályázat. == Pesti Hírlap,1894. május 25. p. 6.                                                                                           Kiss György ezúttal nem alkotott dicséretre méltót. Filigrán, vézna talapzatán természet-ellenesen duzzadt felsőtesttel áll Ybl felöltős alakja, mindkét kezével tartott tervet nézegetve. Szegényes és semmitmondó művet nyújtott.

 Az YBL szobor. == Pesti Hírlap, 1894. június 10. p. 6.                                                                                                        A pályázaton résztvevő Kiss György is dicsérő elismerésben részesült.

 Új színház Pécsett. == Pesti Hírlap, I895. október 5. p. 6.                                                                                                 A középső négy nyolcszegletű kupola csúcsán K i s s György aranyozott szoborműve képezi a színházépület legmagasabb részét. A kevésbé pazar oldal és hátsó nézet szinten finomabb ízlést és alapos tudást árul el.

 BERZSENYI Dániel szobra. == Pesti Hírlap, I895. október 8. p. 5.                                                                           Szombathelyen a szobor mintázásával Kiss György tehetséges szobrászt bízták meg, aki a mintát elkészítette.

A bazilika új oltára. == Pesti Hírlap, 1895. október 16. p. 5.                                                                                                    Az esztergomi bazilika belső művészi szépítésén koronként meg mindig dolgoznak. Így ismét egy új művészi oltárral fog gazdagodni a székesegyház. Ez az oltár Szent-Márton oltára lesz, melyet Kiss György szobrász most készít. Az oltáron a főalak Szent-Márton és mellette Szent-Jolánta és Szent-Kunigunda. Az egészet kararai márványból faragta ki.

A miniszter képvásárlásai. == Pesti Hírlap, 1896. január 11. p.7.                                                                                       Kiss György szoborművésztől: Júdás csókja c. művét.

Az esztergomi bazilika szobrai. == Pesti Hírlap, 1896. január 11. p.8.                                                                  Megállapodás szerint a homlokzatra három óriási terjedelmű szobor fog elhelyeztetni. A középen elhelyezendő Religio alakja hat m magas lesz talapzat nélkül. Az eszményi alak mintegy nyolc m magas keresztet tart balkezében, jobb kezével pedig az égre mutat. A főszobortól jobbra Szent István király szobra, balra pedig Szent László király szobra lesz elhelyezve, mint az ősmagyar katolikus egyháznak két dicső, kimagasló alakja. Ezen szobrok 5 m magasságúak lesznek talapzat nélkül. A szobrok horganyból lesznek öntve. E nagy munkával a főkáptalan Kiss György szobrászt bízta meg.

 Szent István szobra.== Pesti Hírlap, 1899. december 7. p. 8.                                                                                        Kiss György szoborművész az esztergomi bazilika homlokzatára megrendelt Szent István, 5 m magas szobrával teljesen elkészült.

 Művásárlások a Szalonban. == Pesti Hírlap,1899. december 13. p. 9.                                                                          Zseni József megvette: Kiss György ≫Déli harangszó≪ c. szobrát.

 A „Nemzeti Szalon“ közgyűlése.== Pesti Hírlap, 1900. május 21.p.                                                                                  A választmány tagjai lettek meg: Művész-tagok: EDVI - Illés Aladár, KÉZDI - Kovács László, Kiss György, B. Mednyánszky László, stb.

 Szobrászaink párizsi kitűntetései. == Pesti Hírlap, 1900. augusztus 12. p. 5.                                                               Második érmet: Holló Barnabás, Kiss György, TELCS Ede, Tóth István kapták.

 KÉZDI - Kovács László: A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata.== Pesti Hírlap, 1902. március 16. p.5.                                           Kiss György szobor képmásai és ≫Élet halál≪ c. kompozíciója érdemel figyelmet.

 A KÖLLŐ síremlék terve. == Pesti Hírlap, 1902. március 27. p. 4-5.                                                                                   A tervet Kiss György szobrászművészünk, mint KÖLLŐ igaz barátja és komája — teljesen díjtalanul készíti el.

 Kitűntetett magyar művész. == Pesti Hírlap, 1902. május 25. p. 8.                                                                                Kiss György, érdemes szobrászunk, kinek szobrai az esztergomi bazilika oltárait és homlokzatát díszítik, és aki számos szoborművel gazdagította a hazai templomokat, hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, honnan a napokban tért vissza. A pápa a jeles magyar művészt ez alkalommal a Pro ecclesia et Pontifice érdemrenddel tűntette ki. Kiss György szobrász az első magyar művész, aki ebben a kitűntetésben részesült.

 A Drégeli hős. == Pesti Hírlap, 1902. július 6. p.5.                                                                                                         Kiss György elkészítette a drégeli hős kisebb méretű szobrát, amely a kápolnában van elhelyezve.

 VERES Pálné emlékszobra. == Pesti Hírlap, 1904. május 15. p. 10.                                                                                  Az emlék-bizottság már meg is bízta Kiss György szobrászt az emlékmű mintázásával. A művész életnagyságú ülő alakban mintázza a nagyszívű honleányt. Márványból faragja ki és alkalmasint a József városi Reviczky téren állítják föl, ahol Igen alkalmas hely kínálkozik a poétikus, szép emlékmű számára.

 VERES Pálné szobra. == Pesti Hírlap, 1904. június 19. p. 6.                                                                                            Kiss György szobrászművész műtermében néhai Veress Pálnénak, az Országos Nőképző Egyesület nagynevű megalapítójának szobormintáját, melyet a művészi kívánalmaknak teljesen megfelelőnek talált és megbízta a művészt a kivitellel. A szobor, mely 1,7 m magasságú, Veress Pálnét ülő helyzetben fogja ábrázolni. A szobrot kararai márványból faragják es a fővárosban, a Reviczky-téren fogjak felállítani. Kiss György műtermében készül egy remek Mária-szobor is, Pór Antal esztergomi prelátus kanonok megbízásából. A 2,7 m magas szobor Szűz Máriát, mint Magyarország védőasszonyát, eltérően az eddigi Mária szobroktól, magyar ruhában mutatja be. A gyönyörű szobrot, amelyet bronzba öntenek, Esztergomban fogják felállítani.

 Esztergom város Mária szobra. == Pesti Hírlap, 1904. október 24. p.9.                                                                          Pór Antal esztergomi kanonok a saját költségén gyönyörű Mária-szobrot készíttetett Esztergom városának, melyet a Bazilika előtti térségen fogják felállítani. A szobrot Kiss György jeles szobrászművészünk mintázta, akinek ez egyik legjobb alkotása. A művész Máriát, mint Magyarország patrónusát, egészen új fölfogással, magyar ruhában ábrázolja, fején a magyar koronával s karján a gyermek Jézussal. A szobor teljesen elkészült és s legközelebb bronzba öntik                                                                                                  

 VERZAR OXENDIUS ALADINI püspök szobra. == Pesti Hírlap, 1904. december 18. p.9.                                                Kiss György fővárosi szobrász fogja a városalapító püspök szobrát elkészíteni és a hét folyamán már el is küldte terveit a szoborbizottsághoz Szamosújvárra.

Kossuth-emlékek.== Pesti Hírlap, 1908. február 21. p. 12.                                                                                          1894-bien: Az első Kossuth-szobrot az alig 610 lélekből álló Veszprém megyei Sió-Maros kisközség állította fel az enyingi járásban június hó 17-én. Ezt a szobrot Kiss György szobrász mintázta. A másodikat (szintén mellszobrot) a pestmegyei Dunapataj város közönsége állította dec. 10-én Kiss György mintája után.

Tavaszi kiállítás a Műcsarnokban.== Pesti Hírlap, 1908. április 1. p.10. Kiss György „Női portréjával” szerepel.

Egyházművészeti kiállítás.== Pesti Hírlap, 1908. augusztus 5. p. 8.                                                                                 Az iparművészeken kívül képzőművészeink is részt vesznek, köztük Kiss György is.

 KÉZDI - Kovács László: Egyházművészeti kiállítás.== Pesti Hírlap, 1908. szeptember 8. p. 4.                                              K i s s György „páduai Szent Antal” szobra.

 Az Erzsébet-tér szökőkútja.== Pesti Hírlap, 1911. január 12. p. 9.                                                                            Szécsi Antal szobrász meghalt és a terve kivitele elmaradt. Most Kiss György szobrász új tervet nyújtott be Bárczy István polgármesterhez. A művész elkészítette a szökőkút gipszmintáját, amely egy Mátyás király korabeli régi magyar szüretet ábrázol. A medencébe borsajtóból ömlik alá a víz. A medence korul vigadó férfiak és szőlőszedő leányok szórakoznak. Az egész terv igen eredeti es magyaros alkotás.

 A kassai vértanúk szobra.== Pesti Hírlap, 1912. szeptember 12. p. 25.                                                                             A Kassán vértanúhalált szenvedett három alak átszellemült arccal, teljes megadással viseli sorsát a hitben elő erő varázsával, és kompozícióban is összeforr. Kiss György az esztergomi káptalan megbízásából készítette e művét, melyet kararai márványból faragnak és az esztergomi bazilika műkincsei között helyeznek el.

 Kiss György...== Pesti Hírlap, 1913. április 18. p. 8.                                                                                                          …egy szoborcsoporton dolgozik, mely azt a drámai jelenetet ábrázolja, amint Zrínyi Anna a lőporos hordóba dobott égő kanóccal akarja felrobbantani Szigetvárát, látva, hogy tovább nem tarthatják a várat.

 A hősök emlékművei.== Pesti Hírlap, 1915. november 11. p.8.                                                                                    Több emlékmű-modell készült el a képzőművészek műtermében. Az emlékmű terveken kívül még több új van készülőben s eddig a nevesebb művészek közül a következők ígérték meg a tervezésben való részvételüket: Bezerédj, Kiss György…

 Hősök halála.== Pesti Hírlap, 1915. december 20. p. 5.                                                                                                Kiss Károly szobrász, az orosz harctéren hősi halált halt. A fia volt Kiss György szobrászművésznek. Igen értékes tehetséget vesztett benne a magyar képzőművészet, akinek képességei a legbiztatóbban bontakoztak ki. Több becses alkotása hirdeti nevét, úgy, mint a Vak gordonkás, Szökőkút, Dante pokla. Egyik legsikeresebb munkáját, Ábrányi Kornél síremlékét, most állították fel a Kerepesi-úti temetőben.

 Háborús képek.== Pesti Hírlap, 1916. június 20. p.9.                                                                                                    Kiss György szobrász tervezte síremlékéről szintén találunk az új számban képeket.

 Halálozás.== Pesti Hírlap, 1919. május 1. p.7.                                                                                                                                Kiss György szobrászművész tegnap délután hosszú és munkás élet után elhunyt Mint csodagyerek indult el pályáján, pásztorgyerek volt és fafaragással keltett figyelmet tehetsége iránt, míg végre mecénások felkarolták és kiképeztették. A müncheni akadémián készítette az Irgalmas szamaritánus című szoborcsoportját, amelynek első nagy sikerét köszönhette itthon. Az operaház, a volt honvédelmi palota, a Deák mauzóleum, a pécsi székesegyház számos dekoratív szobrát o mintázta. A nyilvánosság elé került utolsó alkotása Veres Pálnénak az Erzsébet téren felállított szobra volt.

 

 

 

 

 

PÉCSI NAPLÓ

 

Kiss György szobra a műcsarnokban. == Pécsi Napló,1892. december 8.                                                                   .   Kiss György szoborműve egy Ferenc rendi szerzetes álló alakja, amint nehéz kardját éppen hüvelyébe készül visszadugni. Egy pillanatra Kapisztrán János jut eszünkbe, látva a vitézséget kifejező szerzetest. De ez Fráter Luka IMBRISZINOVICS, aki Szlavóniában küzdött a törökök ellen és a Magyarországból menekülő törökökre még egy csapást mért Pozsega városánál.

 A jubiláló főpap: TROLL Ferenc.== Pécsi Napló,1893. május 10.                                                                                 Pécsi Egyházmegyei éneklő kanonok, pápai prelátus született H a j ó s o n, Pest megyében, 1818-ban. K i s s György és G r a i t s Endre is neki köszönhetik művészi sikereiket.

 Arany János szobra.== Pécsi Napló,1893. május 18. p. 1-3.                                                                                                  A sok pályázó között Kiss György is ott volt, de a győztes: STROBL Alajos lett.

 GERECZE Péter dr.: báró SZEPESY Ignác pécsi püspök.== Pécsi Napló rendkívüli melléklete, 1893. november 4. p.1-4.: ill.      Kiss György minden kiváló művészi tulajdonságát feltaláljuk SZEPESY Ignác szobrában is. Ő mindenütt, ahol a művésznek egységesítenie kell, — pedig ma már általában ez a művészet jelszava — kiváló alkotásokat teremtett.

 A Szentháromság szobra. == Pécsi Napló, 1898. április 22. p. 3-4.                                                                                      A valamikor, nagyon régen a Szentháromság tiszteletére emelték a mi őseink. TROLL Ferenc címzetes püspök, egyszer már kijavíttatta a saját költségén a szobrot. Kiss György azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a szobor mai főtömegét, melynek ritka szép barokk stíljét kár lenne megsemmisíteni, hagyják meg és csupán a pusztulásnak indult szobrokat cseréljek ki újakkal. Kiss György művész, Zsolnay Imre gyáros és PIACSEK Gyula építész, a Szentháromság szobra renoválására készítsenek tervet.

 A mohácsi emlékmű. == Pécsi Napló, 1898. április 24. p. 6.                                                                                     Elhatároztatott, hogy ez ügyben Kiss György budapesti szobrásszal lépjenek érintkezésbe.

 A havi kereszt ügye.== Pécsi Napló, 1898. augusztus 30. p. 4.                                                                                          A vallási kegyelet egy díszes kőkereszt felállításával akarja a hely kedvességét emelni. A jószívűségéről messze földön ismert mecénás, TROLL Ferenc nagyprépost és pápai prelátus úr Ő méltósága veszi kezébe a nemes ügyet és megbízta Kiss György jó nevű szobrászt, hogy egy 6 m magas kőkeresztnek és a rajta levő felfeszített, 1,75 m magas testnek mintáját elkészítse, melyet a havi hegyen fel fog állíttatni.

 A Szentháromság szobor renoválása.== Pécsi Napló, 1898. szeptember 12. p. 5-6.                                                          A szobrász, Szent Rókus, szent Ferenc és szent Sebestyén 1,75 m magas szobrait, több alakot, a Szentháromságot, az angyalokat és más egyéb domborműveket fog készíteni. Z s o l n a y pedig elkészíti pirogránitból.

Lajos király emlékköve Mohácson.== Pécsi Napló, 1899. február 26. p. 5.                                                                               Egy pécsi szobrászt és kőfaragót bíztak meg a munkával, de nem tudott a mohácsiak kívánságának megfelelni, így jutott Kiss György a megrendeléshez, hogy bronz domborműben örökítse meg e nagy pillanatot, mikor a szerencsétlen Lajos király a Csele-patakban lelte halálát.                                                                                                                                                         Az „Új Idők“ bemutatja Kiss György relief munkáját: Lajos király alakját a nagy tábla közepére mintázta a művész, a király menekülve a török lovasság elől, át akar ugratni a Csele patakon, de vasvértes paripája megcsúszik a parton és lovasával együtt zuhan a patak iszapjába.

 A mohácsi csata emléke.== Pécsi Napló, 1899. március 8. p. 4.                                                                                 Fontos, hogy a mohácsi csata emlékét majdan szobor jelezze. A magyar nemzetre nem az a fő momentum, hogy Lajos király meghalt, hanem, hogy a mohácsi csata elveszett és a török félhold a kereszt fölé emelkedett. A nemzet gyászának allegorikus föltűntetése, melyben a meghalt király alakja is helyet foglalhatna, kell, hogy alapgondolata legyen az emlékkő mellett tervezett díszes, monumentális szoborműnek.

 (L. Zs.): Kiss György a tárlaton.== Pécsi Napló, 1899. április 20. p.5.                                                                                A tavaszi tárlaton látható szobrai közül egyik a szerencsétlen mohácsi vész megörökítése. Amilyen szomorú e kép, olyan kedélyes a másik. Egy kofaasszony élelmiszerrel megrakodva megy az utcán.(Szorult helyzetben) Fején kosár, telve ludakkal. Jobb kezében kosár, telve csibékkel; balján pedig egy kosár Hirtelen a fején levő kosárból egy lúd előtolja fejét és beleharap az asszony orrába! Ez megijed, elejti a kosarat a tojásokkal.

 Erzsébet-szobor Német-Bólyban.== Pécsi Napló, 1899. május 10. p. 2.                                                                        Kiss György szobrászhoz fordultak, hogy költségvetést készítsen egy készítendő szoborról.

 A Szentháromság szobor újjáépítése.== Pécsi Napló, 1899. július 4. p. 4.                                                                      Az építkezésre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak.

 Kiss György...== Pécsi Napló, 1899. augusztus 26. p. 3.                                                                                                    …szobrász elkészült a Széchenyi-térre tervezett új Szentháromság-szobor tervezetével azt elhozta Budapestről, hogy itt bemutassa a polgármesternek és az illetékes köröknek.

 A Szentháromság szobra. == Pécsi Napló, 1899. augusztus 27. p. 8.                                                                                  K i s s György Pécsre érkezett és magával hozta a fölújítandó Szentháromság szobrának gipszmintázatát. A miniatűr szobor formás barokkstíljével kellemes hatású. A háromszög alapon három sudár oszlop emelkedik, melyeken ismét kisebb háromszögű alap nyugszik. Ezen a magaslaton van az Istenség három alakja. Alant az oldalakon hat bibliai alak helyezkedik el. Kiss György kedden Mohácsra megy, ahol II. Lajosnak emelt emlékművet leplezik le nagy ünnepségek között.

 A mohácsi vésznap. == Pécsi Napló, 1899. augusztus 31. p. 1-2.                                                                               Nagyobb volt az ünnepély, amit leginkább az okozott, hogy Kiss György művének leleplezése is felvétetett a programba. A temetőkápolnából a közönség a gőzkomp réve felé sietett, mivelhogy a program szerint a helyi csavargőzös vitte fel a Csele patakhoz azokat, akik az ünnepélyen részt akartak venni.

 A mohácsi emlékünnep. == Pécsi Napló, 1899. szeptember 3. p. 6.                                                                           Minden tréfában, gúnyban szokott egy kis igazság lenni, mert ha nem volna, akkor nem is érne el hatást. A „Borszem Jankó“ most megjelent számában verses szatíra olvasható, mely a „Hős vértől pirosult gyásztér“ emlék-ünnepről szólván azt mondja, hogy még csak Baranya es Tolna se volt képviselve. Valószínűleg egy kis tévedés adott okot a Borszem Jankónak a szatíra megírására. Kiss György szoborművéről lévén szó, azt hitték oda fönn, hogy az országos gyűjtés segítségével elért eredmény árán készült emlékszobor leleplezése történt meg. Itt a tévedés. Mindössze a régi emlékoszlopra készített domborművet adtak át.

A pécsi Szentháromság szobor. == Pécsi Napló, 1900. június 3. p. 7.                                                                            HETYEI Sámuel megyés püspök és TROLL Ferenc nagyprépost oly jelentékeny összeget ajánlottak föl e célra, hogy a városnak a költség kisebb részét kellene viselni. Kiss György bemutatta a püspöknek a Havi hegyre tervezett keresztjének fényképét. Vasból készül a kereszt 5,2 m magas és Krisztus alakja, melyet horganyból öntenek, 2,3 m magas lesz.

 A Szentháromság szobor. == Pécsi Napló, 1900. július 31. p. 3.                                                                                       Kiss György a mai ülésen úgy nyilatkozott, hogy a szoborhoz művészi hírnevét fűzi és így Pécsnek díszéül fog szolgálni.

 A jubiláris ünnep Esztergomban. == Pécsi Napló, 1900. augusztus 15. p. 8.                                                                       A főherceg és az összes vendégek jelenlétében RIMELY püspök megszentelte a Kiss György készítette gyönyörű Szentháromság szobrot.

 Adomány a Szentháromság szobor költségeire.== Pécsi Napló, 1900. augusztus 17. p. 3.                                      Esztergomnak is Kiss György készítette a Szentháromság szobrot, melyet most avattak, és amely igen szép elismerést hozott Kiss Györgynek, úgy, hogy legnagyobb megnyugvással bízzuk reá, hogy a pécsi Szentháromság szobrot is ő létesítse.

Készülődés a Máriagyűdi zarándoklatra.==Pécsi Napló, 1900. szeptember 5. p. 4.                                              Máriagyűdön, a „Nyerges hegyen“ gyönyörű keresztet állítanak fel, amelyet Kiss György szobrász készített. A kereszt felállítás munkálatait ma végzi maga Kiss György.

A Zsolnay szobor létesítése. == Pécsi Napló,1900. november 4. p. 5.                                                                            Pécs városának egy jeles tehetségű szülöttjét, HORVAI (HOPPEL) Jánost bízhatja meg ennek a mintának kivitelével, amint nem sajnáltuk meg azt sem, hogy a SZEPESY szobrot e vármegye szülöttével, Kiss Györggyel készíttettük el, aki ezen megbízatásnak minden tekintetben megfelelt.

 A Zsolnay szobor végrehajtó bizottsága…== Pécsi Napló,1900. december 7. p.3.                                                             …azt a kérdést vetette fel, vajon a szobrot pályázat vagy kizárólagos megrendelés útján készíttessék el. Horváth Antal, egy harmadik pécsi szülött: Kiss György bevonását is indítványozza. A győztes: HORVAI János.

A Szentháromság szobor ügye... == Pécsi Napló,1900. december 25. p. 9.                                                                        …még semmi elhatározó lépés sem történt a szobor létesítése tárgyában. A bizottság elhatározta, hogy döntés előtt egyik tagjuk elmegy Esztergomba, megnézni az új szobrot, melyet szintén Kiss György készített.

A Szentháromság szobor. == Pécsi Napló,1901. január 27. p. 5.                                                                      Esztergomban járt RAUCH János városi főmérnök, hogy ott megtekintse a Kiss György által faragott Szentháromság szobor. TROLL Ferenc püspök kilátásba helyezett áldozatkészségre, pályázatot írnak ki erre a szoborra is. Lehet, hogy Kiss György a pályázatból győztesen fog kikerülni, amit igen szívesen fogunk látni.

 A Zsolnay szobor létesítése. == Pécsi Napló, 1901. március 15. p. 4.                                                                                A Pécsről származó szobrászok közül Budapestről úgy HORVAI János, mint Kiss György pályáznak.

 Síremléket KÖLLŐ Miklósnak. == Pécsi Napló,1901. április 16. p. 4.                                                                                 Kiss György szobrász, mint KÖLLŐ lelki barátja teljesen díjtalanul ajánlotta elkészíteni a síremlék mintázatát.

 A Szentháromság szobra. == Pécsi Napló,1901. április 21. p. 8.                                                                                        Kiss György már kész tervét fogj kivitelre ajánlani, némi módosítással, melyet a szakértők tartanak kívánatosnak, és amelyre a szobrász készséggel vállalkozott. A két főalakot elsőrendű kararai márványból tervezi megalkotni.

A város építészeti bizottsága...== Pécsi Napló,1901. május 8. p. 3.                                                                                      …azt javasolja, hogy a szoborra legtöbbet adakozók óhajtásának megfelelően a Kiss Györgyöt bízzák meg a szobornak oly módon való átalakításával, hogy a jelenlegi vázlatterv főbb részeinek meghagyásával a három mellékalakot hagyja el, úgy hogy középen „Szűz Mária alakja kiemelkedő helyzetben helyeztessék el.

A Szentháromság szobra. == Pécsi Napló,1901. május 25. p. 3.                                                                                       A szobor elkészítésével Kiss György szobrászt bízzák meg, akit köteleznek, hogy három hónapon belül új tervrajzot küldjön be.

A Nagymányoki zárda fölavatása.== Pécsi Napló,1901. november 14. p. 4.                                                                           Az ünneplés középpontját TROLL Ferencz választott püspök, nagy prépost képezte, aki 20 év leforgása alatt 200,000 koronanyi adományaival ennek a községnek iskolát állított, templomát restauráltatta, tornyát magasabbra emeltette, plébániaházát átalakítatta. Ezért a főpapnak háláját némiképpen lerovandó, jótevőjének alakját érbe öntve helyezte el a zárda főlépcsőjénél. Ezt most leplezték le TROLL Ferenc és a szobor készítőjének, Kiss György szobrásznak jelenlétében, aki a szoborral a saját jótevőjét is megörökítette.

A Havi-hegyen.== Pécsi Napló,1902. augusztus 6. p. 3.                                                                                                     Odahagyva helyemet, és a templomot a Kiss György melltúltengésben és egyéb izombajokban szenvedő feszülete közelében szabadabban érezve magamat, megállok.

 A Vörösmarty-szobor pályázata.== Pécsi Napló,1902. október 7. p. 6.                                                                               A második kategóriába került: Kiss György.

 Kiss György kitűntetése.== Pécsi Napló,1903. június 28. p. 6.                                                                                            A pápa a „Pro Ecclesia et Pontifice” pápai díszkeresztet adományozta Kiss Györgynek, melynek elfogadását ő felsége megengedte és erről Márkus József, Budapest főpolgár- mestere a következő levélben értesítette:

                                                            T e k i n t e t e s Ú r!

Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi március hó 27-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Tekintetséged a részére adományozott: „Pro E c l e s i a et P o n t i f i c e „ pápai díszkeresztet elfogadhassa és viselhesse. Ezen legfelsőbb elhatározásról belügyminiszter úr Őnagyméltóságának ez évi május hó 11-én 2171 szám alatt kelt leirata alapján kérvényiratai visszaadása mellett van szerencsém Tekintetességedet tudomásul értesíteni.

                                                                                                                             Budapest, 1903. évi június hó 3.

                                                                                                                           M á r k u s J ó z s e f főpolgármester.

 HETYEY Sámuel püspök...== Pécsi Napló,1903. szeptember 3. p. 4.                                                                                  …gyalogszerrel elindult Pécsről Máriagyűdre, ahol Kiss György szobrásszal értékes keresztet készíttetett. 30.000 ember gyűlt egybe ezen a napon, Máriagyűdön!

 A polgármester tervei.. == Pécsi Napló,1903. szeptember 6. p. 1-2.                                                                  MAJOROSSY Imre királyi tanácsos, polgármesternél még mindig a ott áll Kiss Györgynek a Széchenyi térre tervezett hófehér Szentháromság szobor mintája és  várja a megvalósítást.

 A pécsi Jótékony Nőegylet tea-uzsonnája.== Pécsi Napló,1903. december 24. p. 4.                                                         A tombola nyereménytárgyi: Kiss György szobrászművész egy eredeti szobra.

Kiss György új sikere.== Pécsi Napló,1904. január 12. p. 4.                                                                                              Kiss Györgyre Nagy Lajos szobrát bízták és a kész művet az „Új Időkben” örömmel látjuk. Visszatért régi munkakedve, alkotó képessége és így Nagy Lajos szobra művészi szempontból is a legkiválóbbak közé fog tartozni.

 A Szentháromság szobor ügye.== Pécsi Napló,1905. március 5. p. 4.                                                               Esztergomban van a legszebb Szentháromság-szobra az országnak. Amint a kitűnően sikerült minta elkészült, mégis egyházi okokból is kifogasolták annak egyes részeit és így addig húzódott a dolog, amíg néhai HETYEY Sámuel püspök visszavonta az erre célra tett adományát.

 A Szentháromság szobra. == Pécsi Napló,1905. március 21. p. 3.                                                                               Maga a szobor remek obeliszken fog elhelyezkedni. Négy alakból fog állani, melyek körül angyalfők képezik a háttér díszét, míg a legmagasabb ponton a szent lélek emelkedik. Az obeliszket és a szobor alakjait kőből faragják. A bizottság abban állapodott meg, hogy a szobrászati munkálatokkal, minden pályázat mellőzésével Kiss György szobrászt bízza meg, akinek művészi hírnevét nem egy ily alkotás dicséri már. Kiss György szobrász maga is részt vett a szoborbizottság ülésén és a szükséges felvilágosításokat ő adta meg a bizottságnak.

 Kiss György legújabb szobra. == Pécsi Napló,1905. november 19.p.8.                                                                          Most fejezte be egyik művét, mely Rákóczyt ábrázolja, amint háta mögött, válla fölé hajolva, CZINKA Panna kesergő, majd meggyújtó nótáit a fülébe húzza. A s z a b s á g h ő s feje oly kifejezésteljes, hogy szinte látható az arcán a lelkében dúló hazafias háborgás, melyet mintha befolyásolna CZINKA Panna hegedűje. A mester szárnyai alatt növekszik föl fia Károly, aki egy év óta atyja műtermében tanul. Akik a fiatal szobrász dolgozatát látták, igen szép jövőt jósolnak neki.

 A pécsi püspök és az olasz konyha. == Pécsi Napló,1905. november 22. p. 3.                                                                       Kiss György szobrászunk is ült a fiatal gróf római asztalánál és a magyar konyha ízletes eledelei fölött támadt meglepetésének kifejezést is adott. Zichy Gyula gróf, aki fölvilágosította a művészt, hogy miképpen került a magyar konyhaművészet a pápai udvar konyhájába. FRAKNÓI Vilmos Rómában állandóan magyar szakácsot és magyar konyhát tartott.

 A megfékezett Sámson. == Pécsi Napló, 1907. október 2. p. 4.                                                                                   Földink, Kiss György szobrásznak fia Károly, igen szépen halad előre a szobrászat terén édesatyja gondos vezetése alatt, akinél jobb mesterre alig találhatott volna az ifjú művészlélek, mert az apa mindig a legjobb tanító, több szeretettel, teljesebb odaadással nagyobb gonddal senki se taníthat. Kiss Károly a napokban fejezte be legújabb szobrát, mely Sámsont ábrázolja lekötözött karokkal, teljesen lenyűgözve. E mű anatómiai tanulmány, mely tehetségre és kiváló művész erőre vall. E mellett markánsan kifejezésre juttatja azt a kínos gyötrődést, melyet a rettenetes nagy erejű Sámson lekötöztetése keltett. Az arc kifejezése, a tekintet, a görcsösen összeszorított; ajkak hatásosan fejezik ki a nagy lelki küzdelmet. Amilyen büszke lehet a fiú apjára, ugyan úgy az apa is büszkén tekinthet fiának szép reményekre jogosító fejlődésére.

 A Szentháromság szobor ügye. == Pécsi Napló, 1907. november 10. p. 4.                                                                    Kiss György csakhamar készen lesz a többi munkával is és így a szobor felállítása a tavasszal okvetlenül meglesz.

 K i s s György új szobrai.== Pécsi Napló, 1907. december 29. p. 6.                                                                                    K i s s György l e g ú ja b b a n M a s z l a g h y F e  e n c és P ó r A n t a l esztergomi prelátus kanonokok által megbízást nyert Nagy Lajos király és TELEGDI Csanád érsek 3,5 m magas szobrainak elkészítésére Az új szobrokat az esztergomi székesegyház oszlopcsarnokában állítják fel.

 Kiss György szobrász műtermében.== Pécsi Napló, 1908. február 9. p. 4.                                                                        A pécsi Szentháromság szobor erősen készül a befejezéshez, amint az idő enged, azonnal hozzáfoghatnak az alapozáshoz és a kőfaragói munkák összeállításához. A munka főalakjai: az Atya, Fiú, Szentlélek és Mária már készek, csak az elszállítás van vissza; a véső most az utolsó követ alakítja át obeliszkhez, mely a tetőt fogja képezni, az is elkészült. A három mellékalak, Rókus, Fábián Sebestyén és Szent-Antal kőből, míg a három dombormű ércből készült. Az utóbbi három tárgya: Jézus keresztelése, az Úr színeváltozása és az apostolok küldése.                                                                                                     — Más egyéb is készül. A temesváriak megbízták, hogy BONNAZ püspök emlékére készítsen tervet. Ugyancsak Temesváron a piaristák gimnáziumára négy szobrot már meg is rendeltek. Szt. István, Szent-Imre, Szt.-László és Szt.-József szobrai ezek. Fehérvárról is kapott megbízást. A zirci cisztercita rend főgimnáziuma Szent István szobrot akar csináltatni. A művész maga viszi el mintáját, hogy bemutassa az őt megbízó rendnek. MASZLAGHY esztergomi prelátus kanonoknak, hálája elismeréséül most a művész megmintázta jótevőjének, mecénásának életnagyságú szobrát és azt fölajánlja neki emlékül. És amellett, hogy művészünk mindig újat és újat alkot, fiát: Károlyt is tanítja.

 A Szentháromság-szobor. == Pécsi Napló, 1908. március p.4.                                                                                           Kiss György szobrászművész bevégezte a Szentháromság szobor általa elvállalt munkálatait.

 A Szentháromság-szobor. == Pécsi Napló, 1908. április 23. p. 3.                                                                           Kijelöltek a Széchenyi téren a Szentháromság új szobrának helyét és holnap már megkezdik az alapozást. A volt szobornál mintegy 4—5 m följebb, e szerint az új szobormű közelebb jut a belvárosi plébániatemplomhoz és valamivel emelkedettebb helyen is lesz.

 A Mecsek Egyesület… == Pécsi Napló,1909. március 10. p. 5. …tagjai közé a következőket vették föl: Kiss György, stb.

 A mi szobrászunk. == Pécsi Napló,1910. április 3. p.                                                                                                     Kiss György jövetelének főcélja az volt, hogy a SCHOLTZ Gyula nyugalomba vonult sörgyáros által rendelt, nagyszabású síremléket hivatalosan is átadja. Kiss György munkája, legszebb síremléke a pécsi új temetőnek. A szép környezetben elhelyezett Mária szobor a siránkozó asszonnyal — kararai márványból kifaragva— valóságos remekmunka.                         A művész Zichy Gyula dr. megyéspüspöknél is tisztelgett, aki asztalánál vendégül látta. Megemlítjük azt is, hogy az esztergomi belvárosi templom főoltárán minap helyezték el szent István, szent László, szent Erzsébet és szent Margit kararai márványból készült új szobrait. A nevezetes szépségű főoltár a négy szoborral rendkívül sokat nyert. Szent István egy szikla mellett áll, arcáról népének féltése, országa gondjai tükröződnek vissza. Szent László, mint győzelmes seregek vezére áll, Szent Erzsébet kötényéből hullnak a rózsák, Szent Margit pedig szelíd komolysággal az oltár lépcsői felé tekint. Mind a négy szobor dicséretére válik a kitűnő művésznek, földinknek és jó emlék, a négy megrendelő főpapnak.                                                    Ő készítette a székesegyház előtt álló bronz Mária-emlékszobrot és TELEGDY érsek márvány szobrát, mely a székesegyház oszlopcsarnokában foglal helyet. Itt van elhelyezve Nagy Lajos márványszobra is.                                                          Szent-Antal 2,5 m magas szobra, mely a városi templom elé kerül, és amely Pór Antal prelátus ritka áldozatkészségét dicséri. A székesegyházban két, és pedig a Jézus szíve és a Szent-Márton oltára emeli a templom díszét és Kiss György művészi érdemeit. Mindegyiken 3-3 szobor, a főalakkal együtt.

 Kiss György jeles szobrászunk…== Pécsi Napló,1910. április p. 9.                                                                                          …három hónapon át tartó súlyos betegségen esett át, mely alatt a vésőt is pihentetnie kellett.

 Kis Gyuri kútja. == Pécsi Napló,1910. június 11. p. 3-4.                                                                                                 Kiss György, egy nagy koncepciójú szobrászati alkotáson munkálkodik, mellyel a római nemzetközi kiállítás magyar osztályában szándékozik részt venni. A mű kutat ábrázol, teljesen eredeti, magyar fölfogással, amelyhez hasonlót eddig még nem produkáltak.                                                                                                                                                                        Az érdekes kút szüreti jelenetet ábrázol. A legfelső rész a szőlőprés, amint a csavar rúdját két hatalmas, izmos, vállas ember vállvetve feszíti. A prés csapjain folyik, must helyett a víz a hordóba. Az alsó részen különböző csapatok helyezkednek el. Az egyik csoport azt ábrázolja, amint a bőgős cigány neki hasal a kádnak, hogy nagyot húzzon a csurgó italból. A mellette levő szűrös-paraszt egész flegmával nagyot suhint a cigány hátuljára. A gazda mellett egy másik cigány a kalapját tartja a csap alá, hogy abba csurgassa edény hiányában a hegy levét. A negyedik alak egy kackiás menyecskét ábrázol, aki fejen kosárban szőlőt visz a présbe. A másik csoportban egy elázott juhász üldögél, mellette egy számadó, aki a csap alá üveget tart. Oldalt egy napszámos áll, amint a fürtökkel megrakott puttony alatt görnyed.                                                                                         A csoportot egy berúgott tót egészíti ki, aki jókedvében csárdást jár. Az eszme nagyszerű, megkapó és a kivitel is mesterinek ígérkezik. Kiss György a magyaros, különösen a népies motívumokat nagy művészi erővel ábrázolja. Alakjai pompásak. Bizonyara nagy föltűnést fog kelteni Kiss Gyuri a borkútjával.

 A temető ünnepe.== Pécsi Napló,1910. november 3. p. 2.                                                                                                 A SCHOLZ család sírboltján Kiss György kararai márványból faragott szoborműve pompázik.

 Kiss György új háza.== Pécsi Napló,1910. december 25. p. 13.                                                                                         A művész a Kolumbusz utca 9 szám alatt új házat és műtermet építetett magának, amit a kis család már el is foglalt.

 Kiss György legújabb szobor műve. == Pécsi Napló,1912. augusztus 18. p. 8.                                                                     Kiss György szobrász legújabb alkotását, melyet az esztergomi káptalan megrendelése volt, a Kassai vértanúkat, a három szerzetest ábrázolja, akik Kassán vértanúhalállal múlottak ki.

 Kiss György műterméből.== Pécsi Napló,1913. március 6. p. 10.                                                                                      A napokban fejezte be Kiss György fia: Károly legújabb művét. A szobrász apának szobrász fia minden évben készít néhány olyan alkotást, amellyel nemcsak a műbarátok, a műkritikusok figyelmét is fölkelti.

 Szoborszentelés Szászváron.== Pécsi Napló,1914. március 10. p. 4.                                                                               Kiss György Szászváron született, a művész szíve tehát rajongással van eltelve e község iránt. Az a nagy és szép kereszt is, melynek mása a pécsi Havi hegyen es a Máriagyűdi templom fölött van elhelyezve, az ő ajándékából került Szászvárra. A most fölszentelt szobrot is ajándékkép alkotta meg szülőfalujának. A templom új kápolnájába szobrot szánt Szabó Géza plébános, a művészhez fordult tehát, hogy ajándékul alkosson oda Szent Anna szobrot.

 Kiss György ajándéka a városi múzeumnak. == Pécsi Napló,1914. április 1. p. 3.                                                              A Baranya megyei származású jeles magyar szobrászművész a pécsi városi múzeumnak ajándékozta egyik alkotását: Zrínyi Anna szobrát. A szobor, amelynek súlya 8 q, két nagy ládában ma érkezett meg.

 A városi múzeumban…== Pécsi Napló,1914. április 12. p. 5.                                                                                             …megtekinthető Kiss György remek szoborműve „Zrínyi Anna Szigetváron“, melyet a művész a Műcsarnokban való kiállítás után ajándékul küldött a múzeumnak, és amely azt a jelenetet tűnteti fel, mikor a hős leány felrobbantani készül a puskaporos hordót a szigetvári var ostroma alkalmából.

 Személyi hírek. == Pécsi Napló,1914. április 22. p. 2.                                                                                                    Kiss György szobrászművész Pécsre érkezett, hogy a városnak ajándékozott Zrínyi Ilona szobrát a városi múzeumban megtekintse és amennyiben összeállítása kis javítást igényel, azt kijavítsa.                                                                               A pécsi Flórián-szobor helyére állítandó új szobor készítésére ajánlatot kíván tenni és két vázlatot hozott magával, melyeket holnap fog bemutatni.

 Személyi hírek. == Pécsi Napló,1915. január 16. p. 4.                                                                                                   Kiss György szobrászművész Pécsre érkezett. Ma délben tisztelgett Zichy Gyula gróf egyházmegyés püspöknél, aki ebedre asztalánál vendégül látta.

 A pécsi püspök relief képe.== Pécsi Napló,1915. január 24. p. 2.                                                                                           A Pius internátus, és alapítványi főgimnázium nemsokára föl lesz ékesítve alkotójának relief képével, melyet Kiss György szobrászművész készít el. A főpap, Zichy Gyula gróf naponta félórát ül a művésznek a dombormű elkészítéséhez.

 A pécsi püspök mellszobra.== Pécsi Napló,1915. február 13. p. 2.                                                                                  Nagy gonddal és művészi ambícióval mintázza Kiss György szobrászunk Zichy Gyula gróf pécsi egyházmegyés püspök életnagyságú mellszobrát. A mestermű kararai márvány, örökbecsű díszét, ékességét, műkincsét fogja képezni a pécsi Pius főgimnáziumnak és internátusnak.

 Eljegyzés.== Pécsi Napló,1915. május 12. p. 5.                                                                                                             Kiss György szobrászművészünk családjában kettős örömünnep volt; leányát a Rizust eljegyezte: KASPER Róbert, — és fia: Kiss György dr. budapesti székesfővárosi tisztviselő HIDY Lillyt, a Pécsett is jól ismert és kedvelt HIDY Irén művésznő nővérét jegyezte el.

 Szobrot Pécsnek.== Pécsi Napló,1915. augusztus 13. p. 5.                                                                                                  Kiss György, amikor a Nemzeti Múzeumban volt „A gyilkos” című pályadíjnyertes szobrát a Szépművészeti Múzeum számára márványba faragtatták elintézte, hogy a gipszmintát a pécsi múzeumnak ajándékozza. Az értékes szobor Pécsre érkezik. Zichy Gyula gróf pécsi püspök mellszobrát, melyet a tavasszal mintázott a művész, márványba faragták és már Pécsre is szállították. Kiss György a világháború és a pécsi hősök emlékére emelendő szoborhoz három tervet is készített.

 A művész keserve.== Pécsi Napló,1915. december 21. p. 3.                                                                                  Elszomorító hírt közölt velünk, a mi derék szobrászunk, földink: Kiss György, akinek a harcterén küzdő két fia közül az idősebb, Károly, aki szintén nagyra termett szobrász, az orosz harctéren hősi halált halt.

 Kiss György békeszobra a városnak.== Pécsi Napló, 1916. január 25. p. 4.                                                                 „Legyen béke”! a szobormű címe és a gondolat, melyet az alkotásán kifejez, megkapó. A bús, borongó lélek, mely a harctéren elesett fia hősi halála és a másik fiának orosz fogságba jutása fölött töpreng, hogy ily alkotásra volt képes, mint lélektani rejtély áll előttünk.

 A béke szoborműve.== Pécsi Napló, 1916, február 27. p. 5.                                                                                          Kiss György szobrászművész háborús reliefjéről, mely a hadviselő államokat egy-egy küzdő harcossal tűnteti föl, amint egymásra törnek, de a középen látható Krisztus alakja, közbe lép és azt mondja: ,,Legyen béke!”. A harcosok megilletődve tekintenek a Megváltó arcára.

 Személyi hírek.== Pécsi Napló, 1916. szeptember 23. p. 4.                                                                                            Kiss György szobrászművész, művészeti ügyben, mint a pécsi püspök vendége Pécsett időzik. A mi jeles földinknek két fia ment a harctérre. Kiss Károly szobrászművész, az 1. sz. honvédezred zászlósa, aki édesatyjától a művészi tehetséget is örökölte, az oroszországi harctéren súlyosan megsebesült és orosz fogságba esett, szülői nagy aggodalmára tőle semmiféle hír nem érkezett, másik fia pedig az olasz harctéren küzdve az olaszok fogságába került és GÉNUÁBÓL, az olasz fogolytáborból adott magáról legutóbb hírt.

 Elhunyt címzetes püspök. == Pécsi Napló, 1917. április 26. p. 6.                                                                                           Kiss György szobrászművész MASZLAGHY püspök halálával egyik lelkes és áldozatkész pártfogóját veszítette el.

 A Flórián-szoborért.== Pécsi Napló, 1918. augusztus 17. p. 5.                                                                                                A bizottság megtekintette Kiss György által készített három szobortervezetet. Az egyik tervet hajlandók kivitelre elfogadni.

 A Flórián szoborbizottság ülése.== Pécsi Napló, 1918. szeptember 21. p. 5.                                                                      A régi Flórián szobor helyére újat szándékozik a város felállítani. A szobor tervének elkészítésével Kiss György szobrászművészt bízták meg, aki el is készítette a tervet.

 Kiss György Pécsett.== Pécsi Napló, 1918. szeptember 21. p. 7.                                                                               Megtekinti az általa a pécsi püspök rendelésére készült és még augusztusban fölállított, néhai SPIESS János kanonok temetői sikerült emlékművét: Ecce Homo, a központi temető altemplomában.

 Kiss György meghalt!== Pécsi Napló, 1919. május 4. p. 2.                                                                                                   A magyar szobrászatnak egy igazán értékes tagja, КISS György meghalt Budapesten. Szászváron született szegény sorsú paraszt szülőktől, és már kora gyermekkorában jelentkezett nagy tehetsége. TROLL Ferenc segítette, mint GRAITS Endrét festőművésznek — Kiss Györgyöt szobrásszá történő kiképzés költségeit is vállalva. Kiss György munkáival a tarlakokon is általános feltűnést keltett Egyik legszebb alkotása a pécsi sétatéren felállított SZEPESY szobor, amelynek megvalósítása óriási művészi probléma megoldását is jelenti. A papi talár merev egyhangú, művészietlenségét kellett bronzba öntetnie úgy, hogy az a szobor művészi összhangját ne rontsa és el kell ismerni, hogy e szobron művészi feladatát gyönyörűen megoldotta. Hatalmas munkája a vártemplom restaurálásakor rábízott szobrász munka, a templom párkányzatán lévő tizenkét apostolszobor, az esztergomi szentháromság szobor. HETYEI Sámuel pécsi püspök a Máriagyűdi kálvária részére egy hatalmas keresztet rendelt meg nála, melynek másolatát a pécsi Havi hegy részére is elkészítette. A város főterén álló Szentháromság szobor szinten Kiss György alkotása. Éppúgy, mint a pécsi központi temetőben SCHTOLZ Gyula családi sírboltját díszítő szoborcsoport. A háború alatt egyik fiát a harctéren vesztette el. Április 30-án halt meg. Temetése a Kerepesi temetőben.

 RÓNAKY Kálmán dr.: Az első képzőművészeti kiállítás Pécsett 1886-ban.== Pécsi Napló, 1927. március 13. p. 5.           TROLL Ferenc pápai prelátus, apátkanonok, a bőkezű mecénás, ki GRAITS Endrében és Kiss Györgyben fölismerte a tehetségét es mert ezeknek, illetve szülőiknek nem volt anyagi módjuk arra, hogy ez a tehetség — tanulás által — kifejlesztessék, TROLL Ferenc pécsi kanonok taníttatta ki őket. Így lett GRAITS Endre jó nevű festőművész és Kiss György az ország híres szobrászművésze.

 RÓNAKY Kálmán: Mór pannonhegyi szerzetestől — Maurínum pécsi kollégiumig. == Pécsi Napló, 1928. április 22. p. 2.   Kiss György, a szászvári születésű kitűnő szobrászművészünk, a székesegyház nyugati oldalán elhelyezett három domborműve közül a jobboldali: Mór püspököt ábrázolja művészi kivitelben.

 RÓNAKY Kálmán dr.: Négyesi SZEPESY Ignác báró pécsi püspök emléke.== Pécsi Napló, 1928. július 8. p. 2.                   A város és az egyházmegye szoborban is lerótta háláját nagynevű püspöke iránt. A szászvári születésű boldogult Kiss György, szobrászművész páratlanul szép műve.

 RÓNAKY Kálmán dr.: A kassai három vértanú emléknapja.== Pécsi Napló,1928. szeptember7. p.7.                                      Az esztergomi bazilika részére a székes főkáptalan megrendelésére Kiss György, a szászvári születésű szobrászművészünk pazar módon készítette el a kassai három vértanú szobrát, mely a Szent István oltáron foglal helyet, mintegy bekoronázza az oltárt és a bazilika egyik remekét képezi.

 RÓNAKY Kálmán: Szent Imre és a pécsi püspökség.== Pécsi Napló, 1928. november 11. p. 2.                                           A székesegyház déli bejárata fölött látható a szászvári születésű K i s s György, néhai kitűnő szobrászművészünk pazar szép alkotása: Magyarország szentjei hódolnak Magyarország patrónája: Máriának. A közepén -— kormánypálcával kezében — ül Szűz Mária, ölében az ország almáját tartó gyermek Jézus, akit balkezével átölel. A szépséges és művésziesen kidolgozott reliefnek— a szemközt álló néző — a baloldalán látja Szent Imrét térdeplő helyzetben. A szép és göndör hajfürtök válláig érnek. Arcán az ártatlanság és az áhítat nyer kifejezést. Előtte a hercegi korona és könyv. Mellette nevelője, Szent Gellért, a későbbi Csanádi püspök. A harmadik e csoportban, II. András (1205-1235) sarja: Szent Erzsébet. A nézőtől jobbra látható Szent László, Szent Margit és Szent Adalbert. Íme, ezekben hódol a pécsi székesegyház külsőleg Szent Imre emlékének.

 Pécs város szobrai. == Pécsi Napló, 1928. november 23. p. 2.                                                                                             Pécs városának három említésre méltó szobra van. Az egyik négyesi báró SZEPESY Ignácé a sétatéren, a másik Zsolnay Vilmosé, a harmadik pedig Kossuth Lajos szobra. Ezek keltik fel figyelmünket. Van meg egy szobra Pécs városának, amelyről talán kevesen tudnak. Vagy akik tudnak, keveset tudnak e szobor művészi értékéről. Pedig ez a szobor művészi értékét tekintve felülmúlja mind a három előbbit. Kiss György baranyai szobrászművész Zrínyi Anna című gipsz szobrát értem a Pécs Városi Múzeumban. Mi volt a célja Kiss Györgynek szobrával? Hova szánta ezt a pompás művészi alkotását? Hol és micsoda körülményeken bukott el az az eszme, hogy ez a szobor nem kapott méltóbb helyet a Múzeum egyik szobájánál, — azt nem tudom. De annyi bizonyos, hogy ennek a szobornak márványba faragva egészen más hely illetné meg.

 RÓNAKY Kálmán: Árpádházi Szent Erzsébet halálának 700 éves évfordulója.== Pécsi Napló, 1931. november 19. p. 3.    A déli bejárónál a kapuzat fölött Kiss György, kedves emlékű szobrászművészünk páratlan szépségű reliefjének egyik méltó alakja, a térdeplő Szent Erzsébet.

 Fejes György dr.: Visszapillantás Pécs legutóbbi 25 évére. == Pécsi Napló, 1932. január 1.  p.6-7.                                      A Szentháromság szobrot, az újat, vagyis a mait, 1908-ban állította fel a város, Kiss György baranyai szobrász művét.

 Lebontatja, és újra felépítteti a város a SZEPESY szobrot.== Pécsi Napló, 1934. november 7. p. 4.                             Kiss György gyönyörű alkotását, a városnak egyedüli tiszta stílusú szobrát az összeomlás veszélye fenyegeti. A mérnöki hivatal azonnal megvizsgáltatta a szobrot, és megállapították, hogy az alapjához víz jutott. Ezért elrendelte a szobor lebontását, ezt követően az új alapozást, végül a szobor újbóli felállítását.

 Az irgalmas rend restauráltatta pécsi templomát.== Pécsi Napló, 1936. szeptember 6. p. 6.                                     Homlokzatán Kiss György szobrászművész alkotta, finom kivitelű Mária szoborral díszített templom.

 

 

 

 

 PÉCSI SZEMLE

 

Kovács Attila – Mihály Jolán: A pécsi Szentháromság emlék. == Pécsi Szemle, 1998. ősz-tél, p. 101-107.: ill.                            A    szobor restaurálását végezte a művész házaspár.    Kiss György: p. 101., 103., 107.: ill.

SZKALADÁNYI Péter: HÖLZL Szeráf Ferenc pécsi zeneszerző. == Pécsi Szemle, 2000. nyár p. 42-48.: ill. Központi temető.  A sírt felszámolták. Kiss György, - bronz - 1886.: p. 48.: ill.                                                                                                   1843 őszétől haláláig a pécsi székesegyház karnagya. Műveit többször átdolgozta, ezért pontos számukat még nem lehet megállapítani, nyomtatásban, Bécsben jelentek meg. HÖLZL 1843-tól közel negyven évig volt a székesegyház karnagy-zeneszerzője. 1841-ben, Bécsben bemutatott monumentális Noé-oratóriuma csak a szakmai elismerést szerezte meg számára, az anyagi sikert nem. Pécsre feltehetőleg azért jött, mert itt látott lehetőséget művei előadatására.

 Nagy Imre: SZEPESY Ignác és a középkori Pécs.== Pécsi Szemle, 2010. ősz. p. 26-45.: ill. Kiss György: 34, 44, 45.: ill.

 

 

 

 

 

PESTI HÍRLAP

 

A pécsi székesegyház. == Pesti Hírlap, 1888. június 14. p. 5.                                                                                       Kapott bizony, L o t z és K i s s György is némi munkát. Igaz, hogy kis részt, az is igaz, hogy csak akkor, midőn a sajtó már heves támadást intézett DULÁNSZKY ellen.

A pécsi székesegyház. == Pesti Hírlap, 1888. június 23. p. 3-4.                                                                                          K i s s György szobrász a főbejárat magyar tárgyú magas-reliefjein kívül a nyugati bejárat három képét és a homlokzat fölött álló 12 apostol hatalmas szobrát faragta.

A pécsi kiállítás. == Pesti Hírlap, 1888. augusztus 12. p. 4-5.                                                                                            Az építést Schmidt bécsi építész végezte, a homlokzaton álló 12 apostol és a bejáró ajtók reliefje Kiss György pécsi szobrász műve.

 Mária menybemenetele. == Pesti Hírlap, 1888. október 27. p. 4.                                                                                         Kiss György, a nagyváradi püspökség megbízásából készítette. A 2 m magas szobor, mely márvány talapzatra jön, bronzba öntve már teljesen elkészült a Schlick-gyár öntödéjében, és a napokban Nagyváradra szállítják, ahol a vármegyeház előtti sétatéren állítják fel.

A magyar gazdasszonyok sorsjátéka. == Pesti Hírlap,1889. január 28. p. 5.                                                                      A magyar gazdasszonyok országos egylete által rendezett műfestészeti tárgysorsjáték nyilvános húzását megtartották. Kiss György „Női alakját” is kisorsolták.

 A pécsi bazilika fölszentelése.== Pesti Hírlap,1891. június 20. p. 1-2.                                                                                 A dóm restaurátorai a következők: Zala György, Kiss György szobrászok.

 Király-nap Pécsett.== Pesti Hírlap,1891. június 22. p. 4.                                                                                                 Ez alkalommal Kiss György szobrászt is bemutatták ő felségének.

 K i s s G y ö r g y. == Pesti Hírlap, 1891. november 14. p.6.                                                                                       .         A Berlinből csak nemrég hazatért művész e napokban fejezte be a Fráter Luca IMBRISZINOVICS szobormintáját. Pozsega város főtere számára rendelte meg, és Kiss György alkotásával meg lehet elégedve. A hős kapucinust, aki a törökök elleni küzdelmekben megszerezte népének kegyeletes emlékezetét, a szobor, mint az erő, elszánt bátorság megtestesítését ábrázolja. Bevégzett harc után hüvelyébe dugja kardját, de arca szinte azt fejezi ki, hogy csak a harcnak van vége, a harciasságnak még nem és hogy az a kard újra kikerül tokjából, ha a hitetlen nem marad veszteg.

 Dr. Komor Gyula: Hazai festmények és szobrok.= Pesti Hírlap, 1891. december 24. p. 4.                                                   Néhány zsáneralakkal is találkozunk; kedves a Kiss György „Veszedelmes játszótársak“ című színezett gipsz szobra.

Segélyezés az ínségeseknek. == Pesti Hírlap,1892. március 4. p. 6.                                                                                   Kiss György „Gyermek a buldoggal“ [„Veszedelmes játszótársak“] c. színes szoborművét ajánlotta fel.

 Az epreskerti művészestély nyereményei. == Pesti Hírlap, 1892. július 2. p. 6.                                                                   Kiss György „Veszedelmes társaság“ [„Veszedelmes játszótársak“] című gipsz szobra.

 Kossuth Lajosnak… == Pesti Hírlap, 1892. Julius 26. p. 5.                                                                                                 …legújabb 48-as szobrát életnagyságban, a Vigadóbeli 48-as fénykép után, most mintázza Kiss György tehetséges szobrászunk. E mű mindenesetre nagybecsű lesz azért is, mert Kossuthnak ez az első 48-as szobra, amely valódi fénykép után készül.

 Dr. Kovács Dénes: Arany János szobra. == Pesti Hírlap,1893. május 14. p. 6.                                                                      A pályázatban részt vettek legismertebb szobrászaink köztük Kiss György is. A győztes: SROBL Alajos lett.

 Kiss György szobrász… == Pesti Hírlap, 1893. június 14. p. 6.                                                                                                … műtermében most fejezte be az Andrássy- és Baross szobor pályázati munkálatait. Újabb pályaműve Wesselényi Miklós bárót ábrázolja, amint 1838-ban a Kötő-utca sarkán az árvíz hullámaiból menti az embereket. SZEPESY Ignác báró volt pécsi püspöknek Pécsett felállítandó nagy szobor mintáját már elvittek Bécsbe öntés végett.

 Szoborleleplezés Pécsett. == Pesti Hírlap, 1893. szeptember 3. p. 7.                                                                                Kiss György szoborművésznek, a jövő hónap elsején leplezik le nagy ünnepséggel SZEPESY Ignác báró szobrát.

 Királyi Pál mellszobra. == Pesti Hírlap, 1893. szeptember 13. p. 3.                                                                                        A főváros az új városháza közgyűlési terme számára Kiss György szobrásznál megrendelte Királyi Paál mellszobrát. Kiss már befejezte, sőt márványban ki is faragta.

 Az Andrássy-szobor. == Pesti Hírlap, 1893. szeptember 27. p. 4.                                                                                   Több ismert külföldi művész vesz részt benne. A hazai szobrászok közül Zala György, Strobl Alajos, Kiss György és Szécsi Antal pályáznak.

Az Andrássy-szobor. == Pesti Hírlap,1893. október 9. p. 2-3.                                                                                         Kiss György az alépítményre nagyon is sok helyet pazarolt; mintáján három terasz van lépcsőzetesen alkalmazva, amelyeken számos reneszánsz korlátot láttunk; csak épen ott hiányzik, ahol biztonság okából szükséges volna, a 3—4 m magas alépítmény a hátsó határ vonalán. Ágaskodó, élénk mozdulatú lovon ül a főalak, kinyújtott kezében tartva a fövegét; a lovas túlságosan előre csúszott, a ló mintázása pedig nem vall eléggé alapos megfigyelésre.

 SZEPESY Ignác püspök emlékszobra. == Pesti Hírlap, 1893. november 6. p. 3.                                                        .        A szobor Kiss György szobrász sikerült mintája után, a budapesti BESCHORNER cég ércszobor-öntő műhelyében készült.

 Az új Országház bokréta ünnepe.== Pesti Hírlap,1894. május 6. p.6.                                                                      Aránylag legtöbb működési tér jutott az épületnél a magyar szobrászoknak, akik számra mintegy negyvenen, ugyancsak igyekeztek azon, hogy Árpádtól kezdve, az összes magyar uralkodok szobrait történelmi hűséggel, művésziesen mintázzák meg. — A szoborminták már csaknem mind elkészültek. Ez alakok az épület külsején, baldachinok alatt helyeztetnek el, anyaguk kő, míg a fő lépcsőházban elhelyezendő és Kiss György művészi keze alól kikerült apród alakok színezett fémöntvényből készülnek.

 Az YBL szobor pályázat. == Pesti Hírlap,1894. május 25. p. 6.                                                                                                 Kiss György ezúttal nem alkotott dicséretre méltót. Filigrán, vézna talapzatán természet-ellenesen duzzadt felsőtesttel áll Ybl felöltős alakja, mindkét kezével tartott tervet nézegetve. Szegényes és semmitmondó művet nyújtott.

 Az YBL szobor. == Pesti Hírlap, 1894. június 10. p. 6.                                                                                                        A pályázaton résztvevő Kiss György is dicsérő elismerésben részesült.

 Új színház Pécsett. == Pesti Hírlap, I895. október 5. p. 6.                                                                                                  A középső négy nyolcszegletű kupola csúcsán K i s s György aranyozott szoborműve képezi a színházépület legmagasabb részét. A kevésbé pazar oldal és hátsó nézet szinten finomabb ízlést és alapos tudást árul el.

 BERZSENYI Dániel szobra. == Pesti Hírlap, I895. október 8. p. 5.                                                                            Szombathelyen a szobor mintázásával Kiss György tehetséges szobrászt bízták meg, aki a mintát elkészítette.

A bazilika új oltára. == Pesti Hírlap, 1895. október 16. p. 5.                                                                                                   Az esztergomi bazilika belső művészi szépítésén koronként meg mindig dolgoznak. Így ismét egy új művészi oltárral fog gazdagodni a székesegyház. Ez az oltár Szent-Márton oltára lesz, melyet Kiss György szobrász most készít. Az oltáron a főalak Szent-Márton és mellette Szent-Jolánta és Szent-Kunigunda. Az egészet kararai márványból faragta ki.

A miniszter képvásárlásai. == Pesti Hírlap, 1896. január 11. p.7.                                                                                        Kiss György szoborművésztől: Júdás csókja c. művét.

Az esztergomi bazilika szobrai. == Pesti Hírlap, 1896. január 11. p.8.                                                                     Megállapodás szerint a homlokzatra három óriási terjedelmű szobor fog elhelyeztetni. A középen elhelyezendő Religio alakja hat m magas lesz talapzat nélkül. Az eszményi alak mintegy nyolc m magas keresztet tart balkezében, jobb kezével pedig az égre mutat. A főszobortól jobbra Szent István király szobra, balra pedig Szent László király szobra lesz elhelyezve, mint az ősmagyar katolikus egyháznak két dicső, kimagasló alakja. Ezen szobrok 5 m magasságúak lesznek talapzat nélkül. A szobrok horganyból lesznek öntve. E nagy munkával a főkáptalan Kiss György szobrászt bízta meg.

 Szent István szobra.== Pesti Hírlap, 1899. december 7. p. 8.                                                                                        Kiss György szoborművész az esztergomi bazilika homlokzatára megrendelt Szent István, 5 m magas szobrával teljesen elkészült.

 Művásárlások a Szalonban. == Pesti Hírlap,1899. december 13. p. 9.                                                                           Zseni József megvette: Kiss György ≫Déli harangszó≪ c. szobrát.

 A „Nemzeti Szalon“ közgyűlése.== Pesti Hírlap, 1900. május 21.p.                                                                                  A választmány tagjai lettek meg: Művész-tagok: EDVI - Illés Aladár, KÉZDI - Kovács László, Kiss György, B. Mednyánszky László, stb.

 Szobrászaink párizsi kitűntetései. == Pesti Hírlap, 1900. augusztus 12. p. 5.                                                          Második érmet: Holló Barnabás, Kiss György, TELCS Ede, Tóth István kapták.

 KÉZDI - Kovács László: A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata.== Pesti Hírlap, 1902. március 16. p.5.                                          Kiss György szobor képmásai és ≫Élet halál≪ c. kompozíciója érdemel figyelmet.

 A KÖLLŐ síremlék terve. == Pesti Hírlap, 1902. március 27. p. 4-5.                                                                                   A tervet Kiss György szobrászművészünk, mint KÖLLŐ igaz barátja és komája — teljesen díjtalanul készíti el.

 Kitűntetett magyar művész. == Pesti Hírlap, 1902. május 25. p. 8.                                                                                Kiss György, érdemes szobrászunk, kinek szobrai az esztergomi bazilika oltárait és homlokzatát díszítik, és aki számos szoborművel gazdagította a hazai templomokat, hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, honnan a napokban tért vissza. A pápa a jeles magyar művészt ez alkalommal a Pro ecclesia et Pontifice érdemrenddel tűntette ki. Kiss György szobrász az első magyar művész, aki ebben a kitűntetésben részesült.

 A Drégeli hős. == Pesti Hírlap, 1902. július 6. p.5.                                                                                                          Kiss György elkészítette a drégeli hős kisebb méretű szobrát, amely a kápolnában van elhelyezve.

 VERES Pálné emlékszobra. == Pesti Hírlap, 1904. május 15. p. 10.                                                                                          Az emlék-bizottság már meg is bízta Kiss György szobrászt az emlékmű mintázásával. A művész életnagyságú ülő alakban mintázza a nagyszívű honleányt. Márványból faragja ki és alkalmasint a József városi Reviczky téren állítják föl, ahol Igen alkalmas hely kínálkozik a poétikus, szép emlékmű számára.

 VERES Pálné szobra. == Pesti Hírlap, 1904. június 19. p. 6.                                                                                                     Kiss György szobrászművész műtermében néhai Veress Pálnénak, az Országos Nőképző Egyesület nagynevű megalapítójának szobormintáját, melyet a művészi kívánalmaknak teljesen megfelelőnek talált és megbízta a művészt a kivitellel. A szobor, mely 1,7 m magasságú, Veress Pálnét ülő helyzetben fogja ábrázolni. A szobrot kararai márványból faragják es a fővárosban, a Reviczky-téren fogjak felállítani. Kiss György műtermében készül egy remek Mária-szobor is, Pór Antal esztergomi prelátus kanonok megbízásából. A 2,7 m magas szobor Szűz Máriát, mint Magyarország védőasszonyát, eltérően az eddigi Mária szobroktól, magyar ruhában mutatja be. A gyönyörű szobrot, amelyet bronzba öntenek, Esztergomban fogják felállítani.

 Esztergom város Mária szobra. == Pesti Hírlap, 1904. október 24. p.9.                                                                          Pór Antal esztergomi kanonok a saját költségén gyönyörű Mária-szobrot készíttetett Esztergom városának, melyet a Bazilika előtti térségen fogják felállítani. A szobrot Kiss György jeles szobrászművészünk mintázta, akinek ez egyik legjobb alkotása. A művész Máriát, mint Magyarország patrónusát, egészen új fölfogással, magyar ruhában ábrázolja, fején a magyar koronával s karján a gyermek Jézussal. A szobor teljesen elkészült és s legközelebb bronzba öntik                                                                                                   

VERZAR OXENDIUS ALADINI püspök szobra. == Pesti Hírlap, 1904. december 18. p.9.                                                         Kiss György fővárosi szobrász fogja a városalapító püspök szobrát elkészíteni és a hét folyamán már el is küldte terveit a szoborbizottsághoz Szamosújvárra.

 Kossuth-emlékek.== Pesti Hírlap, 1908. február 21. p. 12.                                                                                         1894-bien: Az első Kossuth-szobrot az alig 610 lélekből álló Veszprém megyei Sió-Maros kisközség állította fel az enyingi járásban június hó 17-én. Ezt a szobrot Kiss György szobrász mintázta. A másodikat (szintén mellszobrot) a pestmegyei Dunapataj város közönsége állította dec. 10-én Kiss György mintája után.

 Tavaszi kiállítás a Műcsarnokban.== Pesti Hírlap, 1908. április 1. p.10.  Kiss György „Női portréjával” szerepel.

 Egyházművészeti kiállítás.== Pesti Hírlap, 1908. augusztus 5. p. 8.                                                                                Az iparművészeken kívül képzőművészeink is részt vesznek, köztük Kiss György is.

 KÉZDI - Kovács László: Egyházművészeti kiállítás.== Pesti Hírlap, 1908. szeptember 8. p. 4.                                              K i s s György „páduai Szent Antal” szobra.

 Az Erzsébet-tér szökőkútja.== Pesti Hírlap, 1911. január 12. p. 9.                                                                            Szécsi Antal szobrász meghalt és a terve kivitele elmaradt. Most Kiss György szobrász új tervet nyújtott be Bárczy István polgármesterhez. A művész elkészítette a szökőkút gipszmintáját, amely egy Mátyás király korabeli régi magyar szüretet ábrázol. A medencébe borsajtóból ömlik alá a víz. A medence korul vigadó férfiak és szőlőszedő leányok szórakoznak. Az egész terv igen eredeti es magyaros alkotás.

 A kassai vértanúk szobra.== Pesti Hírlap, 1912. szeptember 12. p. 25.                                                                             A Kassán vértanúhalált szenvedett három alak átszellemült arccal, teljes megadással viseli sorsát a hitben elő erő varázsával, és kompozícióban is összeforr. Kiss György az esztergomi káptalan megbízásából készítette e művét, melyet kararai márványból faragnak és az esztergomi bazilika műkincsei között helyeznek el.

 Kiss György...== Pesti Hírlap, 1913. április 18. p. 8.                                                                                                               …egy szoborcsoporton dolgozik, mely azt a drámai jelenetet ábrázolja, amint Zrínyi Anna a lőporos hordóba dobott égő kanóccal akarja felrobbantani Szigetvárát, látva, hogy tovább nem tarthatják a várat.

 A hősök emlékművei.== Pesti Hírlap, 1915. november 11. p.8.                                                                                         Több emlékmű-modell készült el a képzőművészek műtermében. Az emlékmű terveken kívül még több új van készülőben s eddig a nevesebb művészek közül a következők ígérték meg a tervezésben való részvételüket: Bezerédj, Kiss György…

 Hősök halála.== Pesti Hírlap, 1915. december 20. p. 5.                                                                                                Kiss Károly szobrász, az orosz harctéren hősi halált halt. A fia volt Kiss György szobrászművésznek. Igen értékes tehetséget vesztett benne a magyar képzőművészet, akinek képességei a legbiztatóbban bontakoztak ki. Több becses alkotása hirdeti nevét, úgy, mint a Vak gordonkás, Szökőkút, Dante pokla. Egyik legsikeresebb munkáját, Ábrányi Kornél síremlékét, most állították fel a Kerepesi-úti temetőben.

 Háborús képek.== Pesti Hírlap, 1916. június 20. p.9.                                                                                                             Kiss György szobrász tervezte síremlékéről szintén találunk az új számban képeket.

 Halálozás.== Pesti Hírlap, 1919. május 1. p.7.                                                                                                                 Kiss György szobrászművész tegnap délután hosszú és munkás élet után elhunyt Mint csodagyerek indult el pályáján, pásztorgyerek volt és fafaragással keltett figyelmet tehetsége iránt, míg végre mecénások felkarolták és kiképeztették. A müncheni akadémián készítette az Irgalmas szamaritánus című szoborcsoportját, amelynek első nagy sikerét köszönhette itthon. Az operaház, a volt honvédelmi palota, a Deák mauzóleum, a pécsi székesegyház számos dekoratív szobrát o mintázta. A nyilvánosság elé került utolsó alkotása Veres Pálnénak az Erzsébet téren felállított szobra volt.

 

 

 

 

PESTI NAPLÓ

 

Juhász szobrász. == Pesti Napló, 1893. február 21. p. 2.                                                                                             Szombathely intelligens köreiben figyelmet kelt egy "Simon János nevű juhászbojtár” faragóképessége. Mi alatt többi pajtása a „gyepes hanton furulyáit“, Simon János meghúzódott a fűzfák alatt és élesre köszörült bicskájával faragta a szebbnél-szebb kereszteket, kedvenc báránykáját, a nyájőrző ebét, oly ügyesen, hogy nem győzte bámulni, aki látta. Legutóbb UDVARY Ferenc volt országgyűlési képviselő reliefarcképét faragta ki csodálatos hűséggel. A szombathelyi szakértők nagy jövőt, jósolnak a juhászbojtárnak, ha ugyan mecénása akad, aki kiképeztesse. Kiss György jeles szobrászunkat DULÁNSZKY püspök áldozatkészsége tudvalevőleg hasonló sorsból juttatta a szobrász életpályára.

A főváros közgyűlése.== Pesti Napló, 1893. március 22. p.7.                                                                                             A közgyűlés kegyeletes aktussal végződött: kimondta, hogy Királyi Pálnak, a főváros halhatatlan emlékű volt bizottsági tagjának arcképét és mellszobrát megrendeli a főváros számára.

Az új országháza.== Pesti Napló, 1893. március 25. p. 4. p.                                                                                                 K i s s György szobrász a főlépcsőházba tervezett négy szoboralakot küldött be. Ezeket művészekből alakult bizottság fogja megbírálni. A szobrok cinből készülnek, 2 m magasak és színesek lesznek.

W e s s e l é n y i M i k l ó s e m l é k e.== Pesti Napló, 1893. június 16. p. 7. p.                                                                   K i s s György Wesselényi és József nádor együttes mentési munkálatait ábrázolja.

A szobrok műhelyéből.== Pesti Napló, 1893. július 15. p. 7. p.                                                                              Megnézegetik a süllyesztő medencét, rendben vannak-e a formák. Két agyagkolosszus áll a teknő alatt: az egyik: a Szent László szobor teste, a másik: Pécs város volt püspökének, Szepesynek szobra, egyelőre kéz és láb nélkül.  A két alaknak az öntését várták olyan nehezen, mert a munkában lévő szobrok között ez a kettő most a legnagyobb és legérdekesebb. A püspök szobrát, amelyet Kiss György készített, azt ábrázolja, amikor a főpap az oltár lépcsőin jön le, imakönyvét áhítattal szorítja szívére. Szeméből a lelkiatya kegyessége, a mindenről gondoskodó főpap jósága néz reánk.

Egy pécsi püspök szobra. = Pesti Napló,1893. szeptember 3. p. 6.                                                                                 Pécs város közönsége, négyesi báró SZEPESY Ignác, volt pécsi püspöknek szobrot emel a város legszebb terén, a székesegyház előtt. A szobor ércből lesz es Kiss György szobrász mintázza. Az alap építéséhez már hozzá is fogtak.

Királyi Pál mellszobra.== Pesti Napló,1893. szeptember 13. p. 7.                                                                                             A főváros közgyűlése kevéssel Királyi Pál elhunyta után elhatározta, hogy márványszobrát elkészítteti a közgyűlési terem számára, ahol eddig csak báró Eötvös József, Szentkirályi Móric mellszobra van. A mellszobrot Kiss Györgynél rendelték meg, aki már ki is faragta márványba.

A főalak Andrássy. Szobor pályamű.== Pesti Napló,1893. szeptember 29. p. 9.                                                                     Kiss György szobránál első sorban az architektúra impozáns nagysága hat, mely nagy- mértékben dominálja azt a helyet, ahova a szobor felállítandó. E tekintetben vetekedik Zalával és Rónával, aki szinten tekintettel volt az Andrássy út befejezésére, de e kettőnél az architektúra impozáns nagysága hat, mely nagymértékben dominálja azt a helyet, ahova az architektúra szorosabb összhangzásban van a szoborművel. Kiss György architektúrája BROGHAMMER építész műve és 22 m széles, 17 m mely, nyomott félkört alkot. Jobb és baloldalról körlépcsők vezetnek föl a szobor háta mögött lévő nagy platóra, amelyet balusztrádok vesznek körül, két jól elhelyezett obeliszkkel. A főalak magyarázatául a talapzat két oldalán két allegorikus alak van felállítva, az egyik Bosznia, amint babért nyújt meghódítójának, övében handzsárral es ballábával rálépve a félhold zászlajára, a másik egy római ülő alak, jobb kezében kardot és pálmaágat tartva, az alkotmányos kibékülés szimbóluma gyanánt; baljában pedig egy pajzs, amelyre támaszkodik, a hármas szövetség államainak címereivel. A szobor előtt három lépcső magas fülkéből kilépve áll Hungaria alakja, amelynek elhelyezése emlékeztet a bécsi Mária Terézia szobor kilépő alakjainak csoportjára. Az egész alap félkörét két oldalt két oroszlán őrzi, mindkettő igen szépen van mintázva. A kb. 5 m magas talapzaton gróf Andrássy főúri címere és vitézi sisakja az ornamentális dísz és e fölött emelkedik Andrássy nobilis alakja, egyik kezével tartva a gyeplőt, a másikban lefele kalpagját, mintegy köszönettel fogadva a nép hódolatát, amely őt a koronázás napjaiban körülveszi. Lova, amelyet ékesen kirakott nyeregtakaró föd, erőteljes, vehemens mozgásban van feltűntetve, ballábát térdig felhúzza es oroszlánéhoz hasonló sörényét hatalmasan lobogtatva a levegőben. Látszik, hogy a ló természet után híven van modellálva és a művész valóságos bravúrral oldja meg elismerésre érdemes, a mű egészben véve hálátlan problémáját. Gróf Andrássy alakja is hű, de részleteiben nincs eléggé kidolgozva, ami különben csak azért válik feltűnővé, mert nálunk, a külföldi pályázatoktól eltérően, már az első mintázásnál is meg szokták követelni a részletek kidolgozását, ami hozzáértő szakemberek előtt szükségtelen és a művészek munkáját és költségeit hiába való módon szaporítja.

Az Andrássy-szobor.== Pesti Napló,1893. október 2. p.3.                                                                                                      A gróf Andrássy Gyula lovas szobrára hirdetett nemzetközi pályázat ma járt le.

A bizottsághoz összesen tízet küldtek be. A magyar művészek közül, mint már megírtuk, Zala György, Róna Jozsef, STROBL Alajos, Kiss György és Szini Antal pályázik. A külföldről Berlinből EBERLEIN Gusztávtól egy, Párisból és Amszterdamból egy-egy érkezett. Olaszországból kettő.

Az Andrássy-szobor.== Pesti Napló,1893. október 12. p. 7-8.                                                                                           Az első díjra beadott 9 szavazat közül Zala György szobortervezetére 9 szavazat esett; Kiss György kiesett.

SZEPESY pécsi püspök szobra.== Pesti Napló,1893. november 3. p. 10.                                                                                   Kiss György egyik legsikerültebb alkotása. A szobrot BESCHORNER öntötte ércbe és már felállították a talapzatra, úgy hogy a leleplezésnek újabb elhalasztásától nem kell tartani.

 SZEPESY pécsi püspök emlékszobra.== Pesti,1893. november 5. p. 8-9                                                                              Pécs városa kegyeletes ünnepre készül. Holnap leplezi le ünnepélyesen nagynevű püspökének, négyesi báró SZEPESY Ignácnak emlékszobrát. A szobor másfélszeres embernagyságban ábrázolja. A budapesti Beschorner-féle öntőműhelyben öntötték bronzba és az öntés kiválóan sikerült. A sötét patina bizonyos antik jelleget ad a szobornak. A szobor sziléziai gránitból faragott talapzaton áll. E talapzaton két igen szép dombormű van. Mind a kettő oszlopos terem belsejét tűnteti fel és a püspök életének két nevezetes mozzanata van rajtuk megörökítve. Jobbra van az a jelenet, mikor a líceum terveit bemutatják a püspöknek és balra az a tisztelgés, amikor Pécs városának díszmagyarba öltözött elöljárói hódolatukat fejezik ki a szeretett főpap előtt.

SZEPESY pécsi püspök emlékszobra.== Pesti Napló,1893. november 6. p. 5.                                                                    Aidinger János polgármester K i s s Györgynek, a szobor készítőjének szinten köszönetet mondott sikerült alkotásáért.

Szobor vidéken. Pesti Napló,1893. december 31. p. 28.                                                                                                   SZEPESY pécsi püspökét, a pécsi líceum alapítójáét Kiss György mintázta.

YBL Miklós szobra.== Pesti Napló,1894. május 22. p. 9-10.                                                                                                A budai Várkert-bazár előtt elterülő kis sétatér sarkára tervezték, és hogy kapcsolatba hozhassák a bazár stíljével, amely épület és a szobor hátterét képező kioszk, szinten Ybl alkotása. Kiss György munkája nagyon elhibázott. Bántóan nyúlánk talapzaton áll Ybl, de sem termete, sem arca nem emlékeztet az építők nesztorának vonásaira, sőt első pillanatra Deák Ferenchez inkább mernénk hasonlítani.

YBL Miklós szobra. == Pesti Napló,1894. május 26. p. 7.                                                                                                Kiss György pályaműve újra csalódásba ejtett. A szamaritánus és A gyilkos szép tehetségű művésze itt is hanyatlásában mutatja be művészetét s szinte azt szeretnők hinni, hogy Kiss György nem a kellő gonddal fogott tervéhez. Eltekintve a hibás talapzattól, magán a szobormintán sem találjuk fel a művésznek azt a tehetségét, amely az Andrássy-pályázaton legalább az ambícióval karöltve járt.

Az Ybl-szobor pályázatbíráló-bizottsága…== Pesti Napló 1894. június 10. 9.                                                                      …Tóth István és Kiss György pályázó művészeknek, dicséretes közreműködésükért köszönetet szavazott.

A Nemzeti Szalon bizottságai. == Pesti Napló,1894. október 9. p. 9.                                                                                Az első esztendő bizottságai tagjai között: Kiss György…

A szekszárdi Garay-szobor. == Pesti Napló,1894. október 11. p. 5.                                                                                Kiss György és Szász Gyula beküldött mintájának főhibája, hogy a főalak nem élethű.

Berzsenyi-szobor Szombathelyen.== Pesti Napló,1894. október 12. p. 3.                                                                          A beküldött négy szoborminta közül a Kiss György, budapesti szobrászé tetszett legjobban.

A Nemzeti Szalon megnyitása: Faun és gyereke.= Pesti Napló,1894. október 27. p. 1-3.                                                     Kiss György kis szobra egy vén Pán, aki nádsíppal csitítja a nyűgös kisded Szilént. Eleven és vidám csoport.

Gerő Ödön: A királyi pár szobra.== Pesti Napló, 1895. február 23. p. 9-10.                                                                  Szécsi Antal, és rosszkedvében csinálta meg Kiss György is a maga két pályatervét. K ö l l ő Miklós, S z a r n y o v s z k i Ferenc próbálkoztak még a királyi pár szobrának megalkotásával, és mindannyinak meghiúsult a próbálgatása.

Berzsenyi szobra.== Pesti Napló, 1895.június 16. p. 7.                                                                                                  Kiss György két tervvel vett részt a pályázatban. Mind a kettő álló helyzetben, az akkori idők gazdag sujtású viseletében ábrázolja a költőt, de teljesen eltérő egymástól a két terv. Az egyiken a költő a debreceni Csokonay szoborhoz hasonlóan lantot tart balkezében, míg a jobbját ökölbe szorítja, mintha azt a hatalmas ódáját szavalná, amelyben ostorozza a„romlásnak indult“ magyarokat. Lábánál egy szétterpesztett szárnyú sas telepedett le, mint a költő híres mondásának jelképe: „Csak sast nemzenek a sasok. A másodikat fogadták el: A költő alakjára hátul hosszú köpönyeg simul, amelyet elől a jobb kéz fölemel; baljában pedig koszorút tart. A szobor minden oldalról kedvezően hat és főleg ez volt az oka, amiért a bizottság ezt a tervet ajánlotta kivitelre. A szobrot ércbe fogják önteni és helyéül a Szombathelyi Színház előtti teret jelölték ki.

 A szobrok műhelyéből.== Pesti Napló,1895. július 13. p. 7. p.                                                                               Megnézik a süllyesztő medencét, rendben vannak-e a formák. Két agyagkolosszus áll a teknő alatt: az egyik: a Szent László szobor, a másik: Pécs város volt püspökének, SZEPESYNEK szobra, egyelőre kéz és láb nélkül. Ennek a két alaknak az öntését várták olyan nehezen, mert a munkában lévő szobrok között ez a kettő most a legnagyobb es legérdekesebb SZEPESY püspök szobrát, amelyet K i s s György készített, Pécsett szeptember 20-án leplezik le. A főpap az oltár lépcsőin jön le, imakönyvét áhítattal szorítja szívére. Szeméből a lelkiatya kegyessége, a mindenről gondoskodó főpap jósága néz reánk.

BEŐTHY László emlékezete.== Pesti Napló1895. október 5. p. 6.                                                                                          K i s s György szobrász, kitűnő domborműben örökítette meg a fiatalon meghalt író arcvonását.

A komáromi BEŐTHY ünnep.== Pesti Napló, 1895. október 14. p. 5.                                                                         BEŐTHY László ércbe öntött domború mellképe az emléktábla fölött. Kiss György műve kitűnő és az emléktábla a maga ízléses egyszerűségében nagyon sikerült.

Berzsenyi Dániel szobra.= Pesti Napló,1895. október 15. p. 7.                                                                                           B e r z s e n y i Dánielnek, a nagy ódaköltőnek szobrot emelnek Szombathelyen. A szobor mintázásával K i s s György jeles szobrászt bízták meg, aki a mintát elkészítette.

Az esztergomi bazilika új oltára.== Pesti Napló, 1895. október 16. p. 7.                                                                    Szent Márton oltára lesz és Kiss György szobrász tervei szerint, kararai márványba faragjak. Az oltár főalakja Szent Márton, a mellékalakok Szent Jolán és Szent Kunigunda.

Az új parlamentben.== Pesti Napló, 1896. június 13. p. 7-8.                                                                                 Láthatólag megnyerték a király tetszését a pilléreken alkalmazott konzolon álló apródszobrok is, amelyeket Kiss György készített.

Új oltár az esztergomi bazilikában. == Pesti Napló1896. június 26. p. 7.                                                                          Az esztergomi főszékesegyház ismét egy szép oltárral gyarapodik. A főkáptalan ugyanis a magyar származású TOURSI Szent Márton emlékére oltárt állíttat a bazilikában, amelynek elkészítésével Kiss György jeles szobrászt bízta meg. Kiss már el is készítette, pompás fehér kararai márványból az oltárt és azt még az idén elhelyezik a bazilikában.

Képzőművészet. == Pesti Napló,1896. szeptember 30. p. 7.                                                                                            Kiss György: „Gyermek és faun” című művét vette meg az országos képzőművészeti tanács.

Berzsenyi-szobor Szombathelyen.== Pesti Napló,1896. november 21. p. 4.                                                                       Vas vármegye közönsége Berzsenyi Dánielnek ércszobrot emeltetett. A szép szobor Kiss György alkotása.

A Berzsenyi-szobor leleplezése.== Pesti Napló, 1896. december 7. p. 2.                                                                          Az ünnepélyre lerándul több művész társaságában Kiss György szobrász is, a jeles szobor megalkotója.

WLASSICS Gyula: Berzsenyi Dániel szobra.== Pesti Napló, 1896. december 9. p. 3.                                                            A szobor, amely Kiss György szobrászunk egyik legsikerültebb műve, bronzból készült. A költő alakja 3,5 m magas, és egy majdnem 4 m magas talapzaton áll.

Művészek farsangja.== Pesti Napló, 1897. február 18. p. 9.                                                                      Képzőművészeink, mint már megírtuk, március 14-ikén rendezik első nagy művészestéjüket az új Műcsarnokban. A bizottság tagja lett Kiss György is.

Képek és szobrok.== Pesti Napló, 1897. április 15. p. 2-3.                                                                                                 K i s s György pedig A szerelmes faunnal, amely jókora szobor és elég karakterisztikus. Kár, hogy az egyik karján túltengnek az izmok. Az izom nem jelent egyszersmind erőt is.

A tavaszi tárlat.== Pesti Napló, 1897. május 9. p.9-10.                                                                                                  Kiss György szerelmes faunt állított ki, aki egy nimfával édeleg. Nem éppen szimpatikus, de sok tudással és virtuozitással megfaragott szobor. Csak a faun egyik karjával nem tudunk megbékülni.             

A király a műtárlaton. == Pesti Napló, 1897. május 20. p.5.                                                                                               A csarnok hátterébe érve, megdicsérte Strobl mellszobrait, L i g e ti Miklós Éváját és Kiss György Szerelmes faunját.

Az esztergomi bazilika új oltára. == Pesti Napló, 1897. július 21. p.6.                                                                              Az esztergomi bazilika nemsokára új, művészi kidolgozású oltárral lesz gazdagabb. Kiss György szobrász készíti az új oltárt, amelyet Jézus szent szívéről neveznek el. Az oltáron három szoboralak lesz életnagyságban. Az esztergomi főszékesegyház kincstárnoka, Maszlaghy Ferenc kanonok ma nézte meg a mintát és a művészt nyomban megbízta művének márványban való elkészítésére.

Az esztergomi Bazilika új oltára. == Pesti Napló, 1897. október 14. p.8.                                                                          Az oltáron, amelyet Kiss György szobrász mintázott, az a jelenet van megörökítve, amikor Jézus megjelenik Szt. Margitnak. A művészi kivitelű oltár márványból van kifaragva. Fölszentelését az esztergomi püspök végzi.

Lajos király emléke. == Pesti Napló, 1897. október 20. p. 7.                                                                                      Mohács városa elhatározta, hogy II. Lajosnak, a mohácsi csatában elesett szerencsétlen ifjú királynak 1865-ben a Csele patak mentén állított es már bomladozó emlékét restauráltatja és a város területére helyezteti át. A munkával egy pécsi szobrászt biztat meg, akinek azt is feladatává tették, hogy az oszlop csúcsára egy oroszlán alakját es az oszlop deli oldalara a szerencsétlen fiatal fejedelem vízbefúlását ábrázoló jelenet készítse el. A szobrász munkájával már elkészült és a város által kiküldött bizottság Kiss György fővárosi szobrászt kérte föl a munka megbírálására. A szakértő, mint egy esti újságban olvassuk, számos kifogást hozott föl, amiért is a bizottság a dombormű átvételét megtagadta.

Emlékünnep a mohácsi csatasíkon.== Pesti Napló, 1899. augusztus 30. p. 7.                                                                  Az ünnepségen jelen volt az országgyűlési képviselő és Kiss György szobrász, a dombormű alkotója.

A Szépművészeti Múzeum új szobra.== Pesti Napló,1899. augusztus 31. p. 7.                                                               Kiss György a Szerelmes Faun című művét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta.

K é t kiállítás.== Pesti Napló, 1899. december 6. p. 4-5.                                                                                                 Kiss György (szobrász), a tárlat egészéből nagyobbrészt kiemelkedő munkái.

Művásárlás a Nemzeti Szalonban.== Pesti Napló, 1899. december 13. p. 8.                                                                   Kiss György: Déli harangszó, és Baleset szobrát vásárolták meg.

Pályázat Szentháromság-szoborra Aradon.= Pesti Napló,1900. január 27. p. 10.                                                              A szoborpályázók közt volt Kiss György szobrász is.

Az esztergomi ünnep.== Pesti Napló,1900. augusztus 15. p. 2-3.                                                                                       A Széchenyi-téren ott áll még lepelbe burkoltan Kiss György szoborműve, a Szentháromság, melyet délután fog beszentelni KIMELY Károly besztercebányai püspök, Esztergom szülötte. A szobormű Kiss György szép alkotása. Három korinthusi oszlop tartja az Atya, Fiú és Szentlélek szobrát, az oszlopok közt pedig Szűz Mária, Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra áll. A magas talapzaton a három magyar szent áll: Szent István, Szent László és Szent Erzsébet.

Magyar művészek a berlini kiállításon. == Pesti Napló, 1901. április 10. p. 8.                                                                   A magyar szobrászok közül elküldik legújabb alkotásaikat: Füredi Richard, Kiss György, LUKÁCSY Lajos, MARKUP Béla, TELCS Ede, Vedres Márk és Zala György.

Síremléket KÖLLŐ Miklósnak. == Pesti Napló, 1901. április 16. p. 7.                                                                              Kiss György szobrász díjtalanul ajánlkozott a síremlék megmintázására.

A Vörösmarty-szobor. == Pesti Napló,1901. november 9. p. 9.                                                                                           A Vörösmarty-szoborbizottság nevében Rákosi Jenő elnök és Sajó Aladár jegyző huszonegy magyar szobrászt levélben fölkért, vegyen részt a pályázatban és bocsássák azt a bizottság bírálatára.

Köllő Miklós síremléke.== Pesti Napló, 1902. február 28. p.2. Újabb felszólítás az előfizetéshez.

A Köllő síremlék terve.== Pesti Napló, 1902. március 27. p.9.                                                                                        Kiss György szobrászművész, teljesen díjtalanul elkészítette a tervet. Mint műremek, páratlanul fog állani a köztemetőben, mert eszméje szép és nem a nálunk szokásos alakban készült, hanem emlékeztet az olasz nagyvárosok temetőiben láthatókra.

Vásárhelyi Pál emléke. == Pesti Napló, 1902. április 7. p.11.                                                                                        Vásárhelyi Pálnak, a Tisza-szabályozás nagynevű megalkotójának emlékszobrot állítanak Szegeden. A Magyar Mérnök- és Építész egyesület, melyre az emlékmű ügyet bízták, három szobrászt kért föl a szobor mintájának elkészítésére: Szécsi Antal, Kiss György és ifjabb Mátrai Lajost. A tervek közül S z é c s i Antal tervét fogadta el kivitelre, míg a másik két művészt jutalomban részesítette.

Kitűntetett m a g y a r művész.== Pesti Napló, 1902. május 29. p. 6.                                                                             Kiss György szobrász, kinek szobrai az esztergomi bazilika oltárait és homlokzatát díszítik, hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban, honnan a napokban tért vissza. A pápa a magyar művészt ez alkalommal a „Pro ecclesia et Ponitfice” érdemrenddel tűntette ki. Kiss György szobrász az első magyar művész, aki ebben a kitűntetésben részesült.

Vásárhelyi Pál emléke. == Pesti Napló, 1903. április 7. p. 11.                                                                                                 Az emlékbizottság Kiss György, Szécsi Antal és Mátrai Lajos fővárosi szobrászokat hívta föl, hogy az emlékmű mintáját elkészítsék.

Pápai rendjel magyar művésznek. == Pesti Napló, 1903. június 25. p. 10.                                                                         L e o pápa a ≪Pro Ecclesia et Pontifice≫ díszkereszttel, illetőleg érdemrenddel tűntette ki    K i s s Györgyöt, az ismert szobrászt, aki az egyházi szobrászat terén kiváló sikereket ért el. A király most megengedte a művésznek, hogy a papai rendjelet elfogadhassa és viselhesse.

Nagy Lajos szobra. == Pesti Napló, 1903. szeptember 16. p. 10.                                                                                       Az Országos Képzőművészeti Tanács megbírálta K i s s György szobrásznak Nagy Lajos királyt ábrázoló szobormintáját, mely a városligeti ezredévi emlékmű számára készült. A mintát művészi tekintetben sikerült alkotásnak ítélték és így az végleges kivitelre legközelebb műöntőbe kerül.

V e r e s P á l n é emlékszobra. == Pesti Napló,1904. május 15. p. 14.                                                                               A nemzeti nőnevelés úttörőjének: V e r e s Pálnénak emlékét szobor fogja megörökíteni a fővárosban. Az emlékbizottság megbízta K i s s György szobrászt az emlékmű mintázásával. A művész életnagyságú ülő alakban mintázza a szobrot, és az egészet márványból faragja ki.

Esztergom város Mária-szobra. == Pesti Napló, 1904. október 26. p. 14.                                                                           P ó r Ferenc esztergomi kanonok saját költségén Mária szobrot készíttetett Esztergom városának, melyet a bazilika előtti térségen fognak fölállítani. A szobrot K i s s György szobrász mintázta, akinek ez egyik legjobb alkotása.

Veres Pálné szobra.== Pesti Napló, 1906. április 26. p. 10-11.                                                                                           A Kiss György készítette Veres Pálné szobor fehér márvány ülő-szobor mintegy két méter magas lesz. Alapzata másfél méter magas.

Veres Pálné szobra. == Pesti Napló, 1906. május 5. p. 3.                                                                                                   A szobor Kiss György szobrászművésznek igen sikerült alkotása; első női szobra fővarosunknak. A szobor, ülő helyzetben ábrázolja Veres Pálnét; fejét gondolkodva hajtja kissé oldalt, kezében könyvet tart, vállat zsinóros, prémes mente födi.

Tűz egy műkereskedésben.= Pesti Napló, 1906. november 12. p. 5.                                                                        Elpusztult csaknem az egész berendezés. A többi közt elégett vagy legalább nagyon megrongálódott Kiss György szobra („Szorult helyzet“).

Magyar szobrász balesete Kararában.== Pesti Napló,1906. november 21. p. 9.                                                             Kiss György szobrászt, aki Olaszországban, Kararában, a temesvári Mária-emléken dolgozik, a minap baleset érte a bányában: fölborult a kocsija és fiával együtt kibukott. Jobb karján sokáig gyógyuló zúzódás érte, balkézzel azonban folytathatja munkáját.

Munkácsy-szobor pályázat.== Pesti Napló,1907. szeptember 11. p. 14.                                                                 Huszonegy pályamű érkezett a városligeti műcsarnokba. A névsora a következő: Füredy Richard, Tóth István, Lechner Jenő, Kiss György, Damkó József.

Egyházművészeti kiállítás.== Pesti Napló,1908. szeptember 8. p. 11. Kiss György is részt vett rajta.

A Művészház...== Pesti Napló,1910. március 16. p.12.                                                                                                       … ma mutatta be a sajtónak bibliai és vallásos tárgyú képekből és szobrokból rendezett kiállítását. A művészek közt szerepel: Kiss György is.

Az Erzsébet-tér szökőkútja.== Pesti Napló, Pesti Napló, 1911. január 12. p. 11.                                                                 K i s s György szobrász új tervet nyújtott be B a r c z y István polgármesterhez. A művész elkészítette a szökőkút gipszmintáját, amely egy Mátyás király korabeli régi magyar szüretet ábrázol. A medencébe borsajtóból ömlik alá a víz. A medence körül vigadó férfiak és szőlőszedő leányok sorakoznak.

A kispesti Kossuth-szobor leleplezése.== Pesti Napló, 1911. június 11. p. 13.                                                                     H y b l József sikerült alkotása. H y b l József a magyar szobrászgárda egyik fiatalabb tagja és máris szép sikereket ért el. Iskolai tanulmányai elvégzése után Kiss György szobrászművésznek lett a tanítványa, majd három évvel később S t r o b l mester iskolájába került.

Gyászrovat.== Pesti Napló, 1919. május 3. p. 8.                                                                                                            Kiss György szobrászművész hosszas szenvedés után elhunyt. Egyszerű paraszti sorból került első szobrászaink sorába. Értékes tehetsége számos, szép szoborral gazdagította a magyar képzőművészetet. Temetése pénteken délután négy órakor volt a Kerepesi úti temető halottasházából a művészvilág nagy részvételével.

 

 

 

 

RELIGIO

  

Ipolyi Arnold emlékszobra.== Religio, 1889. p.360.                                                                                              FRAKNÓI Vilmos, nagyváradi kanonok, aki legtipikusabban képviseli köztünk Ipolyi Arnold történetbúvár szellemét s ez által a katolikus egyház érdekében az országra való hatását, néhai Ipolyi Arnold nagyváradi püspök szobrát saját költségén készíttette el. A bronzból öntött szobor, melyet a székesegyházban, mindjárt a főbejárathoz közel, a jobboldalon helyeznek el, teljes ornátusban, áldásra emelt kézzel tünteti fel a boldog emlékezetű tudós főpapot. A talapzatot e felírás díszíti: Ipolyi Arnold emlékének kegyelettel emelte Fraknói Vilmos váradi kanonok. 1823—1886. A művet Kiss György mintázta.

SZEPESY Ignác… == Religio, 1893. p.264., 426.                                                                                                                  …nagyemlékű pécsi püspöknek Pécs városa szobrot készíttet. A szobor Kiss György szobrász sikerült alkotása. Beschorner önti Budapesten ércbe, álló alakban ábrázolja a főpapot, kinek arcán s egész magatartásában az átszellemülés, a jóság ideája testesül meg s egyike a művész legsikerültebb alkotásainak.

Legújabb alkotások az egyházi művészet terén. == Religio, 1895. p.258.                                                                         Az esztergomi bazilika új oltára szent Márton tiszteletére készül, aki Pannónia szülöttje levén, Magyarország védőszentjei között előkelő helyet foglal el. Szent Márton oltárát kararai márványból Kiss György szobrász készíti úgy, hogy a főalak mellé szent Jolánta és szent Kunigunda alakjai fognak jönni.

Az esztergomi Bazilika új oltára. == Religio, 1896. p.316.                                                                                           Miután Kiss György elkészült Szent Márton oltárával, mely alkalommal a házigazda meleg szavakkal fejezte ki teljes elismerését a művész alkotása iránt, a bazilika legközelebb még egy új oltárral gyarapodik, mely szemben lesz a szent Márton oltárral, és Jézus szent szívének tiszteletére lesz szentelve. Ez oltár szobrait is Kiss György fogja mintázni.

Új oltár az esztergomi bazilikában. == Religio, 1897. p.40.                                                                                        .     A bazilikában jövő héten kezdik az utolsó oltár felállítását. Az oltár Sujánszky Antal címzetes püspök, nagyprépost és koszorús költőnknek adománya. Tervezte és készíti Kiss György jeles szobrászunk. Az oltár Jézus szent Szívének tiszteletére állíttatik föl, közepén az Üdvözítő szobra, oldalt páduai szent Antal, az adományozó védszentje és balra Margit szobrai lesznek. A szobrok, valamint az oltár többi részei kararai márványból készültek. Ezzel állíttatik föl a bazilikában az utolsó hiányzó oltár, a templom pedig egy új remekművel gazdagodik.

Sz. U.: Szombathely, szobrot Szily Jánosnak! == Religio, 1897. október 24. p.281.                                                   Előkelő művészi gárdánknak egyik fényes tehetségű tagja, Kiss György, a mi Berzsenyi-szobrunk megalkotója, kinek művészetét már oly sok szép alkotás hirdeti, foglalkozni kezdett az eszme kivételével és városunkba jött, hogy az illetékes tényezőkkel érintkezésbe lépjen Elárulhatjuk, hogy Kiss György Szilyt álló helyzetben, vállain hermelinpalásttal óhajtaná megörökíteni. A szobor Szily legszebb műve, a székesegyház előtt levő tér közepére lesz felállítva.

Az ország legszebb temploma: Pécsett.== Religio, 1897. p.361.                                                                                  Kiss György a 12 apostol szobrát mintázta és a főkapu fölött tőle vannak dombormű csoportban a magyar szentek alakjai, amint az ország védasszonya előtt hódolatukat tolmácsolják.

Az esztergomi bazilika új szobrai. = Religio, 1899. p.24.                                                                                                          Mióta az esztergomi bazilika dunai homlokzatáról leszedték az idő rongálta óriási szobrokat, a hatalmas székesegyház nem éppen tetszetősnek tűnt föl. A főkáptalan előterjesztésére a hercegprímás most elrendelte, hogy az új szobrok fölállítása haladéktalanul munkába vétessék. Az erre vonatkozó költségvetéseket és terveket legutóbbi tanácsülésében tárgyalta a főkáptalan. Megállapodás szerint a homlokzatra három óriási terjedelmű szobor fog elhelyeztetni. A középen elhelyezendő Religio alakja 6 m magas lesz talapzat nélkül. Az eszményi alak óriási, mintegy 8 m magas keresztet tart balkezében, jobb kezével pedig az égre mutat. A főszobortól jobbra Szent István király szobra, balra pedig Szent László király szobra lesz elhelyezve, mint az ősmagyar katolikus egyháznak két dicső, kimagasló alakja. Ezen szobrok öt méter magasságúak lesznek talapzat nélkül. A szobrok horganyból lesznek öntve. E nagy munkával a főkáptalan Kiss György szobrászt bízta meg.

Az esztergomi Szentháromság szobor.= Religio, 1899. p.352.                                                                                          A szobor anyagát vitatták meg és a művész – Kiss György - javaslata mellett foglaltak legtöbben állást, aki a bácsbodrogi (erdélyi) kő használatát javasolta.

A katolicizmus 900 éves jubileuma. == Religio, 1900. p.106-109.                                                                       Esztergom állomásról a főherceg és kísérte egyenesen a városba, a Széchenyi-térre hajtatott, ahol felavatták az új Szentháromság szobrot, melyet Kiss György szobrász készített.

A máriagyűdi kereszt. == Religio, 1900. p.320-321.                                                                                                          A máriagyűdi hegyoldal kimagasló pontján felállított jubileumi kereszt, melyet Kiss György szobrász- művészi keze alkotott.

Jubiláris kereszt a pécsi egyházmegyében. == Religio, 1900. p.388.                                                                                A máriagyűdi kereszt elkészítésével már meg is bízta Kiss György műszobrászt, aki néhány nap előtt Püspök –szent - Lászlón felkereste HETYEI Sámuel püspök urat, hogy nála tisztelegjen. A kereszt ugyanazon mintára készül, mint a pécsi Havi hegyi kereszt.                                                                         

Esztergom város Mária-szobra. == Religio, 1904. p.296.                                                                                               Pór Antal esztergomi kanonok a saját költségén gyönyörű Mária szobrot készíttetett Esztergom városának, melyet a bazilika előtti térségen fognak fölállítani. A szobrot Kiss György szobrászművészünk mintázta, akinek ez egyik legjobb alkotása. A művész Máriát, mint Magyarország patrónusát egészen új fölfogással, magyar ruhában ábrázolja, fején a magyar koronával s karján a gyermek Jézussal. A szobor teljesen elkészült s legközelebb bronzba öntik.

Új Mária-szobor. == Religio, 1905. p.272.                                                                                                                        Az esztergomi bazilika előtti téren áll, mely Pór Antal prelátus-kanonok áldozatkészségét hirdeti. A szobrot — mely a talapzattal együtt 7 méter és bronzból van — Kiss György szobrász mintázta. A szobor főnevezetessége, hogy eltér a sablontól, amennyiben Szűz Mária magyar ruhában, fején a magyar koronával s kezében szent István kormánypálcájával van ábrázolva.

 

 

 

 

RESPUBLIKA

 

Sebzett szobrok kálváriája.==Respulika1995. január 3. p.72-73. Kiss György: Károly Róbert.

 

 

 

 

SZABAD FÖLD

 

Bajor Nagy Ernő: Bemutatják lakóhelyüket a Máza-szászváriak. == Szabad Föld, 1983.                                               Kiss György szobrászművészt említeném. Ö 1852-ben született Szászváron. Szombathelyen áll a Berzsenyi Dánielt ábrázoló szobra. Pécsett Szepesy Ignác általa készített szobrát állították fel. Még a fővárosnak is jutott alkotásaiból: Veres Pálné szobra Budapesten, az Engels téren látható. Kiss György 1919-ben halt meg, Budapesten temették el a Kerepesi temetőben.

Felújítják a Pécs főterén álló Szentháromság szobrot,… == Szabad Föld, 1996. október 29. p.12-13                                …melyet 1908-ban Kiss György alkotott. Az idén Szent Mária és Szent Antal alakja, jövőre Szent Rókus és Szent Sebestyén szobra kapja vissza eredeti szépségét.

Szászvár, Vadrózsa presszó. == Szabad Föld, 2001. július 13. p.18.                                                                                  A szászvári születésű Kiss György szobrászművész (1852-1919) alkotásaiból állandó kiállítás nyílt a Bányászmúzeumban.

LOVASS Ildikó: A haza bölcse nyughelye.== Szabad Föld, 2002. november 1. p.18.                                                          Százöt éve építették Deák Ferenc az egyszerűségében is nemes, kívül neoreneszánsz, belül eklektikus stílusú nyughelyét. A kupola 27 méter magas, a szobor Kiss György műve. A mauzóleum a II. világháború idején súlyosan megsérült.

Halottak napja.== Szabad Föld, 2011. október 28. p.5.: ill.                                                                                           Deák Ferenc mauzóleumára meghirdetett pályázatra 42 terv érkezett. Gerster Kálmán győzött, a római templomokra emlékeztető, neoreneszánsz stílusú épületével. A 27 m magasságú kupola csúcsán álló, koszorút és pálmaágat tartó angyalszobor Kiss György munkája (ez volt akkoriban a legnagyobb méretű hazai bronz szoboröntés első sikere).

 

 

 

 

SZABAD MŰVÉSZET

 

VAYER Lajos: Kossuth a művészetben. == Szabad Művészet, 1952. p. 414-423.: ill.                                                               A legtöbb Kossuth-szobrot készítő szobrász, köztük érdemes mesterek:Horvay János, Róna József, Telcs Ede, Margó Ede, Pongrácz Szigfrid, Kallós Ede, Tóth András, a nagyobb álló alakok és mellékalakokkal gazdagított emlékművek alkotói, Holló Barnabás, Tóth István, Kiss György és végre Gerenday a kisebb mellszobrok készítői.

A kor legkiválóbb mestereit, Fadrusz Jánost, Stróbl Alajost, Zala Györgyöt nem találjuk még a pályázók között sem, ők legfeljebb a bírálóbizottságban való részvételükkel rótták le a kultusz adóját. A művek közönség-sikere szokás szerint a leleplezés nagy napján érte el tetőpontját, mikor a művészeknek is kijárt a lelkes ünneplés a függetlenségi pártpolitikai manifesztációjából. A műkritika komoly képviselői nem nagy örömmel köszöntötték.

 

 

 

 

 SZÁZADOK

 

Dr. MÁRKI Sándor. == Századok, 1916. p.366.                                                                                                               Ekkor határozták el, hogy az esztergomi székesegyház terén szobrot emelnek, (1905 aug. 15.) a Magyarok Nagyasszonyának, az oszlopcsarnokban pedig 1909. május 7-én állították fel Nagy Lajos király szobrát. Mind a kettő Kiss György műve.

EDVI Illés Gyula: Az esztergomi főszékesegyház.== Századok, 1929. p.443.  Kiss György szobrai kerülnek a bazilikába.

 

 

 

 

SZEGED és VIDÉKE

 

Vásárhelyi Pál emléke. == Szeged és vidéke, 1903. április 8. p.7.                                                                            Vásárhelyi Pálnak, a Tisza-szabályozás nagynevű megalkotójának emlékszobrot állítanak Szegeden. A magyar mérnök- és építész egyesület, amelyre az emlékmű ügyét bízták, három szobrászt kért föl a szobor mintájának elkészítésére. A három pályázó művész; Szécsi Antal, Kiss György és ifjú Mátrai Lajos be is mutatta terveit, melyek közül a bizottság tegnap Szécsi Antal tervét fogadta el kivitelre, míg a másik két művészt jutalomban részesítette.

A Vásárhelyi szobor. == Szeged és vidéke, 1903. április 23. p.4-5.                                                                             Ezúttal egyszerűsítették az eljárást. Felszólították a dicső Baross-szobor megteremtőjét, és hogy egyedül ne legyen, veszélytelen versenytárs gyanánt Kiss György meg ifj. Mátrai Lajos szerepelt. Igaz, hogy a veszélytelen versenytársak mindegyike értékesebbet nyújtott annál a pózoló vándor-színésznél, aki az ugyancsak pózoló sziklán kapkod a levegőbe és különösen Kiss György pályaműve hasonlíthatatlanul magasabb színvonalon áll Szécsi Antalénál.

 

 

 

 

SZÉKELY HÍRMONDÓ

 

Merénylet Temesvár szelleme ellen. == Székely Hírmondó, 2012. január 13. p.5.                                                    Csütörtök reggel fedezték fel a temesvári Mária tér környéken lakók, hogy az éjszaka folyamán valaki ledöntötte a Szűzanya kararai fehér márványból készült szobrát - tudósít a Nyugati Jelen portálja. A Mária-szobor a hagyomány szerint azon a helyen állt, ahol 1514-ben Dózsa Györgyöt, a parasztfelkelés vezérét kivégezték. A Mária-emlékművet Székely László, a város egykori főépítésze tervezte román stílusban, a karján a kis Jézussal ábrázolt Szűzanya szobra Kiss György munkája, 1906-ban állították. A tér a temesvári forradalom kezdetének is kultikus helye.

 

 

 

 

SZÓZAT

 

Jubilál a „Sugár» úti dalműszínház.“ == Szózat. 1924. szeptember 2. p.1-2.                                                                    A magyar építészetnek és képzőművészetnek együttes diadalív ét alkotják az új színház falai. A z Operaház mennyezetének festői remekeit a köztudat is Lotz Károlynak tulajdonítja, de azt már alig tudná valaki megmondani, hol és mit festett Vastagh, Feszty, Than, Székely Bertalan, Kovács Mihály. Vagy a szobrok? A földszinti fülkékben jobbról-balról Erkel és Liszt szobrait Stróbl mintázta, az emeleten Erato és Terpszihore: Feszler, Thália; Donáti, Melpomene: Brestyánszky keze alól került ki. A többi zenész szobrok Kiss György, Szász Gyula, Huszár Adolf munkái.