K I S S G Y Ö R G Y S Z O B R Á S Z M Ű V É S Z
összes alkotásainak követése 4 csoportban: 4. Folyóirat, Heti- és Napilapok folytatás.
Temesvár Városi Közlöny - Tolnai Világlapja - Turisták Lapja - Turista Magazin - Turistaság és Alpinizmus - Új Dunántúli Napló - Újság - Új Ember - Új Magyarország - Újj Magyarság - Valóság - Városi Szemle - Városok Lapja - Vasárnapi Újság - Vasi Szemle - Veszprémi Szemle - Világ - Zászlónk.
TEMESVÁR VÁROSI KÖZLÖNY
Dózsa téri Mária emlékmű.== Temesvár Városi Közlöny,1906. január p.117-118. . Az emlékmű három lépcsővel ellátott talapzaton áll és román stílben van tervezve. A magyar királyi belügyminisztérium 1905. évi július hó 26-án kimondatott, hogy az Erzsébetvárosban a Hunyadi-út és Dózsa utca sarkán 13571 korona költséggel Mária emlékmű állítassák fel. Ennek alapján az építkezés vállalatba adása céljából a városi mérnöki hivatal ajánlatokat vont be. Ezen ajánlatok az építészeti bizottság javaslatával most vannak a Az egész emlékmű kemény homokkőből készül, kivéve a 6 db oszlopot, melyek törzse belga gránitból, a fej és lábazata pedig kararai fehér márványból van felvéve.
Mária emlékmű. == Temesvár Városi Közlöny,1906. december p.383-384. A létesített kápolnaszerű új Mária emlékmű elkészülvén, Németh József püspök úr őméltósága által ünnepélyesen beszenteltetett. A város közönségének gondozásába átvett emlékmű Székely László városi műépítész tervei szerint közmegelégedésre, ízléssel lett építve, a kápolnaszerű árkád alatt a Kiss György fővárosi szobrász mintázata után carrarai márványból készült Mária szobor van elhelyezve, a talapzat stílszerű vasráccsal van bekerítve és a körülötte levő térséget N i e m e t z Ferenc műkertész a saját költségén parkírozta. Az összes tényezőknek és első sorban Láng Dávid józsefvárosi esperes-plébános úrnak és a Laszy Józsefné úrnő elnöklete alatt működött női bizottságnak buzgósága mellett ezen szépen sikerült és városunk díszére is szolgáló műalkotás évszázadokra meg fogja őrizni a vallásos néphit által fenntartott kegyeletet.
A főgimnázium homlokzata. == Temesvár Városi Közlöny,1908. április p.190. A városi tanács jelentése szerint az új főgimnázium homlokzatára szükséges 4 szobrot, Szent István, Szent László, Szent Imre és Szent Erzsébet szobrait — első osztályú sóskúti homokkőből előállítva, darabonként 1400 K-ért, együtt tehát 5600 K-ért, a szobrokhoz szükséges 4 db talapkövet pedig 200 koronáért Kiss György szobrásznál megrendelte azzal, hogy a szobrász az elhelyezésért is felelős és így az elhelyezést személyesen — saját költségén — ellenőrizni tartozik, a szobrok vasúti szállítási és fuvarozási költségeit, valamint az elhelyezésnél szükséges segédmunkások bérét azonban a város viseli.
A Püspök-híd szobrai. == Temesvár Városi Közlöny,1915. január p.149. STROBL Alajos, aki elfoglaltsága miatt mind a négy szobor elkészítésére nem vállalkozhatott — három, ugyancsak kiváló művész közreműködését biztosítani, nevezetesen Jankovics Gyula, K a l l ó s Ed e és Ki s s G y ö r g y művészeket. A szoborvázlatok elkészülte után, azok alapján a város tanácsa a művészeket a munkával meg is bízta. A kötött szerződés értelmében Szent Gellért szobrát Strobl Alajos, Lonovicsét Jankovics Gyula, Dessewffyét Kallós Ede, végül Kőszeghyét Kiss György fogja elkészíteni. A ruszkicai márványból kifaragandó szobrok 1915. augusztus 20-ig lesznek a hídon felállítandók, feltéve, hogy — ami mindnyájunk hő óhaját képezi — a most dúló világrengető harcok, meghozva fegyvereink győzelmét, időközben elcsendesülnek s a nyugodtmunkálkodást biztosító diadalmas békefalaink közé visszatér.
TOLNAI VILÁGLAPJA
A Nemzeti Szalon őszi kiállítása. == Tolnai Világlapja, 1902. január 6. p. 6. Kiss György a Szent Gellért püspök gipsz-szobrával érdeklődésre és elismerésre tarthat számot.
Nagy Lajos király szobra. == Tolnai Világlapja, 1904. p. 219.: ill. Az Andrássy-út végén, a városliget kezdeten már büszkén emelkedik az égnek a ezredéves emlékmű fő oszlopa az angyallal, szoborművészeink a történelmünknek azon dicsőséges alakjait, akik az emlékművet díszíteni fogjak,elkészítsék. Az emlékműre megrendelt szobrok közül bemutatunk egyet, a mely teljesen készen áll s már csak a bronzba öntése van hátra. Ez az alak dicső emlékű Nagy Lajos királyunk. Büszke lehet rá a szobrász, aki annak a hatalmas királynak teremtheti meg” az alakját, aki alatt első nemzet volt Európában a magyar, akinek uralkodása alatt a magyart egyaránt tisztelte és félte Európa minden nemzete, az ő koráról mondja a lánglelkű Petőfi: Ő, nagy volt hajdan a magyar, Nagy volt hatalma, birtoka; Magyar tenger vizében hunyt el Észak, kelet s dél hullócsillaga. A dicső emlékű király szobrát Kiss György szoborművész alkotta meg, a bizottság már megnézte és elfogadta, most kerül majd öntés alá. A király övéből eredetileg, szent jelvények függtek alá, amivel a művész azt akarta kifejezni, Nagy Lajos kolostorokat alapított, templomokat építetett. Ezt a bizottság elvetette, és mint a nagy király áll előttünk, akinek minden célja az volt, hogy hatalmassá tegye országát és azt minden tekintetben megerősítse. Ezt a művész azzal akarta kifejezni, hogy a büszke tartású király tekintetét a messze távolba szegezte. Képünkön bemutatjuk a szobrot a művész műtermében, ahonnan nem sokára elviszik.
KÖLLŐ Miklós síremléke.== Tolnai Világlapja, 1905. p. 823.: ill. A Köllő síremlékbizottság megalakult. Zala György elnök, Kiss György alelnök, Péterfy Tamás pénztáros lett. A barátok, a székely szobrászok, a faragást díjtalanul elvégezték. Sajnos, hogy Kiss György művészi két tervezete pénzhiány miatt nem volt kivihető.
RÁKÓCZY fejedelem és CZINKA Panna. == Tolnai Világlapja, 1906. p. 266.: ill.
VERES Pálné szobra. == Tolnai Világlapja, 1906. p. 856-857.: ill. A fennkölt gondolkodású úrnő indította meg a magyar nőnevelésnek helyes irányba terelését s ezzel örök időkre nagy szolgálatot tett hazájának. A szobor Kiss György szobrász igen sikerült alkotása, első női kararai márványszobra fővárosunknak. A szobor, — amint eredeti felvételünkön látható kezében könyvet tart, vállát zsinóros, prémes mente födi. A szobor talpazatára, melyet DVORAK Ede műépítész mintázott.
Mária emlék Temesváron. == Tolnai Világlapja, 1907. január 6. p. 57-58.: ill. Díszes Mária-emléket állíttatott közönsége a Dózsa-téren, azon a helyen, hol a néphit szerint Dózsa Györgyöt SZAPOLYA János izzó vastrónon megölette. A szoboremlék maga — mint képünkön látható — a kegyeletes Nagyasszonyt ábrázolja, karján a kis Jézussal, aki az országló alma felé nyúl kezeivel. Kiss György szobrászművész a szobor megalkotója, valóban jellegzetesen oldotta meg feladatát. A szobor kifejezése utal arra, hogy a késő utókor fátyolt vet Dózsának szörnyű tragédiájára s bizalmas hittel tekint a földön a szeretet áldását osztó égi hatalmakra. Az emlék leleplezése impozáns ünnepség keretében folyt le. A felszentelési aktus a templomban vette kezdetét, mely után a papság a Dózsa-térre vonult, ahol már óriási közönség várta az ünnepies aktus kezdetét. Kiss György, a szobor kiváló művésze, egyike a legjelesebb szobrászművészeinknek. Több kisebb művét a tárlaton láthattuk (Vén betyár, Csókolódzó faun stb.). Nem csoda, hogy élte javarészét az egyházi szobrászatnak szentelte, mert falujának a papja fedezte föl tehetségét, amikor mint szántóvető parasztgyerek rossz bicskájával máris gyönyörűen faragott. Papok segítették a külföldi iskolákba és „Irgalmas szamaritánus" című szobra Münchenben első díjat nyert. A Deák-mauzóleum Géniusza, a parlamenti palota több szoborműve, újabban egy Rákóczi szobra stb. híresebb alkotásai. E heti számunkban bemutatjuk a művészt munka közben a műtermében, a temesvári Mária-emléket, azon kívül Kiss György egyik legújabb alkotását, egy majdnem két méter magas kandelábert, mely mindenütt általános feltűnést keltett.
A pécsi új Szentháromság-szobor domborművei. == Tolnai Világ - Lapja, 1907. december. p. 1170.: ill. Kiss György szobrászművészünk alkotása. Az első dombormű Jézus megdicsőülését ábrázolja, a második pedig Jézus megkereszteltetését.
Kút az Erzsébet-téren. == Tolnai Világlapja, 1911. p. 437-438.: ill. A főváros már régen tervbe vette, hogy az Erzsébet-sétatéren eredeti magyar motívumú monumentális kutat építtet. Alinak idejében SZÉCHY Antal, az időközben elhunyt szobrászművész pályázott a kút szobrászati részének elkészítésével. Be is mutatta a tervét, melyet azonban nem fogadtak el. Most Kiss György szobrászművész pályázik az általa készített kúttal, mellyel egyúttal a római nemzetközi mellyel egyúttal a római nemzetközi művészeti kiállítás magyar osztályában szándékozik részt venni. Az érdekes kút szüreti jelenetet ábrázol. A legfelső rész a szőlőprés, amint a csavar rúdját két hatalmas, izmos ember vállvetve feszíti. A prés csapjain folyik ki must helyett a víz a hordóba. Az alsó részén különböző csoportok helyezkednek el. Az egyik csoport azt ábrázolja, a mint a bőgős cigány nekihasal a kádnak, hogy jót búzzon a csurgó italból. A mellette levő szűrös paraszt nagyot suhint a cigányra. A gazda mellett egy másik cigány a kalapját tartja a csap alá, hogy abba csurgassa a hegy levét. A negyedik alak egy kackiás menyecskét ábrázol, amint a fején kosárban szőlőt visz a présbe.
Hősi halál.== Tolnai Világlapja, 1916. p. 28. ill. Roham volt, mint a szélvész. Száguldoztak előre az ellenség felé, Lőttek feléjük zuhogva, süvítettek az ellenséges golyók. Egyszerre találta mindkettőjüket: a paripát és a huszárt. A ló megtorpant és a földre bukott, hősi halált halt gaz ájával együtt. Ez a megrendítően szép síremlék Kiss György szobrászművész alkotása.
TURISTÁK LAPJA
KISS József: A pécsi székesegyház. == Turisták Lapja, 1890. p.178. A bazilika nyugati oldala nemes egyszerűsége és arányos érthető tagolásával a komoly nyugalom és biztosság hatását teszi. Ezt a déli falat nyílt árkádsor futja végig s a déli oldal közepén levő díszes főbejárat fölött Kiss György domborműve: „Magyarország szentjei hódolnak Magyarország Patrónája Máriának" foglal helyet, míg a nyugati homlokzaton 3 medálkép Péter apostolt, Szent István királyt és Mór püspököt ábrázolja. A déli oldal homlokfalán pedig a 12 apostol szobra.
Drégelyvár és vidéke. == Turisták Lapja, 1895. p.127. Szondy hős halálának emlékére SIMOR János prímás a községtől nyugatra emelkedő dombon 1885-ben díszes kápolnát építtetett, melyben Szondynak Kiss György által készített szobra és a honti nők Szondy-zászlója van elhelyezve.
TURISTA MAGAZIN
Pécs. == Turista Magazin, 1977. p.3. A Dóm előtti téren áll Szepesy Ignác, nagyhírű pécsi püspök szobra, Kiss György műve, 1893-ból.
TARPAI Zoltán: A Drégelyi romoknál. == Turista Magazin, 1981. p.16. SIMOR hercegprímás 1885-ben kápolnát emeltetett a hősök emlékére a mai Drégelypalánk község nyugatra eső dombján. Ebbe Kiss György készítette el Szondy szobrát.
TURISTASÁG és ALPINIZMUS
Pécs. == Turistaság és Alpinizmus, 1928. p.123. A Havi boldogasszony kápolna uralkodik a város és környéke felett. A kápolnát az 1692. volt pestisjárvány megszűnése után fogadalomból építették A feljegyzések szerint emberi erővel hordták fel az építőanyagot kézben és fejen. Kiss György szobrászművészünk 1900. évi jubileumi művészi keresztjét a kápolna mellett emelték, HETYEI Sámuel püspök rendelésére.
ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ
WALD Kata: Neves szobrászuknak szentelik az egészévet. == Új Dunántúli Napló, 2018. Kiss György halálának centenáriumára készülnek.
Zsigmond József: Elkészültek a felújított Máriakéméndi angyalok. == Új Dunántúli Napló, 2018. május 21. p.5.: ill.
ÚJSÁG
Szobrokkal díszítik a fővárost.== Újság, 1927. július 20. p. 11. Kiss György „Csirkefogóját” a József körút és József utca sarkán lévő kis parkban, a Baross kávéház előtt helyezik el.
Kőrösi Pál Benedek dr.: A millenniumi emlékmű.== Újság, 1931. március 8. p. 34. Róbert Károly (Kiss György) az anjouk liliomos címerével. Dombormű: STILLFRIEDI csata. (IV. (Kun) László magyar király megvédi Habsburgi Rudolfot Ottokár cseh király ellen es együttesen legyőzik a cseheket.
Gerő Ödön művészet írásai.== Újság, 1940.július 17. p. 10. Külön csoportba gyűjtötte Gerő szobrászjellemrajzait. Izsó Miklóstól Bezerédi Gyuláig terjed soruk es helyet kapott benne Huszár Adolf, Fadrusz, Kiss György, STROBL Alajos, Zala György és DONÁTH Gyula is.
ÚJ IDŐK
BEŐTHY Laci.== Új Idők, 1892. 1. évfolyam/2. p. 165. A tábla, mely a 30 éves korában elhunyt költő emlékét őrzi Komáromban, Kiss György szobrász műve.
A pécsi színház. == Új Idők, 1892. 1. évfolyam/2. p. 165.
Veszekedések. Bessenyei gárdistaköltő. == Új Idők, 1896. július 26. p. 82-83. Kiss György pocakos cívist csinált a francia műveltségű udvari tisztből. Nem jól tette. Ha már nem tudják, milyen volt, tegyék széppé, daliássá, örüljenek, hogy van joguk és módjuk hozzá. Veszekedni akartok a képzőművészeti tanáccsal, mert rossz, alkalmatlan, a közönségnek szinte megközelíthetetlen helyre állította ki a Bessenyei-szobor pályamunkáit a kereskedelmi akadémia farkasordítójába, a melyet a portás díszteremnek nevez.
Berzsenyi szobra. == Új Idők, 1896. december 18. 4. évfolyam/2. p. 514. A szobor, amely Kiss György műve, álló helyzetben ábrázolja Berzsenyi alakját, harmadfél méter, míg maga a talapzat 3,75 m magas és a következő fölírások vannak rajta. Elől: Berzsenyi Dániel, h á t u l: Vas vármegye közönsége; jobbról: Csak sast nemzenek a sasok; balról: Állsz még, állsz, szeretett hazám.
Júdás csókja. == Új Idők, 1898. december 11. p. 513.: ill. Kísérő szöveget nem találtam hozzá.
- Lajos halála. == Új Idők, 1899. február 19. p.169.: ill., p.174. Mohács közönsége a vértől öntözött nagy csatasíkon kőemléket állított, ezer meg ezer magyar hős fejfájául és egyúttal a mi történetünk egyik legnagyobb drámájának emlékéül. Az emlék kőoszlop, amelyen egy bronzból való dombormű képben adja elő a szomorú eseménynek annyiszor megírt és megénekelt epizódját, II. Lajos király halálát. Ennek a bronz-domborműnek megmintázásával Kiss György szobrászt bízta meg Mohács közönsége s a művész már el is készült vele. Lajos király alakját a – nagy tábla közepére mintázta a művész: a király menekülvén a török lovasság elől, át akar ugratni a Csele patakon, de vasvértes paripája megcsúszik a paripája megcsúszik a parton s lovasával együtt hanyatt homlok zuhan a patak iszapjába. Hévvel és erővel adta elő a szobrász ezt a kétségbeesett vergődést, amelynek nagyobb kiemelésére vad zivatart rajzolt a háttérbe, gomolygó felhőket és zuhogó esőt. A patak mentén látni az iramodó török lovasokat, a parton görnyednek a fák a szélroham erejétől. Festői szép kép, amely jól érzékelteti ezt a drámát. Kiss György e művön egyúttal históriailag értékes részleteket örökít meg, mert a király arcképét és a vértezetet egykorú emlékek nyomán mintázta s az ily történeti témák e sokszor elnagyolt kellékének is híven megfelelt. A szép bronz-emlék nemcsak a szerzőjét fogja dicsérni, hanem a baranyaiakat is, akik utánzásra méltó példát adtak a magyar városoknak arra, mint kell a múlt nagy emlékeit kegyeletesen ápolni.
LYKA Károly: Szobrok a tavaszi szalonban. == Új Idők, 1899. április 30. p.385-386. Apró életképek sorakoznak itt egymás mellé a humoros szobrász-vicctől kezdve a tragikus lélektani tanulmányig. Az utóbbinak legkitűnőbb képviselője WEINBERGER Márk, az előbbié TELCS Ede kis bronz-arcképe és Kiss György groteszk: Szorult helyzetben.
LYKA Károly: Magyar művészek a Műcsarnokban. == Új Idők, 1901. június 2. p.533. A legtöbb szobor kisebb méretű, alkalmat ad intimebb érzések előadására. Ilyenek Ligeti Miklós jól karakterizált képmásai, Kiss György alaposan átdolgozott Öregasszony-tanulmánya.
A drégelyi Szondi szobor. == Új Idők, 1901. augusztus 25. p. 90.: ill.
Emlékezés Drégelyről. == Új Idők, 1901. augusztus 25. p.178.: ill. A kápolna keleti oldalán Szandra vára, odébb Hollókő, a Karancs hegységi Aranygomb-hegy terül el, hol a népmonda szerint Szondy hamvai nyugszanak. Itt van elhelyezve Szondy szobra, melyet Kiss György szobrász mintázott.
Művészeti krónika: Síremlék. == Új Idők, 1902. november 2. p.403.: ill. A Kerepesi úti temetőben található síremlék szoborrészlet, amelyet Kiss György szobrászművész formált, és amelyhez szép strófákat írt Pásztor Árpád: Tetszhalott címmel.
Nagy Lajos király. == Új Idők, 1904. január 10. p.36.: ill., p. 41. Mai számunkban bemutatjuk millenáris emlékünk egyik érdekes díszét, Nagy Lajos király szobrát, amelyet Kiss György szobrászművész formált. A király alakja impozánsan emelkedik a talapzaton, a korhű nehéz ruha erőt és fenséget önt belé. Kiss György vésője fölékesítette. Az alakot azzal a gazdag dísszel, amelyet az ízlése formált és a művész szinte színessé tudta tenni szobrát ezekkel a régi ornamentumokkal.
Róbert Károly király. == Új Idők, 1904. szeptember 18. p. 269.: ill. . A millenniumi emlékműnek, amelyet Zala György tervezett, egyik ékessége lesz Róbert Károly bronzszobra, amelyet Kiss György tervezett. A művész, akinek szívességéből közöljük a szobor képmását mostani számunkban, a következő adatokat adta meg nekünk a szobor keletkezéséről: Ezt a „vaskalapos" királyt első ízben úgy ábrázoltam, amint egy régi képen, a Magyar Krónikában látható: vaskalappal, de a bizottság határozata folytán megváltoztattam eredeti tervemet és koronát mintáztam a fejére. A szobor 280 centiméter magas. Különös súlyt fektettem a korhű díszítésre, amiben az Anjou-kor ízlését követtem.
Róbert Károly király bronz szobra. == Új Idők, 1904. szeptember 18. p. 275.
Esztergom város Mária szobra. == Új Idők, 1904. december 25. p.629.: ill.
RÁKÓCZY Ferenc és CZINKA Panna.== Új Idők, 1906. január 28. p.105.: ill. Kísérő szöveget nem találtam hozzá.
A szivarcsutka. == Új Idők, 1906. március 25. p.304.: ill. Kísérő szöveget nem találtam hozzá.
VERES Pálné szobra Budapesten. == Új Idők, 1906. április 29. p.443.: ill., p.455. Közadakozásból készítette ezt a művét legismertebb szobrászaink egyike, Kiss György. Egyik pályatársa, Stróbl szobrásztanár, a szobor megtekintése után igen elismerőn nyilatkozott róla; a közönség vasárnap, május 6-án, a leleplezés napján fogja először láthatni. Eredetileg arról volt szó. hogy a szobor bronzból készüljön. Kiss György azonban bár nem tehetős ember, inkább lemondott néhány ezer koronáról, ami meg a tiszteletdíjhoz járt volna, csakhogy ezt a művét kararai márványban dolgoztathassa ki. Megható volt ez önzetlenségének motiválása: Veres Pálné érdemei s az, hogy ez az első nőszobor Budapesten, késztették rá e régi és érdemes mestert arra. hogy anyagi nyereségéről lemondjon.
Vén betyár. == Új Idők, 1906. szeptember 30. p. 333.: ill. Kísérő szöveget nem találtam hozzá.
A csibész. == Új Idők, 1929. augusztus 11. p. 197.: ill. Kísérő szöveget nem találtam hozzá.
Esztergom, Szentháromság szobor. == Új Idők, 1943. augusztus 7. p.163.: ill. . Kísérő szöveget nem találtam hozzá.
VALÓSÁG
FRIDECZKY Frigyes: A millennium szobrásza.== Valóság, 2005. p.111. Andrássy Gyula 1890. február 18-án bekövetkezett halála után a kormány törvény- javaslatban foglalkozott a neves politikus emlékének megörökítésével. A felállítandó szobor ábrázolásának és helyének kérdésében a vitát a közmunkatanács elnöke, báró Podmaniczky Frigyes, a szoborbizottság elnöke döntötte el: lovas szobor legyen az új Országház előtti téren. 1892. július 18-án közzétették a pályázati felhívást. 1893. október 1-jéig Zala György, Stróbl Alajos, Róna József, Kiss György és Klein Miksa mellett a milánói Emilio Bisi, a francia Mercier, a berlini G. Eberlein, valamint egy krakkói és egy amszterdami művész küldte be pályaművét. Tíz nap múlva döntött a zsűri: egyhangúan Zala Györgynek ítélték az első díjat, a vele járó hatezer forinttal (Stróbl Alajos harmadik lett, Róna József művét különdíjjal jutalmazták).
VÁROSI SZEMLE
Budapestet új szobrokkal, emléktáblákkal és város kutakkal díszítik. == Városi Szemle, 1927. p.942. Az Erzsébet téren Kiss Györgynek nagyon kedves hangulatú:»Csirkefogóját« helyezik el.
VÁROSOK LAPJA
A debreceni Kossuth szobor terv pályázatán. == Városok Lapja, 1909. május 29. p.4. A pályázatra 33 mű érkezett be, 31 pályázótól. A művészek névsora: 11. Kiss György, Budapest…
VASÁRNAPI ÚJSÁG
Művészek ösztöndíja. == Vasárnapi Újság, Budapest, 1874. augusztus 23. p. 540. A közoktatási miniszter a képzőművészetek gyarapítására 1874. évre megszavazott javadalom rovására Bruck Lajos festőnek 500, Aggházy Gyula festőnek, Kiss György és Szász Gyula szobrászoknak külön-külön 400 forint ösztöndíjat engedélyezett.
Művészeti ösztöndíjak. ==Vasárnapi Újság, 1875. október 31. p. 700-701. A közoktatási miniszter az idei költségvetésbe képzőművészetek előmozdítására felvett javadalomból Bruck Lajos, ÉBNER Lajos és Leit Ede festőknek egyenként 400, Hegedüs István, KACZIÁNY Ödön, TÖLGYESSY Arthur, WÜLDER János festőknek egyenkint 300, PEŐCZ Hermina festőnőnek 250, végül Kiss György és Julier Ferencz szobrászoknak egyenkint 300 forint művészeti ösztöndíjat kaptak.
Magyar művészek külföldön. == Vasárnapi Újság, Budapest, 1879. január 19. p. 43. Münchenben a képzőművészeti akadémián az e hó 10-én történt pályázatok alkalmával — a festészeti és szobrászati téren — fiatal honfitársainknak: Gyárfás Jenő festőnek, és Kiss György szobrásznak, egyhangúan ítéltettek oda az első díjak. Gyárfás Jenő az adott témával — „étterem festése tekintettel az építészeti dekorációra", — messze túlszárnyalta a szép számmal képviselt pályaműveket; Kiss György pedig a „Könyörületes szamaritánusról” feladott témát dolgozta ki győzelmes sikerrel. Egy más szobrászati műveért, mely egy török lányt elrabló bosnyákot tüntet föl, a nagy ezüstérmet nyerte el.
Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium palotájának szobrai. == Vasárnapi Újság,1880. június 27. p. 425. A Budavárban épülő honvédelmi palotát díszítő szobrokra hét szobrásztól érkeztek be pályázó minták. Ezek közt Árpád háromszor fordul elő, és pedig DONÁTH, Kiss György és Halásztól. A bemutatásra készült szoborminta a Janus Pannonius Múzeum tulajdona.
Magyarok Münchenben.== Vasárnapi Újság, 1879. augusztus 3. p. 500. A bajor fővárosban számos magyar ifjú tanul, kik örvendetes módon folytatják tanulmányaikat. A technikán 57, a képzőművészeti akadémián 15 a magyarok száma. A most megnyílt nemzetközi kiállításon is több magyar művész művével találkozunk: Kiss Györgytől két szobor van, egy „Tanulmányfő”, és egy csoportozat, mely egy „Bolgár leány elrablását” tünteti föl, és amellyel az akadémián 400 márka jutalmat nyert.
A műcsarnokban. == Vasárnapi Újság, 1880. április 18. p. 259. A műcsarnokban jelenleg rövid időre ki van állítva egy Münchenben tanuló hazánkfiától Kiss Györgytől is érkezett szép szoborcsoportozat, mely a müncheni kiállításon pályadíjat nyert s az «Irgalmas szamaritánust» tünteti elénk, midőn ő az úton, a rablóktól megtámadott, kifosztott és egészen összevert utast már borával megkínálta, sebeit olajjal bekente s szamara nyergébe elhelyezi, hogy haza vigye ápolni.
Az operaház szoborpályázata. == Vasárnapi Újság, 1880. p. május 2. p.292. Már döntött a bíráló bizottság. A nyolc pályázó közül hat nyert megbízatást: Huszár Adolf, Szász Gyula, Kiss György, stb.
A Deák mauzóleum. == Vasárnapi Újság, 1880. május 23. p. 344. A Deák-mauzóleum kupolájára tervezett Géniusz alakjának elkészítésére több hazai szobrászt; szólítottak föl. Huszár, Szász Gyula, Kiss György be is nyújtották már a mintákat, melyekről sok dicséretet hallani.
A Deák mauzóleum. == Vasárnapi Újság, 1880. május 30. p. 360. A Deák-mauzóleum kupolájára tervezett géniuszra beérkezett pályaművek közül a bírálók szótöbbséggel Kiss György mintáját fogadták el, akinek az Irgalmas szamaritánust feltüntető szobor-csoportozata oly élénk figyelmet gerjesztett Münchenben és jelenleg a műcsarnokban látható.
Művészi ösztöndíjak. == Vasárnapi Újság, 1880. október 24. p. 712. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a képzőművészeti tanács meghallgatásával, GREGUSS Imre festőnek egy nagyobb műve befejezésére segélyképen 400, Kiss György szobrász- növendéknek, Májunké Gedeon építész növendéknek 300 forint művészeti ösztöndíjat engedélyezett.
Kisfaludy Károly szobra.== Vasárnapi Újság, Budapest, 1881. március 20. p. 187.: ill. A Mellszobor, melynek mintája előttünk áll, a Magyar Tudományos Akadémia rendes ülésterme számára készült. A beterjesztett ajánlatok közül Kis Györgyét fogadták el, megbízva a gyorsan hírre kapott fiatal szobrásznak — a Könyörületes szamaritánus, a honvédelmi palotai Árpád s két operaházi művész ábrázolójának, hogy a mellszobrot mind dicsőült tárgyához, mind önmagához és az akadémiához méltóan állítsa elő. E szobor láttára önkéntelenül kiáltunk föl: «Mily ismerős s mily idegen!» Kisfaludy Károlynak arcképeiről és eddigi szobrairól ismeretes arcára egyszerre ráismer mindenki s mégis egészen újnak, egészen eredetinek találja a Kis György által teremtett arcot és alakot.
Képzőművészeti hírek. ==Vasárnapi Újság, 1881. p. 204. Kiss György „Irgalmas szamaritánus” című szép szoborcsoportját a főváros megvásárolja és az új kórház lépcsőházában helyezi el.
A Deák mauzóleum. ==Vasárnapi Újság, 1881. 17. p. 252. A Deák-mauzóleum Genius szobrának agyagmintáját Kiss György, a kitűnően sikerült szobor készítője, legközelebb gipszbe önti, úgy, hogy már egy hó után a Schlick-féle ércöntődébe kerül. Ez lesz Magyarországban az első nagyobb öntési kísérlet, amely ha sikerül, rendkívüli előnyöket fog nyújtani.
Az operaszínház szobrai. ==Vasárnapi Újság, 1881. augusztus 14. p. 527. Az operaszínház külseje egészen kész s most helyezik el a párkányzaton a szobrokat. Kiss György két szobra: PALESZTRINA és PEÉRI.
– A – R -: KISFALUDY KÁROLY. == Vasárnapi Újság, 1881. szept. 18. p. 596-597.: ill. A rajzoló az élő és teremtő Kisfaludyt nem bírta föleleveníteni a hamvakból. Kis Györgynek, a gyorsan hírre kapott fiatal szobrásznak — a «Könyörületes szamaritánus, a honvédelmi palotai Árpád és a Géniusz művészének sikerült ez. Bár sohasem láttuk Kisfaludyt, megesküdnénk rá, hogy ez az igazi! Itt van!
KISFALUDY KÁROLY. == Vasárnapi Újság, 1882. február 26. p. 141. A Kisfaludy-társaság havi ülésén Gyulai Pál elnöklete alatt, aki legelőször is tudatta, hogy Kisfaludy Károly márvány mellszobra, melyet a társaság két évvel ezelőtt Kiss György szobrásznál megrendelt, már elkészült g Rómából a napokban érkezett Budapestre.
A Deák mauzóleum. ==Vasárnapi Újság, 1882. július 16. p. 465. A síremlék kupoláját díszítő géniusz-szobor, melyet Kiss György mintázott, ércbe öntve is elkészült. A SCHLIK féle öntő műhely e célra külön műtermet rendeztetett be, s az öntést igen sikerültnek mondják. Az első nagyobb szobormű ez, melyet ércből is itthon készítettek.
Szendrei WAGNER János: A HONVÉDELMI MINISZTERIUM PALOTÁJA. == Vasárnapi Újság, 1882. október 8. p. 651-652.: ill. Homlokzatán kidomborítva, kivésve: Magyar királyi honvédelmi minisztérium, négy szobor áll Huszár Adolf és Kiss György szobrászok vésőjétől, a hazai hadászat és honvédelem múltjának négy nagy alakja: Árpád, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálfy.
IZSÓ Miklós síremléke.== Vasárnapi Újság, 1882. október 8. p. 657. A megye területén gyűjtéseket indít meg Izsó síremlékére. Erre összesen 4000 forint kellene, hogy a Kis György által elkészített emlék tervét el lehessen készíteni.
A műcsarnok kiállítása. == Vasárnapi Újság, 1882. október 22. p. 688. A szobrok közt Kiss Györgytől három van. Kettő kis vázlat Péter és Pál apostolról. A harmadik már nagy csoportozat: A gyilkos, amint áldozata holttestét cipeli.
A haldokló honvédzászlótartó. == Vasárnapi Újság 1883. szeptember 30. p. 631-632.: ill. A magyar írók és művészek társasága kiránduló tagjai Kossuth Lajosnál tett látogatásuk alkalmából szép emléktárggyal is kedveskedtek a nagy hazafinak, melyet ő sok tekintetnél fogva fogadhatott örömmel. Jól eshetett neki a gyöngéd megemlékezés, hogy honfitársainak oly nagyszámú társasága hozta meg; de jól eshetett neki, azon felül még tárgyánál és anyagánál fogva. Az emléktárgy egy művészi kivitelű műfaragvány, egyik legtehetségesebb fiatal szobrászunk, Kiss György vésője alól. Elesett honvédzászlótartót ábrázol, leszerelt ágyúra dűlve, jobbjában kettétört kardot tartva, míg baljában a zászlót még mindig magasra emelni igyekszik. A műtárgy körülbelül 20 cm. hosszú, 10 cm. széles, 12 cm. magas. Vert ezüst kapcsokkal ellátott, fehér selyem és zöld bársonybélésű ízléses fekete bőrtartóban, melyet Kanba Nándor budapesti Váci utcai tok-készítő művészileg készített, a meleg érzéssel elmondott ajánló beszéd mellett adták át az emléktárgyat nagy hazánkfiának.
Prém József: Krisztus a betegek között. == Vasárnapi Újság, 1884. április 27. p. 267-268.: ill. Az újabb szobrász-nemzedék tagjai közül sokoldalúságával válik ki Kiss György, az egykori csikós-fiú, akit Troll Ferenc kanonok taníttatott, és aki alig néhány év alatt már több művészi sikert aratott. Az egyszerű mellszobortól kezdve: mint a milyen Kisfaludy Károlyé, Trefort Ágosté, Szentkirályi Móré, egész az emlékszerű művekig, amilyen Rafael emlékszobra, mellyel Urbinóban a nagy internacionális pályázaton díjat nyert: a plasztika majdnem minden válfajában szerencsével próbálkozott meg. Maga is a nép fia, és legjobban ismeri ama típusokat, melyeket ez életkép és műveiben érzékit. Ilyen a «Lókötő», a ki összeguggolva, gúzsba kötve ül, míg szemeiben a bosszú és harag sötétlik, vagy a «Csirkefogó", ez egyszerű zsáner-alak; továbbá a „Gyümölcs tolvaj”, aki el akar menekülni, de a kutya megcsípi. Igen jelentős alkotása a «Krisztus a betegek közt» című csoport, mely az Üllői úti újonnan épült fővárosi kórház homlokzatát díszíti. Krisztus, aki a csoport közepén áll, tizenkét láb magas. Mellette és körülte még négy alak. A vigaszt és enyhet adó Krisztushoz jobbról egy világtalan, megtört aggastyán közeledik; kisfiára támaszkodva jő, kezében mankóját tartva. Balkezével a Megváltó ruháját ragadja meg, hogy ajkaihoz emelje, mert az evangélista szerint elég volt Krisztus ruhájának érintése, hogy a beteg meggyógyuljon. A másik oldalon fiatal anya kétségbeesve borul le. Félhalott gyermekét hozta, hogy itt új életet nyerjen. S Krisztus egyik kezével áldást intve, a másikkal az anyát megérintve, segít a nyomorultakon. Szerencsés alapeszméjű mű és egy kórház ékessége egyaránt.
A drégelyi hős szobra. == Vasárnapi Újság,1884. szeptember 21. p. 609. A drégelypalánkai kápolnába már megérkezett a Szondy-szobor. Simor János bíbornok-hercegprímás készíttette Kiss György szobrászunkkal. A drégelyi hős kezében kivont karddal van ábrázolva. Megsemmisült.
A Magyar Királyi Opera. == Vasárnapi Újság,1884. szeptember 28. p.613-620.: ill. A homlokzat felső párkánya emelvényként szolgál tizenhat nagyhírű zeneköltőnek. Palestrinát és Jacopo Perit Kiss György alkotta.
IZSÓ Miklós síremléke. == Vasárnapi Újság, 1884. szept. 21. p.: ill. 609. Korán elhunyt jeles szobrászunk, Izsó Miklós sírjának hozzá méltó emlékkővel díszítése végett az országos képzőművészeti társulat és a magyar írók a 8 művészek társaságának megbízásából külön bizottság alakult, Keleti Gusztáv elnöklete alatt. E bizottság, melybe Budapest főváros tanácsa is elküldte saját képviselőjét, GERLÓCZY Károly alpolgármestert, megtett minden szükséges intézkedéseket és úgy a nagy közönséget, mint egyes testületeket adakozásokra szólította fel. A síremlék tervének elkészítését Kiss György szobrászunkra bízták, ki e megbízatásnak szép szoborműben tett eleget, mely kifejezően jelölje meg a helyet, hol a magyar szobrászat egyik úttörője, rövid, de viszontagságos pálya után, nyugalmat talált, s hol hamar elhunyt egyik zseniális tehetségünk elvesztését kell fájlalnunk. Az emlékmű harmadfél öl magas lesz. Talapzatra helyezett koporsót tüntet föl. Szárnyas genius egyik kezével babérkoszorút helyez a koporsóra, másik kezével pedig a koporsó mögött fölnyúló gúláról vonja félre a gazdag redőzetű függönyt, és ez által láthatóvá válik Izsó domborművű arcképe. Ez az arckép bronzból lesz, a genius alakját ércből öntik; a talapzat, a koporsó fekete márványból készül, a gúla pedig mészkőből.
Az országos kiállításról. == Vasárnapi Újság, 1885. május 10. p. 311. A hazai szobrászat ily tekintélyesen (negyvenöt szobormű) még egyszer sem lépett föl. Zala György, Stróbl szintén számos szoborművel vannak képviselve, továbbá Huszár Adolf, a veterán Engel József, Kiss György, stb.
József főherceg pécsi látogatása. == Vasárnapi Újság, 1885. május 31. p. 361. A honvédség fölötti szemle útjában május 17-én érkezett Pécsre. A főherceg Pécsett időzése alatt meglátogatta Kiss György szobrászt is, ki az felújítás alatt levő székesegyház szobrain dolgozik. Mintegy félóráig szemlélte a most már a kifaragás alatt levő apostolszobrokat. Hosszasabban beszélgetett ő fensége a művésszel és tetszésének adott kifejezést mind az apostol szobrokra, mind az országos kiállításon kiállított szobraira vonatkozólag.
Az Országos Kiállítás Műcsarnokából. == Vasárnapi Újság, 1885. július 19. p.465.: ill. p. 470. Kiss Györgytől «Az irgalmas szamaritánusa, nagy alakok csoportja gipszből. Ama művek egyike, melyeket a művész becsvágya létesít.
A Szondy-kápolna. == Vasárnapi Újság, 1885. október 11. p. 666. A bíbornokprímás október 6-án szentelte föl a drégelyi vár hősének, Szondy Györgynek emlékezetére emelt kápolnát, benne Szondy szobra, mely Kiss György műve. A szobor megsemmisült.
Emlékszobor egy püspöknek. == Vasárnapi Újság.1885. november 15. p. 745. SZEPESY Ignác néhai pécsi püspök emlékére a pécsiek szobrot akarnak állítani. A szobor mintájának elkészítésére Kiss György szobrászt kérték föl.
Budapest művásárlásai. == Vasárnapi Újság.1886. január 24. p. 61. „A kis tolvaj" című szobrát Kiss Györgytől a főváros vásárolta meg.
Egy püspök emlékszobra. == Vasárnapi Újság.1886. október 24. p. 696. Pécs városa emlékszobrot állít néhai püspökének, az erdélyi születésű SZEPESY Ignácnak, ki nagy áldozatokkal alapította a jogakadémiát, a gazdag könyvtárt és több intézetet. A szobor bronzból lesz, s az életnagyságot meghaladja. Kiss György már elkészítette a mintát, mely a jótékony főpapot teljes egyházi díszben tünteti föl.
Képek SIMOR János hercegprímás életéhez. == Vasárnapi Újság.1886. október 31. p. 710. A drégelyi hős, Szondi György emlékére az Ipoly völgy bal partján a Hont és Drégelypalánk közt emelkedő dombháton állíttatott kápolna a hősi halált halt vitéznek, aki, mint tudjuk, az esztergomi érsek tiszttartója volt, Kiss György által készült s e kápolnában elhelyezett szobra. A tiszta román (Árpád-kori) stílben épült gyönyörű kápolna, melynek hátterében a hős Szondi által oly hősileg védelmezett Drégely várának romjai láthatók a meredek hegy tetején, kellemes benyomást tesz az utazóra.
A Műcsarnokból. == Vasárnapi Újság.1886. november 21. p. 757-758. Kiss György két népéleti zsánerszobrot, egy „Betyárt” és „A korhelyt” alkotta. Az utóbbit mutatjuk be. Két paraszt alakból áll, egy házaspárból. Gazduram ugyancsak dülöngél. Úgy látszik, hogy még mindig nem hazafelé irányozta lépteit. Élete párja minden erejét fölhasználja, hogy arra felé terelje, a hol az otthon ajtaja nyílik. Küzdenie kell a korhellyel, aki a mámor megtestesülése.
A Korhely. == Vasárnapi Újság,1886. november 21. p. 761.: ill. Az utóbbit mutatjuk be képünkön.
Pályanyertes szoborművek. == Vasárnapi Újság,1886. p. 273. Elismeréssel nyilatkoztak Kiss Györgynek a «Tilos élvezet» című tréfás szoborművéről, ami egy szivarra gyújtó suszterinast ábrázol.
Deák Ferenc síremléke. == Vasárnapi Újság, 1887. május 22. p. 341-342.: ill. Ott áll az impozáns síremlék a Kerepesi temető kellős közepén, a két főút keresztezési pontján, a zöld fák koronái fölött magasan kiemelkedő fehér kupolájával s rajta az örök élet jelvényeit s a polgári érdem koszorúját tartó géniusz alakjával, mely Kiss György mintázata után készült és bronzból a Schlick-gyárban készült, és mint ilyen, az első nagyobbszerű bronzöntés.
Az Arany-szobor. == Vasárnapi Újság,1887. november 6. p. 749. Kiss György és Alpár Ignácz együttes terve mauzóleum-szerűen van tartva, rajta Toldi és Attila mellékalakjaival, reliefekkel és emblémákkal.
- GERECZE Péter: A pécsi bazilika. == Vasárnapi Újság, 1888. július 29. p.508-510., ill. p. 510-511. A Ny-i és Déli homlokzat szobraival.
A pécsi restaurált székesegyház külseje. == Vasárnapi Újság, 1888. augusztus 5. p. 532. Írta: Dr. GERECZE Péter fő reáliskolai tanár. Kiss György szobrász műveit és általában a restaurálás folyását. Végül pedig közli a Schmidt Frigyes építő, Kiss György képfaragó és DULÁNSZKY Nándor püspök életrajzát. Sikerült képekben mutatja a dóm nyugati, déli és keleti oldalait, az alaprajzot és Kiss Györgynek tizenkét apostolszobrát, és «Magyarország szentjei hódolnak Máriának» című domborművét, melyeket a pécsi székesegyház déli homlokzata számára faragott.
Ipolyi Arnold síremléke. == Vasárnapi Újság, 1888. p. 885. Kiss György, Fraknói Vilmos nagyváradi apátkanonok megrendelésére, elkészítette Ipolyi Arnold síremlékét, mely a püspököt teljes ornátusban ábrázolja. Az életnagyságú szobor bronzból, a fülke pedig fehér márványból lesz. A szobrot Nagyváradon állítják fel. — Kiss ezenkívül most mintázza Kinizsi Pál életnagyságú szobrát, mely a hős vezért abban a helyzetben örökíti meg, a mint baljában zászlót lobogtatva a vár-fokáról riadót fuj.
A pécsi bazilika. == Vasárnapi Újság, 1891. június 21. p. 398-404.: ill.
CZOBOR Béla: A pécsi székesegyház. == Vasárnapi Újság, 1891. július 20. p. 508-511. ill.
A pécsi dóm restaurálása. == Vasárnapi Újság, 1891. augusztus 16. p. 542.
A műcsarnok téli kiállítása. == Vasárnapi Újság, 1891. november 29. p. 792-793. Kiss György, BEZERÉDY, DONÁTH vesznek részt a kiállításon.
Téli kiállítás a Műcsarnokban. == Vasárnapi Újság, 1891. december 6. p. 812. Kiss György „Veszedelmes játszótársak”, a színezett kisplasztikának sikerült műve.
Pozsega megszabadítója.== Vasárnapi Újság, 1892. április 17. p. 276.: ill. Pozsega város főterén Kiss Györgynek, a jeles magyar szobrásznak egy igen sikerült szobrát fogják ünnepélyesen leleplezni. A szobor, IMRISZIMOVICS Luka ferencrendi szerzetest ábrázolja, aki POZSEGÁT megmenté a török hadaktól. A szobor, melyet itt két különböző oldaláról mutatunk be hű képben, ércbe van öntve. Alapzatát PIACSEK pécsi kőfaragó készítette.
KIRÁLYI Pál, 1821—1892. == Vasárnapi Újság, 1892. május 29. p.379.: ill. Családot nem hagyott hátra, a közügyeknek szentelte egész életét, tevékenységét. — Arcképét Országgyűlési arckép- csarnokunkból mutatjuk be. Mellszobrát Kiss György alkotta kararai márványból.
Kossuth mellszobra. == Vasárnapi Újság, 1892. július 31. p. 542. Kiss György szobrászunk a szabadságharci emlékek kiállításán levő és negyvennyolcban készült fénykép után most mintázza Kossuth Lajos életnagyságú szobrát. Kossuthnak ez az első 48-as szobra, mely valódi fénykép
Kossuth arcképei. == Vasárnapi Újság, 1892. szeptember 18. p. 649.: ill. A Kiss György készítette mellszobor az egyetlen ábrázolás, mely 1848-ból, hiteles arckép után, mint szobor tünteti föl Kossuthot. A művész kisebb másolatokról is gondoskodott, számítva, hogy a tisztelet és kegyelet örömmel fogadja a nagy hazafinak szereplése legfőbb korszakéból való szobor-képét.
Kossuth mellszobra.== Vasárnapi Újság, 1892. szeptember 18. p. 653. Melyet Kiss György szobrászunk egy 1848.-i kép után mintázott, és amely nagyon érdekesen egészíti ki történelmünk e nagy alakjának képzőművészeti ábrázolását, melynek mását lapunk mai száma közli, gipszbe öntve is megrendelhet ő a budapesti szabadságharci emlékek kiállításának rendezőinél.
A műcsarnok téli kiállítása. == Vasárnapi Újság, 1892. december 4. p. 833. Az előcsarnok is igénybe van véve a kiállítás számára. Amint belépünk, tuják és zöld lombok közt két szép szobor vonja magára a figyelmet. Az egyik Kiss György nagy szoborműve, egy ferencrendi szerzetes álló alakja, a mint nehéz kardját épen hüvelyébe készül visszadugni. Egy pillanatra Kapisztrán János jut eszünkbe, látva a vitézséget kifejező szerzetest. De ez a Fráter Luka IMBRISZIMOVICS, aki Szlavóniában mért csapást a törökökre. Pozsega városa rendelte meg a derék magyar művésznél a hős szerzetes szobrát, hogy a város terét díszítse véle. Már bronzból is elkészült, a gipszmintát pedig Kiss György itthon mutatta be.
Az új országház építése.== Vasárnapi Újság, 1893. április 2. p. 239. Kiss György a főlépcsőházba jövő négy szoboralakot küldött be. A mintákat a művészekből alakult bizottság fogja előbb megbírálni és azután rendeli meg a végleges modellt az építés vezetősége. A szobrok cinből készülnek, két méter magasak és színezettek lesznek.
Arany János szobra.== Vasárnapi Újság, 1893. május 14. p. 337. A pályázatban összes kiválóbb szobrászművészeink részt vettek. A pályázatra tíz pályamű érkezett. Zala György két, Stróbl Alajos, Kiss György, Szécsi Antal, Tóth István, Bezerédi Gyula, Szász Gyula, Róna József és Keszler Adolf pedig egy-egy mintával vettek részt a versenyben.
Királyi Pál mellszobra. == Vasárnapi Újság, 1893. szeptember 17. p. 644. Az új városháza közgyűlési terme számára Kiss György szobrásznál megrendelte Királyi Pál volt bizottsági tag és a «Pesti Napló» egykori szerkesztőjének mellszobrát. Kiss már márványból is kifaragta a szobrot, és a napokban a közgyűlési teremben helyezik el.
Az Andrássy-szobor pályaművei.== Vasárnapi Újság, 1893. október 8. p. 696. A gróf Andrássy Gyula lovas szobrára a kitűzött időre, szeptember utolsó napjáig, tíz pályamű érkezett. A szobormintákat most állítják föl az akadémiában s néhány nap múlva megszemlélhetők. A magyar művészek közül, mint már megírtuk, Zala György, Bóna József, Stróbl Alajos, Kiss György és SZÉCHY Antal pályázik.
Dr. Kovács Dénes: négyesi SZEPESY IGNÁC báró. == Vasárnapi Újság, 1893. október 15. p. 710-711.: ill. Nyilvános emlékszobraink száma eggyel ismét gyarapodott. Pécs város közönsége szobrot állított egykori nagy püspökének, a ki két oly nevezetes intézménnyel gazdagította Pécset, mint a líceum és a könyvtár. Kiss György szobrász-művészünket bízták meg, a ki hivatottságának szép jelét adta a pécsi bazilika díszítésénél. Kiss sikerülten oldotta meg a feladatot. A jámbor életű főpapot abban a helyzetben örökítette meg, amint az oltár lépcsőjéről leszállva, kezében evangéliumos könyvet tartva hívei közé megy hirdetni a felebaráti szeretetet. Nemes vonású arcán jóság, szelídség s a hit derűje ül. Magas, nyúlánk termetét püspöki talár és palást födi. A szobor, mely bronzból van öntve, másfélszeres embernagyságban ábrázolja a püspököt. Az öntvény a budapesti BESCHORNE féle műintézetben készült s magassága három méter. A sziléziai gránitból készült talapzat valamivel magasabb. A talapzatot két dombormű ékesíti. Jobbra van az a jelenet, mikor a líceum terveit bemutatják a püspöknek s balra az a tisztelgés, mikor Pécs városának díszmagyarba öltözött elöljárói hódolatukat fejezik ki a szeretett főpap előtt.
Dr. Kovács Dénes: gróf Andrássy Gyula szobra. == Vasárnapi Újság, 1893. október 22. p. 717, p.: ill. 724. Kiss György hatalmas arányú szobortervezettel lépett föl. Széles alapokon nyugvó architektúrája a BROGHAMMER SZEVÉR építész műve. Két körlépcső vezet föl a karzatokkal övezett fennsíkra, mely megoldása kivan lenni az Andrássy-út befejezésének. A huszonkét méter széles, félkör alakú építmény előrészén emelkedik hatalmas talapzaton a lovas - szobor. Andrássy egyik kezével a gyeplőt tartja és a másikban lefelé lendíti kalpagját, mintegy köszönettel fogadva a nép hódolatát, mellyel őt a koronázás napjaiban körülvette. Az alak, főleg távolról, igen jól hat, de részleteiben nincs eléggé kidolgozva. A talapzaton elől van Hungária alakja, a ki a koronázás jelvényeit tartja a kezében; a bal sarkon Bosznia, a jobb sarkon az alkotmányos kibékülés jelképes alakja. Különösen érdekes az előbbinek a kivitele. A Boszniát jelképező alak, miközben a félholdas zászlót tiporja, babért nyújt meghódítójának. Kiss György e műve valóban emlék és egyik legsikerültebb alkotása a művésznek.
Kossuth halála. == Vasárnapi Újság, 1894. április 1. p.: ill. p. 214. Az újság címoldalát Kiss György Kossuth idealista szobra emeli ki.
Ybl Miklós szobra.== Vasárnapi Újság, 1894. május 27. p. 356-357. Kiss György egyszerű talapzaton állva ábrázolta Ybl Miklóst.
Ybl Miklós szobra.== Vasárnapi Újság, 1894. június 17. p. 401. A pályázat a szerény viszonyok mellett is szépen sikerült. Hét szobrász vett részt benne nyolc pályaművel. A pályázók voltak Mayer Ede, Kallós Ede, Vasadi Ferencz, Tóth István, Kiss György, Szirmai Antal egy-egy, és ANDREJKA József két tervvel. A bizottság az első díjat, vagyis a szoborterv kivitelét Mayer Edének Ítélte oda.
Garay szobra.== Vasárnapi Újság, 1894. október 14. p. 681. Garay Jánosnak Szekszárd városában fölállítandó szobrára nyolc pályázó tizenegy művet küldött. A versenyzők közt vannak: Kiss György, Szász Gyula, stb.
Halottak országa. == Vasárnapi Újság, 1894. november 4. p. 725. A Deák mauzóleum Géniusz szobra Kiss György alkotása.
Költők szobra. == Vasárnapi Újság, 1895. június 23. p. 412. A Szombathelyen felállítandó Berzsenyi-szobor ügye is előre haladt. A minták közül a Beöthy Zsolt elnöklete alatt összegyűlt bírálók Kiss Györgyének ítélték oda az elsőséget Tóth Istvánnal szemben. Kiss György két tervvel vett részt a pályázatban. Mindkettő álló helyzetben, az akkori idők gazdag sujtású viseletében ábrázolja a költőt. Azt a mintát, fogadták el, mely nyugodtabb; a költőre hosszú köpeny simul, melyet elül a jobb kéz fölemel, baljában pedig koszorút tart. A szobor minden oldalról kedvező hatású és főleg ez volt az oka, a miért a bizottság ezt a tervet ajánlotta kivitelre. A szobrot ércbe fogják önteni és helyéül a Szombathely színháza előtti teret szemelték ki.
A jelesek emléke.== Vasárnapi Újság, 1895. október 6. p. 665. Komáromban e hó 13-ikán avatják föl Beöthy Lászlónak, a hatvanas évek jeles és korán elhunyt humoristájának szülőházán az emléktáblát, melyet az elhunyt domborművű arcképe is ékesít. Ez Kiss György szobrász műve.
- M: Új színház. == Vasárnapi Újság, 1895. október 6. p.660-663.: ill. Csiky Gergely, Vörösmarty Mihály – Kisfaludy Károly – Szigligeti Ede – Erkel Ferenc. A szerzőről a cikk nem tett említést.
BEŐTHY László emlékezete.== Vasárnapi Újság, 1895. október 30. p.: ill. 687-688. A komáromi emléktábla leleplezési ünnepélyére a fővárosi irodalmi társaságok is elküldték képviselőiket. Ott voltak Beöthy testvérbátyja, Beöthy Zsigmond főrendiházi tag, ki az irodalomban és bírói pályán szerezte érdemeit; Beöthy Zsolt a jeles széptani író, az ünnepeltnek unokaöccse. Elment szülővárosába Jókai Mór is, és a Kisfaludy-társaság és Petőfi társaság képviseletében Ábrányi Emil, Hegedűs István, Vadnai Károly, a két Szinnyei József, kik szintén a közeli rokonsághoz tartoznak, Kiss György szobrász, és több hírlapíró. A vendégeket nagy örömmel fogadták, a város híres fiát, Jókait az utcákon is lelkesen köszöntötték. Zajos éljenzés hangzott mindenfelől. E közben hullt le a lepel a ház homlokzatáról, és előtűnt Beöthy László ércbe öntött domború mellképe az emléktábla fölött. Kiss György műve kitűnő és az emléktábla a maga ízléses egyszerűségében nagyon sikerült.
DULÁNSZKY Nándor 1829 – 1896. == Vasárnapi Újság, 1896. február 2. p.65.: ill. 68. A pécsi székesegyház megújítója, báró DULÁNSZKY Nándor püspök január 24-én örök álomra hunyta le szemeit. Egy évtizeden át tartó betegeskedés előzte meg kimúlását. rendeltetésének. Az építkezés ideje alatt a sajtó gyakran megtámadta a püspököt, hogy e nagy alkotásnál csak külföldi művészeket alkalmazott. Ennek aztán lett is annyi eredménye, hogy később a hazai művészek is kaptak a templom díszítésénél megbízást, így festőink közül Lotz Károly és Székely Bertalan, szobrászaink közül pedig Zala György és Kiss György.
Az új Országházban. == Vasárnapi Újság, 1896. június 7. p.373-374. Az eddig parlagon hevert, az építő közönség előtt ismeretlen nemes márványt tartalmazó számos magyarországi telepen (Vaskó, Siklós, Máriagyűd, stb.), a melyekre a geológusok kőfaragómestereink figyelmét fölhívták, tetemes befektetésekkel márványbányákat nyitottak. Az épület külsején 90, belsejében pedig 162 szobor részére van hely, valamennyi hely kivétel nélkül gazdag díszernyővel, melyek közül kívül 7, belül 21 szobor Kiss György alkotása.
BERZSENYI szobra. == Vasárnapi Újság, 1896. november 29. p. 809. Berzsenyi Dániel szobrát már elkészítette Kiss György, kitűnő fia megtisztelésének ünnepét Szombathelyen rendezik meg.
BERZSENYI szobra Szombathelyen. == Vasárnapi Újság, 1896. dec. 13. p.: ill. 832-35. p. A szobor elkészítését Kiss György szobrászra bízták, a ki Kisfaludy Károlynak is oly szép mellszobrát alkotta meg. A lepel lehullásakor az egybegyűltek a szobor készítőjét, Kiss Györgyöt is melegen éltették. A szobormű szépen sikerült. A nagy magyar poéta nyugodtan és kifejezőn áll a 3,75 m magas kőtalapzaton. Az akkori nemesi úri rend öltözetében van ábrázolva, vállra vetett bosszú mentében, melynek egyik szárnyát baljával derekához szorítja; szabadon látszó baljával szónokias mozdulatot tesz. Az egész alak szónokias pátoszt fejez ki, s ez illik is a „Romlásnak indult” óda költőjéhez. Berzsenyi kifejező, szép fejét a szobrász nemesen mintázta, a stílnek megfelelőn. A költő ércalakja harmadfél méter magas.
A tavaszi műtárlat. == Vasárnapi Újság, 1897. április 18. p.254. Szobor is szép számmal van a tárlaton: DONÁTH Gyulától Irányi Dániel síremléke, Kiss Györgytől a „Szerelmes faun”, stb.
A Nemzeti Szalon kiállítása. == Vasárnapi Újság, 1897. május 2. p. 288. A képzőművészek és műpártolók egyesületének tavaszi kiállításán, Kiss György egy kis szobrával szerepelt.
Az udvar Budapesten. == Vasárnapi Újság, 1897. május 23. p. 339. A király és Ottó főherceg figyelemre méltatta «A szerelmes Faunt» és «Évát», melyeknek készítőit, Kiss Györgyöt és Ligeti Mórt bemutatták a királynak.
Nemzetközi kiállítás a Műcsarnokban. == Vasárnapi Újság, 1899. április 23. p. 276.: ill. Kiss György: „II. Lajos király halála”. Derék régi szobrászunk a mohácsi csata emlékművének kisebb mintáját állította ki domborműben. !L Lajos király épen lehanyatlik a Csele patakba lovastól együtt. A sikerült szobrászati mű 3 m nagyságban a mohácsi csatatér új emlékművét fogja díszíteni. Gondosan kivitt, szép munka.
A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása. == Vasárnapi Újság, 1899. május 28. p. 372. Szobrokat: Kiss György és Lukácsi Lajos küldtek be.
A mohácsi nap. == Vasárnapi Újság, 1899. szeptember 3. p. 607. Szegény II. Lajos királynak most emléket állítottak és csöndben, de kegyeletesen avatták föl augusztus 29-dikén. Szerény kis emlék állt már a Csele-pataknál, ahol II. Lajos a megáradt vízbe fúlt nehéz páncélú lovával együtt. Ezt az idő megviselte és e helyett Lajos király lovas alakjának domború alakjával ékesített emléket állítottak. Kiss György szobrász készítette ezt.
Az esztergomi ünnepélyek. == Vasárnapi Újság, 1900. augusztus 19. p.547-548. Délután 2 órakor a templomok összes harangjai zúgva hirdették a jubileumi ünnep kezdetét. A bazilikában a kalocsai érsek vecsernyét tartott; öt órára pedig a Széchenyi-téren állított Szentháromság szobra körül gyülekeztek. A szobor Kiss György műve, faragott kőből, s a régi Szentháromság szobor helyére a, város állíttatta. Három magas oszlop tetején a Szentháromság, a három oszlop közt Mária, körülte szentek, alul Szent István, László és Erzsébet.
A Párisi Világkiállítás.== A magyar szobrászat Párisban == Vasárnapi Újság, 1900. szeptember 9. p. 590. A néző nem könnyen tud megválni a magyar csoporttól, melynek hatalmas alkotásai közt méltán tűnik fel Zala Györgynek Gábor arkangyala, Holló Barnabás, Kallós Ede, Telcs Ede, Ligeti Miklós, Bezerédi Gyula, Kiss György és Tóth István több, kisebb-nagyobb szobra.
Új szoborművek Esztergomban. == Vasárnapi Újság, 1901. március 3. p. 139-140.: ill. Kiss Györgyöt bízták meg, hogy ezek helyett új szobrokat készítsen. Elégségesnek találtak három nagy szobrot, elhagyván a két apostolt. Az új szobrokat azonban a jubileumi ünnepélyekre már nem lehetett rendeltetési helyökre fölállítani. István és László királyok hatalmas alakja ideiglenesen ott állt a bazilika háta mögött. Most már jó ideje elhelyezték a homlokzatra. Középen a vallás allegorikus alakja, mely 6 m, jobbra István, mint a keresztény vallás magyarországi megalapítója, fején a koronával; balra László, mint a kereszténység védője, harckészen tartva csatabárdját. Kiss György szoborműveivel sokat nyert a pompás fekvésű, mérföldekre ellátszó bazilika. A nagy magasságból is tisztán jut kifejezésre a szobrok plasztikája. Ezek mind horganyból vannak öntve, bronzszínűre festve, s belül kitöltve cementtel, mert kellő súly nélkül a szélnek nem bírnak ellenállni.
Kossuth Lajos szobra Monokon. == Vasárnapi Újság, 1901. június 16. p.391. A magyar nép kegyelete ismét szobrot emelt Kossuth Lajosnak. Monor község főterén áll ez az új bronz mellszobor, ráccsal elkerített emelvényen. A művet, mely Kossuthot élete delén ábrázolja, Gerenday Béla szobrász készítette. [Nem szerepel, hogy Kiss György tervei alapján]
A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása. == Vasárnapi Újság, 1902. március 23. p. 207-208. A szoborművek közt a legtöbb Kiss Györgytől van: Boldizsár püspök, TROLL Ferencz püspök mellképei, egy Apáca mellszobra, Szent Gellért és az «Élet-halál» című csoportja.
Szondy emlékezete. == Vasárnapi Újság, 1902. július 6. p. 430-431.: ill. A román stílű kápolna hajójában a Szondy szobra áll, Kiss György szobrászunk sikerűit műve. A hős jobb karjában kardot, baljában kürtöt tart, szép, vitézi arczárói bátorság, elszántság sugárzik, és szinte leolvashatjuk róla a gondolatot: Édes a hazáért meghalni!
A Honti ünnepek. == Vasárnapi Újság, 1902. július 13. p. 450-451. Ott van többi közt Szondynak Izsó Miklóstól készített állószobra, a mely alapúi szolgált a Kiss György szobrászunk mintázta Szondy-szobornak.
A Vörösmarty szobor pályaterve. == Vasárnapi Újság, 1902. szeptember 28. p. 641-642. Vörösmarty születése 100-ik évfordulóján mozgalom indult meg, hogy nemzeti adakozásból maradandó emléket emeljünk a «Szózat» költőjének a fővárosban. A pályázó szobrászok névsora a következő: Barcza Lajos, Beszédes László, Kiss György, stb.
Vörösmarty szobor pályaterve. == Vasárnapi Újság, 1902. október 5. ill. p. 658-659. Kiss György egy obeliszk tetejére állította Vörösmartyt. Maga az obeliszk domborművekkel van borítva s azok nagyobb része a költő műveiből vett alakokat ábrázolja. Egyikük, egy nőalak, virágfüzért nyújt fel a költőnek. Ez alatt Salamon király ül, mint remete, barátruhában. A talapzata előrészén gyermekcsoport énekli a Szózatot.
A Vörösmarty-szobor. == Vasárnapi Újság, 1902. október 12. p. 676. A II. kategóriába jutott: Vágó László, Kiss György, Margó Ede.
Deák Ferenc mauzóleuma.== Vasárnapi Újság, 1903. október 18. p. 698.: ill. A Kerepesi úti temetőben álló mű csúcsán Kiss György Gyászoló Géniusza.
A Fővárosi Múzeum. == Vasárnapi Újság, 1905. január 1. p. 1-2. A nagyterem közepén négy szép szobor áll, köztük Huszár Adolfnak egy nagy márványból faragott Vénusz-szobra, melyet gróf Zichy Jenő ajándékozott a fővárosnak, Kiss Györgynek egy és Ligeti Miklósnak két kis, tréfás zsáner-szobra, melyeket a főváros a Műcsarnok kiállításain vásárolt.
KÖLLŐ Miklós síremléke. == Vasárnapi Újság, 1905.május 21. p.334-335.: ill. Kevéssel halála után barátai elhatározták, hogy gyűjtést rendeznek síremlékére. Az emlékbizottság Zala György és Kiss György szobrászművészek elnöklete alatt alakult meg s az összegyűjtött szerény összegből most felállította a Kerepesi-úti temetőben KÖLLŐ Miklós síremlékét, egy csinos talapzaton álló márvány mellszobrot, melyet KÖLLŐ barátai és tanítványai, Balázs István, Renner Antal és Fejér János szobrászok faragtak ki. A talapzathoz való követ Müller Ernő sóskúti kőbánya-tulajdonos ingyen adta, kegyeletből a művész iránt, ki jó barátja volt. A síremlék egyike azoknak, melyek a Kerepesi úti temető művészi díszét emelik.
Az Ezredéves emlékmű. == Vasárnapi Újság, 1905. július 23. p. 473. Az ezredévi emlékművet a negyvenkét szobrászati mű fogja díszíteni. Kiss Györgytől Róbert Károly.
Magyaros egyházi szobrok. == Vasárnapi Újság, 1905. augusztus 27. p. 565. Az esztergomi bazilika előtt a napokban állítottak föl egy Mária szobrot, amelyen Mária magyar nőnek van ábrázolva, magyar viseletben és fején Szent István koronájával. Magyarország patrónájának ismerik régi egyházi énekeink is a boldogasszonyt, de a templomi, vagy plasztikai ábrázolásban ez kifejezésre nem jutott. Az esztergomi magyar ruhás Mária Kiss György szobrász műve.
Szgh. T.: VERES Pálné emlékszobra. == Vasárnapi Újság, 1906. p. 281-282.: ill. Veres Pálné emlékszobra Kiss György budapesti szobrászművész alkotása. Carrarában faragták fehér márványba. Az ülőalak két méter, az édesvízi mészkőből készült talapzat l,7o m magas. Budapest székes főváros a díszesen rendezett Erzsébet téren, tehát a város szívében adott helyet az első női márványszobornak.
Ezer év – ércben.== Vasárnapi Újság, 1907. p. 513-514.: ill. Azok a fejedelmek, akik most ott várakoznak egy csapatban a Hungária ércöntő-gyár. falai között, mind ebből a második, azaz hogy érdem szerint első csapatból való. Ezer esztendőnek fejedelmei, bölcs és hatalmas uralkodói közül válogatták össze őket. Magyarázatul alattuk lesz egy domborművű kép is a legnevezetesebb mozzanattal, a mely uralkodásuk alatt történt. Készek a király szobrok is, Kiss György Károly Róbertet alkotta meg.
Halálozások. == Vasárnapi Újság, 1919. május 4. p. 207. Kiss György, öregebb szobrász nemzedékünknek érdemes tagja.
Halálozások. == Vasárnapi Újság, 1919. november 2. p. 340. Elhunytak a proletárdiktatúra alatt, a kiknek haláláról nem volt szabad az újságokban megemlékezni, a következők: Kiss György szobrászművész, április 30-án, 67 éves korában.
VASI SZEMLE
Berzsenyi Dániel szobra. == Vasi Szemle, 1968. p.331. 1878—1880-ban felépült az új városháza, a püspöki palotával szemben Hausmann Alajos műegyetemi, tanárnak (1847—1906), a késői eklektika legnagyobb m agyar építészének tervei szerint. Előtte a Széchenyi István téren (ma Berzsenyi Dániel tér) kis nyilvános parkot telepítettek, melyet 1896-ban, amikor közepére Berzsenyi Dániel Kiss György, budapesti művész által mintázott szobrát helyezték el, díszes, tömör lábazatú vasrácskerítéssel szegélyeztek körül, és ezzel magát a díszkertet a közforgalomból kiiktatták.
A szobor születése. == Vasi Szemle, 1987. p.43-48. A Berzsenyi-szobor szobrászművészének kiválasztására a bizottság Beöthy Zsolt egyetemi tanárt kérte föl. A fölkérés időpontja nem ismert. A professzor választása Kiss Györgyre, a korszak egyik sokat foglalkoztatott művészére esett. A művész 1893. november 18-án járt Szombathelyen, és valószínűleg egy szobormintát is hozott magával. Kiss György a szobor árát 8000 forintban határozta meg, amely a tiszteletdíjat és az anyagköltséget tartalmazta. Kiss György két mintája közül az egyiken a „testi megjelenítés dominál” s az „ihletnek fölindulását a mozdulatok kihívó és bántó nyugtalanságával próbálja jellemezni.” A másik mintát szerencsésebbnek tartják a bírálók és azt javasolják, hogy ez utóbbi minta kivitelezésével bízzák meg Kiss Györgyöt. Az ötlet megszületésétől a megvalósulásig csaknem 6 év telt el, amíg Berzsenyi szobra fölemelkedhetett talapzatára,
Berzsenyi Dániel.== Vasi Szemle, 1994. p.566. Szombathely első, helyi és országos nagyságnak emléket állító szobra 1896-ban készült Berzsenyi Dánielről (alkotója Kiss György).
TÓTH Vilmos: Budapesti temetkezőhelyek Vasi vonatkozású emlékei. == Vasi Szemle, 2007. p.599. Deák Ferenc mauzóleumának Géniusza Kiss György alkotása. Itt található a szombathelyi Berzsenyi-szobor alkotójának, Kiss Györgynek a sírja is.
VESZPRÉMI SZEMLE
HUDI József: Kossuth kultusz. == Veszprémi Szemle, 1994. p.16. Az első köztéri Kossuth-szobrot „Veszprém vármegye egy igénytelen községe, Siómaros'' (ma: Somogy megyében) állította fel 1894 júliusában, Matkovich Tivadarnak, a kerület országgyűlési képviselőjének javaslatára. A hírlapi tudósító szerint Stróbl Alajos (1856—1926), a hírneves emlékműszobrász készítette a mellszobrot.37 A későbbi felmérés szerin viszont a református presbitérium szerényebb tehetségű mestereket, Gerenday Antalt és fiát, Bélát bízta meg azzal, hogy Kiss György tervei alapján készítse el a szobrot.38 Siómaros példáját további három község követte a megyében: Balatonkenesén 1899-ben, Balatonalmádiban 1903-ban.
ZÁSZLÓNK
A magyar ciszterciták feje: Vajda Ödön, zirci apátúr 50 éves jubileuma. == Zászlónk, 1908. április 15. p.171-172. Megmintáztatta Kiss György, a jeles művész által szent Imre pompás — majdnem életnagyságú — szobrát, melyet a szent Imre-jubileum emlékére bronzba öntve a székesfehérvári főgimnázium díszterme fog megkapni. A szobor túloldali ünnepi képünkön látható.
Vén betyár. == Zászlónk, 1908. Féldombormű Kiss György hasonló művének fényképe után. Zászlós István győri VI. oszt. fő reáliskolai tanuló szoborműve.